Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

6 •TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG 1963. május 31. Milyen lesz az űj sporttömegszervezet? AZ ELMÜLT 18 ÉVBEN nagy­szerű eredményeket ért el a sportmozgalom hazánkban. A testnevelés és a sport az uralko­dó osztály kiváltságából a széles tömegek igényévé vált. Mind több és több ember ismeri fel a sport egészségvédő hatását és veszi igénybe a megteremtett le­hetőségeket. „Az MSZMP művelődéspoliti­kai tézisei, a testneve’'; és sport­ban” c. irányelvek helyes alkal­mazása az elmúlt időszakban megyénkben is növelte mennyisé­gi és minőségi szempontból a sportot. Jelenleg megyénkben 118 sportkörben 7687 szakosztályi tag versenyez és a sportkörök taglét­száma pedig 19 302. A korábbi években a KISZ által szervezett tömegsport-megmozdulások is igen sikeresek voltak, a szpartakiád- versenyek, melyeken évente 5—7 ezer fő vett részt. Az ifjúsági szövetség nagy, mindent átfogó tömegmozgalmában az Ifjúság a Szocializmusért mozgalomban pe­dig 1961-ben 7623, 1962-ben 17293 fő teljesítette a sportkövetelményt tehát sportolt valamilyen formá­ban. Biztatóak a minőségi fejlő­dés eredményei megyénkben. Az ökölvívás, az atlétika, a kosár­labda és a torna sportágakban megyénk fiataljai ott vannak az ország legjobbjai között. Évről évre nő a testnevelés és sportban résztvevők száma, hi­szen a kulturálódás kapuja mind inkább kitárul a dolgozók előtt és ez az, amely segíti és előre vi­szi a sportmozgalmat. Ma már a társadalom felépítése, a társa­dalmi igények egészen mások, mint 18 évvel ezelőtt. Felvetődik a sportmozgalom továbbfejleszté­sének feladata, hiszen fokozódik a testnevelés és sport szerepe a fiatalság szocialista nevelésében, mert a testnevelés szerves része a szocialista nevelésnek és leg­messzebbmenőkig szolgálja az alapvető nevelési célkitűzések megvalósítását. Ki kell hangsú­lyozni, hogy a nevelés öt terüle­te között igen fontos helyet foglal el a testnevelés. A benne rejlő erkölcsi, nevelési lehetőségek azok amelyek erre feljogosítják. Fej­leszti az akaraterőt, a küzdeni tudást és a közösségi szellemet, tehát a testi tulajdonságok foko­zása mellett nagvban elősegíti a tudati, az akarati fejlődést. Elő­segíti a kiegyensúlyozott és he­lyesen nevelt ember kialakulását,, éppen ezért igen fontos, hogy a testnevelés és a sport célkitűzései és irányítása megfelelő legyen a szocialista ember kialakításához. A SPORTMOZGALOM előbbi célkitűzései mellett erősödnie kell a társadalmi irányításának is e téren, éppen úgy, mint életünk bármely területén. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy kiinduló pontnak létrejöjjön a sportmoz­galom központosítása és demok­ratizmusának növelése, társadal­masítása. Ezért döntött úgy a párt politikai bizottsága 1962. ja­nuár 22-i határozatában, hogv létre kell hozni az egységes, szé­les társadalmi alapokon nvugvó sporttömegszervezetet a Magyar Testnevelési és Sportszövetséget. (MTS). Milyen lesz ez a szervezet? Első és legfontosabb, működésé­ben az, hogy ugyanúgy mint a többi tömegszervezet e szervezet is párti rányításeal önállóan mű­ködik. Éppen ezért igen nagy fel­adatok várnak a választott tes­tületekben lévő kommunistákra, Illetve kommunista csoportokra, hiszen nekik kell érvényre juttat- niok a párt célkitűzéseit. Kom­munista csoportokat kell létre­hozni a megyei és járási TST- ken belül (a megyei TST keretein belül, már megalakult) és a le­hetőségekhez mérten a szakszö­vetségek. illetve egyesületekben is. A jelentősebb sportkörökben a KISZ KB. valamint a KISZ megvei VB meghatározott intéz­kedési terve alapján létre kell hozni a KISZ-csoportokat a párt politikája érvényesülése segítésé­re illetve azon helyeken, ahol kommunista csoport nincs, azok feladatainak ellátására. E csoportoknak feladatuk, hogy az MTS választott szervei, jogai­nak csorbítása nélkül a legfon­tosabb helyi, elvi, gyakorlati és személyi kérdésekben állást fog­lalva biztosítják a kommunisták és a KISZ-tagok cselekvési egysé­gét. Feladatuk, a szurkolók, a sportvezetők és a sportolók tu­datának formálása, a szocialista szemlélet terjesztése, a mozgalom demokratizmusának elmélyítése, a társadalmi aktívák szervezése, és munkájuk segítése stb. A PÄRTHATÄROZAT értel­mében pártszerveink már most foglalkoznak az új tömegszerve­zet kialakításával, az átszervezés állásáról időnként beszámoltatják a különböző — ezen a területen dolgozó — állami és mozgalmi szerveket. El kell érnünk azt, hogy párt és KlSZ-alapszerveze- teink is kellő súllyal foglalkozza­nak a testnevelés és sport átszer­vezési munkájával és a sport­munkát tartsák igen fontos párt­ós KISZ-munkának. Mik tehát az elkövetkezendő feladataink? Már az elmúlt évben az irányelveknek megfelelően az irányítás és az anyagi erő köz- pontosítása megtörtént, tehát minden sportkör anyagi és szer­vezési szempontból a megyei test- nevelési és sporttanács irányítása alatt dolgozik. Ugyanakkor az újonnan kinevezett TST-kben helyet kaptak a különböző társa­dalmi szervek képviselői is. Ezzel lényegében az átszervezés első szakasza az erők központosítása tehát megtörtént. Jelenleg a má­sodik szakaszban vagyunk, ami­kor is a szövetség létrehozásának — programtervezet, szervezeti felépítés, választás előkészítései folynak amellett, hogy a minden­napi sportvezetési problémákat is el kell látni. E feladatok megol­dásából a szakszervezeti bizottsá­goknak és a KISZ-alapszervezetek nek, valamint bizottságoknak a megfelelő SZOT, illetve KISZ KB. IB-határozat alapján ki kell ven­ni a részüket. Legfontosabb mun­ka most az átszervezés jó előké­szítése, de az élet nem állhat meg, tehát a mindennapi sport- munkát is el kell végezni. Szer­vezni, vezetni és lebonyolítani a versenyeket, amelyek szórakozást, felüdülést, pihenést nyújtanak a dolgozóknak. Emellett ezen idő­szakban mind több és több em­bert kell megnyerni a sport szá­mára résztvevőül és támogatóul. EZ ÉV SZEPTEMBER 1-ÉN megindulnak az alapszervi vá­lasztások, amelyeken az egyes üzemek, vagy községek megvá­lasztják a sportalapszervezet ve­zetőségét, illetve a járási küldöt­teket. E vezetők kiválasztásában nagy feladat hárul a pártalap- j szervezetekre, a KISZ-alapszerve- j zetekre és a szakszervezeti bízott- Ságokra. Az a feladatuk, hogy feltétlenül biztosítsák a szakérte­lem mellett olyan mozgalmi mun­kában jártas fiatalok vezetővé való delegálását, akik személyük­ben feltétlenül biztosítják a sport mozgalmi jellegét. Az alapszervi választásokat a járási és megyei küldöttértekezletek, majd ezt kö­vetően az országos kongresszus zárja be, amely négyévenként választja meg az MTS vezető szerveit. Ez az új törrtpgszerve­zet csak akkor felel meg az eléje kitűzött célkitűzéseknek, ha a párt irányításával és segítő ellen­őrzésével végzett munkát társa­dalmi szerveink magukénak vall­ják, és mindegyiknek közös ügyé­vé válik. Csak a sportmozgalom­ban dolgozók összességének együt­tes tevékenysége hozhatja meg a mozgalom sikereit. Varga István KISZ MB sportfelelőse A% NB ffl-han az Sz. Petőfi szerdai mérkőzésén kívül még egy mérkőzést játszot­tak. Nagykanizsán a Pécsi BTC vendégszerepeit és 4:0 arányban alulmaradt a Nagykanizsai Bá­nyásszal szemben. A PBTC ve­reségében minden bizonnyal közrejátszott a múlt vasárnapi i kettős kiállítás is, de. hogy nincs minden rendben a sportkör játé­kosainak idegeivel, azt mutatja a nagykanizsai mérkőzés is. ame­lyen újabb kiállításra került sor. A hétközi kettős mérkőzés után a bajnokság állása a következő: 1. Pécsi BTp 26 2. Pécsi Bányász 25 3. Székesfehérvár 25 4. Kaposvári Honvéd 25 5. Nagykanizsai Bányász 26 6. Szekszárdi Dózsa 25 7. Kalocsa 25 8. Baja 25 9. Mohács 25 10. Nagymányok 25 11. Szekszárdi Petőfi 25 12. Pécsszabolcs 25 13. Kiskunhalas 25 14. Nagy’nn’zsai Dózsa 25 15. Siófok 25 16. Dombóvár 25 18 4 4 70:34 40 14 8 3 47:22 36 15 6 4 38:22 36 14 0 5 58:26 34 11 5 10 45:36 27 11 4 10 54:44 26 10 6 9 50:57 26 9 7 9 27:33 25 10 4 11 32:39 24 10 2 13 35:50 22 8 5 12 27:43 21 6 8 11 31:36 20 6 7 12 30:45 19 5 8 12 34:45 J8 4 6 15 30:55 14 0 2 17 22:43 14 A Tolnai Fémipari és Sze­relő Ktsz azonnali belépésre felvesz lemezlakatos és bádogos szakmunkásokat Jelentkezés a szövetkezet te­lephelyén. (202) Az £. M. 44. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat (Budapest, V.-ker. Kossuth L. tér 13-15.) azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves, ács, állványozó szak­munkásokat, építőipari könnyű- gépkezelőkot, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri ét­kezést biztosítunk. Munka­ruha és — vidékieknek — tanács-igazolás szükséges. Szakmunkások szerszámot hozzanak magukkal. (23) Kosárlabda NB II Soproni Postás—Szekszárdi Petőfi 42:39 (19:22) Szekszárd: Var. ga I. (2), Borcsú- né (12). Gyurcsák- né (2), Varga II. (Í2), Cserné (5), Csere: dr. Péntek- né (6). A 189 centis Bakk semlegesí­tésére 1—3—1 fel­állású zónavéde- lemmel kezdett a hazai csapat. Az elképzelés kitűnően bevált, a hosszú játékos csak nehe­zen tudott dobó­helyzetbe kerti Ír, i. 8:6-os szekszárdi vezetésnél Cyur- csákné helyére dr. Péntekné állt be, ettől kezdve a mér. kőzés végéig nem történt csere a csapatban. Nagy. szerűen védekezek a Petőfi, a lista­vezető csapat ma­gas játékosai nerr tudtak dobáshoz jutni, messziről »el­szórt« labdáik pedig sorra el­kerülték a kosarat. A kistermetű hazaiak szép támadásszovések után pazar távoli kosarakat dob­tak, s a 16. percben már 22:15-re vezettek. 1 A II. félidőben tovább folyta­tódott a nagy küzdelem. 25:25, 31:30, maid 34:30-as vezetés után, a befejezés előtt 2 perccel 39 34- re vezetett a Petőfi. A győzelem szinte már biztosnak látszott, amikor a soproniak emberfogásos védekezésre tértek át. A csere nélkül játszó, fáradt hazaiak nem tudtak erősíteni, három lab­dát »eladtak«, s a Postás egy percen belül 6 pontot ért el! Jelenet a mérkőzés első perceiből: támad a Petőfi. Húsz másodperccel a befejezés előtt 2 büntetőhöz jutottak a vendégek, mind a kettőt értékesí­tették, közben Varga II. a másik oldalon kihagyott két büntetőt, s így az előny 3 pontra növeke­dett. Az utolsó másodpercekben a Postás higgadt játékkal már csak a labdát tartotta. Szinte biztosnak látszó győze­lem csúszott ki a csapat kezé­ből. A nagy melegben a szinte végig játszó 5 ember mindent megtett a győzelemért, sajnos az utolsó két percet sem erővel, sem idegekkel nem bírták. A BKM Ruházati Főigazgatóság közli, hogy „Ezer forint első díj egy ötletes jelmondatért“ pályázat eredményhirdetésére a pályázatok rendkívül nagy száma miatt 1963. július 1-én kerül sor! (219)

Next

/
Thumbnails
Contents