Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-10 / 58. szám
8 TOLNÁ MEGYEI NfiPŰJSÁÖ 1963. március 18. Megjegyzések egy vitához, amelyben programokról esett szó I A VITA nem éppen tegnap zajlott le, s nem is akkor kezdődött. Áz elejét talán arra az időpontra lehet keltezni, amikor valaki, valahol — nagyon helyesen — kimojndta, hogy a művelődési házaknak a népműve. lés otthonaivá, bázisaivá kell válni. Azóta aztán csörgedezik, váltakozó élességgel a polémia arról: milyen legyen az ideális program, amelyikben megfelelő arányban kap helyet szórakozás, és nagyobb súlyú, a műveltséget fokozni akaró igénnyel fellépő, más természetű rendezvény. Ezen a mi vitánkon is körülbelül ez volt a beszélgetés magva. A válaszoké pedig ez: olyan legyen a program, hogy abban igényeinek, érdeklődésének megfelelően találjon mindenki valamit. Az is. aki már túljutott az alapokon, s az is, aki a művelődést még csak most kezdi, kapisgálja, s úgy áll neki, mint évekkel korábbról elmaradt pótolnivalónak. Megjegyzéseimhez nagy segítséget ad a szekszárdi városi művelődési ház programja. Nem azért, mert minden igényt kielégít, hanem inkább azért, mert hónapról hónapra következetesebben törekszik annak a gondolatnak a kiteljesítésére, amit korábban már summáztunk. Vagyis: egyre szélesebb területet ölel fel, s ha még nem is tükrözi minden réteg vagy korosztály érdeklődését, de egyre inkább helyet kap benne olyan probléma, vagy probléma-sor is. amit hiába keresnénk még más művelődési házaink műsorában. Csak slágvortokban felsorolva a következőket adja ez a program márciusban. Megünneplik a nemzetközi nőnapot, ifjúsági hangversenysorozatot rendeznek, vidám zenés kabarét láthat a közönség, Felkereshet-e az ember idegen égitesteket címmel ismeretterjesztő előadás hangzik el, a szellemi vetélkedő első fordulójában a Szovjetunióról beszélnek fiatalabb és idősebb versenyzők. A felsoroltak mellett pedig még folyik a művelődési házban az ifjúsági akadémia, szülők iskolája, Ifjúság a szocializmusért előadássorozat, s több más, amit ugyan érdemes lenne felsorolni, de mellőzzük. Még csak egyről teszünk említést; a klubfoglalkozásokról, a szakkörökről. Ezeket ugyan nem tünteti fel a műsor, de természetes már, hogy ván ilyen, s a tagok anélkül is ismerik ezek programját.. [ ELSŐ RÁNÉZÉSRE is érdekes, gazdag, és sokoldalú lehetőséget kínál a program. S mint lényeget, ezt a »lehetőséget« külön érdemes megjegyezni, s kicsit A gépek készen állnak Tudósítónktól. A szundikáló határ ébredését várja tettre készen a; hosszú tétlenségre kárhoztatott ember. Serény emberek vizsgálgatják a nehezen foltosodó határt Pakson is. A Vörös Sugár.. Tsz-ben sincsen pihenés. A termelőszövetkezet vezetőségének új munkadíjazási és premizálási tervezetét vitatják, amely a tagság anyagi érdekeltségét fogja szolgálni az 1963-as esztendőben. A probléma nem könnyű, hiszen rengeteg véleményt, elképzelést kell még tisztázni a közgyűléseken és a vezetőségi üléseken. A tavaszi munkákra a gépek készen állnak, csupán a jó időn múlik most minden” Tennivaló akad bőven. A négy paksi tsz kapcsolata is szorosabbra fűződik ebben az esztendőben, megalakul a közös szőlőtelepítési társulás. Czeidli István bővebben is foglalkozni vele. A közelmúltban ugyanis olyan emberekkel beszélgettem, akik. amikor megkérdeztem; miért kerülik el a községi művelődési otthont, azt mondták: nem találunk benne semmi olyat, ami bennünket érdekelne, jóformán csak ázért van, hogy a falu fiatalabbjainak legyen hol szórakozni, s a színjátszók, meg a mozi se légyen fedél nélkül. Nehezen hittem el a szavaikat, de amikor megnéztem a programot, nekem is az volt a véleményem, hogy igazuk van. Nem találtam abban semmi olyat, ami egyáltalán felkeltette volna az érdeklődésemet. Pedig elsősorban erről van szó, az érdeklődésről. A jó program ott kezdődik, hogy a benne felsoroltak. szinte szemet szúrnak az embereknek. Nem különlegességükkel — a különlegességet roppant könnyű elérni —, hanem azzal, hogy beleilleszkednek a rendezvények az emberek érdeklődésének áramába. Vagyis: nem szakadnak el az élet napirenden szereplő kérdéseitől, hanem szorosan kapcsolódnak ahhoz. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy bárki szívesen hallgasson, vagy nézzen olyan valamit, ami egyáltalán nem realizálódik az életében. 1 MONDHATJA az eddigiek alapján valaki: könnyű helyzetben vannak a 'városi és járási művelődési házak. Jobbak a személyi és anyagi .lehetőségeik is. Mindez kétségtelen, de csak félig igaz, s a programokról szóló vitában ezt is ki kell mondani. Lehetőség ugyanis olyan, amilyet ott, helyben teremtenek. Vegyünk egy példát, válasszunk ki egy községet, mondjuk KcHés- det. Helyzete nem kivételes, megegyezik a legtöbb községével. Művelődési- élete azonban mintha élénkebb lenne a szokottnál. Sokféleképpen lehet ezt magyarázni, a legszámottevőbb azonban ez: a tantestület, a község társadalmi szervezetei alaposabban figyeltek az igényekre, s a lehetőségekkel is jobban éltek. Kollektív munka volt a program, s a végrehajtásban pedig felosztották egymás között a feladatokat. És bár sokan mondják, hogy »senki sem lehet próféta saját hazájában«,' a kölesdieknek nagyjából sikerült. Pedig a pénzük semmivel sem volt több, mint más községeké... Mert nem minden az anyagiakon múlik, hanem elsősorban azon. mit és hogyan kínál a művelődési otthon. Azon: jó-e a program, nyújt-e az igényeknek, érdeklődéseknek megfelelő szórakozási és művelődési alkalmat. Sz. I. Egy éves a paksi ifjúsági ház Egy éve avattuk fel a megye első ifjúsági házát Pakson. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt egy év alatt az ifjúsági ház betöltötte feladatát az ifjúság nevelése és szórakoztatása terén- Az utcán „csellengő” fiatalok otthonra találtak az ifjúság- házában. Szívesen látogatják rendezvényeit. A szakkörökben sok fiatal talál érdeklődési - körének megfelelő szórakozást, tanulási lehetőséget. Legnagyobb • eredménynek talárt azt lehet elkönyvelni, hogy a különböző műveltségű , fiatalok: diákok, ipari tanulók, gyári munkálok, tsz-fiatalok most közösen szórakoznak. Az első lépést: az ifjúsági ház; megszerettetését a fiatalokkal mestettük., Most már csak az kell, hogy állandóan új, •tartalmas nevelő; és szóbákoztató programmal' töltsük meg az ifjúsági ház tevékenységét. Rauth János levelező SPORT SAKK A TOLNA MEGYEI SAKKSZÖVETSÉG ÉS A NÉPÚJSÁG NEMZETKÖZI TÉMA VERSENYE BENEDEK ATTILA (Budapest) — eredeti — Matt 2 lépésben (megtévesztő játék-kai) Vil.: Kh5, Hc7. Hf5, Fb8, Fg4, a7, e6, f3, f7 — Sőt,: Ke5, d6 (9+2) Befejeződött a labdarúgó- játékvezetők továbbképzése A Tolna megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezető Tanácsa kötelezővé tette a labdarúgó-játékvezetők elméleti továbbképzését. Az Országos JT által kibocsátott tananyagból kaptak továbbképzést a megye játékvezetői amely a napokban fejeződött be a megye különböző helységeiben. A szekszárdi játékvezetők részére Magyar Antal, a JT titkára tartott előadást, melyből a játékvezetőknek vizsgázni kellett. Az elméleti kiképzést gyakorlati továbbképzés követi — ahol erre lehetőség van. — Itt említjük meg, hogy úgyszólván valamennyi játékvezető megkezdte a szabadtéri edzéseket, hogy a sorra kerülő edzőmérkőzésekre és a bajnoki rajtra felkészülten lépjenek pá- lyára. Á prilis 14: a megyei II. osztályú labdarugó» bajnokság rajtja Megfejtése 2 pont. A kulcslépést a Népújság Szerkesztősége címére kell beküldeni 1963. március 23. A borítékon kérjük a „SAKK” jelzést használni. ♦ A Megyei Sakkszövetség és a Népújság 1963. március 16-án d. u. 14 órai kezdettel Szekszárdi Garay Gimnáziumban sakkfel- advány-gyorsfejtő versenyt rendez. A versenyre mindenki benevezhet, aki szándékát legkésőbb március 14-ig bejelenti. N. J. A megyei Labdarúgó Szövetség március 6-i ülésén tárgyalta, a megyei II. osztályú labdarúgóbajnokság kezdtó időpontját. Mivel az NB III., valamint a megyebajnokság a késői kezdés miatt csak június 30-án fejeződik be, így a szövetség úgy határozott, hogy a megyei II. osztályban április 14-én kezdődik a bajnokság. Mint ismeretes, a megyei II. osztályban csak 10 csapat van és így elég idő lesz a bajnokság befejezésére. Felkészülés szempontjából is fontos a későbbi kezdés, mivel a IL osztályban — legtöbb helyen — még nem kezdődtek meg az edzések. A szövetség március 20-ára. szerdára hívta meg a II. osztályban szereplő csapatok vezetőit* intézőit közös megbeszélésre. A sorsolásnál a szövetség figyelembe veszi a különböző kéréseket és éppen ezért fontos, hogy a megbeszélésen minden csapat képviseltesse magát. A vidéki sportvezetők utazási körülményeit fi- gyelembevéve a megbeszélés időpontja délelőtt 11 óra. — Közeledik az idő! — Mi az, maga is bedőlt a mesének, és a világvégét várja? — Nem, hanem a labdarúgó-bajnokság kezdetét. — Az más. Bár sokan mondják, hogy még várhattunk volna a kezdéssel, mert rosszak a pályák. — Igaz, még rosszak, de két hét alatt rendbejönnek és már jó pályán kezdődhet a rajt. — Kívánom, hogy úgy legyen! — Én meg azt kívánom, hogy a Dózsa-bu- nyósok ma is győzzenek. — Tudja mit, én még azzal is kiegyeznék, ha csak ll:9-re győznek. — Hát jó lenne, mert kell a pont is, de a pénz is, mert elég költséges ez a szakosztály. Hallottam, hogy csak a filc és a ponyva, a szorító padlójára, 14 ezer forintba került. — Jól tudja, tényleg annyi volt, de ez a vásárlás is igazolja, hogy végre felkarolták az ökölvívást. Persze, ez nemcsak Szekszárdra, hanem Bonyhádra és Dunaföld- várra is vonatkozik. — Szerencsére, mind több helyen segítik már a sportot'. — Ahogy vesszük. Én például hallottam, hogy Udvariban a tsz-é a sportkör, kapnak is támogatást innen-onnan, csak éppen a tsz-től nem. — Az nem lehet. Minden tsz-nek van kulturális alapja, melyből lehét adni sportcélra is. — Ezt én tudom, csak úgylátszik, Udvariban nem tudják. — Csak ebből nehogy aztán megint olyan ügy legyen, mint a múlt héten volt! — Nocsak, mi történt? — Akiről beszélgettünk a Hallottéban, magára ismert, de önbírálat helyett azután nyomozott, hogy kitől szereztük az információt. — És megtudta? — Nem tudhatta meg, mert nem informált bennünket senki. Ezek olyan dolgok, melyeket mi is tudunk. Sőt, talán még többet, mint maga az illető. — Majd elfelejtettem mondani: láttam a labdarúgó-szövetség kimutatását, mely szerint tavaly 62 felnőtt és 48 ifjúsági játékost állítottak ki a játékvezetők. . 1— Ez bizony szép szám. — Az bizony! Hátha még arról is lenne statisztika, hogy hányat nem állítottak ki. — Miért, ilyen is előfordult? — Azt meghiszem. Nemcsak bajnoki mérkőzéseken fordulnak elő kiríVó durvaságok, szabálysértések, hanem még edzőmérkőzéseken is. A bonyhádiak esküsznek, hogy vasárnap Szekszár- don is ki kellett volna állítani a hazai csapatból azt a játékost, aki Szegedit úgy harcképtelenné tette, hogy hetekig nem számíthatnak játékára. — Teljesen egyetértek a bonyhádiak panaszával, hiszen jövő vasárnap már Máza-Szászvár ellen játszik Bonyhád, és Szegedire nagy szükség lénne. — Édesapám, maga eltájolódott! Bonyhád nem mához egy hétre, hanem április 4-én játszik Máza-Szászvár ellen. — Ne mondja, hiszen a szövetség úgy döntött, hogy a bajnokság rajtja előtt egy héttel kell lejátszani az őszről elmaradt mérkőzést. —i Az igaz, hogy így határozott akkor a szövetség. de ki gondolt akkor arra, hogy ilyen rendkívüli hosszú telünk lesz. — És ezt a döntést a szövetség hozta? — Nem, csak jóváhagyta a két sportkör megegyezését. Tulajdonképpen azzal kezdődött hogy a bonyhádi intéző panaszkodott a máza- szászvári sportkör elnökének, hogy milyen bal- szerencsések ezzel a mérkőzéssel, mert nincs a csapatuk kellőképpen felkészülve. Erre a má- za-szászvári sportkör elnöke felajánlotta, hogy halasszák el a mérkőzést későbbi időpontra. Ekkor kérte a bonyhádi intéző, hogy április 4-én játsszák le a mérkőzést. A bányász-sportkör elnöke minden további nélkül beleegyezett, mert, — mint mondotta — sportszerűtlen lenne visszaélni a bonyhádiak felkészületlenségével, és ezzel az ellenfelet hátrányos helyzetbe juttatni. — Ez igen! Ezt nevezem sportszerűségnek! — Nekem " mondja? Egy.néhányan elmehetné- pek Máza-Szászvárra sportvezetést és sportbecsületet tanulni. — Most még egyet szeretnék kérdezni magától: Mi történt Tolnán, hogy a játékosok egymás után jelentik be: Nem kívánok Tolna színeiben versenyezni? — Én csak annyit tudok, hogy egy új jelszó honosodott meg, amelyet többen magukévá tettek, — És hogyan szól az új jelszó? — Irány Bogyiszlói Hallotta?