Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-31 / 125. szám
1962, május 31. fOT.tfX WFCTFT fííffJSffl 5 Községfejlesztés a dombóvári járásban Felemelték a társadalmi munka tervét — Előtérbe kerültek a nagyobb létesítmények — A kis községek erőfeszítései A dombóvári járás községei 5 millió 300 ezer forint értékű községfejlesztést terveztek az 1963-as évre. Ebből 295 ezer forint az előirányzott társadalmi munka. . , A számok ígv önmagukban nem sokat mondanak, ha azonban mögéjük tekintünk, sok érdekességre derül fény. Mindenekelőtt feltűnik, hogy alacsony a tervezett társadalmi munka a készpénzfizetéshez arányítva. Ezt szóvá is tettük Sajgó Ferencnek, a járási tanács vb-elnökének és kovács István községfejleszi csoportvezetőnek. A követte -a volt a válaszuk: — Való igaz. alacsonyan terveztünk. Utánanéztünk a dolgoknak s megállapítottuk, hogy a járás ennél sokkal többre képes. Az igazság kedvéért azt is meg kell említeni, hogy a hivatalosan kimutatott társadalmi munkánál eddig is többet végeztünk. A végzett munka dokumentálása azonban bizonyos adminisztrációval iár és. ezt nem szívesen végezték el sok helyen, inkább úgy vették, mintha nem is lenne. Nagyon sok parkosítás, út- és utcarendezés, s más jellegű társadalmi munkának nem maradt hivatalos nyoma. Ez persze csak az egyik oldala. Az adminisztráció megjavításán kívül nagymértékben lehet és kell a járás területén növelni a társadalmi munkát. A felmérésnek az lett a következménye hogy végül felemelték a járás társadalmimunka-tervét: & eredeti 295 ezer forintot módosították 700 000 ! forintra A tanácsok minden községben külön-külön felülvizsgálják és módosítják az eredeti tervet. A dombóvári tanács nemrégiben 50 000 forintról 200 000-re emelte a társadalmi munka tervét. Igen örvendetes tapasztalat a járásban, hogy a falufejlesztési lendület ott sem hagy alább, ahol befejeztek valamilyen nagyobb létesítményt. Dombóváron már régebb óta működik a vízmű, most azonban évről évre újabb nagy feladatot terveznek. Ebben az évben például egymillió 300 000 forintos költséggel lekövezik a Dombó Pál utcát. Kurd községben sokan azt hitték, hogy meghaladja a község erejet a művelődési otthon megépítésének terve. A tanács áldozatos munkája és a lakosság összefogásának eredményeként azonban megépült a művelődési otthon. Most itt sem ülnek a babérokon, hanem egy újabb létesítmény — a vízmű — megépítésén fáradoznak. Nakon is elkészült a pompás művelődési otthon. most pártházat létesítenek. Általában egyre inkább háttérbe szorulnak a kisebb létesítmények, beruházások. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy a tanácsok — helyesen — először a kisebb feladatokkal birkóztak meg: járdaépítés, parkosítás, javítás. A kisebb munkák során szerzett tapasztalatokkal ma már minden községben bátran látnak hozzá a nagyobb feladatok megoldásához Dalmandon például az idén fognak hozzá a korszerű napközi otthon megépítéséhez. Ezt a _létesítményt egyébként csak később akarták megépíteni, a tanács- és képviselő-választások idején azonban a választók sürgették ezért hozták előbbre a kivitelezést. Egyre inkább a nagyobb létesítmények jellemzőek a kis községekre is. ahol egyébként a teherbírás meglehetősen alacsony. Csibrákon például vízmű létesítését tervezik. Mivel Csibrák kis község, annyira alacsony az egy évben rendelkezésére álló összeg, hogy abból nem tudnák megkezdeni az építkezést. Ezért, úgy határoztak hogy 1965-ig tartalékolják a községfeilesztési alapot, s addigra össze tudnak gyűjteni annyi pénzt, hogy megkezdhetik a munkát. örvendetes lelek mutatnak a dombóvári járásban arra is hogy nem kimondottan tanácsi feladatként kezelik a közsés- fejlesztést. hanem a különféle gazdasági szervek is felelősséget éreznek e tekintetben. Lápafőn a tsz sok segítséget adott a művelődési otthon megépítéséhez — fogattal és vontatóval egyaránt. Dalmandon az állami gazdaság segítsége tette lehetővé a járdá- sítást. A jó példáktól eltekintve akad még bőven tennivaló e tekintetben. különösen Dornbó- várott. ahol sok az üzem. Itt egyébként — nagyon helyesen — a tanács felfigyelt erre a lehetőségre. s úgy tervezik, hogy az idén felkérik majd az üzemeket, vállalatokat, hogy vállaljanak nagyobb részt a közérdekű feladatok megoldásából. Sokat hangoztatott feladat a létesítmények jó előkészítése, mégsincs minden rendjén egyikmásik tanácsnál. A szakcsj tanács például nem rendelte meg időben a tervet, noha biztosították részére a tervezői kapacitást. Ennek aztán az lett a következménye. hogy törölni kellett egy fontos létesítményt az idei tervből. A járás vezetői szerencsére okultak az ilyen tapasztalatokból. Ennek következménye, hogy már most foglalkoznak például a következő évi községfeilesztési munka dokumentációs előkészítésével. A fő probléma egyébként legtöbb helyen éppen a dokumentációs előkészítéssel van. Mire biztosítják a szükséges okmányokat, terveket, rendszerint sok idő múlik el, s erősen eltolódik a kivitelezés megkezdésének lehető, sége. Mi következik majd ebből? Mindenekelőtt az évvégi hajrá: sietség, kapkodás az év végén. pedig az idő jobb elosztásával ez megelőzhető lenne. Égve. bek közt • társadalmi munka szervezése miatt is jobb lenne, ha nem a nyári és őszi időszakra zsúfolódna össze teljesen a községfel lesz- tés. Tavasszal például a nagy mezőgazdasági munkálatok megkezdése előtt inkább ráérne a lakosság is közérdekű munkára. Sőt. téli és tavaszi időszakban, amikor még nem szorít annyira a cipő. a tsz-ek is minden bizony- nyál szívesebben segítenének. Summázva a tapasztaltakat: a dombóvári járásban nem kell szégyenkeznie a tanácsnak még akkor sem ha akad is bőven javítani való. Bod a Ferenc A szocialista címért vetélkedő brigádok életéből c/L brigádp énztátr Három éve dédelgetik a tervet, hogy ellátogatnak a Fóti gyermekvárosba. Ez a terv három éve szerepel a brigád vállalásai között is és ezideig ez az egyetlen vállalásuk, amit nem tudtak teljesíteni. Pedig már elnyerték a szocialista címet, az ezzel járó oklevelet és zászlót is. A 12 tagból álló asz- szonybrigád mégsem elégedett, a fóti gyermekvárosba nem a puszta kíváncsiság vonzza őket, és nemcsak azért akarnak oda ellátogatni, mert arra ígéretet tettek. Az asszonyok, s a brigádban dolgozó lányok ennél többet, egy hosszan tartó barátságot akarnak a gyermekváros kis lakóival. De hát üres kézzel sem akarnak menni, ezért határoztak úgy, hogy megalakítják a brigádpénztárt. Minden fizetéskor tíz—tíz forintot tettek a közös kasz- szóba, a pénz azonban nehezen szaporodott. Kifutásuk pedig mindig akadt, hol a közös mozilátogatás, hol a brigádtagok ajándékozása csökkentette „tőkéjüket”. És hát, ahogy ezt utólag bevallják, nem is nagyon tetszett nekik a brigádpénztár megalakításának ez a formája. — Nem. mert az ösz- szeadott pénz valahogy nem adta meg azt az értéket, amit mi elképzeltünk a közös kasszáról. Sehogy sem tudtuk beiktatni a szocialista címet viselő brigádunk „teljesítményei" közé — magyarázza Szépvölgyi Lászióné, a brigád vezetője. Keresték a kiutat, a helyes formát, s bár ők a selyemszálak tisztításának mesterei, a Bonyhádi Cipőgyár egyik brigádjával vették fel a kapcsolatot. Nagy hasznát vették a két brigád között kialakult barátságnak. Egyik tanul- mányútjuk közben bukkantak rá, hogy a cipő- gyári Ságvári Endre brigád miből „táplálja” a brigádpénztárt. A hulládé hanyagokat hasznosítják, óraszíjakat és övékét készítenek. — itt hát a példa, de hát milyen hulladékot hasznosíthatnánk mi a selyemgyárban — töprengtek az asszonyok. A megoldás a brigádvezető ötlete volt. a kivitelezés az egész brigád munkáját dicséri. Selyemhernyótenyésztéshez kezdtek. Megannyi gonddal, bajjal jár ez a munka, legutóbb is egy egész bálára való eperlevelet szedtek a falánk állatoknak. És mennyire lesz még szükség, ha már selyemre esznek? A brigád tagjai műszak után négyes csoportokban indulnak útra. hogy a napi levéladagot biztosítsák. Mindenkire sor kerül, es mindenki szívesen tesz eleget ennek a megbízatásnak. Büszkén számolnak be arról, hogy eddig még az első osztályú besorolást ígérik a hernyók. Ez pedig másfélezer forint bevételt jelez! Éz az összeg eppen fedezné a költségeket. az utazást, és az ajándékokat a fóti gyermekvárosba. A közös munkával szerzett pénzzel alakítják meg a szocialista brigád pénztárát, s hogy soha ne ürüljön ki, már tervezik az újabb lehetőséget. A Tolnai Selyemgyártól vállalnak majd munkaidejükön túl feladatokat, mert hisz tervezik azt is. hogy a gyermekváros legárvább- jait patroná Iják. Rendszeresen meglátogatják őket, figyelemmel kísérik tanulmányi előmenetelüket, s ha engedélyt kapnak rá. két— három gyermek üdültetését is elvállalják. Ilyen remények között bíbelődnek, fáradoznak munkaidejükön túl a ió jövedelmet ígérő hernyókkal. Úgy mondják, akkor érzik csak jogosnak magukat a szocialista cím viselésére, ha ezt a már három éve dédelgetett tervüket is [ valóra váltják. Igazat I adunk nekik. R. k. ] Új rovarkártevő jelent meg a fiatal telepítésű szőlőkben A Szőlészeti Kutató Intézet javaslata a védekezés módjára A fiatal telepítésű szőlőkben és a szőlőoltvány telepeken új, veszélyes kártevő jelent meg: az epitrimerus vitis nevű levélatka. Ezt a rovarfajt már ötven éve ismerik ugyan hazánkban, de a gazdasági növényekben mindeddig nem okozott kárt. Hirtelen elszaporodásával azonban most egy szene a szőlő egyik legveszedelmesebb ellenségévé vált. Télen a tőke repedéseiben és kéregszövetei alatt húzódik meg, de a tavaszi felmelegedés után rátelepszik a fakadó rügyekre, s elszívja, elrágja a hajtásokat. Ezzel visszatartja a fiatal szőlők fejlődését, s ha nem akadályozzák meg kártételét, 3—4 évvel is késlelteti a termőre fordulást. A levélatka kisebb mértékben már tavaly is fellépett, tömeges elszaporodásáról azonban az idén étkeztek az első jelzések. Kártételét már az ország csaknem minden vidékén észlelték, egyes helyeken a fiatal tőkék 90 százaléka fertőzött, s egy-egy szőlőlevélben 20 000 rovart is találtak. A termő szőlőkben, ahol lisztharmat ellen rendszeresen permeteznek, az atka nem tud elterjedni és kárt okozni. „Vadászterületét'’ a fiatal. 2—4 éves szőlők jelentik, s ez ma már igen számottevő terület, hiszen az utóbbi években mintegy 35 000 holdon telepítettek szőlőt. A Szőlészeti Kutató Intézet tavaly, az epitrimerus vitis első fellépésekor kísérleteket kezdett az új kártevő elleni védekezésre, s ki is dolgozta a leghatékonyabb módszert. Ezek szerint a fiatal telepítésű szőlőkben a metszés után, a rügyíakadás előtt téli higítású mészkénlével vagy 5 százalékos neopollal kell alaposan bepermetezni a tőkefejeket. Ezt a védekezési eljárást a tavasszal igen sok helyen elmulasztották, s a kártételt ott már nem is lehet teljesen megakadályozni, a kártevők továbbszaporodása és terjedése azonban még meggátolható. A kutatóintézet ennek érdekéből javasolja,; hogy most, majd június végén vagy július elején ismét 0.1 százalékos me- tasystox-szal, vagy 0.1 százalékos tinox-szal permetezzenek. Ezeket a hatásos rovarölő szereket a gyümölcsösökben jól ismerik, használatuknál azonban gondosan meg keli tartani a baleset- védelmi előírásokat, mert az emberre mindkét anyag mérgező. Mivel a levélatka rendkívül kicsiny. mindössze 150 mikron nagyságú, s még kézi nagyítóval sem látható, jelenlétét az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben sokszor nem ismerik fel. A kutatóintézet ezért azt tanácsolja a gazdaságoknak, hogy ahol a fiatal szőlők hajtásai rendellenesen fejlődnek, a kórokozó megállapítása céljából forduljanak a megyei növényvédő állomáshoz, vagy a járási tanács növényegészségügyi megbízottjához. egyes esetekben pedig magához a Szőlészeti Kutató Intézethez. A kutatóintézet egyébként megállapította, hogy az új kártevő a szaporító anyaggal kerül be a fiatal szőlőkbe, ezért elsősorban az oltvány-telepeken és gyökereztető iskolákban kell tokozottal! védekezni.. Tervfelülvizsgáló bizottságot szerveznek Tervfelülvizsgáló bizottság létre- hozását határozta el a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A bizottság a társadalmi szervek képviselőiből tevődik össze és a Végrehajtó Bizottság mellett működik majd. Azén vált szükségessé. mert a közelmúltban olyan terv alapion is építkezni kezdtek, ami nem áll összhangban a gyakorlati igényekkel. A szekszárdi ötvenlakásos bérházról van szó. Az épület még el sem készült, de máris nyilvánvaló. hogy a lakások alapterülete feltűnően kicsi. Emiatt sok bírálat hangzott el már eddig is. Ennek a tervfelülvizsgáló bizottságnak az lesz a feladata, hogy a hivatalos állami szervek munkáját kiegészítve eleiét vegye a rossz tervek alapjan való épít- 1 kezesnek. Költözik a vendéglátó vállalat A hét elején megnyílik az új büfé Mióta a Szabadsag-szállót be- I zárták, állandóan költözködik a vendéglátó vállalat. Először bezárták az éttermet és a helyére költöztették a központi irodát, hogy azt pedig büfének alakítsák át. \ Most már a befejezéshez közeledik az átalakítás, a jövő héttől már új helyén. a múzeum mögött várja a büfé a vendégeket. Ugyanekkor bezárják a Szabadság büféjét is. A konyhát ugyanakkor a bazársor végén a FŰSZERT volt raktárában rendezik be. Itt dolgoznak most a különböző szakmunkákon a kőművesektől a vízvezetékszerelőkig. Innen szállítják majd » büféhez az ételt, I (Sajnos, mindezideig még nem tudják, hogy mivel, mert nincs megfelelő szállító jármű. Kézben pedig nem lehet az ételt elhordani mégha kétszáz méter távolságra is van egymástól a konyha és a büfé). Az átalakítás munkáiban és a költözködésben társadalmi munkával részt vesz a vállalat nagyon sok dolgozója, vezetője, elsősorban a szocialista brigád tagjai. Ezideig nvár több száz óra társadalmi munkát végeztek, hogy az átalakítások, a költözések lehetőleg ne okozzanak kiesést a vendégek ellátásában, a közétkeztetésben . Tejkaramella jóízű, Tejkaramella tápláló, 10 dkg 2.90 Ft
