Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

1963. április 12. TÖCSfS MEGYÉT tfEPfTísre 5 Már most gyűjtik a nyereségrészesedést Aki még élénken emlékezik az 1962-es évre, csak az tudja igazán értékelni a Tanácsi Építőipari Vállalat munkáját. Ezúttal nem szükséges hivatkozni arra, hogy az időjárás milyen mostoha volt, mennyire hátráltatta az építő­munkát, elég csak egy számada­tot nyilvánosságra bocsátani: csaknem 3 millió forintos terv­elmaradással kezdték az évet. Sokan kételkedtek, sikerül-e a múlt évi több mint 70 millió fo­rintos program megvalósítása. S az akkori kételkedők, most ami­kor a nyereségrészesedésről halla­nak elismeréssel nyilatkoznak a vállalat munkájáról.., Nehéz volt az 1962-es év A hárommillió forintos hát­rány pótlását az is nehezítette, hogy a vállalatnak 261 létesít­ményt kellett átadni és több mint száz létesítményt előkészíteni az 1963. évi átadásra. Ezek a szá­mok már sejtetik: minden mun­kásnak, műszaki vezetőnek, min­den dolgozónak tudása legjavát kellett adni ahhoz, hogy sikerrel zárják az évet. i Egy évvel ezelőtt, amikor a termelési tanácskozásokat tartot­ták, sokat beszéltek "a munkások­nak arról, hogy teljesíteni a ter­vet nemcsak kötelesség, hanem becsületbeli ügy is. S ahogy a pártszervezet, meg a szakszerve­zet sorozatos beszélgetésein ké­szítette a munkásokat a nagy feladat megoldására, úgy készül­tek a műszakiak a tervekkel is. lebontották az éves tervet, egyes brigádokra, munkásokra és ami­kor a termelési tanácskozáson a dolgozók elé álltak, már meg tudták mondani, hogy mennyit és mit kell például Merk János kő­művesnek tenni azért, hogy tel­jesíthesse a vállalat, évi tervét. Alapos előkészület, gondos munkaközbeni irányítás, szerve­zés a sikert meghozta: 1 233 000 forint többlet nyereséggel zárták az ével. A napokban készült el, s hagy­ták jóvá a vállalat 1962. évi mun­kájáról szóló mérleget. Érdekes olvasmány ez annak, aki szeret a számokban, az okos fejtegetések­ben búvárkodni. Valahogy így kezdődik a mérleg: — „...a vállalat fenn­állása óta még nem volt ilyen nehéz gazdasági év, nem volt ekkora feladat”. S folytatódik alább, így: „ ... soha nem álltak még dolgozóink olyan lelkese­déssel, segíteni akarással a válla­latvezetőség mellé, mint az idén”. Sorolja azután a mérlegbeszámo­ló jelentés a munkások sokezer javaslatának legjavát, példákat mond arról, hogy az alkotó vita, hogyan vált valósággá. Vala­mennyi 1962-ben felújításra vett iskolát az évkezdésre elkészítet­ték, a tsz-eknek épített összes magtárt határidő előtt adták át, a tsz-villamosítáei tervet novem­ber 15-re befejezték. Pedig a múlt évben csak 95.5 százalékos létszámmal dolgoztak. Igaz viszont hogy az egy főre eső termelési érték is 2.9 százalékkal volt jobb a tervezettnél és e mutató telje­sítésében országos viszonylatban is — a hasonló jellegű vállalatok közül — elsők között vannak. A szállítási fegyelem megszi­lárdítása, a megyében fellelhető építőanyagok felhasználása egyre gyarapította a vállalat nyereségét és év végére több mint egymillió forintra nőtt. Nehéz év volt 1962. De könnyű 1963-hoz viszonyítva. Mert ami­kor az elmúlt héten sorra tartot­ták az építkezéseken a vállalat vezetői a termelési tanácskozáso­kat, elmondták az idei feladatokat is, s ebből megtudták: csaknem nyolcvanmillió forint értékű A Bátaszék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet cukrász- üzemében néhány nap óta szinte állandóan használatban van az elektromos habverőgép, egy per­cig sem hagyják kihűlni a sütő­ket. Itt is ünnep előtti a forga­lom. csakúgy, mint az üzletek­ben. Vári Mátyás üzerhvezető irá­nyításával közel ezer félkész-tor­tát, illetve krémeslapot és öt­ezer süteményt készítenek el megrendelésre. Ezzel egyidőben el kell láni a cukrászdákat is áruval, és itt a fagylaltszezon. Az üzemben most nyújtott mű­munkát kell elvégezniük kilenc és fél hónap alatt. Hogyan lehet e nagy feladatot, nyolcvanmillió ! forint értékű munkát, mintegy 300 munkahelyén elvégezni határ­időre? Most is, csakúgy mint az elmúlt években a dolgozókhoz fordult a vállalat vezetősége. A j szocialista munkaverseny vált a múlt években is a termelés leg­jobb segítőjévé, ez lesz az idén | is — ígérik a dolgozók. A dolgozók idei munkaverseny vállalásából tudták meg a válla­lat vezetői, hogy még kissé óva­tosan is terveztek. Több mint nyolcvanmillió forint értékű munka elvégzésére képesek. így vállalták azt, hogy ez év máso­dik felében elkezdik két iroda­ház építését Szekszárdon és a jövő évben fejezik be. A dolgozók tudják, hogy a tetteken a sor, azt igazolja a versenytáblan lé­vők neve, teljesítményszázaléka: Barina Ferenc. Himmel Mihály. Frei Gyula, Németh István és a többiek, már készülnek újabb ünnepre, újabb nyereségrészese dés-osztásra, de jókor készülnek rá, most van annak az ideje, az év elején... az első naptól az utolsóig gyűlik belőle sok, a múlt évben 444 ezer forint, volt — az idén — úgy számítják a dolgozók — meghaladja majd a félmilliót. szakban termelnek, mert. — ezt az üzemvezető mondotta — min­den megrendelésnek a vállalt határidőre eleget akarnak tenni. A viszonylag nagy mennyiségű édesség elkészítéséhez a báta6zé- ki cukrászok húsvét előtti hé­ten nem kevesebb, mint ötezer tojást, két és félmázsa cukrot és három mázsa lisztet használnak fel. S noha senki sem számított arra. hogy az üzem életében a ; legmagasabb termelést ezen a hé­ten érik el. a szükséges nyers­anyagot a földművesszövetkezet biztosítani tudta. R. É.- Pj ­RekordtermeJés a bátaszéki cukrászüzemben Ünnepi ebéd Összeült a családi tanács, s ezúttal a nagymamát a meg­beszélésből kirekesztették. Róla volt szó. Édesanyának az volt a véleménye, a nagymamát fel kellene menteni a főzés gondjai alól, függetlenül attól, hogy kö­römszakadtáig ragaszkodik a fő. zéshez. Néhány évvel ezelőtt ugyanis már felmerült ezzel kapcsolat­ban a vita. Lia, az unoka, férj­hez ment, s az ifjú féFj java­solta, ne szaladgáljanak haza ebédelni. Azzal indokolta, hogy ez elsősorban fárasztó, másrészt az ebédidő is szűkre van szabva. — Jobb lesz, ha üzemi kony­hán étkezünk — jelentette ki. A nagymama ekkor mélysége­sen megsértődött. Még mit nem? Üzemi konyhán étkezni? Hát jobban főznek ott, mint ő, aki fiatalasszony kora óta, a családi tűzhely mellett gondoskodott csa­ládja ellátásáról. A főzés akkor is az ő privilégiuma maradt, amikor lányát férjhez adta. Sírt és a szomszédoknak keservesen panaszkodott, a fiatalok méltat­lanul bánnak vele. Nagy nehezen lehetett csak megbékíteni, azzal, hogy fogadalmat tettel^, addig, amíg a nagymama vállalja a fő­zést, ők, a maguk jószántából nem változtatnak a helyzeten. Igen ám, de az eset óta öt év telt el, és a nagymama a nyolc­vanegyedik évébe lépett. Az igaz, hogy a korához képest még elég élénken mozog, de már erősen feledékeny. Legutóbb kifelejtette a tökfőzelékből az ecetet, nem beszélve arról, hogy a mirelit- toköt úgy elfőzte, hogy nem fő­zelék, hanem szósz lett belőle. Egy másik alkalommal a sótartót tévesztette össze a cukortartóval és a pörköltbe só helyett cukrot tett. — Amikor megkóstoltam, ész­revettem a tévedést, de a pörkölt ériességét nem lehetett meg­szüntetni. akármennyi paprikát is szórtam bele — mondja szepeg- ve. A fiatalok mérgelődtek, és éhe­sen mentek vissza munkahelyükre. Édesanya a békéltető szerepére vállalkozott, de valójában ő is annyira idegeskedett, hogy még a munkahelyén is észrevették in­gerültségét. A családi tanács ezúttal nem emiatt jött össze, hanem azért, mert az eddigieknél súlyosabb tévedésbe esett a nagymama. Szombaton a szokásos paradi­csomleves és a kolbászos papri­káskrumpli került a család asz­talára. Az unoka a levest merve, a tésztát kereste. — Nagymami ismét kifelej­tetted a paradicsomlevesből a tésztát Hogy felejtettem volna ki, amikor jó kis tojásos tarho­nyát tettem bele. Márpedig ebben a levesben nincs tarhonya, csorgatja vissza a merőkanálból a lábasba a levest Lia. Ezt a ^szekatúrát" már a nagy­mama sem bírja tovább. A tűz­helyhez megy. s nagy mérgesen a levest a lábasból egy tálba ön j ti. — Uram fia, hol van a tarho­nya, egész biztosan emlékszem rá. hogy tettem bele — mondja megszeppenve. Az unoka fejében egymást kér gették a gondolatok. — Gyere, mami, nézzük meg, melyik zacs­kóból tettél a levesbe! — Ebből, ni — mutatja a zacs­kót a nagymama. — Szent isten — csapja össze kezét az unoka. — Hisz ebben a zacskóban apróra tört envv van. — Azért nem kell ilyen nagy ribilliót csapni — mondja a nagy. mama. A tegnapi csülkös bab­levesbe is ebből a zacskóból tet_ tem. s lám. semmi bajotok nem lett tőle. Az orvos egy napon keresztül, héjába főtt krumpli fogyasztását ajánlotta a családnak, amikor Lia az esetet elmondta, s taná­csot kért tőle. De ez már mindent betetőzött, s a családi tanács úgy döntött: a húsvéti ebédet együtt főzi meg a nagymama, édesanya és az unoka, de ezzel lezárják a nagy- , mama szakácsmüvészejének továb­bi gyakorlását. Határozatot hoz- ( tak. hogy mindenki az üzemi j konyhán étkezik, a nagymamá­nak pedig édesanva minden dél­ben hoz ebédet a vendéglátó bü­féjéből. Pozsonyi Ignácné I Előfordul, hogy a jónak is van kellemetlen velejárója. Valahogy úgy vagyunk vele, hogy emleget­tük, vártuk már november óta, s most itt van. De beköszöntött a házikertek ásásának ideje is, amely munka a gyakorlatlan kez­dőnél bizonyos derék-bántalma- kat idéz elő. Ezért aztán az ásó nem tartozik a kedvelt szerszá­mok közé. A minap valakitől ezt hallot­tam: ■ — Az asszony nem hagyott nyugton, ássam fel a kertet. Csi­náltam hát az ásóba egy jó négy­méteres nyelet... — Négy métereset? Miért? — Hogy minél távolabb legyek tőle. ♦ Rendkívül népszerűek a külön­böző fórumokon megrendezett szellemi vetélkedők. Az egyik apa büszkén újságolta: — A kisfiámtól azt kérdezték, kapálhatott-e Mátyás király ku­koricát? Azt felelte, hogy nem, mert Mátyás király 1450-ben halt meg. Amerikát pedig, ahonnan a kukorica származik, 1470-ben fe­dezték fel. Azt mondták rá. hogy nagyon jól felelt. Nem tudom, hogy a kedves pa­pa felejtette-e el az évszámokat, vagy a fiacskája nem tudta és a zsűri nem figyelmeztette tévedé­sére. Mert igaz, hogy a kukorica Amerikából származik, de Má­tyás király nem 1450-ben halt meg, hanem 1490-ben. és utána két évvel, 1492-ben fedezte fel Amerikát Kolumbusz Kristóf. * Ketten beszélgetnek. Kérdezi az egyik: — Tudod, miért írta Móricz Zsigmond. hogy „Gyalogolni jó”? — Nem. Miért? — Mert akkor nem volt még vállalati gépkocsi, személyi hasz­nálattal. * Két fiatalos külsejű mama sé­tál az üzletsor előtt, köztük egy leányka. Az egyik panaszkodik: — Egészen kétségbe vagyok es­ve emiatt a gyerek miatt. Nem tudom, mit csináljak vele. Óvatosan szemügyre veszem a leánykát. Nincs rajta semmi rend­kívüli, olyan, mint a többi ha­sonló korú. Nem értem, mit mond a másik mama, de emebből kitör a panasz: — Nézd csak meg. még alig volt egy kis tavaszi napsütés, és már jönnek ki az orra körül a szeplők. El kell vinnem kozmeti­kára... Akárhogyan nézem, a kétség- beesett anyai panaszra okot adó fiatal hölgyet, sehogyan sem tu­dom többre becsülni négy—öt évesnél. BI. A költészet barátai Egy feltétel, öt kedvezmény — Az első jelentkezők „ .. . A mű nem annyira a mű­vész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az emberséget...” Ezeket a sorokat József Attila vetette papírra, megfogalmazva benne a művészi alkotómunka értelmét, egysze­rűbbre lefordítva azt, hogy az írás hatni csak akkor tud, ha biztosan eljut olvasóihoz. Jelenlegi könyvkiadásunk ma­gyarországi viszonylatban felül­múlt minden eddigit. Ez vonat­kozik a kiadott könyvek számára és változatosságára egyaránt. Ért­hető is, hiszen néhány év alatt jelentősen gyarapodott a könyve­ket kedvelők, vásárlók száma. Kiadóink munkájában új vonás, hogy az objektív feltételek meg­teremtése mellett arra is töreked­nek. hogy segítsék a tájékozódást az érdeklődési körök felmérésé­vel, az olvasók összefogásával. Az első ilyen kezdeményezést a Gondolat Könyvkiadó tette meg amikor az elmúlt év során meg­alakította a Gondolat-kiadó Ba­ráti Körét, csoportosítva azokat az olvasókat, akik élénken érdek­lődnek a tudományok újabb fel­fedezései. eredményei iránt. Az idén újabb kezdeményezés kapott teret. A Magvető Könyv­kiadó megalakította a Versbará­tok Körét. A költészet kedvelői elé programjában egyetlen felté­telt állít és ezzel szemben öt ked­vezménnyel kedveskedik nekik ,.A Versbarátok Körének tagja lehet minden olyan olvasó, aki könyvesboltjainkban évente lega­lább 120 forint értékű verseskö­tet vásárlását vállalja. Feltétel, hogy a vásárolt kötetek fele mai költőink alkotása legyen, a többi XX. századbeli magyar vagy kül­földi költő műve, vagy bármilyen költői antológia.” — így szol a feltétel, magába foglalva azt a törekvést, hogy olvasóink közel­ről is megismerjék a mai magyar költők alkotásait. És a kedvezmények. A tagok évenként egy-egy reprezentatív tartalmú és kiállítású számozott és dedikált ajándék kötetet kap­nak, hozzávetőlegesen harminc forint értékben. Ezen kívül a Versbarátok Körének tagja 15 százalékos kedvezménnyel vásá­rolhat 500 forint értékig a raktá­ron lévő, korábban megjelent verseskötetekből. Elővásárlási jogot nyerhetnek a tagok, olyan költői művekre, amelyek a különleges érdeklődés folytán várhatóan hamar elfogy­nak. (Elég itt gondolni például a közelmúltban megjelenő és szinte órák alatt , elfogyó Jevtu­senko kötetre.) A kör tagjai ked­vezményesen látogathatják az egyes irodalmi színpadok előadá­sait és irodalmi rendezvényeket, valamint a mai magyar költők müveit kívánságra a szerző dedi- kációval látja el. A Versbarátok Kőiébe jelent­kezni a könyvesboltokban lehet. A szekszárdi Babits Mihály köny­vesbolthoz beérkezett jelentkezé­sek az érdeklődésről tanúskod­nak. Érdekes, hogy az eddigi je­lentkezők közölt szép számmal vannak diákok, középiskolások, egyetemi hallgatók. M. M. A húsvéti ünnepel« Április 12-én, pénteken az egy- műszakos élelmiszerboltok, hús­boltok, . zöldség-gyümölcsboltok 2 órával tovább tartanak nyitva. Kétműszakos élelmiszer-boltok, iparcikk-boltok és vendéglátóipari egységek a szokásos módon üze­melnek. Április 13-án. szombaton a kis­kereskedelmi és vendéglátói pari rységek a szombati nyitvatartás ránt üzemelnek. Április 14-én, vasárnap az édes­előtti nyitvatartás ség- és dohányboltok vasárnapi, vendéglátóipari egységek szomba­ti nyitvatartás szerint üzemel­nek. A többi kiskereskedelmi egy­ségek zárva tartanak. Április 15-én. hétfőn a tej- és kenyérboltok 6—9-ig. illatszer­boltok reggel 8-tól 10-ig. A va­sárnap nyitvatartó élelmiszerbol­tok, édesség- és dohányboltok és vendéglátóipari egységek vasár­napi nyitvatartás szerint üzemel­nek. i

Next

/
Thumbnails
Contents