Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-13 / 86. szám
aditengerészeti vizsgáló- bizottság kutatja az eltűnt Thresher titkát (3. o.) Rádiómelléklet (4. o.)’ iává utazik a házinyúl, az kecskebéka és az éticsiga (6. o.) Meddig lehet feszíteni? G-yárigazgató ismerősömmel be- olyan munkát végeznek,, ami nem szélgettem a napokban. Az elején dicsekedett. Elmondta, hogy mennyi nyereségrészesedést osztanak, mit csináltak, hogyan dolgoztak a múlt évben. A gyár néhány évvel ezelőtt még deficitesen gazdálkodott. Aztán egyenesbe Jöttek, majd évről évre nőtt a nyereség, tavaly már több, mint tíz százalékkal haladta meg a bevétel a költségeket, kiadásokat. Ezután jött a fordulat. Ismerősöm rezignáltan jegyezte meg, hogy az idén már aligha sikerül teljesíteni az újabb, kétszázalékos költségcsökkentési előirányzatot és hogy mi lesz jövőre, ha így megy tovább, arról jobb nem is beszélni. Mert úgymond, a húrt lehet feszíteni egy darabig, de vigyázni kell, mert egyszer csak elpattan. A húr valóban, ha túlfeszítik, elszakad. Valami igazság van ebben, akkor is, ha képletesen értelmezzük. És az olyan gazdasági vezetővel, aki nem most került fontos beosztásba, hanem mondjuk tíz évvel ezelőtt is vezető volt, az akkori keserű tapasztalatok mondatják ezt. Abban az időben nem volt ritka az olyan intézkedés, amely csak a különféle tervszámokat adta meg: Ennyivel kell növelni a nyereséget, ennyivel, meg ennyivel kell szorítani a normákon stb. Hogy aztán miként éri el a kívánt eredményt a vállalat, az nem fontos. Csak a mutatók javuljanak. És rendszerint ott szorítottak, ahol már korábban is volt javulás, oda raktak több terhet, ahol már addig is „húztak”. Nemrég egy munkásasszony emlékeztetett ezekre az időkre. Vagy nyolc-ki- lenc évvel ezelőtt írtam riportot róla, abból az alkalomból, hogy magas kitüntetést kapott. — Akkor nem mondtam el az elvtársnak, de most megmondhatom: Ha továbbra is olyan marad a tempó, mint akkor, ha nem váltják fel a modem gépek a régi, nagy fizikai erőkifejtést igénylő berendezést, én belepusztultam volna a munkába. Mert nagyon hajtottam magamat. Nos, az az idő elmúlt, hat-hét év óta népgazdaságunk normálisan. tervszerűen fejlődik. Kell-e vajon még most is „feszíteni a húrt?” A válasz csak határozott igen lehet. Legfeljebb értelmezési körét kell kicsit kibővíteni. Ha egy üzemben nem megfelelő a munkaidő kihasználása, akár a dolgozó hibájából, akár helytelen munkaszervezésből keletkeznek veszteségidők — és vajon van-e üzem, ahol tökéletes a munkaidő kihasználása? — akkor igenis lehet és kell feszíteni. A munka, a szervezés alapos, gondos elemzésével, a hibák kiküszöbölésével. Persze, előfordulhat, hogy e téren kimerítenek minden tartalékot, további megszorítás már a mun- kaközbeni pihenésre és személyi szükségletekre engedélyezett idő rovására menne. Itt már nincs helye semmiféle feszítésnek. De menjünk tovább. Van-e felesleges munka még az üzemekben? Vannak dolgozók, akik munkaidejüket kihasználják, csak éppen járul sem közvetlenül, nem közvetve a termék értékének növeléséhez? — Bizonyára mindenütt akad ilyen. Ha például egy építkezéshez úgy tárolják az anyagot, hogy indokolatlanul hqfsszú utat kell onnét megtenni az anyagnak, míg beépítési helyére jut. Vagy ha a gyárban túlhosszú utat tesz meg a munkadarab, félkésztermék, míg készárú lesz belőle, ez felesleges ráfordítás. Növelni lehet tehát az eredményt az előbbi esetben az észszerűbb anyagdeponálással, utóbbinál a feldolgozó gépeknek a műveletek sorrendjének megfelelő elhelyezésével, a gyártási út lerövidítésével. A Szekszárdi Szabó Ktsz-ben azáltal nőtt ugrásszerűen a termelékenység, hogy szalagositottak a termelést a konfekció-reszleg- ben Tehát kevesebbet „utazik az anyag. A Paksi Konzervgyárban gyártási vonalakat állítottak fel, ez egymaga is növelte a termelékenységet. Nos, ha még gépesítjük is a belső szállítást, tehát a lerövidített úton is gép mozgatja az anyagot, még tovább nő a termelékenység, csökkennek a költségek. Ugrásszerűen nőhet a termelékenység a korszerű teldolgozó. megmunkáló gépek alkalmazásával. Az eredmény növelése, a termékegységre jutó ráfordítások — akár anyag-, akár munkaráfordítás — csökkentése, ami egyben a költségek csökkentését is eredményezi, elérhető többféleképpen. A munkaidő jobb kihasználásával a munka jobb megszervezésével, gépesítéssel, műszaki fejlesztéssel. Az első megoldások az olcsóbbak, jóformán semmibe sem kerülnek, de csak bizonyos határig alkalmazhatók. Ha a munka intenzitása elérte a normális szintet, bűn lenne tovább fokozni Itt tehát természeti korlatokba ütközünk. A másik út azonban tovább járható, itt nincsenek korlátok. A műszaki színvonal emelése, a gyártmányok és a gyártástechnológia korszerűsítése terén beláthatatlanok a lehetőségek. Gondoljunk csak arra, hogy az ipari termelésnek csak néhány — igen kisszámú ■ területén értük el eddig a világ- színvonalat, a mezőgazdaságnál pedig még rosszabb az arány. Itt nem kell mást, csak átvenni külföldről a meglévő technológiát. Máról holnapra ez nem megy, ezenkívül költséges is. De ennek ellenére célul tűzhetjük ki. De vajon a mai világszínvonal a felső határt jelenti? Korántsem, hiszen annál tovább is lehet jutni, mint ahogy maga az elért színvonal sem áll egyhelyben, máról holnapra elavulttá válik. A fejlődés lehetőségei tehát felmérhetetlenek. Képletesen szólva: A húrt csak egy bizonyos határig lehet feszíteni. De ha ezután megfelelő kezelést — edzést — kap, akkor e határ kitolódik. És ha ezt is elértük, kicseréljük a húr anyagát jobbra, nagyobb szakítószilárdságúra, rugalmasabbra, azaz tovább fejlesztjük a technikát, hogy a nagyobb megterhelésnél se pattanjon el. <J> Sováúb építi, fejlődik városunk Ötmillió forint városfejlesztésre — Iskola és óvoda a Kertvárosban — Újabb bérbázak épülnek Szekszárd város fejlesztésének jelenlegi terveiről és perspektivikus feladatairól tárgyalt az MSZMP Járási" és Városi Végrehajtó Bizottsága április 12-én. A kibővített végrehajtó bizottsági ülésen részt vett Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, dr. Vígh Dezső, a Megyei Tanács elnök- helyettese és Berta Kálmán, a tervosztály vezetője. A beszámoló — amelyet Kalmár- József, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke ismertetett —, foglalkozott a népgazdasági érdekek mellett a lakosság kommunális, kulturális és szociális igényeinek kielégítésével. A terv elkészítésénél figyelembe vették a jelölő gyűléseken elhangzott hasznos javaslatokat és jogos igényeket is. A város- fejlesztés feladatai rendkívül széleskörűek. Foglalkozni kell az ipar- fejlesztéssel, a kommunális ellátottsággal, az út- és járdaépítéssel. a ri:.ellátással, a csatornázással, a -villanyvilágítás bővítésével és korszerűsítésével, a lakásépítési program végrehajtásával, a város művelődési, kereskedelmi és szociális fejlesztésével. A községfejlesztési alap fel- használásával az idei évben csaknem 5 millió forintot fordítanak városfejlesztésre. Felújításokra előreláthatólag 3 millió, forintot költenek. Ezek mellett a tanácsi beruházások többmjllió forintot tesznek ki. Szekszárd város iparosítása az országos, illetve a megyei tervekkel összehangolva kerül megoldásra. A város fejlesztésével kapcsolatban figyelembe kell venni az ipari munkásság létszámának növekedését. Az elmúlt évek során az állami kereskedelem üzlet- hálózata jelentősen fejlődött, azonban különböző akadályok miatt nem tudta elérni a kívánt színvonalat.. Akadályozzák a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóipar fejlődését a város belterületén lévő kereskedelmi raktárak. Kitelepítésükkel kapcsolatban állandó vita folyik, nem sok eredménnyel. A bolthálózat átszervezését, új boltok létesítését meg kell oldani. A kultúrközpont megépítése során ugyanis a korzói bazár üzleteinek 50 százaléka szanálásra kerül. A város vendéglátó egységei nem sokat fejlődtek. Éveken keresztül kisebb, nagyobb javításokat eszközöltek, új létesítmény nem épült. Az ötéves tervben a Szabadság-szálló rekonstruálására 4 es félmillió forint beruházást kap a város. Ebből az összegből a szálloda bővítése, illetve az emelet-ráépítés — amelyet korábban terveztek — nem valósulhat meg. Sürgősen meg kell oldani az újvárosban, az alsó és felső városban egy-egy kisebb vendéglátó egység, illetve cukrászda kialakítását. A tervek szerint a borkombináttól északra — a régi 6-os út mentén — vendéglátóipari egység létesül. A kivitelezésére előreláthatóan június 1-ével kerül sor. A hérház-építések a második ötéves terv irányszámainak megfelelően történnek. Ebben az évben 112 bérházi. és öt sorházi lakás épül. A következő évre 206, 1965-re pedig 156 lakás építését tervezik. Kijelölték a társasház-építésre alkalmas területeket is. A ICISZ- lakásokat a baktai oldalon, folytatólagosan a csatári torokig építik fel. Ahogy a talajtani vizsgálatokat befejezik, az első tíz lakóház építését meg lehet kezdeni. A beszámoló foglalkozik a vízellátás a szennyvízlevezetőhálózat fejlesztésével, az út- és járdaépítéssel, valamint a közvilágítás javításával. Szekszárd városnak, mint megyei székhelynek, súlyos problémája, hogy nincs megfelelő művelődési háza, színházterme, mozija. A város- rendezési - terv szerint az úgynevezett széles korzó északi oldalán épül fel a szekszárdi kultúrközpont. A jelenlegi művelődési házat bővítéssel zeneiskolának alakítják át, Uj oktatási intézményt kap a város, egy nyolctantermes szakgimnázium és egy 400 személyes kollégium építésével. A kertvárosban 1965-ben hetven férőhelyes napközis óvoda épül. Bővítik az újvárosi és a Bajcsy Zsilinszky úti óvodát is. Ugyancsak a kertvárosban a korábban tervezett négytantermes általános iskola helyett egy nyolctantermes, napközi otthonnal és politechnikai műhellyel rendelkező oktatási intézmény épül. A tervek szerint a 2. számú általános iskplát emeletráépítéssel bővítik. Szerepel a tervben egy új, 40 férőhelyes bölcsőde építése is, amelyre a zsúfoltság megszüntetése céljából elengedhetetlenül szükség van. A beszámolót széles körű vita követte A vitában részt vevők sok hasznos javaslatot tettek a terv módosítására. Felszólalt Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, aki a városfejlesztési terv módosításával kapcsolatban arról beszélt, hogy feitétlenül helyes lenne, ha a Városi Tanács az országos hatásköri szervek segítségét az eddigieknél jobban igényelné. A terv átdolgozását úgy kell végrehajtani, hogy világosan meg legyenek határozva a közvetlen és a távlati feladatok. A művelődési ház megépítése — mond- dotta többek között — égető probléma, de ugyanilyen jelentőségű a kereskedelmi hálózat bővítése is. A városnak szüksége lenne egy korszerű, modern állami áruházra. Az utak rendezésénél a központ tehermentesítésére tett javaslatot, majd a vízellátás és egyéb kérdésekkel foglalkozott. Külön felhívta a figyelmet a beruházások ésszerű felhasználására, hogy a további fejlődésre számítva korszerű létesítmények épüljenek. Lehetne a tervnek egy olyan része — mondotta —. amely a társadalmi erők összefogására épül. A lakóházak és a város tisztántartására hasznos lenne a lakó- bizottságok megszervezése. A lakó- bizottságokon keresztül társadalmi üggyé lehetne tenni a város tisztántartását — fejezte be felszólalását Soczó József elvtárs. A vitában még nyolcán kértek szót, s mondták el véleményüket, amelyet Hornok István, a Szekszárdi Járási és Városi' Párt- bizottság első titkára foglalt össze. Ünnepi est a szovjet űrhajózás napján Moszkva (MTI). Péntek este a Kreml kongresszusi palotájában ünnepi esten emlékeztek meg Moszkva dolgozói, á szovjet közélet képviselői az űrhajózás napjáról, Gagarin űrrepülésének második évfordulójáról. A hatezer résztvevő nagy tapssal fogadta a párt és a kormány megjelent vezetőit, Brezsnyevel, Kirilenko t, Mikojant, Poljansz- kijt, Szuszlovot, Iljicsovot, Sele- piní, a fegyveres erők marsall- jait és tábornokait, köztük Grecs- ko, Birjuzov, Szokolovszkij és Eugyonnij marsaitokat, valamint a négy szovjet űrhajóst: Gaga- rint, Tyitovot, Nyikolajevet és Popovicsot. Az ünnepi estet Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács elnöke nyitotta meg. Ezután Misztyjszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. Borisz Jegorov, a szocialista munka hőse, az analitikus számológépek moszkvai gyárának dolgozója, majd Tamara Hoda- kova moszkvai főiskolai hallgató méltatta a szovjet űrkutatás nagy eredményeit. Szűnni ngm akaró taps fogadta Andrijan -Nyikolajevet és Jurij Gagarint, akik közvetlen hangú beszédben elevenítették fel űrrepülésük élményeit. Az ünnepi est végén, ismert moszkvai művészek hangversenyt adtak.
