Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-09 / 106. szám
TOLNA HEGYEI Nf.PŰ.TSÁG 1963. május 9. Az előadás a régi városról szól... Idegenvezetőket képeznek, — Májusban vizsga I Furcsa képe 'ehetett a I szerető tokosokra hárul az ide------------------------- városnak, I genforgalom lebonyolítása — a mikor itt még kisázsiai légiósok mondta. állomásoztak. A rómaiak idejére | Vasárnap például a Magyar amik-,°r ^ní ^Patok Pamutipar kirándulóit várják, i 3 i'endre. Tolnán. Úgy akik szeretnének elmenni borfia r Szekszard megünne- j pincébe, és megnézni a várost. A peiheti I900 eves fennállását. ) vendéglátó gazda Kuntzer Jenő Addigra kialakul a városban , lesz, akinek tanyájában Babits af~ jn*°r^aom’ mondja az Mihály is megfordult. Nem ven- eloado dr. Pataky József, — s déglátóipari hely, ilyenhez hasonmeltó tr /g'JVi.f o.lr lrr\'»>v4-+- 1 1 '. _•_____ /-*_1 / -» . . . k eretek között emlékez hetünk meg az évfordulóról. A hallgatóság az idegenforga ló sincsen Szekszárdon, — dehát a látogatók érdeklődését enne« ellenére azért ki kell elégíteni lom említésére elmosolyodik. 1 Az idegenvezetők képzése Ts ah- Mert hiszen, akik itt vannak a hoz ad segítséget, hogy a mostani TI r-klubban pedagógusok, 1 eléggé rendezetlen idegenforgalmi vasúti dolgozók, tisztviselők, diá- helyzet szakszerűbb, igényesebb, kok, még a megteremtésre vá- rendezettebb legyein, ró idegenforgalom első aktívái- | a hallgatóság most húsz főnyi, nak készülnék. A TIT és a Tér- | Az előadások alatt megismerked- meszetbarat Szövetség közös vál- nek Szekszárd történelmével, lalkozasa ez a mostanában meg- múltjával, nagyjaivál, a környék kezdődött idegenvezetői tanfo- népművészetével, és — mert az lyam. Az előadó egyszemélyben előadó városi tanácstag is — a mindkét szervet képviseli elnöke ... - ...... . a természetbarátoknak, és mint gimnáziumi tanár tagja a nek. Beszélgetés közben elmondta József vezetésével tevékenykedik, hogy immár harmadszor fogtak hozzá az idegenvezető-képzéshez, de eredményt majd csak most várhatnak ettől a csoporttól. Az IBUSZ vezérigazgatósága város perspektíváival, jövőjével I A kis társulat, amely dr. TIT- | I------------------------------— Pataky t ávolabbi célokat is szeretne megvalósítani. Május végén vizsgáznak az idegenvezetők. S azután továbbképzés-szerűen órszágos idegenvezetői tanfolyamot indíta- most már szeretné elhozni a ki- j nak a résztvevők egv-egy or- rándulókat Szekszárdra, Tolna' szágjáró-útvonalon kalauzolhat- megyébe is. Eddig, ha az IBUSZ ják a megyei kirándulókat. Az kocsik meg is álltak itt, csak j utazási kedv az utóbbi időben pihenésképpen tették vagy a jó j megnőtt úgy, hogv nem indoko- bor kedvéért. De a megyében laüan ez az elgondolás sem. De, számtalan érdekes műemlék és — ---------“■— más nevezetesség- jöhet számba idegenforgalmi szempontból. Az országos igény most már követeli, hogy megfelelő vezetőket ad- hassunk az érkező turisták mellé, j a megye egy-egy nevezetesebb községében, mint például Ozora. vagy Simontomya, Dunáföldvár — szintén rendeznek helyi idegenvezetői tanfolyamot. »W** «s országban, ahol nincsen idegen-, “ . v-roK érdekforgalmi hivatal. Amíg létesül az * 1Fdnt idegenvezetőkre, és a természet-,lodo látogatókat, barátokra, a szűkebb hazájukat KBallagási ünnepély a Bonyhádi Közgazdasági Technikumban Szerdán délben tartották ballagási ünnepélyüket a Bonyhádi Közgazdasági Technikum végzős diákjai, összesen 35 nappali tagozatos és 29 levelező végzős diák búcsúzott az iskolától, a tanári kartól. Körbejárták a tantermeket, búcsúbeszédek hangzottak el, majd a ballagok menete Perczel Mór, az iskola névadójának szülőházához vonult. Itt a végzősök vörös zászlót adtak át a harmadikosoknak. ,Ezt a vörös zászlót 1945-ben készítették az iskola első diákjai. A ballagó diákok felkeresték a járási pártbizottságot is, hogy búcsút vegyenek a part képviselőitől. A kuriózumok és a számok okos birodalmában TEGNAP ÓTA MÁS SZEMMEL nézem .a megyét, pedig csupán annyi történt, hogy fél délelőttöt a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságán töltöttem a kuriózumok és számok okos birodalmában, ahol Máté János, az igazgatóság vezetője kalauzolt. Ami azt illeti idegenvezető nélkül is könnyű lenne eligazodni, mert rájöttem a számok barátai az embernek. Az idegenkedést persze először le kell győzni velük szemben, s ez nem könnyű, mert a köztudatban úgy szerepelnek, mint hideg, rideg, komor és félelmetes oszlopok. Azok, de csak ott, ahol félnek tőlük, ahol viszont értik a velük való bánást, ott nyomban megszelídülnek és nélkülözhetetlen segítőtársként az emberhez szegődnek. Kitágítják a látóhatárt, elemzésre késztetik, az ösz- szefüggések jobb megértésére bíztatják a dolgozó embert. Néha kíméletlenek. Azt is tudtul adják ami nem a legjobb. De éppen ezért hű barátok, hiszen nem takargatnak semmit, s a statisztika ruhájába öltözve nem beszélnek soha mellé. Az igazgatóságot magamban el is neveztem egy olyan hivatalnak, amelyben nincs titok. Akik ebben a hivatalban dolgoznál«, azok a megyéről az égvilágon mindent tudnak. Ezt próbálnám most bebizonyítani, vagy inkább érzékeltetni, mert a bizonyítás köteteket venne igénybe. Ha valaki az érdekességeket kedveli, az igazgatóságon a szeleszárdi régi megyeháza első emeletének egyik eldugott folyosóján kuriózumokkal is ellátják. Daróczi László, a szociális és kulturális csoport vezetője kinyit egy könyvet és a népmozgalmi adatok címszó alatt máris sorolni tudja miként oszlik meg 1869. óta a megye községeiben a népesség. Valamennyi község szerepel. Bátaapátin például 1869-ben 1327-en laktak. Kilencven év múlva ez a szám 530-ra csappant. Dalmandon viszont a lakosság 90 év alatt megháromszorozódott. Izgalmas és igen elgondolkoztató, hogy az utóbbi években a megye lakossága napról napra csökken. A statisztika könyörtelen. Elárulja, hogy évek óta 5—6 fő költözik el mindennap a megyéből. Pontosabban: évente 2000—2200-zal több szeA győzelem napján Az utcán néha találtunk imitt- amott egy-egy töltényt. A katolikus harangozó kertjében ka- pirgáló tyúk lába alatt felrobbant egy „döglött” kézigró.nát. Emberéletben nem esett kár. Egyik osztálytársam óra közben a pad alatt tapadó aknából kiszerelt szerkezettel sütött el egy géppisztoly-töltényt. Egy pillanatra maró lőporfüst csapott fel a pad alól. Riadalom támadt. A mennyezetről leesett egy darab vakolat. Szerencsére csak az ujjábái szakított ki egy darabka húst a lövedék. Különben Dunaszentgyörgyön is visszatért minden a rendes kerékvágásba. Tudtuk, hogy valahol még dörögnek a fegyverek. Mégis nyugodt volt mindenki. Az ágyúlövések már nem hallatszottak el hozzánk. Meleg, tavaszi napok követ- Tccztßlc. Alekszej, aki nálunk lakott, háromgyermekes, kubáni kolhozparaszt volt civilben. Sebesülését Fehérvár környékén kapta, kétnaponként kötésre járt. Pólyába csavart karja pirospettyes selyemkendövei volt a nyakába kötve. Május első vasárnapján levették kezéről a kötést. A gennyes sebből csak a széles forradás maradt. Kissé szokatlan volt neki is, nekünk is. — Három nap múlva, — tolmácsolta Sütő bácsi, az egykori vöröskatona apámnak — Alekszej megy vissza a frontra. Különálló asztalkámnál a leckémet készítettem, fél füllel azonban a három férfire figyeltem. A második kancsó bor után Alekszej képeket vett elő. Csókolgatta felesége képét, és sorra csókolta az egyik csoportképen a gyermekeket. Leveleket szedett elő. Sütő bácsi fordította. Néztem az asztal körül ülők szemeit, amelyekben a megha- tódottság csillogott, és én is meghatódtam. Harmadszor ment le édesapám a pincébe borért. Tíz óra felé már énekeltek. Először Alekszej, szólóban, aztán Sütő bácsival együtt. Végül az apám énekelt el egy magyar nótát, s ezt Alekszej mindenáron meg akarta tanulni. Egy szobában aludtam a szovjet katonával. Arra ébredtem, hogy beszél álmában. Nyughatatlan, könyörgő, majd fenyegetőző hangok törtek fel belőle, s ijesztően áradt a sötétségben az érthetetlen szöveg. Forgolódott, mint a lázas beteg. Egy darabig füleltem. A szívem a torkomban vert, majd elnyomott az álom. Mire felébredtem, már felöltözve ült a széken és teát szür- c sölt. Mosolygott. Fáradt szemeit megpihentette rajtam és első ízben adott ajándékot, Komszomoljelvényt tűzött a mellemre. Elmenőfélben volt... Valamit mondott, sokat mutogatott, de én nem értettem belőle semmit. Hirtelen feltárult az ajtó. A szomszédban lakó katona rontott be rajta. Arca ragyogott a boldogságtól Átölelte az ámu- ló Alekszejt és egyre hajtogatta. — Hitler kaput! Vojna kaput! Hitler kaput! Két újság fölé hajoltak később. Falták az előttem ismeretlen betűket... És nevettek, nevettek, egész lényük, minden mozdulatuk örömet sugárzott. Az egyik újságot ottfelejtették nálunk. Beletettem a tör ténelemkönyvembe. A napok ban a padláson kutattam, s ke zembe került a történelem könyv. Szétnyitottam. Benn” volt az újság. Eszembe jutotta7 az emlékek. Megnéztem a dá tumot az újságon: 1945. májúr 9. állt rajta. H. T. mély megy el, mint amennyi ide jön letelepedni. Ez a néhány szám kuriózum is, de kiáltás is. Ipart, ipart a megyének, mert az elvándorlás fő oka ennek hiányában keresendő. Egyre jobban érezzük azt a hátrányos helyzetet, amely azért következett be, mert az iparosítás -szempontjából Tolna megye a korábbi években elkerülte az országos szervek figyelmét. Két-három év óta van ugyan javulás, de még megközelítően sem élvezzük a joggal várt támogatást. Főleg Szekszárdon, de a járási székhelyeken is a dolgozni akaró asszonyok elhelyezése szinte egyenlő( a lehetetlennel és ezen kizárólág az ipartelepítés segíthet... Lám, mindössze néhány szám és milyen messzire lehet belőlük következtetni. Ez mutatja, napjainkban a mindennapi élet elválaszthatatlan része lett az a munka, amit a Statisztikai Hivatal dolgozói végeznek. Az általuk összeállított jelentések alapján számos kezdeményezés és intézkedés született és több mozgalom indult útjára. Máté János megelégedéssel beszél erről. ÖRÜL ANNAK, hogy az utóbbi időben kezdi az igazgatóság a megyei természetű feladatát is betölteni. Valamikor a megyei szervek békén hagyták őket. Ritkán vették igénybe a megyei anyagokat. Ez ma már régmúlt. Igazi alkotó, elemző munkát végeznek az igazgatóság dolgozói, és a statisztika számait adatait felhasználva a megyét irányító szervek vezetői is. Ennek bizonyítására Máté János három tekintélyes és igen vastag dossziét mutatott. Ezekben gyűjtik a megyei felhasználásra összeállított külön kiadványokat. A kiadványok címei mindent elárulnak: sokrétűség, színvonalnövekedés és alaposság. A teljesség igénye nélkül leírtam a füzetembe néhány címet: Talajerőgazdálkodás Tolna megyében, Tolna megye 'kulturális helyzete, Tolna megye búza- termesztésének eredményei, különös tekintettel az intenzív bú- zaíajtákra, Tolna megye óvodai ellátottsága, Ujítómozgalom az iparban és az építőiparban. Szembetűnően sok a mezőgazdasággal foglalkozó külön kiadvány. Ennek az a magyarázata, — állapította meg Máté János — hogy a mezőgazdasagot irányító megyei vezetők jobban igénylik a számok embereinek közreműködését. Tapasztaltam, hogy e közreműködés sokoldalú, hasznos és tudományos szintű. Szászi Ákos, a mezőgazdasági csoport vezetője agráregyetemre jár, a hivatali munka kisujjában van, érthető hát, hogy csoportjával eredményesen egészíti ki a megyei vezetés munkáját. Kár, hogy a járások nem támaszkodnak még úgy a járási felügyelőségekre, ahogyan az a mezőgazdaság szempontjából kívánatos lenne, Ezt is az igazgatóságon hallottam, a segíteniakarás hangján mondták, az ajánlkozást pedig érdemes elfogadni. Láttam például egy külön kiadványt, amely a bonyhádi járás állatállományának alakulását vizsgálja. Hasonló, vagy más természetű pohtos járási felmérés jobbá tehetné a mezőgazdasági osztályok elemző, irányító munkáját. Azon alig volt csodálkozni való, hogy itt az igazgatóságon valamennyi dolgozó tanul. A számok világában ez szinte természetes. Inkább akkor lepődtem meg, amikor kiderült, hogy a fluktuáció ismeretlen. Jó a kollektíva, a szakma is elbűvölheti az embereket, mert évek telnek el anélkül, hogy valaki más munkahelyre kívánkozna. Polgár Fe- rencné, Daróczi László és a többi csoportvezető kiváló munkát végez. Ám, ennek az is magyarázata, hogy jól begyakorolt kis kollektívákat irányítanak. Itt is érvényes, hogy gyakorlat teszi mesterré az embert. AZZAL KEZDTEM, hogy tegnap óta más szemmel nézem a megyét. Nemcsak az érdekességek miatt. Dehogy! Megtanultam például még jobban becsülni, éppen a rideg számokból, s éppen a rideg számoktól oly messze álló Tolna megyei egészségügyi hálózatot, s ezen belül is a védőnőket. Miért? Ezért: 1949-ben ezer lakosra még 97.2 volt az egy éven aluli csecsemőhalandóság. 1961- ben a 97.2-et leszorították 49.9-re. De más szemmel nézi az ember a tamási járás vezetőinek, az ottani tsz-ek gazdáinak erőfeszítéseit is, amelyet a gyenge gazdaságok megszilárdítása érdekében végeznek, ha tudja, hogy a járás lakosságának 17 százaléka hatvan éves, vagy ennél idősebb... S hogy a számok mennyire nem ridegek arra is találtam példát. Elárulják, hogy Tolna megyében évek óta április, május, október és november a házasságok hónapja. 1961-ben az összesen megkötött házasságok 50 százaléka esik erre a négy hónapra, viszont márciusban és júliusban a legüre- sebbek a házasságkötő termek. Ugyancsak a statisztika árulja el, hogy a születések száma viszont arányosan oszlik el minden hónapra. Nincs se szünet, se rekord. S ha már az érdekességeknél tartunk nem érdektelen tudni, hogy a szekszárdi járás területén él a legtöbb nyolcvan éves és ennél idősebb személy. A megyében pedig 4000-nél valamivel több azon családok száma, ahol egyszerre hatnál többen ülnek az asztalhoz, ha együtt vannak mindannyian. Szekulity Péter Dunaszentgyörgyön tartotta vb-ülését a paksi járási tanács A Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága helyszíni ülést tartott Dunaszentgyörgyön május 6-án. Az ülés első napirendi pont ■ jaként az Ezüstkalász Tsz helyzetét tárgyalták, a községi tanácstagok bevonásával. Mérlegre tették a községi tanács munkáját. Megvizsgálták, milyen segítséget adott a termelőszövetkezet megszilárdításához. A beszámolói Rózsa Júlia, a községi tanács vb- elnöke ismertette, elemezte Du- naszentgyörgy termelőszövetkezeti községgé alakulása óta napjainkig a fejlődést:- Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Rév András, a járási pártbizottság első titkára is, aki hasznos útmutatásokat adott a községi tanács további munkájához. Az első napirendi pont befejezése után egyéb ügyeket tárgyaltak. Új KISZ-tagokat vettek fel Kétyen A legutóbbi KISZ-gyűlés érdekes volt Kétyen, hisz ekkor töltötték ki a nyolcadik osztályos úttörők jelentkezési lapjaikat és a KISZ-tagok soraiba kérték felvételüket. Az idősebb testvérszervezet tagjai vitában döntötték el, hogy he- lyeslik-e a felvételt. Figyelembe vették azt, hogy az úttörők a csapatnál milyen munkát végeztek. Jelen volt Varjas János is, aki mint úttörővezető segített a döntésben. A felvétel után a KlSZ-szerve- zet helyi problémáit tárgyalták meg, majd játszottak, ami különösen a leendő KISZ-tagoknak tetszett. Vidám hangulattal ért véget az összejövetel és így most a nyolcadik osztályos tanulók bizonyítványukkal együtt KISZ-tag- sági könyvet is kapnak. Andorka Sándor levelező /
