Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

aditengerészeti vizsgáló- bizottság kutatja az eltűnt Thresher titkát (3. o.) Rádiómelléklet (4. o.)’ iává utazik a házinyúl, az kecskebéka és az éticsiga (6. o.) Meddig lehet feszíteni? G-yárigazgató ismerősömmel be- olyan munkát végeznek,, ami nem szélgettem a napokban. Az ele­jén dicsekedett. Elmondta, hogy mennyi nyereségrészesedést osz­tanak, mit csináltak, hogyan dol­goztak a múlt évben. A gyár néhány évvel ezelőtt még defici­tesen gazdálkodott. Aztán egye­nesbe Jöttek, majd évről évre nőtt a nyereség, tavaly már több, mint tíz százalékkal haladta meg a bevétel a költségeket, kiadáso­kat. Ezután jött a fordulat. Ismerő­söm rezignáltan jegyezte meg, hogy az idén már aligha sikerül teljesíteni az újabb, kétszázalé­kos költségcsökkentési előirányza­tot és hogy mi lesz jövőre, ha így megy tovább, arról jobb nem is beszélni. Mert úgymond, a húrt lehet feszíteni egy darabig, de vigyázni kell, mert egyszer csak elpattan. A húr valóban, ha túlfeszítik, elszakad. Valami igazság van eb­ben, akkor is, ha képletesen ér­telmezzük. És az olyan gazdasági vezetővel, aki nem most került fontos beosztásba, hanem mond­juk tíz évvel ezelőtt is vezető volt, az akkori keserű tapasztala­tok mondatják ezt. Abban az időben nem volt ritka az olyan intézkedés, amely csak a külön­féle tervszámokat adta meg: Ennyivel kell növelni a nyere­séget, ennyivel, meg ennyivel kell szorítani a normákon stb. Hogy aztán miként éri el a kívánt ered­ményt a vállalat, az nem fontos. Csak a mutatók javuljanak. És rendszerint ott szorítottak, ahol már korábban is volt javulás, oda raktak több terhet, ahol már addig is „húztak”. Nemrég egy munkásasszony emlékeztetett ezekre az időkre. Vagy nyolc-ki- lenc évvel ezelőtt írtam riportot róla, abból az alkalomból, hogy magas kitüntetést kapott. — Akkor nem mondtam el az elvtársnak, de most megmondha­tom: Ha továbbra is olyan ma­rad a tempó, mint akkor, ha nem váltják fel a modem gépek a régi, nagy fizikai erőkifejtést igénylő berendezést, én belepusz­tultam volna a munkába. Mert nagyon hajtottam magamat. Nos, az az idő elmúlt, hat-hét év óta népgazdaságunk normáli­san. tervszerűen fejlődik. Kell-e vajon még most is „feszíteni a húrt?” A válasz csak határozott igen lehet. Legfeljebb értelmezési kö­rét kell kicsit kibővíteni. Ha egy üzemben nem megfelelő a mun­kaidő kihasználása, akár a dol­gozó hibájából, akár helytelen munkaszervezésből keletkeznek veszteségidők — és vajon van-e üzem, ahol tökéletes a munkaidő kihasználása? — akkor igenis le­het és kell feszíteni. A munka, a szervezés alapos, gondos elem­zésével, a hibák kiküszöbölésével. Persze, előfordulhat, hogy e téren kimerítenek minden tartalékot, további megszorítás már a mun- kaközbeni pihenésre és személyi szükségletekre engedélyezett idő rovására menne. Itt már nincs helye semmiféle feszítésnek. De menjünk tovább. Van-e felesleges munka még az üzemekben? Van­nak dolgozók, akik munkaidejü­ket kihasználják, csak éppen járul sem közvetlenül, nem köz­vetve a termék értékének növe­léséhez? — Bizonyára mindenütt akad ilyen. Ha például egy épít­kezéshez úgy tárolják az anyagot, hogy indokolatlanul hqfsszú utat kell onnét megtenni az anyagnak, míg beépítési helyére jut. Vagy ha a gyárban túlhosszú utat tesz meg a munkadarab, félkészter­mék, míg készárú lesz belőle, ez felesleges ráfordítás. Növelni le­het tehát az eredményt az előbbi esetben az észszerűbb anyagde­ponálással, utóbbinál a feldolgozó gépeknek a műveletek sorrendjé­nek megfelelő elhelyezésével, a gyártási út lerövidítésével. A Szekszárdi Szabó Ktsz-ben azáltal nőtt ugrásszerűen a ter­melékenység, hogy szalagositottak a termelést a konfekció-reszleg- ben Tehát kevesebbet „utazik az anyag. A Paksi Konzervgyár­ban gyártási vonalakat állítottak fel, ez egymaga is növelte a ter­melékenységet. Nos, ha még gé­pesítjük is a belső szállítást, te­hát a lerövidített úton is gép mozgatja az anyagot, még tovább nő a termelékenység, csökkennek a költségek. Ugrásszerűen nőhet a termelékenység a korszerű tel­dolgozó. megmunkáló gépek al­kalmazásával. Az eredmény növelése, a ter­mékegységre jutó ráfordítások — akár anyag-, akár munkaráfor­dítás — csökkentése, ami egyben a költségek csökkentését is ered­ményezi, elérhető többféleképpen. A munkaidő jobb kihasználásá­val a munka jobb megszervezé­sével, gépesítéssel, műszaki fej­lesztéssel. Az első megoldások az olcsóbbak, jóformán semmibe sem kerülnek, de csak bizonyos határig alkalmazhatók. Ha a munka intenzitása elérte a normá­lis szintet, bűn lenne tovább fo­kozni Itt tehát természeti korla­tokba ütközünk. A másik út azonban tovább járható, itt nin­csenek korlátok. A műszaki szín­vonal emelése, a gyártmányok és a gyártástechnológia korszerű­sítése terén beláthatatlanok a le­hetőségek. Gondoljunk csak arra, hogy az ipari termelésnek csak néhány — igen kisszámú ■ te­rületén értük el eddig a világ- színvonalat, a mezőgazdaságnál pedig még rosszabb az arány. Itt nem kell mást, csak átvenni kül­földről a meglévő technológiát. Máról holnapra ez nem megy, ezenkívül költséges is. De ennek ellenére célul tűzhetjük ki. De vajon a mai világszínvonal a felső határt jelenti? Korántsem, hiszen annál tovább is lehet jutni, mint ahogy maga az el­ért színvonal sem áll egyhely­ben, máról holnapra elavulttá válik. A fejlődés lehetőségei te­hát felmérhetetlenek. Képletesen szólva: A húrt csak egy bizonyos határig lehet feszí­teni. De ha ezután megfelelő kezelést — edzést — kap, akkor e határ kitolódik. És ha ezt is elértük, kicseréljük a húr anya­gát jobbra, nagyobb szakító­szilárdságúra, rugalmasabbra, azaz tovább fejlesztjük a techni­kát, hogy a nagyobb megterhe­lésnél se pattanjon el. <J> Sováúb építi, fejlődik városunk Ötmillió forint városfejlesztésre — Iskola és óvoda a Kertvárosban — Újabb bérbázak épülnek Szekszárd város fejlesztésének jelenlegi terveiről és perspekti­vikus feladatairól tárgyalt az MSZMP Járási" és Városi Végre­hajtó Bizottsága április 12-én. A kibővített végrehajtó bizottsági ülésen részt vett Soczó József, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának első titkára, dr. Vígh De­zső, a Megyei Tanács elnök- helyettese és Berta Kálmán, a tervosztály vezetője. A beszámoló — amelyet Kal­már- József, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke ismertetett —, foglalkozott a nép­gazdasági érdekek mellett a la­kosság kommunális, kulturális és szociális igényeinek kielégítésé­vel. A terv elkészítésénél figye­lembe vették a jelölő gyűléseken elhangzott hasznos javaslatokat és jogos igényeket is. A város- fejlesztés feladatai rendkívül szé­leskörűek. Foglalkozni kell az ipar- fejlesztéssel, a kommunális ellátottsággal, az út- és járda­építéssel. a ri:.ellátással, a csatornázással, a -villanyvilá­gítás bővítésével és korszerű­sítésével, a lakásépítési prog­ram végrehajtásával, a város művelődési, kereskedelmi és szociális fejlesztésével. A községfejlesztési alap fel- használásával az idei évben csaknem 5 millió forintot fordí­tanak városfejlesztésre. Felújítá­sokra előreláthatólag 3 millió, forintot költenek. Ezek mellett a tanácsi beruházások többmjllió forintot tesznek ki. Szekszárd város iparosítása az országos, illetve a megyei ter­vekkel összehangolva kerül meg­oldásra. A város fejlesztésével kapcsolatban figyelembe kell ven­ni az ipari munkásság létszámá­nak növekedését. Az elmúlt évek során az ál­lami kereskedelem üzlet- hálózata jelentősen fejlődött, azonban kü­lönböző akadályok miatt nem tudta elérni a kívánt színvonalat.. Akadályozzák a kereskedelmi há­lózat és a vendéglátóipar fejlődé­sét a város belterületén lévő ke­reskedelmi raktárak. Kitelepíté­sükkel kapcsolatban állandó vita folyik, nem sok eredménnyel. A bolthálózat átszervezését, új bol­tok létesítését meg kell oldani. A kultúrközpont megépítése so­rán ugyanis a korzói bazár üz­leteinek 50 százaléka szanálásra kerül. A város vendéglátó egységei nem sokat fejlődtek. Éveken ke­resztül kisebb, nagyobb javítá­sokat eszközöltek, új létesítmény nem épült. Az ötéves tervben a Szabadság-szálló rekonstruálására 4 es félmillió forint beruházást kap a város. Ebből az összegből a szálloda bővítése, illetve az emelet-ráépítés — amelyet ko­rábban terveztek — nem való­sulhat meg. Sürgősen meg kell oldani az újvárosban, az alsó és felső városban egy-egy kisebb vendéglátó egység, illetve cuk­rászda kialakítását. A tervek szerint a borkombináttól észak­ra — a régi 6-os út mentén — vendéglátóipari egység létesül. A kivitelezésére előreláthatóan jú­nius 1-ével kerül sor. A hérház-építések a második ötéves terv irány­számainak megfelelően történnek. Ebben az évben 112 bérházi. és öt sorházi lakás épül. A következő évre 206, 1965-re pedig 156 lakás építését ter­vezik. Kijelölték a társasház-építésre alkalmas területeket is. A ICISZ- lakásokat a baktai oldalon, foly­tatólagosan a csatári torokig épí­tik fel. Ahogy a talajtani vizsgá­latokat befejezik, az első tíz lakóház építését meg lehet kez­deni. A beszámoló foglalkozik a vízellátás a szennyvízlevezető­hálózat fejlesztésével, az út- és járdaépítéssel, valamint a köz­világítás javításával. Szekszárd városnak, mint me­gyei székhelynek, súlyos problé­mája, hogy nincs megfelelő művelődési háza, színházterme, mozija. A város- rendezési - terv szerint az úgy­nevezett széles korzó északi ol­dalán épül fel a szekszárdi kul­túrközpont. A jelenlegi művelő­dési házat bővítéssel zeneiskolá­nak alakítják át, Uj oktatási in­tézményt kap a város, egy nyolc­tantermes szakgimnázium és egy 400 személyes kollégium építésé­vel. A kertvárosban 1965-ben hetven férőhelyes napközis óvoda épül. Bővítik az újvárosi és a Bajcsy Zsilinszky úti óvodát is. Ugyancsak a kertvárosban a ko­rábban tervezett négytantermes általános iskola helyett egy nyolctantermes, napközi otthonnal és politechnikai műhellyel rendelkező okta­tási intézmény épül. A tervek szerint a 2. számú ál­talános iskplát emeletráépítéssel bővítik. Szerepel a tervben egy új, 40 férőhelyes bölcsőde építése is, amelyre a zsúfoltság meg­szüntetése céljából elengedhetet­lenül szükség van. A beszámolót széles körű vita követte A vitában részt vevők sok hasz­nos javaslatot tettek a terv mó­dosítására. Felszólalt Soczó Jó­zsef, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, aki a városfejlesztési terv módosításá­val kapcsolatban arról beszélt, hogy feitétlenül helyes lenne, ha a Városi Tanács az országos hatásköri szervek segítségét az eddigieknél jobban igé­nyelné. A terv átdolgozását úgy kell végrehajtani, hogy világosan meg legyenek határozva a közvetlen és a távlati feladatok. A műve­lődési ház megépítése — mond- dotta többek között — égető prob­léma, de ugyanilyen jelentőségű a kereskedelmi hálózat bővítése is. A városnak szüksége lenne egy korszerű, modern állami áru­házra. Az utak rendezésénél a központ tehermentesítésére tett javaslatot, majd a vízellátás és egyéb kérdésekkel foglalkozott. Külön felhívta a figyelmet a beruházások ésszerű felhasz­nálására, hogy a további fejlődésre számítva korszerű létesítmények épüljenek. Le­hetne a tervnek egy olyan része — mondotta —. amely a társadalmi erők összefogá­sára épül. A lakóházak és a város tisztán­tartására hasznos lenne a lakó- bizottságok megszervezése. A lakó- bizottságokon keresztül társa­dalmi üggyé lehetne tenni a vá­ros tisztántartását — fejezte be felszólalását Soczó József elv­társ. A vitában még nyolcán kértek szót, s mondták el véleményüket, amelyet Hornok István, a Szek­szárdi Járási és Városi' Párt- bizottság első titkára foglalt össze. Ünnepi est a szovjet űrhajózás napján Moszkva (MTI). Péntek este a Kreml kongresszusi palotájában ünnepi esten emlékeztek meg Moszkva dolgozói, á szovjet köz­élet képviselői az űrhajózás nap­járól, Gagarin űrrepülésének má­sodik évfordulójáról. A hatezer résztvevő nagy taps­sal fogadta a párt és a kormány megjelent vezetőit, Brezsnyevel, Kirilenko t, Mikojant, Poljansz- kijt, Szuszlovot, Iljicsovot, Sele- piní, a fegyveres erők marsall- jait és tábornokait, köztük Grecs- ko, Birjuzov, Szokolovszkij és Eugyonnij marsaitokat, valamint a négy szovjet űrhajóst: Gaga- rint, Tyitovot, Nyikolajevet és Popovicsot. Az ünnepi estet Vlagyimir Pro­miszlov, a moszkvai városi tanács elnöke nyitotta meg. Ezután Misztyjszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. Borisz Jegorov, a szocialista munka hőse, az analitikus szá­mológépek moszkvai gyárának dolgozója, majd Tamara Hoda- kova moszkvai főiskolai hallgató méltatta a szovjet űrkutatás nagy eredményeit. Szűnni ngm akaró taps fogadta Andrijan -Nyikolajevet és Jurij Gagarint, akik közvetlen hangú beszédben elevenítették fel űrre­pülésük élményeit. Az ünnepi est végén, ismert moszkvai művészek hangversenyt adtak.

Next

/
Thumbnails
Contents