Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

n 11 7 )viharoknak ata van 1 zágban irszágban 1 _J Beszélgetés fiatal értelmiségiekkel (5. o.) Teljes üzemben a mezőgazdaság traktorparkja <3. o.) nagyhéti hóviharoknak több áldozata Olaszországban Franciaországban (8. A nagy tavaszi erőpróba (sz. p.) Tréfásan azt szokás mondani, könnyű akkor gazdál­kodni, amikor minden jól megy, de tessék akkor produkálni, ami­kor semmi nem kedvez. Ezen a tavaszon már-már ott tartunk, hogy semmi sem kedvez. Aggód­va kémleljük, szinte nap mint nap nézzük az eget: milyen idő várható, mikor lehet végre teljes erővel munkához látni. A mete­orológia jelentései ezekben a na­pokban a napilapokban és a rá­dióban szinte a sporthírekkel egyenértékűek. A városi ember aggódva teszi fel a kérdést, vajon mi lesz. Más években ilyen időtójt már egyál­talán nem ment eseményszámba a zöldhagyma, a saláta, most vi­szont még mindig csak hírmondó­ként mutatkozik. A zabnak, a máknak, az árpának, stb. a föld­ben lenne a helye, s éppen hogy megkezdődött a vetés. Az idő közbeszól és minden munkát .ne­hezít. A hosszú tél után késik a kitavaszodás. Vajon mi lesz? A helyzet nem könnyű, de két­ségbeesésre egyáltalán nincs ok. A megye mezőgazdasága nagyobb megrázkódtatásokat is képes át­vészelni, bár most is nehéz meg­próbáltatások előtt áll. Az időjá­rás okozta elmaradás ugyanis eddig már 'körülbelül 25 napra tehető és ezt behozni valóban nem lesz könnyű. Egy dolog azon­ban bizonyos: A szövetkezeti gazdák és a traktorosok helytáll­nak. Ezekben a napokban és he­tekben éppen azért nincs ok a kétségbeesésre, mert a paraszt- ember munkaszeretete, amely ne­héz helyzetben nem ismer se éj­jelt, se nappalt, képes lesz az időjárás okozta elmaradást pó­tolni. A nagyüzem a másik biztosí­ték, de mindehhez hozzátartozik a szervezettség, a felelősség. Ez­zel kapcsolatban nyugodtan le le­het írni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek döntő többségében olyan emberek állnak a vezetés posztjain, akik nem nélkülözik a higgadtsággal párosuló önuralmat és fegyelmezetten, felelősségtel­jesen végzik ezekben a napokban megsokszorozott erővel az irá­nyítást. A munkát szinte lopni kell az időtől. Ebben a helyzetben meg­bocsáthatatlan könnyelműség lenne tehát azt mondani, hogy fél napért nem érdemes munkába állni. Érdemes, mert két fél nap az már egy egész nap. Sőt né­hány óra kedvéért is meg kell indulni Jön a kettős ünnep. Jobb lenne a családdal együtt tölteni, pihe­néssel, szórakozással. De a szük­ség törvényt bont. Elképzelhetet­len, hogy ebben a helyzetben a parasztember rossz néven vegye az olyan intézkedést, amely arra irányul, hogy az ünnepen is szántsanak, vessenek. Pihenő idő­ből volt már elég. Nagyon is elég. A megye számtalan termelőszö­vetkezetében ezért határozták el a tagok, hogyha az idő engedi, akkor vasárnap is, hétfőn is dol­goznak. A pártszervezetek viszont ne feledkezzenek meg a tavaszi munka hőseiről. Ha majd sor ke­rül az erkölcsi és az anyagi elis­merésre, jusson ebből mindenki­nek, aki rászolgált, mert a tél nagy erőpróba elé állította az ország népét, de a parasztságnak ez a tavasz lesz a második, a legnagyobb erőpróbája. Szovjet jegyzék a NATO-hatalmak kormányaihoz A genfi értekezlet két társelnökének egyórás megbeszélése Moszkva (TASZSZ). Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn azonos tartalmú jegyzéket nyúj­tott át Kohlernek. az Egyesült Államok és Trevelyannak, Nagy- Britannia moszkvai nagyköveté­nek, továbbá Naupertnek, a Né­met Szövetségi Köztársaság ideig, lenes ügyvivőjének. A jegyzék, amelynek másolatát megküldték az észak-atlanti szerződés többi tagországának is, kifejti a szov­jet kormány álláspontját azzal kapcsolatban, hogy terveket dol­goztak ki a NATO egyesített atomerőinek megteremtésére. A szovjet kormány jegyzéké­ben kijelenti, hogy a sokoldalú NATO-atomerő megteremtésének tervéi úgy tekinti, mint amellyel az Egyesült Államok és inás NATO-hatalmak hozzáférhe­tővé szándékoznak tenni a nukleáris rakétafegyvereket a nyugatnémet hadsereg és más országok fegyveres erői számára, még szélesebb ke­retek között kívánják foly­tatni a termonukleáris há­borúra irányuló előkészüle­teket és olyan nukleáris, rakétafegyver- kezési hajsáát akarnak megindí­tani, amely nem ismer sem ál­lami, sem földrajzi határokat«. A Szovjetunió kormánya kije­lenti, hogy »a sokoldalú NATO- atomerő megteremtésének tervé­ben. a mai időknek megfelelően jut kifejezésre az erőpolitika, a más államokra gyakorolt nyomás és a diktátum politikája, amely­nek alaptényezője és tengelye a nukleáris fegyver«. A szovjet kormány felszólítja az Egyesült Államok, illetve a többi említett hatalom kormá­nyát. hogy segítsék elő a nagyfontosságú nemzetközi problémák ren­dezését és együttes erőfeszí­tésekkel állítsák meg a nuk­leáris fegyverkezési hajszát. A Német Szövetségi Köztársa­ság atomfelfegyverzésével és a nukleáris fegyverek mindennemű elterjesztésével szemben a szov­jet kormány az alábbi problé­mák rendezésében látja a jár­ható utat: általános és teljes leszerelés, szigorú nemzetközi ellenőr­zéssel; a nukleáris fegyverek eltiltása, a nemzetek fegyver­zetéből való kivonása és meg­lévő készleteinek megsemmi­sítése; a külföldi katonai tá­maszpontok felszámolása; a kísérleti nukleáris robbantá­sok minden fajtájának egyszer s mindenkorra történő meg­szüntetése; a felek megegye­zése alapján a második vi­lágháború maradványainak kiküszöbölése, a német béke- szerződés megkötése és ennek alapján a nyugat-berlini hely­zet rendezése; intézkedések a nemzetközi feszültség enyhí­tésére és az államok közötti bizalom fokozására, köztük első lépésként megnemtáma­dási szerződés megkötése a NATO és a varsói szerződés tagjai között. A szovjet kormány jegyzéké­ben rámutat arra, hogy a NATO- hatalmak a szocialista országok békepolitikájávai szemben a hidegháború politikáját követik. arra törekednek, hogy meg­hiúsítsák a nemzetközi együtt­működést, széltében-hosszában kibontakoztassák az államok versengését az egyre pusz- tílóbb hadviselési eszközök megteremtésében és felhal­mozásában. E politikára példaként hozható fel az, hogy az Egyesült Államok és Franciaország felújította a nukleáris fegyverkísérleteket, Franciaország nyílt, militarista szerződésre lépett a Német Szö­vetségi Köztársasággal, az Egye­sült Államok újabb és újabb ellenséges akciókat hajt végre Kuba ellen, a német militaris- I ták veszedelmes provokációkat követnek el Nyugat-Berlinben. ..Tények bizonyítják, hogy a nyugati hatalmak kormányai stratégiai számításaikban nem a nemzetközi feszültséget fokozó fő problémák békés rendezésére vették az irányt, hanem arra, hogy valamilyen túlsúlyra tegye nek szert a fegyverkezési hajszá­ban és végeredményben erősza­kot használjanak”. A szovjet kormány felhívja a figyelmet orva. hogy „ha megva­lósulna a NÄTO vezetőinek ter­ve, akkor ennek nyomán a nuk­leáris fegyverek a velük elkerül­hetetlenül együtt járó háboríts veszéllyel egyetemben úgy elter­jednének bolygónkon, mint az olajíolt a vízen.” A szovjet jegyzék kijelenti: „Ha kibővül az a terület, ahon­nan nukleáris támadást hajthat­nak végre, akkor természetesen nagyobbá válik az a földrajzi tér­ség is, amely az ebben az eset­ben elkerülhetetlen visszavágó intézkedéseknek alá van vetve. Ne keressen senki fenyegetést a szovjet kormánynak ebben a ki­jelentésében. Mindez egyszerű igazság, annak egyszerű leszöge- zése, ami már ma pontosan ki­számítható. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy ezzel kapcsolatban felemelje intő sza­vát”. „Ha az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország a nukleáris fegyverek elterjesztésének útjára lépne, akkor magától értetődően - a szovjet kormány is kénytelen lenne levonni a megfelelő követ­keztetéseket és az új helyzet fi­gyelembevételével olyan intézke­déseket tenni, amelyek biztosít­ják a Szovjetunió, valamint ba­rátai és szövetségesei biztonságá­nak kellő szinten tartását”. A szovjet kormány hangsúlyoz­za, hogy a sokoldalú NATO- atomerő megteremtésének tervét „azzal a számítással eszelték ki, hogy kielégítsék a Német Szövet­ségi Köztársaság egyre növekvő igényeit. A Német Szövetségi Köztársaság militarista és re- vansvágyó köreinek teendő en­gedmények árán próbálja megol­dani az Egyesült Államok kor­mánya a NATO-n belül támadt ellentéteket”. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány megállapítja: nem hagy­hatja figyelmen kívül, hogy ■ a NATO-n belül egyfelől az Egyesült Államok kormánya, másfelől Franciaország kor­mánya, bár nem teljesen egyező indokok alapján, a nyugatnémet militarizmus ke­zére játszik és elnéző a nyu- . gatnémet vezető körök leg­agresszívabb törekvéseivel szemben is. A szovjet kormány emlékeztet azokra az engedményekre, ame­lyeket a nyugati országok tesz­nek a német militaristáknak és kijelenti: „Világos, hogy a mili­taristáknak tett engedmények újabb engedményeket vonnak ma­guk után. Végeredményben sen­ki sem kezeskedhet azért, hogy a NATO-atomerők jelenlegi ter­ve az utolsó »igen«, amellyel Nyugat-Németország leginkább kalandorszellemű köreinek köve­teléseire válaszolnak. A dolog sokban emlékeztet a második vi­lágháborút megelőző idők törté­netére, amikor is a hitleri Né­metország »megbékítése« kedvé­ért a nyugati hatalmak politiká­jának akkori irányítói egyik or­szág biztonságát és szabadságát a másik után áldozták fel. Ettől a német militaristák étvágya csak megnőtt és egyre közelebb került a második világháború katasztró­fája". „Az a körülmény, hogy tervbe­vették a NATO kebelében a nuk- ' leérts hatalmak körének kibővíté­sét és ezzel megkönnyítik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nukleáris fegyverhez jusson, je­lentős mértékben alááshatja an­nak kilátását, hogy a nemzetközi ügyekben a józan ész diadalmas­kodik. Nem lehet jó vége annak, ha egyre újabb ösztönzést adnak a fegyverkezési hajszának és vég­telenül sokoldalúvá teszik e haj­sza formáit. Ez a fejlemény vég­zetes következmények felé sodor­ja az emberiséget” — hangsú­lyozza jegyzékében a szovjet kor­mány. majd megállapítja, hogy a nyugati hatalmak egyfelől gátol­ják a tizennyolchatalmi leszerelé­si bizottság munkájának előreha­ladását, másfelől terveket készí­tenek a NATO nukleáris erőinek megteremtésére. E politika célja „nyilván az, hogy időt nyerjenek és a békeszerető államokat a nukleáris fegyverek elterjesztésé­re irányuló NATO-tervek megva­lósításának ténye elé állítsák”. Genf (AP). Kedden délután az amerikai küldöttség székhelyén egyórás megbeszélést tartott Ca- rapkin és Stelle, a tizennyolcha­talmi leszerelési bizottság mun­kájában részt vevő szovjet, illet­ve amerikai küldöttség vezetője, a genfi értekezlet két társelnöke. Ez volt az első találkozójuk az­óta. hogy Carapkin az értekezlet múlt pénteki ülésén bejelentette: kormánya elfogadja azt az ame­rikai javaslatot, hogy létesítsenek közvetlen távbeszélő-, vagy táv­gépíró-összeköttetést a Kreml és a Fehér Ház között. Az amerikai küldöttség szóvi­vője később kijelentette újság­íróknak, „a két társelnök azért találkozott, hogy megvitassa a közvetlen távbeszélő-, vagy táv­gépíró-összeköttetés kérdését". Részletekbe azonban nem bocsát­kozott. A mexikói elnök európai útjáról Mexico (TASZSZ). Mateos mexikói elnök európai útjáról hazatérve beszédet mondott a mexikói főváros lakosainál, nagygyűlésén. — Utazásomnak az volt az alapvető célja — mondotta Ma­teos —, hogy a népeket és kor­mányokat annak a felismerésére késztessem, haladéktalanul meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt, el kell tiltani az atom­fegyvert és lankadatlanul kell küzdeni a békéért. — Lengyelországban és Jugo­szláviában meggyőződtünk arról — folytatta —, hogy ezeknek az országoknak a népei és kormá­nyai ugyanazoknak az eszmék­nek az elérésére törekszenek, mint mi. a békére, s hogy lehet­séges az együttélés a különböző politikai rendszerű országok kö­zött. A mexikói elnök hangot adott a mexikói nép aggodalmának, hogy milyen következményekkel járhat Mexikó külkereskedelmére a közös piachoz tartozó országok politikája. Május 28-ra összehívták az SZKP Központi Bizottságának plénumát Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott, amelynek értelmében ez év május 28-ra összehívják a Központi Bizottság plénumát. Az ülésen az ideológiai pártmunka soron következő feladatait vitat­ják meg. A beszámolót Leonyid Iljicsov, az SZKP Központi Bi­A központi bizottsági plénum munkájában részt vesznek a ve­zető párt- és tanácsi dolgozók, írók és művészek, a tudomány, a népgazdaság, a sajtó, a rádió és a televízió dolgozói, valamint a köztársaságok, a határterületek és területek alkotó értelmiségé­zottságának titkára fogja tartani. I nek egyéb képviselői. Elvi megállapodás az arab vezetők kairói megbeszélésén Kairó, (MTI). Egyiptom, Szíria és Irak kormányfői hétfő dél­utáni megbeszélésükön megálla­podásra jutottak a „szövetségi állam” valamennyi alapelvét il­letően és egy albizottság felada­tává tették a háromhatalmi „nemzeti alapokmány" megfogal­mazását, Ali Szabri egyiptomi minisz­terelnök, aki a hétfői ülés után a megállapodást bejelentette, azt mondotta, hogy a háromhatalmi albizottság kedden összeül és va­lószínűleg még aznap este a kor­mányfők ülése elé terjeszti jóvá­hagyás végett az alapokmány szövegét.

Next

/
Thumbnails
Contents