Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-24 / 94. szám

1

4

Tolna megyei NflpűJSÁa

1363, április 21.

A FARIZEUS

János hümmögve olvassa az újságot és mérgelődve szól a feleségéhez.

— Képzeld szívem, ma, a második, világháború után tizennyolc évvel, még mindig a faji msglcii- lönböztetésről írnak az újságok. Hát nem tanultak ' az emberek semmit a hitleri őrület következményeiből? Vajon milyen sorsot szántak nekünk, másod-, vagy harmadrendű népnek a horogkeresztes fenevadak? Jobb. ha nem is gondolunk rá!

Még szerencse, hogy volt a világon erő, amely megfékezte őket. És most Dél- Afrikában újra kezdik. Újból divatba jött a koncentrációs tábor, a szögesdrót és a terror.

Kopogtatnak. Az asszony kimegy,

majd beszól a férjének. — Egy cigány van 'itt, favágást, ásózást, vagy bármilyen munkát vállalna. Mit mondjak neki?

— Küldd az isten csodájába! Mit akar itt ez a fickó? Csak ellógni a napot, de a

fizetést szigorúan követelné. Ezeknek nagyon ragad a kezük, jobb tőlük távol lenni. Táborba kellene zárni őket. Ott csak egymástól tudnának lopni és állandó felügyelet alatt lennének.

Az asszony kiszól az ajtón:

— A maga részére nincsen semmi munka nálunk. Csak menjen, menjen minél előbb!

És szemmel tartja, amíg el nem hagyja az udvart.

R-Gy

Időszerű a legeltetési biztosítás

Az Állami Biztosító öt évvel ezelőtt vezette be a legeltetési állatbiztosítást, s az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy hasznosan. Tavaly például 5867 esetben fizetett kártérítést az országban a legeltetési biztosítások alapján, a kártérítés összege meghaladta az öt és félmillió forintot. Megyénkben 348 legelőre kihajtott — balesetet szenvedő, vagy betegséget szerző állat után — 234 200 forintot fizetett ki az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága.

Ismét időszerű a legeltetési biztosítás. Az időjárás kedvező, a legeltetés kezdetét vette, s a gondos gazda nem bizik a szerencsés véletlenben. Biztosítást köt a szarvasmarhákra, juhokra és lovakra. A biztosításra fizetendő díj nem változott: szarvasmarhák után 20 forint, lovak után 30, juMár szokássá vált, hogy a tizenhat/ éves fiatalok - ünnepé*, lyes keretek között kapják kézhez személyi igazolványukat. Pálfán ez április 18-án történt meg. A feldíszített teremben — ahol az ünnepséget tartották —, Németh József pedagógus köszöntötte a fiatalokat. Utána a rendőrkapitányság képviselője üdvözölte a tizenhat-éveseket és

hók után pedig 8 forint. A kártérítés a szarvasmarhák és a lovak után ezer forint, a juhok után kétszáz forint. Ha az állattartónak háztáji biztosítása is van és szarvasmarhája a legeltetési idény alatt hull el, vagy kerül kényszervágásra a kártérítést mindkét biztosítás után megkapja.

Kártérítés minden biztosított állat után jár, ha a közös legeltetés időszakában bármilyen baleset (lábtörés, szögnyelés, hőguta, villámcsapás) vagy betegség következtében elhull. Akkor is, ha a legelőre ki- és behajtás közben, vagy az istállóban éri baj.

Az időben megkötött legeltetési biztosítás a végleges behajtás időpontjáig, illetve az év végéig biztosítási védelmet nyújt a betegségből. vagy balesetből elhullott állatok után.

röviden méltatta az igazolvány jelentőségét, -fontosságát.

Egy tizenhat éves fiatalokról szóló vers után érkezett el az ünnepség fénypontja, az igazolványok átadása. Hogy a nap örökké emlékezetes maradjon, Emléklapot és virágot is kaptak a fiatalok.

Bendes Mária

levelező

43.

A teherautó fél óra múlva már Ostburg ellenkező szélén járt. Apró kertecskékkel körülölelt házak álltak itt, eléggé távol egymástól. Előttük a vasúti híd hatalmas oszlopai látszottak.

— Megjöttünk, — mondta Sta- lecker és már nyúlt is az ajtó felé. — Látja azt a két ablakos házat, ott a fák között. Krause? Amelyiknek le vannak húzva a redőnyei. Az az.

— Látom. — bólintott Aszker.

A teherautó jobbra fordult, s

csökkentette a sebességet. Ismét kinyílt a kabin ajtaja. Stalecker és Aszker gyorsan kiugrott. A sofőr gázt adott, s a kocsi elment.

— Mag se köszöntük neki. — mondta csendesen Aszker.

— Még találkoznak, ha sikerül.

Stalecker odament a ház ablakához, s kettőt koppantott a redőnyön. majd kis szünet után még egyet. Az ablak mögül visszakopogtak.

— Menjünk. — mondta Stale- eker.

Elhagyták a .főbejáratot, amelyen jókora lakat lógott, s megkerülték a házat. A hátsó falon Aszker egy másik, kisebb ajtót pillantott meg. Stalecker meglökte az ajtót, előre engedte Asz- kert. majd bement maga is. Utána ráfordította a zárban a kulcsot. Villanykapcsoló kattant, s világos lett. A szobából az a férfi jött ki, akivel Stalecker néhány órával ezelőtt találkozott.

A következő pillanatban a férfi hangos üdvözléssel sietett Aszker felé. Stalecker meghökkent: Schubert. az ostburgi illegális antifasiszta mozgalom vezetője és Krause, akit nem ismerhetett, a szeme láttára borult egymás nyakába. Mind a ketten valami különös, ismeretlen szavakat mondtak, s összecsókolóztak ...

Oszkár Schubert! Kerimovnak azonnal eszébe jutott a tavalyi nyár, Szilézia északi vidékének erdeje. Ö a „Steyr" volánjánál ült, mellett pedig — összekötözött kézzel — a kém iskola vezetője szórta villámló tekinteteit . . . Aszkerl azért küldték erre az útjára,, hogy megállapítsa, hol van az iskola és likvidálja a fasiszta kémeknek azt a csoportját, amelyet a szovjet hátországban való tevékenységre képeztek ki. Ehhez be kellett volna kerülnie az iskolába. De nem sikerült, bár elkövetett mindent amit csak lehetett. Nem maradt más hátra: el kellett fognia az iskola vezetőjét.

Személyi igazolványt kaptak a pálfai tizenhat évesek

ALEKSZ.ANDR NASZIBOV:

EJTEK HELY

<72 AíLbán

Fordította: Szathmári Gábor

Az összekötözött kezű iskolafőnököt abba az erdőbe vitte Aszker. ahol tudomása szerint az egyik koncentrációs . táborból megszökött fogolyesoport ütött tanyát ideiglenesen. Aszkernek értesítenie kellett őket: búvóhelyüket felfedezték, s az Abwehméí már készülnek az akcióra, amellyel lecsapnak rájuk . . . Ott, az erdőben találkozott először Schubert- tel. A kém iskola vezetőjének kihallgatása révén Aszker rendkívül fontos értesüléshez jutott. Ezeket haladéktalanul továbbítania kellett volna a szovjet felderítőparancsnoksághoz. Aszkernek azonban semmiféle hírtovábbító eszköz nem állt rendelkezésére. Mi tévő legyen? Schubert azt tanácsolta neki menjen át a frontvonalon. ő pedig, az elvtársaival együtt, nekilát a kémiskola rneg- semmisitésének. ,.Az új adatok birtokában — érvelt Schubert — most már remélni lehet, hogy sikeres lesz az akció. .. Aszker később megtudta, hogy Oskar Schubert teljesítette adott szavát. De arról is hírt kapott, hogy az akció csaknem valamennyi résztvevője elpusztult. . .

És Schubert — élve és egészségesen — most itt áll Aszker előtt. Boldogan mosolyog s hu- nyorítjá nagy, világos szemét.

— Igen. — mondta hátra simítva erősen őszülő haját — meleg helyzet volt az. Már azt hittem otthagyom a fogamat... De egyben vágy ok! És, ellenére minden pokolnak, sikerült megérnem, hogy találkoztunk még ebben az életben.

Stalecker. miután megértette a néhány szó lényegét, megfogta Aszker kezét, s erősen megszorította.

— Bocsásson meg barátom, — mondta Aszkernek — mo6tmár elhiszem, hogy német kommunista.

— Én viszont most már nyugodtan megmondhatom, hogy téved.

Stalecker zavartan nézett Schubertra.

— Hazamehet, ha akar Otto,

— szólt Schubert. — Későre jár. Éjszaka van.

— Igen, Oskar. — Stalecker Aszkerhez fordult. — Jó éjszakát, elvtárs! — Kezetnyújtott Kerimovnak, s közben elmosolyodott.

— Az érzésem azért nem csalt: rendes emberrel hozott össze a szerencse.

— No és az én érzésem? —• Aszker ravaszkásan hunyorított,

— Én sem csalódtam, igaz?

Stalecker elment.

Schubert karonfogta Aszkert, bevezette a szomszédos szobába, s leültette a díványra.

— Beszéljen.

— Előbb néhány kérdésem lenne. Működik Ostburgban az antifasiszta szervezet?

— Igen.

— És ön a vezetője?

— így döntöttek.

— És régóta van itt?

— Kis híján egy éve. A kém- iskola likvidálása után csak hárman maradtunk a csoportból. Átmentünk utána Lengyelországba. Vagy egy hónapig voltunk otti Később aztán utasítást kaptam. hogy jöjjek ide.

— Értem. — Aszker kis szünetet tartott. — Schubert elvtárs, nem ismeri véletlenül ezt a nevet: Max Wiesbach?

— A ..Gans-Hehmer" gyár hegesztője?

— igen. Ő az. Ki kell derítenem, miféle ember ez.

— Jót mondanak róla általában.

— Közelebbről szeretnék utána nézni ennek a Wiesbachnak. És egyáltalán, megvalósítható lenne az. hogy figyeljék öt?

Azt hiszem, igen.

— Meg kell mondanom, hogy Wiesbach most mindennél fontosabb számomra.

— Személyesen akar vele foglalkozni?

— Az lenne a legjobb. Úgy látszik, egy darabig itt kell laknom a városukban.

Schubert előtt érthetetlennek tűnt, miért érdekel egy szovjet felderítőt ennyire egy bizonyos hegesztő. De ő maga is tapasztalt illegális pártmunkás és konspiráA fiatal lány fürgén ugrott ^ le a .homokfutóról. Mire édesapja és a fogatos lekászálódott, ő már az irodában járt.

Zsuzsa gyakorló agronómus a paksi Ezüstkalász Tsz-ben. Mezőgazdász lány a javából. Bőrét barnára fogta a koratavaszi napsütés. A keskeny leánykéz olajfoltos.

— A répaföldön voltunk, délután a földesi határrészbe megyünk — mondja vidáman.

Hogy miért választottam a mezőgazdasági szakmát? Előrebo- csáthatom, hogy nem kényszerítő körülmények hatására. Szívem szerint választottam és nem azért, mert máshova nem vettek fel. Szüleim akarata ellenére lettem mezőgazdász. Édesanyám és apám arról akartak meggyőzni nem nőnek való munkaterület a mező- gazdasági pálya.

Amíg beszél, elnézem vékonyka alakját, keskeny kezét. Törékeny agronómus — állapítottam meg magamban. Lehet, hogy a fiatal lány valamit észrevett, mert így folytatta:

— Tegnap gépet szereltünk, s az olaj megfogta a kezemet.

A termelőszövetkezet nemrég kapott egy német gyártmányú erőgépet,, amelyet a répavetéshez kellett előkészíteni. A régi gépekhez szokott traktorvezető nehezen boldogult az új géppel. Amikor Zsuzsa felajánlotta segítségét furcsán nézett a lányra. Mintha csak azt mondta volna. — Majd meglátjuk ért-e a gépiig a „kislány”,

cAp ja

7 uzsa ahogy a tsz főköny- ^ velője mesélte — könyökig olajos lett, de a gép beállítása nagyszerűen sikerült. A traktoros előtt a „kislány” megalapozta a tekintélyt. — Biztos kézzel kezeli a kormányt is — mondta elismerően.

Tóth Zsuzsa, a paksi Ezüstkalász Tsz agronómus gyakornoka előnyös helyzetben van. Édesapjával, Tóth Pállal dolgozik együtt, aki tapasztalt, mezőgazda- sági szakember és a tsz főagronó- musa.

— Kislányomat valóban le akartam beszélni arról, hogy a mezőgazdasági pályát válassza. Nem hagyta magát. Viszont, ha Zsuzsa történetesen fiúnak születik ragaszkodtam volna, hogy ag- ronómusnak tanuljon. Nálunk családi hagyományként apáról fiúra szállt a mezőgazdasági pálya szeretete. A dédapám is mezőgazdasági szakember volt, apámat pedig Pakson sokan ismerték. A felszabadulás előtt ezüstkalászos tanfolyamon tanította a paksi gazdákat a szakszerű mezőgazdasági ismeretekre.

— Már a tsz megalakulása .idején. 1960-ban is szerettük volna Tóth Pali bácsit megnyerni a tsz számára. Az állami gazdaság ragaszkodott hozzá, s akkor egyelőre le kellett mondanunk. Az idén, hogy agronómus nélkül maradtunk gondoltuk újra meg próLátnia

báljuk szülőfalujába hazahívni. Hosszas levelezés, huzavona után végre teljesült régi óhajunk. Egy hónap óta nálunk dolgozik az apa és a lánya. Pali bácsinak csak egy kikötése volt, hogy a lányát gyakorlati időre maga mellé ve-, hesse. Szívesen tettünk eleget az apai kívánságnak és eddig még nem is bántuk meg. Zsuzsa ügyes, talpraesett lány, nem aféle tupí- rozott hajú, piros körmű kényes- kedő kisasszony — mondja Weisz Ferenc, a tsz elnöke.

p edig ahogy az emberek el^ mondták, akad,t egy-két okoskodó tsz-tag. — Még mit nem, két agronómus és az egyik nő. Egy fiatal kisasszony-féle, Nem lesz elég az egy homokfutó. Két határjáró kocsit kell beállítani, egyiket az apjának másikat a lányának — aggodalmaskodtam.

Korai volt az aggodalom. Tóth Pál főagronómus — bár szereti lányát — nem kényezteti el túlságosan. Azt vallja: — Zsuzsa akaratom ellenére választotta ezt a nők számára nem éppen könnyű szakmát. Küszködjön a tudásért, ismerje meg a nehézségeket is.

Zsuzsa szívesen ismerkedik a tsz munkaszervezésével, a tagokkal és nem szívesen, de ez is hozzátartozik a gyakornoki élethez, a felmerült nehézségekkel. Apja nemcsak tanítóia, d° falán egy kicsit szigorú kritikusa is.

— Néha úgy érzem nagy követelményeket támasztok az én vé- konydongájú gyakornokommal szemben. De úgy látom bírja, mert nagy benne az elhatározás. Örülök, hogy kedvvel és kitartással végzi munkáját. Ezt vártam is tőle, ha egyszer arra mert vállalkozni, hogy a családi hagyomány őrzője legyen.

'T’óth Zsuzsa az apja lánya.-*• Szíve szerint választotta a mezőgazdasági pályát. Jövőre vonatkozó terveiről egyszerűen, pózolás nélkül beszél.

— Egy évig apám mellett gya- komokoskodom. A következő gyakornoki évben másutt, talán egv állami gazdaságban próbálok szerencsét, hogy minél nagyobb gyakorlatot szerezhessek. Egy kívánságom van. A gyakornoki évek után is a termelő munkában szeretnék maradni tsz-ben, vagy állami gazdaságban. Nagyon el- • keserednék, ha irodában kellene dolgoznom, mint egyik évfolyamtársammal történt, akivel együtt végeztünk Keszthelyen. Nem be-; csülöm le, sőt nagyon is fontos, munkának tartom az adminiszt-| rációt, de én nem szeretnék ad- j minisztratív emberré válni. Azért I választottam a mezőgazdasági pá-1 lyát, mert szeretem a természetet. — mondja fiatalos hévvel.

Apja elgondolkozva néz lányára, inkább magának, mint nekünk mondja. — Szeretném, ha ez a lelkesedés megmaradna még az esetleges csalód ások után is. Néhány év és én nyugdíjba megyek. Örülnék, ha a munkám folytatását reád bízhatnám.

Pozsonyi Ignácné

tor volt, s nem tett fel kérdéseket, Ha nem mondta, hogy miért van rá szüksége, akkor nyilvánvalóan nem akarja mondani, így kell eljárnia.

— Itt lakni egy darabig, — ismételte Schubert. -— Akkor valahol dolgoznia kell. Legalizálnia kell magát.

— Igen. — Aszker feláLlt,. s fel- alá járkált a szobában. — Vannak nálam jó igazolványok. Nagyon jó iratok. Nincs semmi félnivalóm, ha esetleg utánam néznek valahol.

— Gépkocsivezetői igazolványa is van? — kérdezte váratlanul Schubert. — Hisz’ maga kitűnően vezet kocsit. Emlékszem, micsoda úton és milyen ügyesen vezette azt a „Steyrt” az erdőben.

— A gépkocsivezetői igazolványom tökéletesen rendben van. De előbb szerettem volna megváltoztatni a külsőmet.

Schubert kérdően nézett Asz- kerra.

(Folytatjuk)

Ms este Szekszártíore: Luxemburg grófja

Ma este, nyolc órai kezdettel, a városi művelődési házban a Kecskeméti Katona József Színház vendégjátékára kerül sor.

A színház együttese Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című nagyoperettjét mutatja be, amely- * nek főbb szerepeiben Mucsi Sándort. Máday Endrét, Gyólay Vik_ tóriát. Szegő Zsuzsát, Komlós Józsefet láthatja a szekszárdi közönség. A darabot Lovas Eld it rendezte. •