Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-06 / 80. szám

1963. április 6, fOLNS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Győzelemmel végződött a francia bányászsztrájk Párizs (TASZSZ). Az állami kezelésben lévő francia bányák vezetőségének megbízottai és a sztrájkoló francia bányászok kép­viselői között szerdán este, 20 órás tárgyalás után megegyezés jött létre. A megegyezés értelmében a bá­nyászok munkabérét lépcsőzete­sen emelik. 1963 április 1-től a munkabéreket 6,5 százalékkal nö­velik. 1964 április 1-ig a béreme­lés eléri a 12,5 százalékot. A bá­nyászok ezenkívül ígéretet kap­tak arra,, hogy szabadságuk idő­tartamát négy hétre növelik. A megegyezés harmihcnégy na­pos sztrájk után jött létre. A sztrájkot kezdettől végig a bá­nyászok egysége és a népi töme­geknek a sztrájkolok iránti mély szolidaritása jellemezte. A nagy francia szakszervezeti szövetségek — a CGT, a CFTC és a Force Ouvriere — képviselői csütörtökön délután Lensben, az északi bányavidék központjában rögtönzött sajtóértekezleten fel­hívták az összes francia, bányá­szokat, hogy pénteken reggel új­ra vegyék fel a munkát. Hírügynökségi jelentések sze­rint azonban pénteken a francia szénbányászok csaknem 30 száza­léka folytatja a sztrájkot. A lensi és a lievini bányák bejáratánál sztrájkőrök teljesítenek szolgála­tot, akik hangsúlyozták, hogy a bányászok továbbra sem hajlan­dók felvenni a munkát. Az AFP jelentése szerint vi­szont a lotharingiai bányavidé­ken pénteken, 35 napos sztrájk után ismét munkába álltak a bá­nyászok. A francia kormány kénytelen volt hozzájárulni a vasutasok béremeléséhez is A bányászok sikere és a kor­mány meghátrálása serkentően hatott a többi állami vállalat és a magánipar dolgozóinak harcá­ra. A kormány csütörtökön kény­telen volt hozzájárulni a vasuta­sok bérének 8,2 százalékos eme­léséhez. A magánvállalatok dol­gozóinak többsége az utóbbi he­tekben kivívta a négyhetes fize­tett szabadságot. A sztrájkmozgalom eloszlatta a degaulleista rendszer „szociális jellegéről” terjesztett propagan­dát, amellyel a kormánypárti UNR sok szavazót megtévesztett a parlamenti választásoknál. A sokat hangoztatott jelszóból, hogy „1963. a szociális politika éve lesz” semmi sem maradt. De Gaulle egyik beszédében az­zal kérkedett, hogy míg az ural­mát megelőző Negyedik Köztár­saságban a sztrájkok miatt éven­te elveszett munkaórák száma négymillió volt, addig az Ötödik Köztársaság alatt ez a szám egy­millióra csökkent. Ez év első há­rom hónapjában viszont már több mint hatmillió munkaóra esett ki a sztrájkok következtében. Elutazott Moszkvából a jugoszláv szakszervezeti küldöttség Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unióban tett 15 napos látogatása után pénteken, Szvetozár Vukma- novics Tempo vezetésével eluta­zott Moszkvából a jugoszláv szak- szervezeti küldöttség. A repülőtéren Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Mijatovics jugoszláv nagykövet és a nagy- követség munkatársai búcsúztat­ták a küldöttséget. A TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Vukmanovics Tempo feledhetetlennek ’nevezte a küldöttség kőrútján szerzett ta­pasztalatokat és a szovjet szak- szervezeti vezetőieket történt ta­lálkozásokat. — Nagy megtiszteltetés volt számomra — folytatta —, hogy találkozhattam Nyikita Hruscsov- val. — Négyórás megbeszélésün­kön áttekintést szereztem a nem­zetközi munkásmozgalom fejlő­déséről és a Szovjetunióban folyó gazdasági építés távlatairól. Ez a megbeszélés örökké emlékezetes marad számomra, ösztönzőleg hat tevékenységemre, amelynek cél­ja népeink további közeledése és a munkásosztály erőinek egyesí­tése az egész világon. A kommunizmusnak a Szovjet­unióban folyó építésével kapcso­latban Vukmanovics Tempo ki­jelentette: „A kommunista tár­sadalom a szovjet emberek szá­mára már nem távoli perspektíva”. Á jugoszláv szakszervezeti küldöttség Budapesten Pénteken a szovjetunióbeli lá­togatásáról hazatérő jugoszláv szakszervezeti küldöttség — Szve­tozár Vukmanovicsnak a Jugo­szláv Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa elnökének veze­tésével — Budapestre érkezett. A küldöttség, — a SZOT elnökségé­nek meghívására egy napot tölt hazánkban. A Luna-4 űrállomás folytatja útját Moszkva, (TASZSZ). A Luna—4 önműködő űrállomás folytatja út­ját. Pénteken az űrállomás 365000 kilométer távolságra volt a Föld­től. A rádióösszeköttetés a Luna —4 és a Föld között kifogástalan. A telemetrikus úton szerzett adatok azt mutatják, hogy az űr­állomás műszerei és berendezései szabályszerűen működnek, tovább folynak a programszerűen ■ meg­határozott kísérletek és mérések. Szombaton újabb berlini megbeszélések kezdődnek Washington (DP A). Az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője csütörtökön megerősítette, hogy szombaton Washingtonban folytatják a berlini kérdéssel kapcsolatos szovjet—amerikai tár­gyalásokat. A megbeszéléseken Dean Rusk amerikai külügy­miniszter és Dobrinyin washing­toni szovjet nagykövet vesz részt. Rövidesen kiosztják a tüzelőanyag­utalványokat Megkezdődött az idei kedvez­ményes tüzelőanyag-akció. Ebben az évben is kétféle tüzelő-utal­ványt bocsátottak ki. A- 480 fo­rintra szóló utalvány ellenében ismét Szenet, brikettet és a hoz­zájáró tűzifát lehet vásárolni. A 718.50 forint értékű utalványt azok kaphatják meg, akik fa-, Vagy kokszfűtésű kályhát hasz­nálnak. Az utalványok kizárólag a rajtuk feltüntetett határidők között válthatók be. Az utalványokat az üzem, vál­lalat, hivatal, stb. vezetőjének megbízottja a szakszervezeti bi­zottság javaslata alapján osztja szét a dolgozók között, szociális helyzetüket is figyelembe véve. Az ellenértéket pedig a kiosztást követő első bérfizetési nappal kezdődően hat hónap alatt, hat egyenlő részletben vonják le a dolgozók illetményéből. Az É. M. 44. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat (Budapest, V.-ker. Kossuth L. tér 13-15.) azonnal felvesz budapesti munkahelyre kőműves, ács, állványozó szak­munkásokat, építőipari könnyű- gépkezelőket, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri ét­kezést biztosítunk. Munka­ruha és — vidékieknek — tanács-igazolás szükséges. Szakmunkások szerszámot hozzanak magukkal. (23) A Szovjetunió fölénye űrkutatásban az Kennedy, legutóbbi sajtóérte­kezletének egyik fő témája Volt. A Luna—4. .felbocsátásá­val az amerikai kommentárok is kénytelenek voltak beismer­ni, hogy a Szovjetunió továbbra is az Egyesült Államok előtt halad a világűr meghódításá­ban, Brainald Holmes, a NASA igazgatója pedig kijelentette, a Luna—4 újabb bizonysága an­nak, hogy a Szovjetunió jobb rakétahajtóműveket készít, mint Amerika. Több nyugati lap ar­ról írt, hogy a Szovjetunió, valószínűleg már most rendel­kezik az ember Hold-utazásá­hoz szükséges eszközökkel, a francia Combat pedig úgy véli, hogy a szovjet tudomány való­színűleg még 1970 előtt az »űr­utazás rendezőpályaudvarót« alakítja ki a Holdon. A Luna—4 felbocsátása ért­hetően ismét a világűr meg­hódítását állította az érdeklő­dés középpontjába, s Kennedy elnök csak rezignáltan tudott beszélni az Egyesült Államok kilátásairól. Amikor megkér­dezték tőle, meg tudná-e mon­dani, hogy az Egyesült Álla­mok mikor éri utói a Szovjet­uniót az űrkutatásban, az el­nök azt mondotta, hogy a Szov­jetunió óriási fölényben van a gyorsító rakétákkal, s Amerika két-három éven belül nem fog rendelkezni hasonlókkal. »Je­lenleg elmaradunk és a továb­biakban is hátul maradunk« — ismerte be az elnök, s hozzá­fűzte azt a reményét, hogy a hatvanas évek végére az Egye­sült Államoknak esélye lehet az űr meghódításában a Szov­jetunió megelőzésére, »hadöntő erőfeszítéseket tesz«. Miközben a' világ lázas érdek­lődéssel figyeli a Luna-—4 út­ját, a nyugati kommentárok is­mételten megállapítják, hogy a holdrakéta útján szerzett érte­sülések nagyjelentőségűek lesz­nek az ember Hold-utazása szempontjából. A Guardian tudósítója emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok ta­valy többször próbált tudosná- nyos műszereket tartalmazó ki­sebb szerkezeteket eljuttatni a Hold felszínére, azonban mind­annyiszor eredménytelenül. Ez­zel szemben a szovjet Hold­kutatások kezdettől fogva si­keresek voltak, s három évvel megelőzték az amerikai kísér­leteket. Több szovjet tudós is nyilat­kozott a Luna—4 útjáról. Nyi- kolaj Kuprevics véleménye sze­rint »a szovjet tudomány már most képes arra, hogy tudo­mányos információk továbbí­tására alkalmas, hosszú ideig működő automatikus berende­zéseket létesítsen a Holdon«; Szirovatszkij professzor véle­ménye szerint a Lum—4 se­gítségével értékes tájékoztatást kaphatunk az egész tejútrend­szert betöltő anyagról. Dada- jev, a pulkovoi obszervatórium tudományos titkára pedig azt hangsúlyozta, hogy igen fontos volna a Hold mesterséges hold­jának megteremtése, mert nagy szolgálatot tenne számos kér­dés megoldásában, többek kö­zött a Hold alakjának és belső tömegeloszlásának meghatáro­zásában. A szovjet lapok emlékeztet­nek Jurij Gagarinnak, az első űrrepülőnek szavaira: »A Hóid nem olyan távoli szomszédunk. Azt hiszem, nem kell sokáig várnunk, hogy a Hold felé, vagy a Holdra repülhessünk«. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni Zseltyikov ezredesnek a Krasznaja Zvezdában megje­lent cikksorozatát, amely az elmúlt napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO-tömb sajtójában kampány folyik, amelynek az a célja, hogy olyan látszatot teremtsen: ma már kevésbé észrevehető az Egyesült Államok lemaradása a Szovjetunió mögött a rakéta­technika fejlesztésében. A Pen­tagon és a NATO-tömb termé­szetesen kizárólag hadászati szempontból tartja fontosnak a rakétatechnika fejlesztését, s emlékezetes még, hogy néhány évvel ezelőtt az amerikai la­pokban sűrűn jelentek meg cikkek a Hold »meghódításá­ról«, »birtokbavételéről«. A . NATO-propagandára ezúttal is erélyesen rácáfol a szovjet tu­domány, mert a Luna—4 fel­bocsátása, és az általa szerzett tudományos eredmények ismét bebizonyítják, amit Kennedy elnök is kénytelen volt beis­merni sajtóértekezletén, hogy a Szovjetunió óriási fölényben van a gyorsító rakétákkal, s az Egyesült Államok még évekig nem tudja megközelíteni ezt az előnyt. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Apró Antal, a kor­mány elnökhelyettese beszámolt a magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalásokról. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudomásul tette. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhi­vatal elnökének az 1962. évi terv Szocialista munkabrigádokat, kiváló dolgozókat avatnak ma az AKÖV-nél Több évi vetélkedés után kerül ma sor a Tolna megyei AKÖV- nél az első szocialista munkabri­gádok avatására. A negyvenhét vetélkedő brigád közül ötnek si­került megszerezni a megtisztelő címet. Közöttük van a tolnai és a bonyhádi gépkocsivezető-brigád, egy teherfuvarozó- és két szerelő­brigád. Az értékelések alapján minden követelményt teljesítet­tek, s az elmúlt egy évben vég­zett munkájuk alapján kiérde­melték a szöcialista munkabrigád címmel járó oklevelet, a költség­szint csökkentésében elért ered­ményeik alapján pedig a pénz­jutalmat. A ma délután megtartandó ter­melési tanácskozáson a kiváló és az élenjáró dolgozók jutalmazá­sára is sor kerül. Az 19£«2-es gaz­dasági évben az AKÖV dolgozói több mint egymillió forint tiszta jövedelmet értek el. Nyolcvanöt­ezer forint pénzjutalmat oszta­nak ki, ebből harminckétezret a kiváló okleveles, illetve jelvényes dolgozók között. Az ünnepélyes termelési tanács­kozásra, a jutalomosztásra ma április 6-án délután három óra­kor a Szabadság Étteremben ke­rül sor, melyet a családtagokkal együtt közös vacsora követ. Nyirkos ruhadarabra perme tezzünk egy kevés . ablaktisztítót és az ablak, tükör, vagy a festett bútor felületét ezzel dör­zsöljük be, majd száraz ruhával jól töröljük át. Az így meg­tisztított tárgy ragyogó tiszta, fényes lesz, (15) teljesítéséről szóló jelentését és a Központi Népi Ellenőrzési Bizott-j ság elnökének a jelentéshez fű­zött hozzászólását. A munkaügyi miniszter, a bé­rek és a munkanormák 1962. évi alakulásáról terjesztett be jelen­tést, amelyet a Minisztertanács megvitatott és elfogadott. Hatá­rozatában felhívta a miniszterek figyelmét, hogy a rendkívüli tél okozta termelési és termelékeny­ségi lemaradások pótlása érdeké­ben is különös figyelmet fordít­sanak a munka- és üzemszerve­zésre, a takarékos létszámgazdál­kodásra. A Kormány elfogadta a pénz­ügyminiszter jelentését az 1962. évi nyereségrészesedés és jutal­mazási alap várható alakulásáról. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője beterjesztette zá­rójelentését az árvíz és belvizek ellen folytatott védekezésről, va­lamint a keletkezett károkról. A Minisztertanács a jelentést tudo­másul vette. Elismerését és kö­szönetét fejezte ki mindazoknak, akik adaadó munkávál, sok eset­ben hősies helytállással résztvet- j tek a védekezésben. Az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztése alapján a ' Minisztertanács úgy határozott,, hogy az 1963/64-es tanévben há­rom újabb felsőfokú technikumot kell létesíteni. A kormány ezután folyó ügye­ket tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents