Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-12 / 85. szám
1963. április 12. TÖCSfS MEGYÉT tfEPfTísre 5 Már most gyűjtik a nyereségrészesedést Aki még élénken emlékezik az 1962-es évre, csak az tudja igazán értékelni a Tanácsi Építőipari Vállalat munkáját. Ezúttal nem szükséges hivatkozni arra, hogy az időjárás milyen mostoha volt, mennyire hátráltatta az építőmunkát, elég csak egy számadatot nyilvánosságra bocsátani: csaknem 3 millió forintos tervelmaradással kezdték az évet. Sokan kételkedtek, sikerül-e a múlt évi több mint 70 millió forintos program megvalósítása. S az akkori kételkedők, most amikor a nyereségrészesedésről hallanak elismeréssel nyilatkoznak a vállalat munkájáról.., Nehéz volt az 1962-es év A hárommillió forintos hátrány pótlását az is nehezítette, hogy a vállalatnak 261 létesítményt kellett átadni és több mint száz létesítményt előkészíteni az 1963. évi átadásra. Ezek a számok már sejtetik: minden munkásnak, műszaki vezetőnek, minden dolgozónak tudása legjavát kellett adni ahhoz, hogy sikerrel zárják az évet. i Egy évvel ezelőtt, amikor a termelési tanácskozásokat tartották, sokat beszéltek "a munkásoknak arról, hogy teljesíteni a tervet nemcsak kötelesség, hanem becsületbeli ügy is. S ahogy a pártszervezet, meg a szakszervezet sorozatos beszélgetésein készítette a munkásokat a nagy feladat megoldására, úgy készültek a műszakiak a tervekkel is. lebontották az éves tervet, egyes brigádokra, munkásokra és amikor a termelési tanácskozáson a dolgozók elé álltak, már meg tudták mondani, hogy mennyit és mit kell például Merk János kőművesnek tenni azért, hogy teljesíthesse a vállalat, évi tervét. Alapos előkészület, gondos munkaközbeni irányítás, szervezés a sikert meghozta: 1 233 000 forint többlet nyereséggel zárták az ével. A napokban készült el, s hagyták jóvá a vállalat 1962. évi munkájáról szóló mérleget. Érdekes olvasmány ez annak, aki szeret a számokban, az okos fejtegetésekben búvárkodni. Valahogy így kezdődik a mérleg: — „...a vállalat fennállása óta még nem volt ilyen nehéz gazdasági év, nem volt ekkora feladat”. S folytatódik alább, így: „ ... soha nem álltak még dolgozóink olyan lelkesedéssel, segíteni akarással a vállalatvezetőség mellé, mint az idén”. Sorolja azután a mérlegbeszámoló jelentés a munkások sokezer javaslatának legjavát, példákat mond arról, hogy az alkotó vita, hogyan vált valósággá. Valamennyi 1962-ben felújításra vett iskolát az évkezdésre elkészítették, a tsz-eknek épített összes magtárt határidő előtt adták át, a tsz-villamosítáei tervet november 15-re befejezték. Pedig a múlt évben csak 95.5 százalékos létszámmal dolgoztak. Igaz viszont hogy az egy főre eső termelési érték is 2.9 százalékkal volt jobb a tervezettnél és e mutató teljesítésében országos viszonylatban is — a hasonló jellegű vállalatok közül — elsők között vannak. A szállítási fegyelem megszilárdítása, a megyében fellelhető építőanyagok felhasználása egyre gyarapította a vállalat nyereségét és év végére több mint egymillió forintra nőtt. Nehéz év volt 1962. De könnyű 1963-hoz viszonyítva. Mert amikor az elmúlt héten sorra tartották az építkezéseken a vállalat vezetői a termelési tanácskozásokat, elmondták az idei feladatokat is, s ebből megtudták: csaknem nyolcvanmillió forint értékű A Bátaszék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet cukrász- üzemében néhány nap óta szinte állandóan használatban van az elektromos habverőgép, egy percig sem hagyják kihűlni a sütőket. Itt is ünnep előtti a forgalom. csakúgy, mint az üzletekben. Vári Mátyás üzerhvezető irányításával közel ezer félkész-tortát, illetve krémeslapot és ötezer süteményt készítenek el megrendelésre. Ezzel egyidőben el kell láni a cukrászdákat is áruval, és itt a fagylaltszezon. Az üzemben most nyújtott műmunkát kell elvégezniük kilenc és fél hónap alatt. Hogyan lehet e nagy feladatot, nyolcvanmillió ! forint értékű munkát, mintegy 300 munkahelyén elvégezni határidőre? Most is, csakúgy mint az elmúlt években a dolgozókhoz fordult a vállalat vezetősége. A j szocialista munkaverseny vált a múlt években is a termelés legjobb segítőjévé, ez lesz az idén | is — ígérik a dolgozók. A dolgozók idei munkaverseny vállalásából tudták meg a vállalat vezetői, hogy még kissé óvatosan is terveztek. Több mint nyolcvanmillió forint értékű munka elvégzésére képesek. így vállalták azt, hogy ez év második felében elkezdik két irodaház építését Szekszárdon és a jövő évben fejezik be. A dolgozók tudják, hogy a tetteken a sor, azt igazolja a versenytáblan lévők neve, teljesítményszázaléka: Barina Ferenc. Himmel Mihály. Frei Gyula, Németh István és a többiek, már készülnek újabb ünnepre, újabb nyereségrészese dés-osztásra, de jókor készülnek rá, most van annak az ideje, az év elején... az első naptól az utolsóig gyűlik belőle sok, a múlt évben 444 ezer forint, volt — az idén — úgy számítják a dolgozók — meghaladja majd a félmilliót. szakban termelnek, mert. — ezt az üzemvezető mondotta — minden megrendelésnek a vállalt határidőre eleget akarnak tenni. A viszonylag nagy mennyiségű édesség elkészítéséhez a báta6zé- ki cukrászok húsvét előtti héten nem kevesebb, mint ötezer tojást, két és félmázsa cukrot és három mázsa lisztet használnak fel. S noha senki sem számított arra. hogy az üzem életében a ; legmagasabb termelést ezen a héten érik el. a szükséges nyersanyagot a földművesszövetkezet biztosítani tudta. R. É.- Pj RekordtermeJés a bátaszéki cukrászüzemben Ünnepi ebéd Összeült a családi tanács, s ezúttal a nagymamát a megbeszélésből kirekesztették. Róla volt szó. Édesanyának az volt a véleménye, a nagymamát fel kellene menteni a főzés gondjai alól, függetlenül attól, hogy körömszakadtáig ragaszkodik a fő. zéshez. Néhány évvel ezelőtt ugyanis már felmerült ezzel kapcsolatban a vita. Lia, az unoka, férjhez ment, s az ifjú féFj javasolta, ne szaladgáljanak haza ebédelni. Azzal indokolta, hogy ez elsősorban fárasztó, másrészt az ebédidő is szűkre van szabva. — Jobb lesz, ha üzemi konyhán étkezünk — jelentette ki. A nagymama ekkor mélységesen megsértődött. Még mit nem? Üzemi konyhán étkezni? Hát jobban főznek ott, mint ő, aki fiatalasszony kora óta, a családi tűzhely mellett gondoskodott családja ellátásáról. A főzés akkor is az ő privilégiuma maradt, amikor lányát férjhez adta. Sírt és a szomszédoknak keservesen panaszkodott, a fiatalok méltatlanul bánnak vele. Nagy nehezen lehetett csak megbékíteni, azzal, hogy fogadalmat tettel^, addig, amíg a nagymama vállalja a főzést, ők, a maguk jószántából nem változtatnak a helyzeten. Igen ám, de az eset óta öt év telt el, és a nagymama a nyolcvanegyedik évébe lépett. Az igaz, hogy a korához képest még elég élénken mozog, de már erősen feledékeny. Legutóbb kifelejtette a tökfőzelékből az ecetet, nem beszélve arról, hogy a mirelit- toköt úgy elfőzte, hogy nem főzelék, hanem szósz lett belőle. Egy másik alkalommal a sótartót tévesztette össze a cukortartóval és a pörköltbe só helyett cukrot tett. — Amikor megkóstoltam, észrevettem a tévedést, de a pörkölt ériességét nem lehetett megszüntetni. akármennyi paprikát is szórtam bele — mondja szepeg- ve. A fiatalok mérgelődtek, és éhesen mentek vissza munkahelyükre. Édesanya a békéltető szerepére vállalkozott, de valójában ő is annyira idegeskedett, hogy még a munkahelyén is észrevették ingerültségét. A családi tanács ezúttal nem emiatt jött össze, hanem azért, mert az eddigieknél súlyosabb tévedésbe esett a nagymama. Szombaton a szokásos paradicsomleves és a kolbászos paprikáskrumpli került a család asztalára. Az unoka a levest merve, a tésztát kereste. — Nagymami ismét kifelejtetted a paradicsomlevesből a tésztát Hogy felejtettem volna ki, amikor jó kis tojásos tarhonyát tettem bele. Márpedig ebben a levesben nincs tarhonya, csorgatja vissza a merőkanálból a lábasba a levest Lia. Ezt a ^szekatúrát" már a nagymama sem bírja tovább. A tűzhelyhez megy. s nagy mérgesen a levest a lábasból egy tálba ön j ti. — Uram fia, hol van a tarhonya, egész biztosan emlékszem rá. hogy tettem bele — mondja megszeppenve. Az unoka fejében egymást kér gették a gondolatok. — Gyere, mami, nézzük meg, melyik zacskóból tettél a levesbe! — Ebből, ni — mutatja a zacskót a nagymama. — Szent isten — csapja össze kezét az unoka. — Hisz ebben a zacskóban apróra tört envv van. — Azért nem kell ilyen nagy ribilliót csapni — mondja a nagy. mama. A tegnapi csülkös bablevesbe is ebből a zacskóból tet_ tem. s lám. semmi bajotok nem lett tőle. Az orvos egy napon keresztül, héjába főtt krumpli fogyasztását ajánlotta a családnak, amikor Lia az esetet elmondta, s tanácsot kért tőle. De ez már mindent betetőzött, s a családi tanács úgy döntött: a húsvéti ebédet együtt főzi meg a nagymama, édesanya és az unoka, de ezzel lezárják a nagy- , mama szakácsmüvészejének további gyakorlását. Határozatot hoz- ( tak. hogy mindenki az üzemi j konyhán étkezik, a nagymamának pedig édesanva minden délben hoz ebédet a vendéglátó büféjéből. Pozsonyi Ignácné I Előfordul, hogy a jónak is van kellemetlen velejárója. Valahogy úgy vagyunk vele, hogy emlegettük, vártuk már november óta, s most itt van. De beköszöntött a házikertek ásásának ideje is, amely munka a gyakorlatlan kezdőnél bizonyos derék-bántalma- kat idéz elő. Ezért aztán az ásó nem tartozik a kedvelt szerszámok közé. A minap valakitől ezt hallottam: ■ — Az asszony nem hagyott nyugton, ássam fel a kertet. Csináltam hát az ásóba egy jó négyméteres nyelet... — Négy métereset? Miért? — Hogy minél távolabb legyek tőle. ♦ Rendkívül népszerűek a különböző fórumokon megrendezett szellemi vetélkedők. Az egyik apa büszkén újságolta: — A kisfiámtól azt kérdezték, kapálhatott-e Mátyás király kukoricát? Azt felelte, hogy nem, mert Mátyás király 1450-ben halt meg. Amerikát pedig, ahonnan a kukorica származik, 1470-ben fedezték fel. Azt mondták rá. hogy nagyon jól felelt. Nem tudom, hogy a kedves papa felejtette-e el az évszámokat, vagy a fiacskája nem tudta és a zsűri nem figyelmeztette tévedésére. Mert igaz, hogy a kukorica Amerikából származik, de Mátyás király nem 1450-ben halt meg, hanem 1490-ben. és utána két évvel, 1492-ben fedezte fel Amerikát Kolumbusz Kristóf. * Ketten beszélgetnek. Kérdezi az egyik: — Tudod, miért írta Móricz Zsigmond. hogy „Gyalogolni jó”? — Nem. Miért? — Mert akkor nem volt még vállalati gépkocsi, személyi használattal. * Két fiatalos külsejű mama sétál az üzletsor előtt, köztük egy leányka. Az egyik panaszkodik: — Egészen kétségbe vagyok esve emiatt a gyerek miatt. Nem tudom, mit csináljak vele. Óvatosan szemügyre veszem a leánykát. Nincs rajta semmi rendkívüli, olyan, mint a többi hasonló korú. Nem értem, mit mond a másik mama, de emebből kitör a panasz: — Nézd csak meg. még alig volt egy kis tavaszi napsütés, és már jönnek ki az orra körül a szeplők. El kell vinnem kozmetikára... Akárhogyan nézem, a kétség- beesett anyai panaszra okot adó fiatal hölgyet, sehogyan sem tudom többre becsülni négy—öt évesnél. BI. A költészet barátai Egy feltétel, öt kedvezmény — Az első jelentkezők „ .. . A mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az emberséget...” Ezeket a sorokat József Attila vetette papírra, megfogalmazva benne a művészi alkotómunka értelmét, egyszerűbbre lefordítva azt, hogy az írás hatni csak akkor tud, ha biztosan eljut olvasóihoz. Jelenlegi könyvkiadásunk magyarországi viszonylatban felülmúlt minden eddigit. Ez vonatkozik a kiadott könyvek számára és változatosságára egyaránt. Érthető is, hiszen néhány év alatt jelentősen gyarapodott a könyveket kedvelők, vásárlók száma. Kiadóink munkájában új vonás, hogy az objektív feltételek megteremtése mellett arra is törekednek. hogy segítsék a tájékozódást az érdeklődési körök felmérésével, az olvasók összefogásával. Az első ilyen kezdeményezést a Gondolat Könyvkiadó tette meg amikor az elmúlt év során megalakította a Gondolat-kiadó Baráti Körét, csoportosítva azokat az olvasókat, akik élénken érdeklődnek a tudományok újabb felfedezései. eredményei iránt. Az idén újabb kezdeményezés kapott teret. A Magvető Könyvkiadó megalakította a Versbarátok Körét. A költészet kedvelői elé programjában egyetlen feltételt állít és ezzel szemben öt kedvezménnyel kedveskedik nekik ,.A Versbarátok Körének tagja lehet minden olyan olvasó, aki könyvesboltjainkban évente legalább 120 forint értékű verseskötet vásárlását vállalja. Feltétel, hogy a vásárolt kötetek fele mai költőink alkotása legyen, a többi XX. századbeli magyar vagy külföldi költő műve, vagy bármilyen költői antológia.” — így szol a feltétel, magába foglalva azt a törekvést, hogy olvasóink közelről is megismerjék a mai magyar költők alkotásait. És a kedvezmények. A tagok évenként egy-egy reprezentatív tartalmú és kiállítású számozott és dedikált ajándék kötetet kapnak, hozzávetőlegesen harminc forint értékben. Ezen kívül a Versbarátok Körének tagja 15 százalékos kedvezménnyel vásárolhat 500 forint értékig a raktáron lévő, korábban megjelent verseskötetekből. Elővásárlási jogot nyerhetnek a tagok, olyan költői művekre, amelyek a különleges érdeklődés folytán várhatóan hamar elfogynak. (Elég itt gondolni például a közelmúltban megjelenő és szinte órák alatt , elfogyó Jevtusenko kötetre.) A kör tagjai kedvezményesen látogathatják az egyes irodalmi színpadok előadásait és irodalmi rendezvényeket, valamint a mai magyar költők müveit kívánságra a szerző dedi- kációval látja el. A Versbarátok Kőiébe jelentkezni a könyvesboltokban lehet. A szekszárdi Babits Mihály könyvesbolthoz beérkezett jelentkezések az érdeklődésről tanúskodnak. Érdekes, hogy az eddigi jelentkezők közölt szép számmal vannak diákok, középiskolások, egyetemi hallgatók. M. M. A húsvéti ünnepel« Április 12-én, pénteken az egy- műszakos élelmiszerboltok, húsboltok, . zöldség-gyümölcsboltok 2 órával tovább tartanak nyitva. Kétműszakos élelmiszer-boltok, iparcikk-boltok és vendéglátóipari egységek a szokásos módon üzemelnek. Április 13-án. szombaton a kiskereskedelmi és vendéglátói pari rységek a szombati nyitvatartás ránt üzemelnek. Április 14-én, vasárnap az édeselőtti nyitvatartás ség- és dohányboltok vasárnapi, vendéglátóipari egységek szombati nyitvatartás szerint üzemelnek. A többi kiskereskedelmi egységek zárva tartanak. Április 15-én. hétfőn a tej- és kenyérboltok 6—9-ig. illatszerboltok reggel 8-tól 10-ig. A vasárnap nyitvatartó élelmiszerboltok, édesség- és dohányboltok és vendéglátóipari egységek vasárnapi nyitvatartás szerint üzemelnek. i
