Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-06 / 80. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. április 6. Megkezdték a téglagyártást Taggyűlés a pusztán Valamennyi téglagyárban -a gyártási szezon mintegy egyhónapos késéssel kezdődik. Sajnos, a jelek szerint a téglagyárakban nem készültek fel úgy a .munkára, mint azt a nagy feladatok megkövetelnék. Számcs üzemben még most is gépeket javítanak. Alább ismertetjük a téglagyárakból kapott tegnap déli információkat. Reggel kilenckor már téglát gyártottak Palánkon Egy héttel ezelőtt megtartották a kijavított gépekkel, termelő berendezésekkel a próbaüzemelést. Tegnap reggel kilenc órakor megkezdték a téglagyártást. Délelőtt tizenegy órakor kapott értesítés szerint a gyárban kifogás, talanul működnek a gépek. Az idén kilencmillió téglát készítenek a palánki gyárban, hétszázezerrel többet, mint a múlt évben. A téglagyártási szezon kezdetekor éppen a gyárban tartózkodott az egyesített téglagyárak igazgatója, aki elismeréssel nyilatkozott a palánki dolgozók felkészüléséről. Hiányzik két kuli Ezután a dombóvári kettes téglagyárból a gyár vezetője, Váczi elvtárs jelentkezett. Elmondotta, hogy a gépek javításával már készek. Csupán kél kuli hiányzik. A kulikat Pakson javítják. A paksi javítómühelytő! függ, mikor kezdhetik a munkál a dombóvári kettes gyárban. Arra „kért bennünket a dombóvári gyár vezetője, hogy ha beszélünk a paksi gyáriakkal, sürgessük jneg a kulik javítását. Az idén a terv szerint 7,5 millió téglát kellett volna a dombóvári üzemben gyártani, de a gyár vezetője, tolmácsolta a dolgozók kérését: engedélyezzék a vállalat vezetői, hogy nyolcmillió téglát készítsenek. Az. engedélyt megkapták, így most 8 millió téglát kell készíteni a kettes gyárban. Hétlin kezdik a téglagyártást Pakson Ezután Gosztonyi János, a paksi téglagyár vezetője jelent-- kezett. Közölte, hogy a dombóváriak kérésének nem tudnak eleget tenni. A szerelők ugyanis Mázán dolgoznak, egy szállítószalagot állítanak össze, s majd csak április második hetében fognak a kulik javításához. Közölte még, hogy a gyártási szezonra készek, az utolsó simításokat végzik, néhány utó- lágos elgondolást, újítást tökéletesítenek. Bizonytalan időre elhalasztva Úgy tervezték a mázai téglagyárban. hogy a héten befejezik a szerelők a gépeken az utolsó munkálatokat, és hétfőn reggel megkezdhetik a folytonos üzemelést. Sajnos, tegnap reggel Mázán még mínusz három fokot mértek, és így, ha a szerelést be is fejezték volna, akkor is e) kellene halasztani a téglagyártás megkezdését. A gyárban azonban mindenl előkészítenek. S ha az időjárás huzamosan és távlataiban is jónak ígérkezik, akkor bármelyik nap hozzákezdhetnek idei feladataik megoldásához. És mi a helyzet a leállított gyárakban ? Néhány Tolna megyei téglagyár az idén már nem működik Az egyik ilyen leállított téglagyárnál is érdeklődtünk, mit csinálnak a volt dolgozók, mi lesz a téglagyárral. A bonyhádi téglagyárból kaptuk a felvilágosítást hogy a dolgozók nagy része g hidasi gyárban helyezkedett el, folytatják szakmájukat, készítik idén is a téglát. A bonyhádi gyárban hétfőn is, de most má: utoljára, begyújtják a kemencét, tavalyról kilencszázezer .tégla, maradt, azt égetik ki, és hátra van még egymillió készáru érté kési tűse, és akkor , véglegesen , bezárják a bonyhádi gyárat. A TAGGYŰLÉST a kitűzött időben, pontosan megkezdhették. Széles István élvtárs, a Kanacsi Állami Gazdaság baracsi kerület párttitkárának afelől sohifsem kell nyugtalankodnia, vajon határozatképes lesz-e a taggyűlés. A párttagok és a meghívottak egy- től-egyig megjelennek. A pusztai ■pártszervezetnél ismeretlen, hogy csak egy ember is távol maradjon. vagy esetleg késve érkezzék a taggyűlésre. A beszámoló a tavaszi munkák beindításával foglalkozott. Azonkívül, hogy alapos tájékoztatót adott az egymást követő feladatokról, nem fukarkodott a dicsérettel sem. A kommunista kollektíva előtt elhangzott dicséret, elismerés jól esett Farkas Ferenc brigádjának, amely elnyerte a Szocialista brigád címet. Az öttagú brigád egymillió forinttal járult a gazdaság többlet nyereségéhez. A süldőnevelésnél 361 mázsa 89 kilóval adtak többet, a hizlalásnál a hozamtöbblet 105 mázsa éves viszonylatban. Nagy vitakészséget árult el az, hogy tizenketten mondták el véleményüket. Meggyőzően beszéltek a tennivalókról, amelyhez a beszámolóban ismertetett terv- feladatok szolgáltatták az alapot. SÜRGŐSEN EL KELL VÉGEZNI az őszről visszamaradt 200 hold és az erdészettől' a kerülethez csatolt 150 hold szántását. Az állattenyésztéshez hasonlóan a növénytermesztésben is hasznos lenne, ha beindulna a Szocialista brigád cím elnyeréséért indított versenymozgalom — vélekedtek többen. — A mezőgazdasági üzemág vezetői jobban követeljék meg a a munkafegyelmet és törekedjenek arra, hogy lelkiismeretes fo- gatosokkal cseréljék fel a „ló- csiszárokat”, akik tönkreteszik a lovakat és hanyag munkát végeznek mondta Hepp József sertéstenyésztési brigádvezető. — Nem tartom helyesnek a türelmi , idő sorozatos meghosszabbítását Jakab Péter esetében, — folytatALEKSZANDR NASZIBOV: EJTEKHELY a<z^LLbán Fordította: Szathmári Gábor 29. A mamácsKa elkísérte a fiatal- asszonyt, meg a gyereket egészen a kapuig, aztán visszament. Az asszony gyorsan levetkőztette a kis Roziét és ágyba fektette. Aztán ő maga is lefeküdt. De nem jött álom a szemére. Túlságosan fáradt, kimerült volt. Idegei a pattanásig feszültek. Az asszony hanyatt feküdt, szemét szorosan, erőszakoltan lehunyva. Gyorsan és mély lélegzettel szedte a levegőt. Aztán még tovább gyorsult a légzése, rövid, szaggatott lett. A párnába fúrta a fejét és zokogni kezdett. Sokáig sírt. Szájához szorította a párnát, hogy fel ne ébressze'a kislányt. Később megnyugodott, s elszenderedett. Az ablak alól hallatszó csoszo- gásra ébredt. Lizel — így hívták Rozié édesanyját — kinyitotta a szemét, s felült az ágyon. A lépések zaja megismétlődött, csak ezúttal erősebben. Aztán már tisztán lehetett hallani, amint a veranda végén lévő, a kertekre néző ablak rámája megcsikordult. Az asszony lélegzetét visszafojtva igyekezett megkülönböztetni a lépések zaját. A rémülettől szinte önkívületben ugrott ki az ágyból, s rohant az ajtóhoz, hogy bezárja. De elkésett. Kívülről egy másodperccel hamarabb már benyitották az ajtót. Lizel kővé meredt. Szemét tágra nyitotta, s ajkából, melyet idegességében megharapott, vér szivárgott. — Lizel! — hallatszott egészen halkan kívülről. — Lizel! Az asszony valamit kiáltott, s a lába összecsuklott alatta. — Herbert! — suttogta, s aztán elvesztette az eszméletét. Herbert Lange gyorsan bent termett, s felemelte a feleségét a földről. Rendkívüli körülmények kény. szerítették Aszkert. -hogy Lange házába menjen. Még Moszkvában úgy állapodtak, meg: . ebben a házban nem mutatkoznak..Hiszen Lángé családja már- mégkaphatta az értesítést Herbert . haláláról. Igaz, Herbert bízott a. feleségében, akf, ha kell, 'tud hallgatni. De még ha beleegyezik is ebbe Lizel, a ház könnyen csapdává válhat, hiszen ott, van az ötéves Rozié' is. Egy óvatlan szót ejt a kislány az utcán, az üzletben, vagy a szomszédok előtt, s Asz- ker és Lange mári^ a kémeljiárí- tók kezére jut. De olyan dolog .történt, amivel- nem számoltak, .előre. . . Repülőgépük, amely addig, fi többivel kötelékben haladt, a bombázás idején kivált a rajból, s az állomás irányába 'repült. A közelben egy erdő volt Aszker és Lange — ahogy tervezték is —, az erdő felett kiugrott az ejtő-’ ernyővel. Sikeresen értek földet, gyorsan megtalálták egymást, s a teherszállító ejtőernyőt a bőröndökkel. Az ejtőernyőket nyomban elásták. Most már csak az állomásra kellett eljutni, hogy megvárják a kelet felől érkező reggeli vonatot, s a kiszállók közé vegyüvs elhagyják ezt a környéket. Aszker és Lange az erdő széle felé indult. De kiderült, hogy az a rész a légvédelmi ágyúk lőállása. Jobbra kanyarodtak, de ott is el volt zárva az út: szögesdrótkerítés húzódott az erdő széle mentén, a kerítés mögött pedig valami fal látszott. Egy hatalmas kerülőt kellett megtenni, több órát gyalogolni, míg végre a cél közelébe értek. Hajnal felé járt az idő. Az állomástól már csak száz lépés vá. lasztotta el őket. amikor egy katonai őr bukkant fel előttük. — Az engedélyt! — kövételte. Aszker és Lange megállt. — A vonathoz megyünk — szólalt meg Aszker. — Katonák vagyunk, az állomásra igyekszünk. — Hallgass ide — mondta neki haragosan Lange —. ne légy bolond. Honnan lenne nekünk engedélyünk? Attól az ütegtől vagyunk, amelyik itt állomásozik mögöttünk, az erdőszélen. Megyünk a vonathoz, nézd meg, itt vannak a csomagjaink. Vigyázz magadra — fogta szigorúbbra a hangját Lange —, mert én hazafelé utazom, és ha lekésem a vo- hatot. megváljak, míg leváltanak az őrségből, s úgy ellátom a bajodat, hogy a tulajdon szülőanyád sem ismer rád. Nem tudni, mi hatott a katonára: Aszker szavai, vagy Lange megjegyzése a légvédelmi ütegről, de az őr félreállt, s intett a kezével. (Folytatjuk) ta. Két esetben fegyelmi úton lett elbocsátva. • Immár harmadszor került vissza régi munkahelyére, de a két fegyelmiből nem okult. Ismét bomlasztja a munkafegyelmet és rossz hatással van dolgozó társaira. Hepp József jóformán be sem fejezhette mondanivalóját, már Ruzicska Pál karja lendült a levegőbe, jelezve, hogy. szót kér. — Nem tartom helyesnek, hogy a központ intézkedésére állandóan cserélgetik a gépeket. Elveszi az emberek kedvét, ha a jó gép helyett rosszra ültetjük őket. Ha a cserélgetés megszűnne, az erőgép-vezetők és a szállítógép-vezetők között is meg lehetne szervezni a versenymozgalmat. Vannak jó szakembereink, akik szívesen bekapcsolódnának a Szocialista brigád» cím elnyeréséért indított mozgalomba. A JÓ PÉLDA Farkas Ferenc és brigádjának eredménye és az érte kapott anyagi és erkölcsi elismerésnek ösztönző hatása van. Farkas elvtárs kormánykitüntetést kapott, utána felvették tagjelöltnek. Ez kifejezésre, juttatja a jó munka erkölcsi elismerését, de ezenkívül az igazgatóság pénzjutalomban részesítette a brigádot. A vitatkozó kedv nem hagyott alább. Farkas Ferenc a Szocialista brigád vezetője kapott szót. — Kérésünk lenne a gazdaság vezetőségétől. A sertésgondozók napi 14—16 órát is dolgoznak. Ezt nem panaszképpen mondjuk, mert előfordul, hogy van egy-egy szabad félóránk. Kérjük, hogy a vezetőség adjon egy rádiókészüléket, a sertésgondozók részére berendezett pihenőbe, hogy a szabad időt hasznosan, kultúrálódás- sal tölthessük, — javasolta. — Többet kellene foglalkozni a KISZ-fiatalokkal. A kultúrmun- káért dicséretet érdemelnek, fellendítették a kultúrmunkát a pusztán. Április 4-ére háromfelvon ásos színdarabbal készültek. Ez eredmény, de most már emelni kellene a KISZ-taggyűlések politikai színvonalát is. Javasolnám, hogy a KISZ-vezetőséget gyakrabban hívjuk meg a párttaggyűlésekre, esetenként vezetőségi ülésre, hogy a fiatalok minél több tapasztalatot szerezhessenek a politikai munkában — vélekedett Varga II. Ferenc. A vitában a nők is letették a maguk voksát. — A sajtóból és a rádióból értesültünk, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából a munkahelyeken megemlékeztek a nődolgozókról. Lehet, hogy nálunk is volt valami, de sajnos az időszaki nődolgozókról teljesen megfeledkeztek, — mondotta Farkas Ferencné, majd szemrehányóan hozzátette — egy kis ünneplés nélkül is jólesett volna. És még volna mondanivalóm a nők nevében. A pártszervezet nevelő munkája nyomán általában javul a dolgozók egymáshoz való viszonya. De ezt csak általában és nem mindenkiről lehet él mondani. A dolgozók többször panaszkodnak Bodnár Sándorra nyers modora és gorombasága miatt. Jó lenne, ha a pártvezető6ég elbeszélgetne vele. VITATKOZTAK A TERMELÉSRŐL, a pusztai pártszervezet munkájáról. Termékeny volt a vita, mert arra irányult, hogyan lehetne még jobban dolgozni. Egészséges türelmetlenség nyilvánult meg a hibák megszüntetéséért. Eredményes volt a pusztai taggyűlés. Pozsonyi Ignácné Mezőgazdasági tollrajzok , Éjszakai szántás Elromlott a hátsó lámpája. Sokáig bíbelődött vele, amíg helyrehozta. A Nap a hegy pereméről még egy utolsó pillantást vetett a tájra, majd nyugovóra tért. Beesteledett. Nekiindult a határnak. Az Utos teste egyenletesen, alig észrevehetően reszketett alatta a motor járásától. Keleten vastag fekete felhők gyülekeztek. Valahányszor az italbolt mellett vitt el az útja, megkívánt egy korsó sört. De uralkodott magán. Most szombat este lévén, sokan voltak a kocsmában. Az Egyenes-dűlőben találkozott Fábián Mihállyal, öt is éjszakai munkára küldték. Utosának fényszórója néhány percre elvakította. — Nehéz napunk lesz, Csóka elvtárs! — állapította meg társa — miért késett? — A lámpát javítottam — válaszolt Csóka Sándor és beállította a mélységet 25 centiméterre. Megindultak. A dunakömlődi határnak ez a része a legveszélyesebb. Meredek dombok, mély völgy, vízmosások. Minden forduló veszélyt rejteget magában. Az Utos csúszott a nyirkos talajon. Nagyon figyelni kellett. Éjfél előtt mindig álmosnak, fáradtnak érezte magát. Tizenegy óra után megeredt az eső. A hideg cseppek elűzték az álmosságot szeméből. A fényszóró fénye megtört a lefelé zúduló víztől. Lassította a gépet. Megint megcsúszott. Pillanatnyi lélekjelenlétén múlott, hogy nem dőlt oldalra a gép. Társa leállította az Utost és átkiabált hozzá. — Bemegyünk? — Nem! Maradjunk csak! Csütörtökön is szemerkélt egész éjszaka, mégis szántottam. Ö is megállt. Lelépett a ragacsos sárba. Rágyújtott. Társa tüzet kért tőle és tovább fűzte a beszédet.'' — De akkor nem ilyen veszedelmes terepen voltál? — Az igaz! — hagyta rá Csóka Sándor — az tűrhetöbb hely volt. — Keresztbe kellene szántani a földet — javasolta Fábián Mihály — akkor talán nem csúszna ennyire a gép. — Nem lehet — tiltakozott Csóka. — Hidd el, hogy nem lehet. Én már megpróbáltam. Nem most! Máskor. De nem sikerült. Hallgass rám. Sok mindent próbáltam már. Tizenöt éve ülök traktoron. A társ elhallgatott. Csóka Sándornak tekintélye volt előtte. Mindenki hallgatott a szavára a gépállomáson. Mindig a tapasztalat beszélt belőle. — Na, kezdjük! — indítványozta Csóka és beledobta a csikkel a barázdába. Megint felbúgott a két Utos. A motorok hangja messze elhallatszott a sötét éjszakában. * Hajnalra vetődtek haza. Akkor már a csapadéktól úgy megszívta magát a föld, hogy mozdulni sem lehetett rajta. Otthon a felesége felébredt. Alvástól pihent arca haragosan tekintett Csóka Sándorra. — Miért nem jöttél előbb? Miért kell megvárni, hogy bőrig ázzál? A traktoros mosolygott. Álmatlanságtól fáradt, szemei megértést es jóságot árasztottak. — Ne haragudj, hogy felébresztettelek. Aludj csak. Mosakodás közben gondolatok motoszkáltak a fejében. Olyan a helyzetem most, akár a frontkatonáé, az első vonalban -- állapította meg. — A tavaszi nagy hajrá sikere rajtam is múlik. Mikor idáig ért, hirtelenül nagy fáradságot érzett, és gyorsan vetkőzni kezdett. H. T,
