Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
Í663. március 10. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG Xif domány—'TECHNIK A---------------—----------------M egmérték a láthatatlant Egymilliárd csillag Nemrégiben híre érkezett, hogy szovjet csillagászok megmérték a Tejútrendszer középpontjában lévő hatalmas csillagsűrűsödés átmérőjét. Ez igen fontos lépés a csillagvizsgálás és csillagrendszerünk szerkezetének megismerése útján, mert tulajdonképpen a láthatatlant mérték meg. Csillag- rendszerünk középponti vidéke Ugyanis közönséges távcsövekkel — optikai eszközökkel — nem tanulmányozható.; Csillagrendszerünk a Galaxis — Az égbolton puszta szemmel és távcsővel látható és fényképezhető csillagok összességét Galaxisnak, Tejútrendszernek nevezzük. A Nap és 150 milliárd társa nem rendszertelenül helyezkedik el, hanem gigantikus lapos lencsealakú térrészt tölt ki. A középponti sűrűsödés, a Galaxis magja köryl spirális szerkezetű nyúlványokban helyezkednek el a csillagok. Ha a Tejútrendszert csillagvárosnak képzeljük, a spirális ágak a város „főutcái” s e 40-50 ezer fényév hosz- szúságú főútvonalon, mint a körutak lámpasora, úgy helyezkednek el a csillagok. (Egy fényév 10 billió km.) Az öt ismert Spirálkar mindegyikében 20-30 milliárd a csillagok száma és a Galaxis teljes átmérője közel 100 ezer fényév. A nyári égbolton — mostanában éjfél tájban — az egyik „főútvonal”, a Cygnus (Hattyú) ág éppen a fejünk felett látszik kb. 3000 fényév távolságban s a Galaxis középpontja pedig a hajnali égbolton a déli látóhatár közelében látszik a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában. Napunk, ez a szerény sárgafényű törpecsillag jelentéktelen pont a csillagok hatalmas gyülekezetében; A Nap a csillagvilág átlagpolgára, a csillagok hadseregének tipikus közkatonája sok milliárd társával együtt a csillag- város peremén helyezkedik el, közel 30 ezer fényévre a Galaxis centrumától. A modern csillagászat tehát . megdöntötte azt a régi tanítást, hogy mi lennénk a világ közepe. A Napnak nincs és nem is lehet kitüntetett helye vagy szerepe. A szuper csillaghalmaz Azt írtuk, hogy csillagrendszerünk középponti vidéke a Sagittarius csillagkép irányában látszik. A baj ott kezdődik, hogy nem látszik, csak tudjuk, hogy ott van. Ezt a vidéket hiába fényképezik a csillagászok évtizedek óta. A csillagok közötti térben lebegő hatalmas kiterjedésű fényelnyelő ködök zárják el a kilátást előlünk. Milyen lehet csillagrendszerünk centrumvidéke, a Galaxis magja? Csillagtömörülés rejtőzik a gázfelhők mélyén? Hogyan lehetne átlátni a porfelhők függönyén? Ezek a kérdések évtizedek óta foglalkoztatták a csillagászokat. Csillagrendszerünk láthatatlan központi vidékének megismerésében eleinte az idegen csillagvárosok — extragalaxisok — tanulmányozása jelentette a legnagyobb elméleti segítséget. A világmindenség ma tanulmányozható részében az idegen csillag- rendszerek számát több, mint 100 millióra becsülik. Ezek túlnyomó része, mintegy 80 százaléka spirális felépítésű, tehát többé-kevésbé hasonlít a Tejútrendszerhez. Ragadjuk ki közülük az egyik a legközelebbit, a híres Nagy Andromeda Ködöt. Ez a szabad szemmel is látszó világsziget is 200 milliárd csillagból áll, távolsága 2 millió fényév. Ha e halvány ködfoltot 30-40 másodperces megvilágítási idővel fényképezzük, a lemezen csak a központi vidék gömbalakú magja jelenik meg, amely a csillagok százmillióinak összefolyó fényéből áll. Az Andromeda Köd és a Galaxis hasonlósága folytán már régebben biztosra vették, hogy a mi csillagrendszerünk középpontjában is hasonló csillagsűrűsödés van. Ezt azonban fizikai tényekkel kell bizonyítani. Szovjet csillagászok elsősorban V. I. Moroz és I. N. Parijszkij a Galaxis központi vidékeinek rádiósugárzását kezdték tanulmányozni a múlt évben, még pedig nem a szokványos 21 cm-es, hanem a 3,2 és 9,4 cm-es hullámhosszakon. A rádióhullámok akadálytalanul áthatolnak a csillagközi anyagon, számukra a porfelhők „átlátszók”, a fényelnyelő gázfelhők nem jelentenek akadályt. A híres pulkovosi obszervatórium rádióteleszkópjával meg mérték a sugárzás erősségét és ezt összehasonlították az Andromeda Köd hasonló rádiósugárzásával. Parijszkij véleménye szerint egy ún. szuper csillaghalmaz helyezkedik el a Galaxis centrumában, amely több százmillió csillagból áll s a sűrűsödés átmérője kb. 20 fényév. A Tejútrendszer más vidékein is ismerünk gömbalakú csillag- halmazokat, ezek 5—25 fényév át- mérőjűek és -e szűk térrészben 50—100 ezer csillag koncentrálódik. Egy-egy ilyen csillaghalmazban a csillagok térbeli sűrűsége vagy 30 ezerszer nagyobb, mint a Nap, csillagban szegény környezetében. A központi szuper csillag- halmaz csillagsűrűsége azonban minden képzeletet felülmúl. Struve amerikai és Burbidge angol csillagászok számításai szerint a Galaxis centrumában a csillagok térbeli sűrűsége 10 milliószor múlja felül az átlagot. A 20 fényév átmérőjű sűrűsödésben több, mint egymilliárd csillag zsúfolódott össze. Még az emberi fantázia sem képes megrajzolni, mit látnánk, ha* a Föld e szuper csillaghalmaz fegvik csillagának bolygója volna. Éjszakai égboltunk szinte világos maradna s több százmillió fényes óriáscsillag ragyogna rajta és e ragyogó csillagoktól aligha láthatnánk a világmindenség távolabbi vidékeit. Gauser Károly az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa adatok a rákbetegség Földrajzi KORUNK ' LEGPUSZTÍTÓBB BETEGSÉGE A RÁK. Évenként kétmillió ember pusztul el a test különböző részein jelentkező rák miatt, és. ötmillióra becsülhető azok száma, akik rákbetegségben szenvednek. Bár a rák a Föld minden részén szedi áldozatait. mégis különböző helyeken más-más arányban és testrészen jelentkezik. A rák földrajzi megosztását elsőként egy szovjet tudós, A. W. Tschalkin — akit közben meghívtak az ENSZ egészségügyi szervezetébe a rákkutatási osztály vezetőjének —, dolgozta ki. Megállapításai szerint a bőrrák a Fekete-tenger mellékén 23, a Kaspi-tengemél 14, a Keleti-tengernél 8, északon, a Barents-tengernél 5,8 százalék. Az Egyesült Államokban megfigyelték. hogy bőr- és ajakrák a déli államokban hússzor nagyobb számban fordul elő, mint az északiakban. Azt is megfigyelték, hogy leginkább olyan embereken jelentkezik; aki igen sokat tartózkodnak a szabadban, így gazdáknál és tengerészeknél. Ebből arra következtetnek, hogy az erős napsugárzás, különösen pedig az ultraibolya sugárzás, okozza a rák terjedését. Petrow szovjet és Roffor argentin tudósok különben ezt patkányokon végzett kísérletekkel be is bizonyították; BÄK KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a sötét bőrű embereknél a sugárzás nem olyan nagy hatású, mint a fehérbőrűeknél, mégis megdöbbentő, hogy Ausztráliában tízszer annyi a fehér rákbetegség, mint a sötétebb bőrű bennszülötteknél. Az ajakráknál pedig megállapították, hogy aránytalanul több a férfibeteg, mint a nő, amit azzal magyaráznak, hogy az ajakrúzs védelmet nyújt a sugárzás ellen. A különböző rákbetegségek földrajzi megoszlása is más gs más. Indiában és Ceylonban a nyelv- és szájüregrák gyakori, a betelrágás következményeként. A Szovjetunió középázsiai vidékein is elég gyakori, ahol dohányt, meszet, hamut és gyapotmag- olajat gyúrnak golyókká és rágnak naphosszat. Májrák, amely Európában és Amerikában viszonylag szórványosan fordul elő, Afrikában igen elterjedt. Azt gyanítják, hogy a gyermekkori gyenge, ki nem elégítő táplálkozás következménye. A GYOMORRAK izlandban. ahol a halálesetek húsz százalékban rák következményei, a férfilakosság 10, a nők 7 százalékát kínozza. Ezt a nagyszázalékú megbetegedést az izlandiak sajátos táplálkozási rendszerének tulajdonítják. Rengeteg állati fehérjét fogyasztanak, halak és birkák fogyasztása révén. Különösen a füstölthalak okozhatják a tömeges megbetegedést, mert a füstöléshez sok esetben kimustrált hajók faanyagát használják és ezek füstjéből érhetik az élelemül szánt húsdarabokat kártevő anyagok. Mellrák különösen az USA-ban, Ausztráliában, és Finnországban gyakori, míg Japánban, Indiában és Afrika egyes részeiben szinte ismeretlen. Megállapították, hogy gyermektelen anyáknál gyakoribb, mint azoknál a nőknél, akik szültek és maguk táplálták csecsemőjüket. Tüdőrák a nagyipari államokban rohamosan terjed. Angliában a rákban elhalt férfiak fele tüdőrákban szenvedett. A betegség elterjedését a dohányzásnak tulajdonítják, de része van benne a kipufogó gázoknak is. A bőrszín, bár a színes bőr jobban ellenáll a sugárzás hatásának, sem ad teljes védelmet. Az amerikai négerek rákbetege- dései például aránytalanul nagyobb, mint az afrikai négereké.' Ú| gumink Miért előnyös a vízmű? Szorgalmazzák a házi bekötést f Országunk gazdasági és kulturális előrehaladásával párhuzamosan egyre nagyobb súllyal vetődik fel a megye vízellátási gondja. Szerencsére most már ott tartunk, hogy fontos feladatként foglalkozhatunk az ivóvízellátás javításával. Hosszú időn keresztül szóba se jöhetett, hogy a kutak legtöbb helyen elavultak, a fertőzés veszélyét rejtik magukba, de az sem. hogy jó lenne valamiféle népmozgalommá tenni a családi fürdőszobák létesítését. Ennél nagyobb, fontosabb gondjaink voltak. Szakái Imre és Schnéringer János szobájában nagy térképek terpeszkednek a falon. A fiókokból félméteres kimutatások kerülnek elő. — Távlati fejlesztési tervet készítettünk a megye vízellátási helyzetének megjavítására — mondja Schnéringer János, a Megyei Tanács építési és közlekedési osztályának előadója. — A terv lényege az, hogy 1980-ig fokozatosan minden falut ellátunk egészséges ivóvízzel. Ez a merész program az eddigi eredményekre épül. Az elmúlt évek gyakox-lata ugyanis beigazolta, hogy megteremthető az anyagi bázis is, csak akarat, szervezőkészség kell hozzá. Eddig a megye 33 helységét sikerült ellátni vízvezetékkel, s azon keresztül megfelelő ivóvízzel. — A vízellátás javításának fő formája a törpevízmű építése — tudtuk meg Szakái Imre előadótól. — Ez mutatkozik a leggazdaságosabbnak és legegészségesebbnek. — Öt év óta épülnek a megyében a törpevízművek — mondja Schnéringer János. — A megye e tekintetben országos viszonylatban is előkelő helyet foglal el. A vízvezeték hossza meghaladja a 270 kilométert, s az idei évben Tolna, Gyönk és Paks község víz- művésitésévei 72 kilométerrel növekszik a hálózat. — Mi most a soron következő legfontosabb feladat? — tettük fel a kérdést. — A vízhálózat meglehetősen gyors ütemben bővül. Ez nagyon örvendetes, s az lesz a jövőben is a fő feladat. Ezen belül egyre inkább előtérbe kerül a házi bekötés. Jelenleg ugyan 1500 közkifolyó van a megyében, de ez mór nem elégíti ki teljesen az igényeket. A kulturált élet megkívánja, hogy egyre több lakásban, vagy legalább az udvarban legyen vízcsap. Megfelelő rendelkezések is születtek ezzel kapcsolatban. Uj lakóépületet csak fürdőszobával lehet építeni. Ez ugyan régebbi keletű rendelkezés, de sok helyen nem tartották be. Most egyre szigorúbban megkövetelik betartását. A január elsejével megalakított Víz- és Csatornamű Vállalatnak az az egyik legfontosabb teendője, hogy a magánházakhoz, rendelés alapján beszerelje a vízvezetéket. Á vízművesítésnek. mint mozgalomnak, egyre inkább szerves tartozéka lesz a házi bekötés. Ezzel párhuzamosan előtérbe kerül a szennyvíz elvezetése. A háztartások kulturálódásával párhuzamosan egyre több a szennyvíz. Ez sok helyen házi derítőkkel eltüntethető. Olcsóbbnak és megfelelőbbnek mutatkozik e téren is az összefogással megteremthető hálózat-rendszer. Gyönkön és Bonyhádon társulás formájában építik meg a hálózatot, de szükséges lenne, hogy másutt is megszervezzék ezt. A távlati fejlesztési program szerint az ötéves terv végére a megye összlakosságának már 73 százaléka vízvezetéken keresztül kapja a vizet. Most még a beltel- ki lakosságnak is csak mintegy fele élvezheti a vízmű hasznát. Tehát nagy lépésekkel haladunk előre e téren is. Boda Ferenc Irány a nagyvilág Hat önálló ifjúsági csoport indul megyénkből a baráti országokba Munkatársunk kérdéseket tett fel a KISZ által szervezett külföldi utazásokkal kapcsolatban Nagy Gizellának, a KISZ megyebizottság ágit. prop. vezetőjének. — Hány önálló ifjúsági csoport indul a megyéből? — Az idén a tavalyinál lényegesen többen mennek. Az Expressz ifjúsági és diákutazási irodával történt megegyezés alapján megyénk KISZ-szervezetei hat önálló csoportot indítanak útnak. A csoportok vezetőit is mi biztosítjuk. Ezek a fiatalok a környező baráti országokba mennek július és augusztus hónapban. Jelentkezni a járási KlSZ-bizott- ságoknál lehet. — Melyek ezek az országok? — Egy csoportunk indul a Szovjetunióba harminchat taggal. Moszkvában hét napot töltenek, Leningrádban négyet. Gyorsvonaton utaznak másodosztályon, hálókocsiban. Részvételi díj 1850 forint, zsebpénz: 528 forint befizetése után 33 rubel. A Lengyel- országba induló harminc fiatal 12 napot tartózKodik az országban. Varsó—Gdynia—Sopot városokat nézi meg és kellemes napokat tölthet a tengerparton. A A részvételi díj 1560 forint, 434 forintot lehet zsebpénznek átváltani. Kisebb fizetésű fiatalok és diákok részére a csehszlovákiai utakat ajánljuk. A Pozsony— Trencsén és a Brünn—Pozsonyba induló két csoportunk öt és fél napot tölt Csehszlovákiában. A részvételi díj 800 forint és a 248.50 forint fejében 180 cseh koronát kapnak. Máris nagy az érdeklődés a Német Demokratikus Köztársaságba irányuló út iránt. Ide két csoportot indítunk 53 fővel. A tizenkét napra Heringsdorfba utazóknak túristaöltözéket javaslunk, a kilenc napra Eisenach— Friedrichrodaba menőknek szintén. A részvételi díj 1600, illetve 1350 forint. — Nyugati országba nem indul önálló megyei csoport? — De, igen. Április végén, május elején ausztriai körutazásra mehet megyénkből kilenc fiatal. Ezzel kapcsol atban még pontos felvilágosítással nem szolgálhatunk. < — És a többi nyugati országba? — Olaszországba, Franciaországba és előreláthatóan Angliába is mehetnek majd néhányon. — Milyen újdonság van az idei utazásokkal kapcsolatban? — Uj és érdekes dolog, hogy a fiatalok kívánságára érettségi bankettet lehet tartani külföldön a baráti országokban. Ha egy most érettségiző osztálynak eszébe jut, hogy az érettségi bankettjét, mondjuk Csehszlovákiába szeretné megtartani, akkor jelentse be a KISZ megyebizottságának óhaját és mi elintézzük, hogv né- hánynapos olcsó bankett-túrára indulhassanak. — Minek köszönhető. hoyy évről évre több fiatal mehet a ' ,1- vezményes KISZ Expressz utazással külföldre? — Szeretnénk, ha a fiatalok minél jobban megismernék a nagyvilágot. Megismerkednének más népek életével, fejlesztenék nemzetközi kapcsolataikat <H)