Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-25 / 95. szám

1963. április 25. TOLNA MEGYEI NßPÜJSAÖ 3 Társadalmi és tömegszervezeteink készülnek a leszerelési hónapra Alig több, mint két hét választ el bennünket a magyar békemoz­galom nagyszabásúnak ígérkező májusi eseménysorozatának meg­nyitójától. Az előkészületek or­szágszerte befejezéshez közeled­nek. Valamennyi megyében meg­alakultak már azok a társadalmi testületek, amelyek az akció gaz­dáiként kidolgozzák a leszerelési hónap helyi programját. Ezekben a napokban többhelyütt megyei aktívaértekezleteket tartanak, amelyeken a mozgalom segítőtár­sai részletesen is megbeszélik a tennivalókat. A májusi leszerelési hónap megrendezéséből és lebonyolítá­sából részt kért a társadalmi és tömegszervezetek egész sora is. Elhatározták, hogy a következő hetekben gyűléseiken, összejöve­teleiken széles körben ismertetik az akció célját, méltatják jelen­tőségét. A KISZ például üzemi és falusi fiatalok bevonásával ren­dez beszélgetéseket a leszerelés és a békés egymás mellett élés problémáiról. A középiskolákban szellemi vetélkedőket szerveznek, az egyetemeiken és főiskolákon pedig békegyűléseken emlékez­nek meg az eseménysorozatról. Tervbe vették, hogy a KISZ pá­lyázatot hirdet olyan rajzokra és írásos munkákra, amelyek a bé­ke gondolatát fejezik ki. A leg­jobban sikerült képekből a Béke­tanáccsal együtt kiállítást rendez­nek. Kiveszi részét az akcióból a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat is. Egyebek között írásos anyagot ad ki a leszerelésről, s előadóinak egy részét a népfront­bizottságok és az eseménysorozat lebonyolításában részt vevő tö­megszervezetek rendelkezésére bocsátja. A Nőtanács a Hazafias Népfronttal megrendezi a nők nemzetközi barátságának hetét, amely egyúttal kapcsolódik a nők júniusi moszkvai világkong­resszusának hazai előkészítésé­hez. A barátsági hét napjaiban a városokban és falvakban egész sor békegyűlést tartanak asszo­nyok és lányok részvételével. A Szakszervezetek Országos Taná­csa a munkásszállásokon előadá­sokat rendez a békemozgalomról. Az üzemekben pedig kisgyűlése- kem ismertetik az általános és tel­jes leszerelésért folytatott küzde­lem helyzetét. Washington a teljes kereskedelmi embargó kimondását tervezi Kuba ellen Washington (MTI). Az Egyesült Államok kormánya — megbízható értesülések szerint — néhány na­pon belül javasolni fogja az Ame­rikai Államok Szervezetének, hogy mondjon ki teljes kereske­delmi embargót Kuba ellen. A jelenlegi embargó csupán fegyverszállításokra vonatkozik, most azonban ezt kiterjesztenék mindenfajta árucikkre, az élelmi­szer és a gyógyszer kivételével. Washingtoni hivatalos körök be­ismerik, hogy ennek az intézke­désnek inkább propagandisztikus, mint gyakorlati hatása lenne, mi­vel a latin-amerikai országok ke­reskedelme Kubával amúgy is mi­nimális. Jellemző azonban, hogy ezzel egyidejűleg az amerikai kormány, illetve a demokrata párt képvise­lői igyekeznek mindent elkövetni, hogy eltüntessék a demokrata­pártiak és a köztársaságpártiak közötti ellentéteket a kubai kér­désben. Walter Lippmann a Washing­ton Post hasábjain azt írja, hogy tulajdonképpen nincs is nagy el­lentét a kormány és Keating New York-i szenátor álláspontja kö­zött, s ugyanezt hangoztatta Mans­field szenátor, a demokrata párt egyik vezetője is egy televíziós in­terjúban. Mansfield egyébként azt java­solta, hogy az Egyesült Államok készítsen négy pontos tervet Kuba elszigetelésére. E terv alapja nem­csak a kereskedelmi embargó ki­mondása lenne, hanem többek között egy kubai emigráns kor­mány felállítása is. A kubai emigráns kormány létrehozásának tervét természete­sen senki sem veszi komolyan, miután egy ilyen kormány meg­alakulásának semmi jelentősége sem volna. Mansfield szenátor ja­vaslatának célja az, hogy lecsen­desítse a köztársaságpárti „veszet­teket” és lecsillapítsa az Egyesült Államokban élő kubai ellenforra­dalmárokat, akik rendkívül iz­gatottak, amióta a washingtoni kormány leintette őket. Bernal tanár nyilatkozata a Thresher katasztrófájáról London (MTI). Bernal tanár, a világhírű angol tudós, a Béke­világtanács elnöke a Daily Wor­ker munkatársával beszélgetést folytatott a Thresher amerikai tengeralattjáró kataszróíájának tanulságairól. A Thresher katasztrófája — mon­dotta —, újból indokolja azt az aggodalmat, hogy műszaki hiba, vagy tévedés atomvilágháborút pattanthat ki. Egyetlen biztonsá­gos politika az általános leszere­lés, amely az atomfegyverek csök­kentésével kezdődne és teljes megtiltásukhoz vezetne. Bernal tanár a továbbiakban hangsúlyozta, hogy jelenleg az atomstratégia új fejezete nyílik meg, amely az atomrakétákat el­hárító fegyver valószínű sikerén alapszik. A rakéta-hadviselés si­keres alkalmazásához oly sok ra­kétát kellene kilőni, hogy ne le­gyen elegendő elhárító fegyver a ra kéták lelövéséhez. Ez a többszörös kiirtás óriási veszedelmét jelen­tené, ami messze túlhaladná az eddigi számításokat. Ezt pártolják természetesen mindazok, akik hasznot húznak a rakéták gyár­tásából. Ezért életbevágóan fon­tos az atomleszerelés megkezdése. Nem évek múlva, hanem most, azonnal, mielőtt az atomfegyver­készletek túl nagyra nőnek. Az atomrakétás tengeralattjáró minden szempontból kiszámítha­tatlan veszélyekkel telített fegy­ver. Valamennyit el kell pusztí­tani leszerelés útján. A Thresher 129 áldozatának méltó sírfelirata ez volna: „Halálukból bárcsak jó­zanságot tanulna a világ!” Zavargó hangok De Gaulle vidéki kőrútján Párizs (MTI). „Nem lennék őszinte, ha elhallgatnám, hogy a tanács tagjainak többségével együtt, az 1958 óta fennálló rend­szer leghatározottabb ellenfelei közé tartozom. A szabad Francia- ország vezetőjét jöttem fogadni, aki mellett férjem haláláig szol­gálta Franciaországot" — Andrée Viénot asszony, Givet város pol­gármestere, ezekkel a szavakkal üdvözölte a városba érkező De Gaulle-t. Viélot asszony férje szo­cialista párti miniszter és De Gaulle közvetlen munkatársa volt a londoni emigrációban. De Gaulle vidéki kőrútjának hivatalos ünnepi hangulatát mind gyakrabban zavarják meg kelle­metlen hangok. Több város pol­gármestere valóságos panaszára­dattal lepte meg a köztársaság el­nökét. De Gaulle kedden több beszé­det mondott. Reimsben az Ade- nauerrel kötött szerződést mél­tatta és Chalons-Sur-Marne-ban kirohanást intézett a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. Azzal vádolta a szocialista tábort, hogy ideológiáját és életformáját erőszakkal másokra akarja kény­szeríteni, és „minden tekintetben uralomra törekszik”. Ezzel indo­kolta Franciaország atomfegyver­kezésének „feltétlen szükségessé­gét”. Csou En-laj az EAK-ba látogat Peking, (MTI). Ali Szabri, az Egyesült Arab Köztársaság vég­rehajtó tanácsának elnöke kedd este fogadást adott Csou En-laj, a KNK államtanácsa elnöké­nek tiszteletére. Ezzel befejező­dött Ali Szabri háromnapos pe­kingi tartózkodása. Ali Szabri meghívta Csou En- laj t, hogy tegyen baráti látogatást az EAK-ban. Ali Szabri szerdán Űj Delhibe utazott. Goulart elnök Brazília külpolitikájáról Santiago de Chile, (MTI) Gou­lart brazíliai elnök, aki három­napos hivatalos látogatáson Chi­lében tartózkodik, kedden sajtó- értekezleten nyilatkozott Brazília külpolitikájáról. Közölte, hogy Brazília az ő hivatalba lépése — 1961 — óta húszszorosára nö­velte a szocialista országokkal folytatott kereskedelmének for­galmát. S annak egy évi értéke jelenleg négyszáz millió dollár. Kijelentette, hogy helyesli La- tin-Amerika gazdasági egységé­nek megteremtését. Alessandri chilei elnökkel megvitatták, hogy közös brazíliai és chilei tőkebe­fektetéssel létesítenek gyárakat. A kommunista eszmékkel kap­csolatban feltett kérdésre Goulart azt válaszlta, hogy ezek az esz­mék nem Kuba példája miatt terjednek, hanem a latin-ameri­kai népek életével körülményei­vel összefüggésben. A háború és béke között nincs középút — Hruscsovnak I. Pietrával, az szerelési értekezlet egy tapod­II Giorno igazgatójával folyta­tott beszélgetéséből ezt a mon­datot idézi a legtöbb nyugati lap, s az olasz Avanti szerint ebből a kijelentésből az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy a Szovjetunió továbbra is a nem­zetközi feszültség enyhítésének irányvonalát akarja követni. Számos lap utal Hruscsovnak ama kijelentésére is, hogy a né­met békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini kérdés ren­dezése nélkül nem küszöbölhe­tő ki a feszültség, s a leszere­lési tárgyalások sikerének alap­vető akadálya az atomerő lét­rehozására irányuló NATO- terv, A nemzetközi sajtóban ter­mészetesen az első helyet fog­lalja el Hruscsov nyilatkozata, amely a nemzetköri kérdések minden részletére kiterjed. S amint az ilyenkor lenni szokott, egyetlen lap sem térhet ki az elől, hogy Hruscsov megnyilat­kozását „fontos okmánynak” ne nevezze, hisz a szovjet kor­mányfő ezúttal is a békés együttélés időszerű problémáit körvonalazta, s megjelölte a megoldásukhoz vezető utat. A második világháború utáni időszak nemzetközi politikájá­nak meghatározó tényezője a Szovjetunió következetes harca a béke fenntartásáért, a nuk­leáris kísérletek eltiltásáért, az általános leszerelésért. Ez a következetes politika kapott hangot Hruscsov mostani nyi­latkozatában is, amely a való­ság talaján állva vizsgálta a nemzetközi helyzetet. A kérdés, amely ma az emberek millióit foglalkoztatja, körülbelül így hangzik: elhárítható-e az em­beriséget fenyegető veszedelem, a nukleáris háború? Hruscsov ismét igenlő választ adott erre a kérdésre, de egyben rámuta­tott arra is, hogy mi az akadá­lya a nemzetközi feszültség. enyhítésének, a vitás kérdések rendezésének, s mindenekelőtt a legfontosabb kérdés, a lesze­relés megoldásának. Az a tény, hogy a genfi le­tat sem tudott előre haladni, jóllehet, a szovjet kormány szá­mos javaslatot terjesztett elő, s a nemzetközi helyzet karib- tengeri válság után sem haladt úgy a békés rendezés felé, ahogy az kívánatos lett volna, s ahogy az emberek milliói jog­gal remélték, Hruscsov szavait igazolja. Az Egyesült Államok és NATO-beli partnerei végül kénytelenek voltak saját javas­lataik ellen szavazni, egysze­rűen azért, mert a leszerelés helyett a hidegháború fokozá­sára törekednek. A Szovjetunió nagy megértést és jóindulatot tanúsítva, messzemenő Enged­ményeket tett, még olyan kér­désekben is, mint a helyszíni ellenőrzés, amely a tudomány mai állása szerint teljesen in­dokolatlan, de amikor a tettek­re került volna a sor, a nyugati hatalmak meghátráltak. Hrus­csov ezúttal is megmutatta a kivezető utat a bonyolult nem- . zetközi helyzetből, s Hightower, az AP hírügynökség külpoliti­kai szemleírója szerint a Fehér Ház és az amerikai külügymi­nisztérium is úgy .véli, „még mindig van valamilyen lehető­ség a nemzetközi feszültség enyhítésére”. Hruscsov ezt a tényt sokkal határozottabban fejezte ki Pietrának adott nyi­latkozatában, amelyből azon­ban kicsendül az a megcáfol­hatatlan igazság is, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése csak akkor lehetséges, ha a nyugati hatalmak felhagynak jelenlegi politikájukkal, amely­nek egyetlen célja a NATO atomerejének növelése és ezzel együtt a hidegháború fokozása. Valóban „van lehetőség a nem­zetközi feszültség enyhítésére”, hogy az amerikai hivatalos kö- rök szavait idézzük, ehhez azonban a jelenlegi magatartás feladására van szükség, s arra, hogv az Egyesült Államok és NATO-beli partnerei is konst­ruktív módon közeledjenek azokhoz a kérdésekhez, ame­lyeknek megoldásától a béke, az emberiség boldogulása függ. Bonni politikusok W ashingtonban Washington, (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az amerikai fővárosban valóság- I gal rajzanak a nyugatnémet poli­Rajakowitsch kihallgatása Bécsben tikusok, tárgyalásokat tartanak a hivatalos amerikai körökkel. A washingtoni nyugatnémet nagykövet, Heinrich Knappstein kedden negyed'"ás látogatást tett George Ball k, lügyminiszter-he- lyettesnél. Mint utólag közölte, „kereskedelmi problémákat” vi­tatott meg vele. Ezt követően Fritz Erler, a Né­met Szociáldemokrata Párt Was­hingtonban tartózkodó al elnöke tanácskozott Rusk külügyminisz­terrel, Ball külügyminiszter-he­lyettessel és az amerikai külügy­minisztérium más tisztviselőivel. A DPA értesülése szerint a tárgyalásokon a nyugat-európai helyzetről, a NATO problémáiról, ezen belül a franci?—p-'r — mé- met szerződés-öl, a K 'zö; Piac­ról és a NATO atomfetyvevljezé- séről volt szó. Erler szerdán újabb látogatást tesz a külügy­minisztériumban. Kedden háromnapos tanácsko­zást kezdett Washingtonban Hnns von der Groben, az Európai Kö­zös Piac brüsszeli bizottságának egyik nyugatnémet képviselője. Találkozott Herter volt amerikai külügyminiszterrel — aki külke­reskedelmi ügyekben Kennedy elnök képviselője — továbbá Griffith. Johnsonnal, a külügy­minisztérium gazdaságügyi állam­titkárával. Washingtonban tartózkodik még Becs: Dr. Erich Rajakowltsch, osztrák ügyvéd, Eichman egykori négy társának kíséretében Josef közeli munkatársa (háttal) előtte Dr. Forstner vizsgálóbíró kér-; örmann, Északrnjna—Vesz! fába déseire válaszol első kihallgatásakor. tartományi kancellári hivatal ve­-•» . (MTI Külföldi Képszolgálat) zetője.

Next

/
Thumbnails
Contents