Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-26 / 96. szám
/ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. április 36, Hálókötők A háttérben a nagy, közel száz méteres kecsegeháló szárad a póznákon. Elöl ugyanilyen készül Amazzal az éjszaka jártak kint a vízen, ezt talán holnap „avatják”. Feil Ferenc és Nyitrai Ferenc kezében gyorsan forog a „kötőtű”, próbálom szemmel követni mozdulataikat. el is kérem a szerszámot, hátha nekem is sikcül, de nagyon sután áll a kezemben ez az ősi halász-szerszám. — Nem lehet ezt ct perc alatt megtanulni — mondja az idősebb halász, Feil Feri bácsi. — De ha érdekli a dolog, jöjjön el hozzánk télen, szívesen megtanítjuk. — Mit csinálnak most? — A télen kötött hálót állítjuk be, szereljük fel. — Hát nem készen veszik a hálót? — Hogyan gondolja, hiszen télen úgysincs mód kimenni a vízHyugdijhiegészjtést ad a györkanyitsz az ütegeknek Ahogyan erősödik a györkönyi Szabadság Tsz, úgy javul mind jobban a tagok szociális és kulturális ellátottsága. Nemrég a közös gazdaság tagjai határozatot hoztak arra, hogy 300 forint szülési segélyt, 400 forint házassági ' segélyt adnak az új házasoknak, illetve a megszaporodott családoknak. Foglalkozott a termelőszövetkezet vezetősége a nyugdíjasok helyzetével is. Ennek alapján a vezetőség javaslatára a tagok hozzájárultak ahhoz, hogy a termelőszövetkezet idős tagjai havonta 50 forint nyugdíjkiegészítést kapjanak. Nyolcvan nyugdíjasa van a termelőszövetkezetnek, így ezek május 1-én 4000 forinttal kapnak többet. A tsz Ugyanis az első nyugdíj kiegészítést május 1-én adja. A Tolna megyei Mozi- üzemi Vállalat építész- technikusi képzettséggel rendelkező műszaki-beruházási előadót keres azonnali felvételre. Jelentkezés a vállalat központjában személyesen, vagy írásban. Szekszárd, Garay tér 4. Fizetés a szakmai és gyakorlati képzettségtől függően, 1600-tól 1800 Ft-ig. (196) re, a hálókötés a halászok téli elfoglaltsága. Nem is halász az, aki hálót, vagy szákot kötni ne tudna. — Az anyagot is maguk fonják? — Azt már nem. Készen vesz- szük a perion-fonalat. Jófajta anyag, egy évet kibír a belőle kötött háló. De a hálókötő-tűt már magunk csináljuk. Bodzafából. — Milyen halra vetik ki először? — Azt hiszem, az első zs&ii- mány kecsege lesz. De az is lehet, hogy egy óriás-viza akad ebbe is. — Sok szerencsét hozzá! 1 (J) IJj liitelellátási rendszer a jól gazdálkodó tsz-ek részére A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek megkülönböztetett rövidlejáratú forgóeszköz hitelezését a 2/1962./XI. 14./PM—FM. sz. együttes rendelet 21.§ (7) bekezdése szabályozza. A fenti utasítás csak röviden tárgyalja az új hitelezési rendszert, s úgy gondoljuk, hogy a tsz-ek főkönyvelőinek feltétlenül ismerniük kell az új hitelellátási módot. A napokban felkerestük Tihanyi Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank bonyhádi fiókjának vezetőjét és megkértük tájékoztassa olvasóinkat az új hitelellátási rendszer előnyeiről. — Milyen előnyökkel jár a hitelezési rendszer? — Az új hitelezési formába részesülő tsz egyszerre készíti el éves hiteltervét a bank által jóváhagyott termelési terv alapján. A tsz a hiteltervet az erre a célra készített nyomtatványon — Ho 217 B — nyújtja be a bankhoz. A termelőszövetkezet adminisztrációs csoportja jónéhány munkaórát takaríthat meg azzal, hogy nem kell negyedévi, illetve esetenkénti hitelkérelmeket benyúj - tania. A bank a termelőszövetkezet megtervezett, jóváhagyott összes üzemviteli kiadásait a megnyitott rövidlejáratú hitelszámláról egyenlíti ki. Viszont a tsz valamennyi üzemviteli bevételét — kivéve a háztáji termékek közös értékesítése miatti bevételeit — a rövidlejáratú hitelszámlára irányítja. Ha a tsz mindhárom rövidlejáratú hitelszámláján a 411-es termelési, a 413-as munkaegységelőleg hitel, a 415-ös sajáterő beruházási hitelszámláján a teljes tartozás ki- egyenlítést nyer, a további üzemviteli bevételek az elszámolási számlán kerülnek jóváírásra. Az új hitelezési rendszer előnyei során el kell még mondani azt, hogy e hitelellátásban részesülő tsz-ek részére a bank nem vezet előlegszámlát és így a könyvelés naponta két könyvelési tételt takarít meg. Nem beszélve arról, hogy a tsz kamatköltségfizetési kötelezettsége is kevesebb lesz, mivel a tsz üzemszerű gazdálkodásából eredő bevételei a tsz rövidlejáratú hitelszámláin levő hitelellátmányt csökkentik. A megkülönböztetett üzemviteli hitelezésbe bevont tsz részére a bank indokolt esetben a tényleges szabadpiaci áron is folyósíthat hitelt, amennyiben ez az előírt tervfeladatok teljesítéséhez szükséges és szabadpiaci árfelhajtást nem eredményez. Az új hitelellátású termelőszövetkezetektől a beruházásokkal kapcsolatos kiadások kivételével a szállítók fedezetigazolást nem kérhetnek. A bank a tsz részére negyedéves időtartamra és negyedévenként újabb levélben megerősített igazolást ad, amely- lyel a tsz szállítóinál történő bemutatás útján igazolhatja, hogy a megkülönböztetett hitelezésű termelőszövetkezetek közé tartozik. Amint említettem csak a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek vonhatók be az új hitelezési rendszerbe, gondosan megvizsgálva azt, hogy a szóbanforgó tsz megfelel-e az előírt feltételeknek. — A hitel folyósítása milyen feltételekhez van kötve? — Az egyik feltétel az, hogy a a tsz alapszabályszerűen és jövedelmezően gazdálkodjék, szervezetileg kialakult legyen, szilárd munkafegyelemmel. A tsz gazdaság-vezetőségének biztosítani kell a hitelek tervszerű és gazdaságos felhasználását. Követelmény az is, hogy a tsz-könyvelés naprakész és bankszerű ellenőrzésre alkalmas legyen. Figyelembe véve a tsz 1962-es évi mérlegét az egy — közös művelésben lévő — szántóegységre jutó tiszta vagyonnak el kell érnie a 2000 forintot az egy dolgozó tagra jutó összes részesedésnek pedig (munkaegység, nem munkaegység és prémiummal együtt) elérje az évi 10 000 forintot a háztáji gazdaságból származó jövedelem figyelembe vétele nélkül. További feltétel az, hogy a folyó évre a termelési terv alapján elérje az egy dolgozó tagra jutó 10 000 forintot. A feltételek közé kell még sorolni, hogy a tsz, amely az új hitelellátási rendszert igénybe akarja venni az előző három évben nem lehetett mérleghiányos. Ha a megkülönböztetett hitelezés alkalmazását kérő tsz beolvasztott mérleghiányos, vagy gyenge tsz, de a gazdasági helyzete a jelen helyzetben is megfelel a kívánalmaknak, a beolvadás ilyen esetben nem lehet akadálya a megkülönböztetett hitel- ellátás alkalmazásának. Végül előfeltétel az, hogy a tsz éves pénzügyi terve (bevétel-kiadási költségvetése) szerint a folyó évi értékesítéseiből tervezett üzemviteli bevételeknek legalább 80 százaléka az állami és szövetkezeti szervekkel kötött szerződéses értékesítésből származzék. Csak pénzbeni bevételt tervező mezőgazdasági tsz-nél a tagoknak tervezett termény és egyéb eladás értékével csökkentett értékesítési bevétel 80 százalékát kell figyelembe venni a mutató teljesítésénél, illetve ennyit kell a tsz-nek szerződéssel lekötött értékesítésből terveznie. — Többletmunkával jár-e az új hitelrendszer? — A termelőszövetkezet főkönyvelőit többletmunkával nem terheli az új hitelezési rendszer. A tsz-eknek havi főkönyvi kivonatot kell beküldaniök a bankhoz. Ezen felül a negyedévet követő hónap 20-ig rövid felmérést kell adnia — a bank által kiküldött nyomtatványon — a tsz pénzügyi helyzetéről. Végeredményben az új hitelezési rendszer lehetővé teszi, hogy a tsz főkönyvelői kevesebb munkát végezzenek. így több idejük jut az elemző munkára az önköltségszámításos kettős könyvvitel keretében, — mondotta befejezésül Tihanyi István, a Magyar Nemzeti Bank bonyhádi fiókjának vezetője. (s) «.A A A A A A A A A A. A. A a. A A A A A A A A. A A A. A. A A. A. A A. A A A. A A. A A. A A A A. A. A. A. A. A A. A. A A A. A AAAAA A -A. A. A A A. A. A. A. A A Stáe-vötHy új történelme A völgyben és a domboldalon aprócska házak sorakoznak. Fehér falaikkal, mintha csak egy változó világot akarnának formázni, kiintegetnek a viskók a putrik közül. Cigánytelep és a környéken csak így hívják: a Rác-völgy. Ezzel aztán úgy el is intézik. Senki, soha nem tartotta számon hány év szállt el a telep fölött, nincs története, nem jegyeztek fel róla semmit, vagy csak éppen annyit, hogy egy-egy embert lopásért megint elvittek. De ezt is inkább csak az emlék, vagy néhány rendőrségi, bírósági akta őrzi. Ez pedig nem történelem. — A Rác-völgy történelmét ezekben az esztendőkben kezdjük el írni, közösen a völgybeliekkel — mondja kiviruló örömmel Filó- tás István, a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet elnökhelyettese. — Meg-megbotlik még az írótoll, de a képzeletbeli árkusokon már szaporodnak a sorok. A jövő, a cigányság jövője rajzolódik ki bennük. Milyen lesz ez a jövő? Most még csak általánosságban lehet megfogalmazni, de a körvonalak már látszanak Orsós József, Bogdán Péter, Orsós Sándor, Orsós István és mások jelenéből. Hetvenhat cigánytagja van a Vörös Szikrának. A szemesei üzemegységben például az összes munka nagyobb hányadát ők végzik. Orsós Sándor pedig a termelőszövetkezetek társulásának traktorosa, s a termelőszövetkezetben szerzett képesítést hasznosítja a közös földeken. A munka azonban csak az egyik oldala a Rác-völgyi új történelemnek. A másik — és talán ez a fontosabb — a cigányok belső átalakulása, amit emberré formálódásnak is szokás nevezni. Felnőtt korban is szinte cselekvő- képtelen gyerekként tartották őket számon évszázadok óta. És most teljes jogú állampolgárok. Filótás István mesélte, hogy volt olyan, aki egy szekérre sem ült Orsós. Józseffel. S ugyanez az Orsós József most a termelőszövetkezet vezetőségének tagja, s szavára éppúgy adnak, mint azéra, aki akkor, mert tetűtől, bolhától és előítélettől félt nem ült mellé az ülésre. Vagy itt van Bogdán Péter. Okos, meggondolt ember, úgy ismeri a Rác-Völgyiek helyzetét akár a tenyerét. A bajok, a problémák okait sem úgy fogja fel, mint régi ősidőkből származó, kivédhetetlen csapásokat, hanem reális valóságként. Most tanácstag, a községi tanács teljes jogú tagja. Azt mondták négy, vagy öt éve Tamásiban: a férfiakkal még csak elboldogulnának valahogy, de mit csináljanak az asszonyokkal, ezekkel az örökké piacot járó, kéregető teremtésekkel? Az idő és a kitartó, célratörő nevelő munka náluk is kiváltotta a megfelelő hatást. Ha nem is mind, de többségük már nem a falu utcáin és a piacon lófrál naphosszat, nem is kéregét, hanem dolgozik a növénytermesztésben és a kertészetben, És a fiatalok, a gyerekek, ök már nagyjából beleszülettek a mai körülményekbe, de a kétféle ráhatás, a múlt hagyományai és a mai idők szelleme között meglehetősen nehéz eligazodni. Vágynak már az új házakba, szeretnék hallgatni a rádiót, a könyvektől sem idegenkednek, ám a putrik félnomád szabadságának kényelme, a kilátástalansága ellenére is könnyebbnek látszó életmód még vonza őket. Merre térnek, mi lesz belőlük? Hogy ez nemcsak tőlük függ, azt helyesen ismerték fel Tamásiban, közelebbről a Vörös Szikrában és a Rác-völgyi iskolában. A külsőségeknél, az öltözködésnél, a tisztálkodásnál kezdték. Most öröm nézni ezeket a gyerekeket. Úgy feszítenek a közöstől kapott munkaköpenyekben a barnabőrű, feketehajú apróságok, mintha egyenruhát viselnének. S amit az iskolában tanulnak emberi magatartásról, életmódról, erkölcsről, akarva és akaratlanul is széthintik környezetükben. Még mostanában is beszélnek arról, de egyre kevesebbet, miként próbáltak a kezdeteknél visszaélni néhányan a termelő- szövetkezet vezetőségének segítő szándékával, jóindulatával. Néha egész előlegkérési divat lépett fel a völgybeliek egyikénél, másikánál. Mára azonban ez a helyzet is változott. Megtanulták, s napról napra többen jönnek rá, hogy csak valamiért lehet kapni valamit, s csak az elvégzett munka arányában részesülhetnek a közös vagyonból. Akkor lesz valamijük, ha szívüket, lelkűket és erejüket maguk is hozzáadják. Itt van mondjuk a házépítés. Ki szeretnének törni a régi világból, s talán ez volt mindenkinél az első lépés. Négyes Orsós Istvánnak — ahogy az eligazodás végett nevezik — e * tekintetben nincs különösebb problémája. Van egy kis megtakarított pénze, s a közelmúltban a szerencse is kedvezett neki: nagyobb összeget nyert a lottón, ö bent a községben vásárol magának otthont. Másnak viszont ismét a közösség siet a segítségére. Úgy tervezik, hogy 40—60 000 forintos költségen össze lehet hozni egy-egy kis házat, amelyik ugyan nem lesz palota, de más világ lesz, mint a régi és első lépésnek mindenként megfelel. Szépen bontakozik az új világ Rác-völgyben. Olyan azonban ez az egész, mint koratavasszal az erdő, ahol a hóvirág az avar közül bújik ki, s van tő, amelyik nehezebben jön elő a vastag, összeázott tavalyi levelek alól. így vannak ezzel egy kicsit a Rác-völgyiek is. Mert a régi világ nem a múlté még teljesen. A törzsi hagyományok, a babonás gondolkodás még elevenen él és hat közöttük. A család a házasság kérdéseiben is csak a legutóbbi időkben, a szorosan vett mában kezdenek eligazodni. De kezdenek s talán ez a Rác-völgyi új történelem legfontosabb pontja, mondhatnék lényege. Szolnoki István
