Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-26 / 96. szám

1963. április 36. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Tegnap tartotta élüsemavató ünnepségét a Tolna megyei Malomipari és Termény forgalmi Vállalat A múlt év január elsején két vállalat egyesüléséből alakult meg a Tolna megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat. Az egyesülés sok gondot és sok új feladatot jelentett a vállalat ve­zetőinek és dolgozóinak. Ennek ellenére sikerrel zárták az elmúlt évet és elért eredményeik méltó jutalmául elnyerték az Élüzem megtisztelő címét. Tegnap délután hat órakor a vállalatnak mintegy 300 dolgozója gyűlt egybe Szekszárdon a Sza­badság-szálló nagytermében, megünnepelni a kitüntetés átadá­sát. Megjelent és felszólalt az ün­nepségen Rékai Gábor, a Malom­ipari és Terményforgalmi Tröszt vezérigazgatója, Rátkai Árpád, az Élelmiszeripari Dolgozók Szak- szervezetének képviselője, Berecz László, az MSZMP Tolna megyei I Bizottsága Mezőgazdasági Osztá­lyának vezetője, dr. Vígh Dezső, a Megyei Tanács elnökhelyette­se, Körösi István, az Élelmiszer- ipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára. Rékai Gábor méltatta a válla­lat múlt évi eredményeit, s el­mondotta, hogy a sok nehézség ellenére mind a felvásárlási, mind a malomipari terveket túl­teljesítették és nagy segítséget nyújtottak a tsz-eknek értékesí­tési és takarmányozási tevékeny­ségükben. A vállalat több mint 5 millió forint többletnyereséggel zárta az elmúlt esztendőt és si­keresen megalapozta az idei év gazdálkodásának további színvo­nalemelkedését. Külön elismerés­sel szólt az előadó a szocialista brigádmozgalomról. Jelenleg a Tolna megyei Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalatnál 28 bri­gád versenyez a szocialista cí­mért, s ezen az ünnepségen adták át hét brigádnak a szocialista cí­met igazoló oklevelet. Farkas László, a vállalat igaz­gatója felszólalásában köszönetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet a pért és a tanácsi szer­vektől, továbbá a szakszervezettől kapott a vállalat. Megköszönte a dolgozók lelkes, odaadó munká­ját, amely lehetővé tette, hogy a vállalat megkapja ezt a szép ki­tüntetést. A felszólalások után Rátkai Gábor trösztigazgató pénzjutal­makat adott át a vállalat vezetői­nek, majd Farkas László válla­lati igazgató 14 Kiváló Dolgozó jel­vényt, 26 Kiváló Dolgozó okleve­let és 68 ezer forint pénzjutal­mat osztott ki. Az ünnepség közös vacsorával folytatódott és táncmulatsággal ért véget. — ez a kérdés Adenauer kancel­lár várható távozásával kapcso­latban egyre többet foglalkoz­tatja a nyugatnémet politikai életet. A kérdést alátámasztja, hogy a bekövetkezhető személy- csere során valószínűleg Erhard vonul be a Schaumburg-palotá- ba, s a 66 éves alkancellárt be­folyásolható, határozatlan poli­tikusnak ismerik. Viszont éppen ez a magyarázata, hogy a CDU-n belül, Adenauerrel el­lentétben, nagyon sok híve van Erhardnak, mert egyes politiku­sok, mint Brentano, Dufhues, Gerstenmaier, arra számítanak, hogy nagyobb befolyáshoz jut­nak. A CDU vezetői már szinte biz­tosra veszik, hogy Adenauer utódja Erhard lesz, sőt Brenta­no, a CDU parlamenti csoport­jának elnöke, már az Erhard- vezette új kormány várható po­litikájáról is beszélt. Ugyan­akkor a nyugatnémet lapok többsége kiemeli, hogy a hátra­lévő fél esztendő nem lesz könnyű Erhard számára, mert Adenauer minden eszközzel igyekszik megakadályozni kan­cellárságát. Ugyanakkor azon­ban Adenauer helyzete is egyre nehezebbé válik. A keresztény- demokrata párt parlamenti cso­portjának legutóbbi ülésén — Adenauer kancellársága óta első ízben fordult elő —, a többség szembefordult Adenauer akara­tával, s bár csak párton belüli határozatról van szó, a keresz­ténydemokraták magatartása más pártokra is kihat. A Sza­bad Demokrata Párt már közöl­te is, hogy támogatja Erhard je­lölését, s ha a CDU is egysége­sen Erhard mellett áll ki, hiába­való lesz Adenauer minden el­lenkezése. De mit jelenthet Erhard győ­zelme, merre tart a nyugat­német politika útja? Brentano nyomatékkai hangsúlyozta már jó előre, hogy az új kormány változatlanul fogja követni a* Adenauer-vonalat, ami annyival inkább is nehezen érthető, mert épp a CDU-politikusok voltak azok, akik a párt legutóbbi ve­reségeit a kancellár hajlíthatat­lanságának tudták be. A CDU alvezérei többször is hangoztat­ták, hogy a nyugatnémet lakos­ság elégedetlensége Adenauer személyének szól. Ugyanakkor most — mint ez Brentano sza­vaiból kiderült — csupán a cé­gért akarják megváltoztatni, s minden maradna a régiben. A nyugatnémet kancellár­változás természetesen foglal­koztatja a francia politikai kö­röket is, hisz a közelmúltban megkötött francia—nyugatnémet katonai szerződés sorsára nézve sem közömbös, hogy milyen po­litikát folytat Adenauer utódja. De Gaulle, aki jelenleg ország­járáson van, legutóbbi beszédei­ben ismételten foglalkozott a szerződéssel, amelyről még azt is mondta, hogy „az egész világ megemelheti előtte a kalapját”. Ez az indokolatlan dicséret, épp úgy, mint a szerződés egyéb ma- gasztalása, azt az általános vé­leményt igyekezett , eloszlatni, hogy Erhard kancellársága nem veszélyeztetheti az egyezmény gyakorlati végrehajtását. Ugyancsak a szerződés volt központi témája annak a beszél­getésnek is, ami De Gaulle és Willy Brandt nyugatberlini pol­gármester között zajlott le Saint Dizier-ben, ahol háromnegyed órán át tanácskoztak a prefek- turán. Brandt kijelentette, „az egyezmény a német politika egyik pillére, mi ezt a, pillért meg akarjuk őrizni és remél­jük, nem hoz bennünket ellent­mondásba politikánk más alap­elveivel”. Brandt kiemelte, fon­tosnak tartja, hogy az egyez­mény Nyugat-Berlinre is ki­terjedjen. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a CE)U, hanem a szo­ciáldemokrata Willy Brandt is arra törekszik, hogy Erhard esetleges megválasztásával csak a cégér változzék, de ne szen­vedjen csorbát Adenauer poli­tikai vonala, jóllehet mindenki előtt világos, hogy ez a poli­tikai magatartás régen idejét múlta, sőt a nyugatnémet töme­gek is egyre inkább elfordul­nak tőle. Több mint egymilliárd tonnával növelték a szénkészletet a tavalyi kutatások Az Országos Földtani Főigaz­gatóság összesítette a tavalyi geo­lógiai kutatások eredményét. Az eredmény örvendetes: hazánk ásványi készlete ismét jelentő­sen megnövekedett. A szénkészlet a már ismert mennyiségnek több mint ne­gyedével, körülbelül egymilliárd tonnával gyarapodott. Különösen sikerrel folytatták 1962-ben a né­hány évvel ezelőtt megkezdett lignitkutatásokat. A tavalyi bükk- aljai kutatási eredmény messze túlszárnyalta a geológusok vára­kozását. A Tama-pataktól kelet­re mélyített kutatófúrások min­tegy 800 millió tonna újabb lig­nitkészletről adnak hírt. Ebből 300 millió tonnányi Bükkábrány területére jut. A nagykiterjedésű bükk-aljai lignittelepek készlet­számításai még nem véglegesek. A nyugati országhatáron egészen új, gazdag lignitterület felfedezé­séről győződtek meg véglegesen a kutatók, 1962-ben. Itt a vas me­gyei Torony község környékén egészen Jákig a korábban talált, a bükk-aljaival azonos korú és minőségű 50 millió tonnányi készlet tavaly 200 millió tonná­val szaporodott. Ennek a terület­nek a határai sem véglegesek még. A már ismert sZSh területek közül Oroszlány keleti részén fe­deztek fel mintegy 2—2.5 méter vastag nagyobb kiterjedésű bar­naszén-előfordulást, a kelet-bor­sodi medencében pedig Edelény környéke tartogat 20 millió ton­nányi újabb barnaszénkészletet a tavalyi kutatások eredményeként. Eredményes érckutatások A mátrai érckutatások is jó eredményt hoztak. Az ólom- cinkért készlet a jelenleginek kö­rülbelül egyharmadával nőtt, el­sősorban a nagytölgyesi és a ma- lombérci új telérek révén. Urkú- ton több mint egymillió tonnás a mangánérc-készlet gyarapodás. Legfontosabb ércünk, a bauxit kutatói teljesítették múlt évi készletnövekedési tervüket, 5—6 százalékkal gazdagították az is­mert bauxitkészletet. Az ásványkutatások is eredmé­nyesek voltak. A tokaj-hegyaljai mélyfúrások több mint egymillió tonna bentonittal, körülbelül öt­millió tonna kaolinnal egészítet­ték ki az ismert ásványvagyont. Az öntödei homok-készlet ugyan­csak ötmillió tonnával növeke­dett. Új kőolaj- és földgáztelepek A szénhidrogén-kutatók újabb kőolaj- és földgáztelepeket tár­tak fel. A földgázkészlet körül­belül egy ötödével, mintegy tíz- milliárd köbméterrel lett nagyobb az eddig ismertnél. Különösen je­Aláírták a magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások jegyzőkönyvét A magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság április 23—25 között Budapesten tartotta második ülésszakát. Meg­vitatták és jóváhagyták a ma­gyar—csehszlovák gazdasági együttműködés távlati tervezésé­vel kapcsolatos intézkedéseket. Megvizsgálták az első ülésszakon hozott határozatok teljesítését, majd a gépipar és a vegyipar egyes területeire konkrét gyár­tásszakosítást és kooperációt ha­tároztak el. Megállapították, hogy a két or­szág közötti gyártásszakosítás a szocialista nemzetközi munka- megosztás alapelveire, a KGST- szervek ajánlásaira épül, s kap­csolataink elmélyítése újabb le­hetőségeket tár fel a többoldalú együttműködés számára. Az ülésszak megvitatta a mű­szaki tudományos együttműkö­désben elért eredményeket, hang­súlyozva, hogy a jövőben e mun­kát a két ország műszaki fejlesz­tésének fő feladataira kell össz­pontosítani. A vegyes bizottság részletes munkatervet hagyott jó­vá a következő időszakra, s elfo­gadta a két ország távlati nép­gazdaságfejlesztési terve össze­hangolásának menetét. A tanácskozások a teljes meg­értés szellemében, baráti légkör­ben zajlottak le. A tárgyalásokról szóló jegyző­könyvet csütörtökön dr. Ajtai Miklós, a magyar, és Stanislav Vlna, a csehszlovák tagozat elnö­ke írta alá. lentős a pusztaszőlősd, a hajdu- szoboszlói és a kunmadaras! gya­rapodás. A kunmadaraei földgáz előfordulás többszörösen felül­múlja bármelyik dunántúlit. Az idén teljes erővel folytat­ják a munkát a múlt évben eredményesnek bizonyult vala­mennyi szén-, bauxit-, szénhidro­gén-, érc- és ásványterület kiter­jesztésére. A geológusok a bükk- aljai és a Vas megyei lignitterü­let továbbfejlesztésén kívül külö­nösen a Mecsek hegységben a fe­keteszén-készletet szándékoznak növelni nagyobb mértékben. A bauxitkutatást elsősorban a meg­levő bányák vidékén folytatják tovább, de kiterjesztik teljesen új területekre is. A Rudabánya környéki érckutatások tavaly ke­vés eredményt hoztak, a nyomok­ból azonban arra következtetnek, hogy az idei fokozott kutatással 8—10 millió tonnányi új ércva- gyonra lelhetnek majd. Ülést tartott a tamási járási népi ellenőrzési bizottság Csütörtökön tartotta meg szoká­sos ülését Tamásiban a járási népi ellenőrzési bizottság. Most fejez­ték be a gépállomási gépek alkat­rész-ellátásának problémáival és a szántóföldi zöldségtermesztés helyzetével kapcsolatos vizsgála­tokat. így a bizottsági ülés napi­rendjén e két vizsgálatról készült jelentés, és a problémákkal kap­csolatos határozati javaslatok megvitatása szerepelt. Most készíti összefoglaló jelen­tését a járási népi ellenőrzési bi­zottság a tákarmánytermő terüle­tek növelésére hozott intézkedé­sek betartásával és a takarmány­termelés gazdaságosságával kap­csolatos vizsgálatokról. Ezt a vizs­gálatot öt tsz-ben és egy állami gazdaságban végezték. Megkezdő­dött a járásban a tsz-ek mellék­és segédüzemeinek vizsgálata is, amely nyolc tsz-t és a járási ta­nács mezőgazdasági osztályát érinti. Véget ért a magyar—jugoszláv műszaki tudományos együttműködési vegyesbizottság 6. ülésszaka Budapesten jegyzőkönyv alá­írásával befejeződött a magyar— jugoszláv műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság 6. ülésszaka. A jegyzőkönyv értelmében a magyar és a jugoszláv gazdasági szervezetek, valamint intézmé­nyek kölcsönös szakembercserét bonyolítanak le. A szakemberek a fogadó országban tanulmá­nyozzák a gazdasági tapasztala­tokat és mgismerkednek a gazda­ság különböző ágazataiban elért tudományos-műszaki vívmányok­kal. Ezen kívül a magyar és a jugoszláv gazdasági szervezetek egyes területein műszaki doku­mentációkat is cserélnek. A megbeszélések szívélyes és baráti légkörben folytak. A ju­goszláv delegáció magyarországi tartózkodása során több vidéki és budapesti üzemet látogatott meg. ■ Varga Jenő neves közgazdász, 1963. évi Lenin-díjas (MTI Külföldi Képszolgálat) Merre halad a nyugatnémet politika? \

Next

/
Thumbnails
Contents