Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
1963. április 24. 'TOLNA MEGYÉI NÉPŰJSÁÖ 3 Sorol a zöldborsó — Kikelt az újburgonya — II kertészetekben pótolják a hosszú tél okozta munkakiesést Hruscsov válaszai I. Pietra, az II Giorno című olasz lap igazgatójának kérdéseire Megyénk közös gazdaságai több I mint 10 ezer holdon termelnek a MÉK-kel kötött szerződés alapján zöldségféléket és burgonyát. S mivel hosszúra nyúlott a tél, két héttel ezelőtt — a korábbi évekhez viszonyítva — még mintegy három heti lemaradás volt a szövetkezeti kertészetekben. Tegnap viszont a MÉK termeltetési osztályán arról szereztünk tudomást, hogy a termelőszövetkezeti kertészetekben pótolták a tél elhúzódásából fakadó munkakieséseket. A zöldborsót 1827 holdon elvetették megyénkben, s egy héttel korábban földbe került a vetőmag, mint tavaly. A zöldborI só megyeszerte sorol, sőt a dombóvári, a döbröközi, a belecskai és a györkönyi termelőszövetkezet határában a növény már 15 centi nagyságúra nőtt. A szakemberek ebből arra következtetnek, hogy — ha a jó idő tartós lesz — május utolsó hetében már szedhetik is. Ujburgonyát 1013 holdon termelnek a közös gazdaságok. A gumókat mindenütt előcsiráztatva ültették ki, s a területnek 40 százalékán már kikelt, zöldell a növény. örvendetes, hogy az őszi étkezési burgonya kiültetésével is mintegy két héttel előbbre vannak a szövetkezeti gazdaságokban, mint a korábbi évben. A jellentések szerint ugyanis már mintegy 4500 holdon az őszi burgonyát is kiültették, s a hét végére megyeszerte befejezik ezt a munkát is a közös gazdaságokban. Konyhakerti zöldségféléket mintegy 2000 holdon termesztenek megyénkben a termelőszövetkezetek. A munkák itt is jó ütemben haladnak, s több mint 2000 növénytermesztő szorgoskodik a kertészetekben. A palántaféléket mindenütt biztosították, néhány termelőszövetkezetben már megkezdték a korai káposztafélék és paradicsom-palánták kiültetését is. R. £. (Folytatás az 1. oldalról) a tomtengeralatt járókat küldenek és ezzel halálos veszélynek teszik ki ezeket az országokat és a békét. Hruscsov egy másik kérdésre adott válaszában hangoztatta: Ami a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt közötti viszony kérdését illeti, ezt teljesen megvilágította a két párt közötti levélváltás. a leveleket pedig mind a szovjet, mind a kínai sajtó, továbbá a többi ország testvér- pártjainak sajtója is nyilvánosságra hozta. Mint e közleményekből kitűnik, az SZKP és a Kínai Kommunista Párt kapcsolatainak kérdése a kommunista pártok belső ügye. A kommunis. ták számára mindennél drágább a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egysége. A kommunisták kötelességüknek tartják, hogy továbbra is erősítsék ezt az egységet, a marxizmus—leninizmus nagy zászlaja alatt. Abból azonban, ahogy ön kérdését feltette, nem nehéz megérteni, hogy a kommunisták nemzetközi egységének erősítése mindennél jobban aggasztja az imperialista köröket. E körök alig várják az alkalmat, hogy valami rést fedezzenek fel a nemzetközi kommunista mozgalomban és ezen keresztül éket verhessenek e mozgalomba. Mindjárt meg szeretném mondani: ez nem fog sikerülni! Már sokszor megmondtuk, és újra megmondjuk, ha az imperialisták merényletre vetemednek a szocialista országok békéje és biztonsága ellen, akkor a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az új életet építő összes népek egyesült erejével találják szembe magukat. Az II Giorno igazgatója ezután azt kérdezte: Hogyan magyarázza ön a kommunista világot alkotó országok mezőgazdaságának tartós válságát? N. Sz. Hruscsov válasza így hangzott: Nem értem, milyen mezőgazda- sági válságról van szó. Ha a Szovjetunió mezőgazdaságáról beszélünk, akkor úgy látszik, ön nem ismeri eléggé a valódi helyzetet. Hruscsov ezután számadatokat idézett a Szovjetunió mező- gazdaságáról, s kiemelte, ha lehet beszélni mezőgazdasági válságról, ez egyáltalán nem ránk vonatkozik. A mi mezőgazdaságunk a fellendülés időszakát éli és mind nagyobb mennyiségű terméket ad a szovjet embereknek. Nálunk természetesen a mező- gazdaságának megvannak a maga problémái és ismert nehézségei. de ezek a növekedés és a fejlődés problémái. I. Pietra a következőkben megkérdezte: Azt állítják, hogy változatlanul kell hagyni az európai helyzetet, a határokat és az európai egyensúlyt, hogy ilymódon el lehessen kerülni a megrázkódtatást okozó bizonytalanságokat. Nem gondolja-e ön, hogy a béke érdekében kívánatos lenne, ha Lengyelország kilépne a varsói szerződésből, a semlegesség álláspontjára helyezkedne és Olaszország pedig a maga részéről kiválna a NATO kereteiből, s a semleges álláspont irányába haladná? A kérdés első részének megfogalmazása nem teljesen világos, — mondotta erre N. Sz. Hruscsov, — de ha helyesen értettem önt, akkor arról van szó, hogy az Európában fennálló határok megváltoztatása „megrázkódtatást okozó bizonytalanságokhoz” vezet. Természetesen nem nehéz kitalálni, mi történne, ha az agresz- szor megkísérelné Európa térképének átalakítását. Ismeretes az is, hogy kiktől származnak a jelenlegi európai határok felülvizsgálására vonatkozó teVvek. Ezek a nyugat-németországi militarista körök, amelyek a revan- sizmust állami politikájukká tették. Az európai helyzet normalizálásához a legfontosabb és leghalaszthatatlanabb lépés ezért az, hogy megfékezzék a revansizmus erőit, amely Nyugat-Németország- ban építette ki főhadiszállását. De ezt nem lehet anélkül megvalósítani, hogy Európában ne számolják fel a második világháború maradványait, ne írják alá a német békeszerződést és ezen az alapon ne rendezzék a nyugat-berlini helyzetet. I. Pietra ezután megkérdezte Hruscsovtól, véleménye szerint hogyan járul hozzá a békéhez XXIII. János pápa és az egyetemes zsinat irányvonala? Érdekes kérdést tett fel — válaszolt a szovjet kormányfő. A béke megvédésének problémája, függetlenül nemzetiségtől, politikai és vallási nézetektől, minden embert érint. Minden olyan cselekedet, amely a béke megőrzésére és megszilárdítására irányul, minden őszinte felhívás, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket a világ érdekében tárgyalások útján, békésen kell megoldani, bárhonnan is induljon ki, támogatást érdemel. Ebben a vonatkozásban számunkra nem kivétel XXIII. János pápa, aki több elődjétől eltérően, realisztikus álláspontot foglal el korunk időszerű kérdéseinek egész sorában, elsősorban pedig a béke és a leszerelés kérdésében. Üdvözöljük XXIII. János pápának a béke javát szolgáló megnyilatkozásait. Hruscsov ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a pápának a békéről szóló szavai nem találtak helyeslésre több olyan nyugati politikusnál, aki a fegyverkezési verseny híve. Az II Giorno igazgatójának következő kérdése ez volt: Egyetért-e ön azzal a véleménnyel, hogy a nyugati kommunista pártok már .régóta a hanyatlás állapotában vannak? A békés együttélés körülményei között tekintettel az erőszakos hatalomátvételt kizáró perspektívákra, milyen funkciókat kell az ön véleménye szerint a kommunista pártoknak betölteniök? A kommunisták ellenségei vágyaikat szeretnék valóságként feltüntetni — felelte N. Sz. Hruscsov. — A valóság az, hogy a nyugati, vagyis a kapitalista országok kommunista mozgalma szakadatlanul nő, erősödik és fejlődik. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb politikai erejévé, a társadalmi haladás legfontosabb tényezőjévé vált. A második világháború előtt 43 országban működött kommunista párt, és mindent összevéve 4 millió 200 ezer kommunistát foglalt magában. Ma 90 kommunista pártot tartanak számon és tagjaik száma felülmúlja a 42 millió embert. Mint ismeretes, azóta a kapitalista világ jelentősen összezsugorodott. Ennek ellenére mind a kommunista pártok száma, mind pedig a k-'italista országok kommunistáinak száma többszörösére növekedett, nevezetesen 785 ezerről több mint öt millió emberre. E pártok mögött most nem ezrek, hanem milliók haladnak. Hruscsov ezután a művészetről folyó vitával kapcsolatos kérdésekre válaszolt, majd közelgő jugoszláviai utazásáról beszélt. Egy hónappal a határidő előtt készül el a zombai tsz magtára Az építőipari üzemekben a fő cél, a határidők tartása és a tél okozta lemaradás pótlása. A Tanácsi Építőipari Vállalat valamennyi munkahelyén, mikor a termelési tanácskozásokat tartották, közölték a dolgozókkal; az idén a tavalyinál mennyivel nehezebb dolguk lesz, hisz az egy főre jutó munka szaporodott a tél okozta lemaradással. Minden brigádnak a tervét úgy készítették el, hogy munkaversenyüket is világosan értékelhetően tudják előkészíteni. Matesz József művezető két munkahelyén — a sióagárdi tehénistállótárgyalásai eredménytelenül zárultak, s bár már hónapokkal előbb katonai küldöttségek tanácskoztak Madridban a francia támaszpontok ügyében, amivel Franco elő akarta segíteni a nagyobb és kedvezőbb francia hitelt. A mostani hivatalos tárgyalások idő előtt véget értek: Giscard d’ Estaing francia pénzügyminiszter a tervezett időpont előtt visszatért Párizsba, s nem is került sor a 150 millió dolláros hitelről szóló megállapodás aláírására. Egyes nyugati kommentátorok tudni vélik, hogy bizonyos nehézségek merültek fel a hitellel kapcsolatban. Mindenekelőtt Franco 450 millió dollárra számított, ennyit azonban a gazdasági nehézségekkel küzdő De Gaulle-rezsim egyszerűen nem tud adni. Ugyanakkor a spanyol kormány sokallja a Párizs által kért 4,5 százalékos kamatlábat, mert az Egyesült Államoktól és Nyugat- Németországtól kedvezőbb ajánlatot kapott. Spanyolország ugyanis nemcsak katonai támaszpontokat tud felkínálni cserébe, hanem uránércet is, ami viszont nemcsak Párizst érdekli, hanem Washingtont és Bonnt is. így aztán a sikertelen tárgyalások után a spanyol pénzügyminiszter útra kel, s elutazik Bonnba, majd onnan Párizsba megy, hogy a bonni tapasztalatok alapján folytassa a francia hitel-ajánlattal kapcsolatos tárgyalásokat. Nyugati kommentátorok azonban nemcsak a kamatláb magasságában látják a francia— spanyol hitelmegállapodás aláírásának elodázását. Több lap hangsúlyozza, hogy váratlan nehézségeket támasztott a megállapodás elé Grimau kivégzése. hisz a De Gaulle-rezsim nem hagyhatta figyelmen kív' l azt a hatalmas. nemért’-'' ' méretű felháborodást, ami a nál és a zombai harminckétvago- nos magtárnál — úgy készítették elő a munkát, hogy az istállót határidőre tudják átadni. Az építkezéseken dolgozik Nagy József kubikosbrigádja, s arra tettek ígéretet, hogy egy hónappal a határidő előtt elkészítik a zombai Parasztbecsület Tsz-nek a 32 va- gonos magtárát. A vállalást a kőműves- és szerelőbrigád tagjai is magukévá tették. A magtár építését április 16-án kezdték el, és július 10-re — augusztus 9-e helyett átadják a tsz-nek. A sióagárdi tehénistállót határidőre, augusztus közepére készítik el. spanyol hazafi meggyilkolását követte. Természetesen nem lehet arról beszélni, hogy a francia kormány bármiben is megváltoztatta volna eddigi politikáját Franco rendszerével kapcsolatban, s ugyanúgy törekszik a spanyolországi katonai támaszpontok megkapa- rintására, mint eddig, s a hi- telmegáilapodással is az a célja, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Franco rendszerével. Az együttműködésnek már eddig is számos jelét mutatta: Frey belügyminiszter spanyol- országi tárgyalásait követte Ailleret francia vezérkari főnök madridi látogatása, s ugyanezt a célt szolgálják a nyáron megrendezésre kerülő közös francia—spanyol tengeri és légi hadgyakorlatok. Grimau perbefogása és meggyilkolása azonban olyan helyzetet teremtett, amely magát De Gaullet is meghátrálásra késztette, mert a jelenlegi helyzet nem alkalmas arra, hogy Fran- coval barátságát és szövetségét egy 150 millió dolláros hitelmegállapodással is kihangsúlyozza. Mert, bár napok múltak el Grimau meggyilkolása óta, nem csökken a nemzetközi tiltakozás ereje. »Ez gyilkosság — írja nyilatkozatában a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezete —, s ismét leleplezi a francoista rendszer lényegét«. A koppenhágai spanyol nagykövetség épületét a véget nem érő tüntetések miatt állandóan rendőri egységek őrzik, a Japán Kommunista Párt Francohoz küldött távirata pedig azt írja: »Ez a bestiális leszámolás kihívás minden békeszerető, a demokráciáért és az emberi jogokért küzdő néppel szemben«. Még a nyugatnémet sajtó egy része is "zőt emel Grimau kivégzése ellen, s mint a Neue Zeitung •politikai gyilkosságnak«, »jogi bűncselekménynek« nevezi. , A mezőgazdaság élüzemei megyénkben A földművelésügyi miniszter, a mezőgazdasági és erdészeti, valamint a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezete elnökségével egyetértésben, az 1962-ben elért eredményekért állami gazdaságokat, tangazdaságokat, gépállomásokat és mezőgazdasági vállalatokat tüntetett ki az élüzem címmel. A kitüntetettek között van a Szekszárdi Állami Gazdaság, a Tolna—Baranya megyei Halgazdaság. a Nagydorogi Gépállomás, valamint a lengyeli tangazdaság. Tizenhárom nap nyereségrészesedés a konzervgyárban Az idén május első felében fizetik a Paksi Konzervgyárban a nyereségrészesedést. A múlt évi eredményes munka tette lehetővé, hogy az idén is fizessenek nyereségrészesedést. A szokástól eltérően az idén nem egy évi munka után osztanak nyereségrészesedést a konzervgyár dolgozóinak, hanem háromnegyedév után. Ugyanis a gyárban is áttértek már a naptári évvel azonos gazdasági évre. A múlt évben, amikor áttértek az új rendszerre, akkor fizettek ki egy negyedévi munka után járó részesedést. De a háromnegyedévi munka is „jól fizet” a gyárban — tizenhárom napi munkabérnek megfelelő összeget kapnak a gyár dolgozói nyereségrészesedésként. A francia kommunisták a filozófiáról A Francia Kommunista Pártban vita zajlott le filozófiai kérdésekről. 1962. január 14-én a vita lezárása után Waldeck Rochet, a párt főtitkárhelyettese ismertette a Politikai Bizottság álláspontját a párt filozófus-aktíváján. A beszámoló akkor könyv alakjában is megjelent, Jacques Duclosnak, a párt főtitkárinak előszavával. 1962. június 14-én újabb aktívaértekezletre gyűltek össze a francia kommunista filozófusok. Maurice Thoreznek, a párt főtitkárának elnöki megnyitója után Roger Garaudy, a Politikai Bizottság tagja tartott előadást a kommunista filozófusok feladatairól, Sztálin filozófiai nézeteinek bírálatáról. A filozófia iránt érdeklődő magyar olvasóközönség igényeit figyelembevéve a Kossuth Könyvkiadó egy kötetben jelentette meg a Francia Kommunista Párt fontos filozófiai dokumentumait. A kiadványban közzétett dokumentumok tanulmányozása segítséget ad néhány időszerű filozófiai probléma megértésében a dialektikus materializmus helyes értelmezésében. A francia—spanyol hiteim egá I la pótlás
