Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

2963. märcfus 19. TOLNA HEGTE! NÉPÚJSÁG Kinevezték az új szíriai kormányt Riadókészültségbe helyezték az EAK hadseregét Letartóztatások Szíriában Damaszkusz (MTI). A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a szíriai államcsínyt végrehajtó, úgynevezett „forradalmi parancs­nokság nemzeti tanácsa” megala­kította az ország új kormányát. Az új kormány miniszterelnökévé és külügyminiszterévé Szalah Bitart, a szíriai Baath párt vezetőjét ne­vezték ki. Szalah Bitar Szíria és Egyiptom uniója idején az Egye­sült Arab Köztársaság művelődés- ügyi minisztere volt. 1959-ben azonban a kormány három baa- thista tagjával együtt benyújtotta lemondását. A Reuter és az. AP szerint Ab­del Kader Hatem, az Egyesült Arab Köztársaság államminisztere közleményt adott ki. A közlemény hangoztatja, a kormány értesült arról, hogy „a szíriai határ men­tén ellenforradalmár csapatössze­vonásokat hajtottak végre.” Az ál­lamminiszter bejelenti, hogy ria­dókészültségbe helyezték az Egye­sül Arab Köztársaság hadseregét és felújítja a szíriai államcsíny végrehajtóinak pénteken tett. ka­tonai segítségajánlatot. A Szíriából érkező jelentések szerint az országban 25 politikai személyiséget vettek őrizetbe. A letartóztatottak között van Kudzi, a volt kormány elnöke, és Zah- reddin tábornok, volt hadügymi­niszter is. i Szíriában egyébként meghósz- szabbították a kijárási tilalmat. A „nemzeti tanács” új rendelete ér­telmében a lakosságnak délután 4 órától délelőtt 10 óráig nem sza­bad elhagynia lakhelyét. A koráb­bi kijárási tilalom délután két órától reggel hat óráig terjedt. A damaszkuszi rádió pénteken bejelentette, hogy három kivételé­vel betiltották valamennyi szíriai lap nyomtatását. Tilos a röplapok és röpcédulák terjesztése is. A Reuter szerint Aflak, a szíriai Baath párt főtitkára Beirutból visszatért Szíriába. Aflak a Reuter I azt is hangoztatta, hogy „hasonló­tudósítójának kijelentette, hogy a ság mutatkozik” a szíriai esemé- pénteki államcsíny „a szíriai for- nyék és a februári iraki állam- radalom első részét jelenti”, Aflak I csíny között. V* ^A/eppÓ fiákká ■•-r - 1 tfatók/á\ ffofi/asz, , Ha ma i/iomsz S 2. x ^ ma ssr V } . . > L.;*4 I .**< ; ^ ^DAMASZKUSZ fsj-Sm . JORDÁN* T * \ Key' ■ o fs/Sii/ve/dá' I fl/rjel ló. XuwBit \j°!iőí?non Br Beirut bhzkenderun SirSzaida Tr.aTripo/i (f^p) S t5Sem leges Terület o%32 VlRÁN K \ B0YESÜ.1LT AR A4B, y*'1 j S-Z-AUD*’** .--i —\\K~A ARÁBIA ‘■'Cv'í-vpF (EGYIPTOM)öJsL V5T.'^Í-. A Földközi-tenger nyugati medencéjének partján fekvő, kereken 185 900 négyzetkilométer nagyságú és 5 millió lakosú Szíriában 1983. március 8-án hajnalban államcsíny zajlott le. Szíria 1958. február 1-én Egyiptommal, Egyesült Arab Köztársa­ság néven államszövetségre lépett. 1981. szeptember 28-án a szíriai hadsereg megmozdulásának eredményeként az ország ki­vált az államszövetségből, s a Szíriai Arab Köztársaság nevet vette fel. Szíriában a lakosság 80 százaléka arab, a délkeleti sivatagos területeken félmillió nomád beduin, északkeleten, az iraki ha­tár mentén 300 000 kurd nemzetiségű, a nagyobb városokban 140 ez.er örmény lakos él. Szíria mezőgazdasági ország, jelenleg még fejletlen iparral. A I mezőgazdaság a lakosság háromnegyed részét foglalkoztatja. helyzetből azért a kiutat meg lehet találni, de erre egymagában sem a tagság, sem az új vezetőség nem képes. Kizárólag a tagok és a ve­zetők együttműködése segít. Ez a legfontosabb. A Szekszárdi Állami Gazdaság elvállalta Sióagárd patronálását. A patronálok az első segítő lépést azzal tették, hogy egy hasznos pre­mizálási rendszer alkalmazását javasolták. A tsz vezetői szintén kidolgozták a premizálás egyik megint csak hasznos módját. Mind a kettő jó, és elfogadható. De, hogy melyiket vezessék be, azt ne a patronálok, és ne csak a vezetők döntsék el, hanem a tagok. A tsz életében jelenleg ez a legkritiku­sabb fordulópont. Ha sikerül a premizálás terén a tagok kedvét eltalálni, akkor nem lesz baj a termeléssel. A jóváhagyáshoz a közgyűlés kevés, mert ott esetleg a hangos kisebb­ség lehurrogja a csendesebb több­séget és a végén előfordulhat, hogy éppen azt az ösztönző formát ve­zetik be, amelyikkel a többség nem ért egyet. A termelőszövet­kezet elnöke elmondta az egyik premizálási módszert, főleg az ál­lattenyésztők, a másikat inkább a növénytermesztők akarják. Ennek az lehet az oka, hogy az érdekek valahol ütköznek. Egyet lehet tenni. A két. ösztönző módszert úgy tökéletesíteni, hogy az állat- tenyésztők is, a növénytermesztők is megtalálják számításukat. Ezt lenne célszerű még a közgyűlés megtartása előtt brigádértekezle­ten tárgyalni. De a tagok, ha bol­dogulni akarnak, akkor tanulják meg egymást is becsülni, mert végeredményben mindannyian dolgozó emberek. Az egymás be-. csülése azért riehéz, mert njégücün- dig nagyok, sőt kihahgsúlyoZatták a rétegeződé« ellentmondásai. (Nem úgy, mint a megye községeinek többségében.) Pártunk azt mondja, a mezőgaz­daság szocialista nagyüzemeiben az egyes ember értékét, rangját, kizárólag a munka és a tehetség adja. Sióagárdon viszont még mindig létezik valami mesterséges válaszfal. Gyakran különböztet­nek, meg úgy embereket, hogy en­nek száz hektó bora van, ez pedig agrárproletár. Ilyen megkülönböz­tetést nem ismerünk. Ahol ismer­nek, ott ez a megkülönböztetés, a még éppen hogy kialakulóban lé­vő közösségi erkölcs megromlásá­hoz vezet. Ezért fordulhatott elő Sióagárdon, hogy á termelőszö­vetkezet egyik tisztségviselője a régi tekintély jogán még ma is cí­met formál magának arra, hogy ne dolgozzon, de ellenőrizzen. És az a legfurcsább, hogy Sióagárdon sokan ezt természetesnek tartják. Ha a tsz új vezetői ebben az évben már az induláskor a szGcialista elveket; érvényesítik az emberek elbírálásánál, akkor az ilyen fonák helyzet, és az! ebből származó mesterséges válaszfal el­tűnik. Persze, az,’ 'sem fordulhat elő, hogy egy volt ágrárproletar, csak azért ' igényeljen riíágának tötib jogót, mert' valámikof- agrár - prölétár - volt.., Ä ■' kibóh'tákozás másik feltétele, tehát,“ hogy.-'ne á szájuk, régi á’ftyagi, helyzétük;'- il­letőleg származásúk után-kapja­nak az emberek rangot, hanem csak a munka, és á -tehetség után: Ezt is elég nehéz érvényesíteni, hiszen az új vezetőség tagjait a különféle rokoni, baráti szálak né­ha akaratlanul- is lekötelezik. De áz uj vezetők tudjanak és bírja­nak felülemelkedni, legyenek any- nyira jellemesek, hogy a község valamennyi tagjának érdekeit néz­zék. Munka közben ne legyen se kbmaság. se haverság, mert amíg az van. addig fegyelemről beszélni nem lehet, hiszen amit megenged­nek az egyik tagnak, azt meg fog­ja csinálni a másik tag, és ha rész­rehajló a vezetés, akkor ilyen eset­ben nincs joga kinyitni a száját. A kukorica betakarításánál a munkák gyorsításának megtalál­ták a módját. Az idő sürget, a fej­trágyázást is csinálniok kellene. Sók a szántanivaló, azzal is lesz gond éppen elég. Szűcs Lajos elv­társ megígérte, a műtrágya leszál lításának ügyében intézkedik. Jó lenne, ha e napokban megérkez­ne' Sióagárdra a Várdombi Gép­állomás brigádja. A tennivalók megsokasodtak, de el kell azokban igazodni, mert elég szégyen lenne a kpzségr.e nézve, ha nem tudná-' nak boldogulni 'az idén sem. Sok a kósza mendemonda. Ezeknek a leszerelésében segítsenek az újon­nan megválasztott, tanácstagok. Néhány embert borhamisítással gyaftúsítának. Most. vannak, akik úgy állítják be á dolgot," azért ez a" gyanúsítás, inért á szőbanforgó személyek békétlenkedtek a köz­gyűléseken. Szóval vannak ilyen mendemonda *i (beszédek, pedig másról vata 'szó',; Arról;, hogy a bor- hamisítást a Törvény’ bünteti, és aki.törvényeinket^ áthágja, azt .fér; 1 lelosségre'vonják. De a. becsületes . emberekét' . akik munkájukkal akarnak boldogulni, . Sióagárdon sem háborgatja senki. Szekulity -Péter A francia bányászsztrájk folytatódik, s a kormány fel­szólítása eredménytelen maradt: továbbra is sztrájkban áll 200 000 bányász, s Francia- ország bányáiból több mint egy hete egyetlen vagon szén sem került ki. Franciaország évi szénterme­lése 55—58 millió tonna, az or­szág szénszükséglete azonban ennél lényegesen nagyobb, s 15—20 millió tonna szenet kell importálnia. Ilyen körülmények között a szénbányászok sztrájk­ja. súlyosan érinti a nemzet- gazdaságot, ugyanakkor, mint a bányászszakszervezet kijelen, tette, a bányászok a legrosszab­bul fizetett dolgozók közé tar­toznak. A föld alatt dolgozó bányászok átlagos havi bére 620 frank, a föld felettieké pe­dig .450 frank körül van. A bányászszakszervezet egyéb adatokat is nyilvánosságra ho­zott. Az északi szénmedence, ahol a 200 000 francia bányász­nak körülbelül a fele dolgozik, a legrosszabb egészségügyi vi­szonyokat mutatja: 45 000 bá­nyász szenved szilikózisban, s legfeljebb 15 évig bírja a ne­héz földalatti munkát. Mint Émile Roger, a bányászszak­szervezet titkára kijelentette, mindez hozzájárul ahhoz, hogy a kormány fenyegetései csak megacélozzák a sztrájkoló bá­nyászok elszántságát, amely a szabadságjogokért folyó poli­tikai harccá szélesedett. Pompidou miniszterelnök pénteken rádió- és televízió­beszédben szólította fel a bá­nyászokat, hogy vegyék fel a munkát. Nemzetgazdasági érde­kekre hivatkozott, de kijelen­tette, hogy addig nem lehet szó tárgyalásokról, amíg a bányá­szok nem térnek vissza a há­nyákba. A miniszterelnök tel- jesíthetetlennck tartotta a bá­nyászok 11 százalékos bél-köve­telését, s legfeljebb 2 százalé­kos béremelést emlegetett, de érré is csak áprilisban kerül­hetne sor. A francia bányászok méltó választ adtak Po-mpidoii miniszterelnöknek: Nincs pénz, nincs szén! Menjen Pompidou a bányába! — kiáltották kó­rusban a Billy-Montignyben megtartott tiltakozó felvonulá­son. i',J „Ha most meghátrálunk, hol­nap térdre kényszerítik az égési munkásosztályt” — hangzott több bányászgyűlésen, s éppen ezért a bányászok körében már egyre több szó esik az általános sztrájk lehetőségéről, hisz a kor* mány katonai behívókkal igyek­szik megtörni a bányászok el­lenállását. Viszont a francia nép a bányászok mellett van. Lehs városában, az északi bányavi­dék központjában minden kira­katban ilyen szövegű tábla ol­vasható: Szolidárisak vagyunk a bányászokkal. De ugyanennek a ' szolidaritásnak a bizonyítéka az is, hogy már több figyelmeztető sztrájkra került sor, ahogy leg­utóbb a lacqi gázművek dolgo­zói is megmutatták. A francia bányászsztrájk sj,, De Gaulle-rezsim súlyos ellent-! mondásainak, egyre nehezebbé váló belpolitikai helyzetének egyik fontos bizonyítéka. .Míg a, francia kormány milliárdokat- költ az atomfegyverkezésre, s a francia—nyugatnémet katonai szövetséggel, amely. gyorsított fegyverkezésének egyenes kö­vetkezménye, egész Európa,bé­kéjét veszélyezteti, a francia dolgozók legnagyobb része, s köztük is elsősorban a bányá- ’ szók, súlyos helyzetben vannak. A francia bányászok azonban nincsenek egyedül. Nemcsak -a, francia dolgozók milliós tömegei kísérik rokonszenvvel és együtt­érzéssel a bányászok hős harcát, hanem velük van a világ vala­mennyi dolgozója. Az ő együtt­érzésüket fejezi ki a Szakszer­vezeti Világszövetség felhívása., amely Európa munkásait1 árrá szólítja fel, hogy szervezzenek szolidaritási akciókat a francia munkásosztály’harcának tátfioy gatására. Megváltozik a tanköteles korba lépő gyermekek összeírásának eddigi módszere A Művelődésügyi Minisztérium intézkedésére a tanköteles korba lépő gyermekek összeírásának ed­digi formája megváltozik. Az 1963 —1964-es oktatási évre tanköteles korba lépők nyilvántartásbavétele céljából a szülők március 15 és áp­rilis 1 között kötelesek minden olyan gyermek születési adatait, és pontos lakcímét a lakókörzet szerint illetékes általános iskola igazgatójának bejelenteni, aki 6. életévét a megelőző év szeptem­ber 1 napja és a bejelentés évé­nek szeptember 1 napja között be­töltötte, illetve betölti. A bejelen­tés — amely szóban, vagy írásban történhet, — nem érinti a beira- tás-kötelezettséget. Ugyancsak kötelessége a szülő­nek (gondviselőnek), hogy az ada­tok bejelentése és a beiratás kö­zötti időszakban gyermekét orvo­si vizsgálatra vigye. Ez általános jellegű, és a szükséghez mértén terjed -csak ki szakorvosi, vizsgá- látra. Azokban az iskolákban, ahol iskolaorvos van, az ő, másutt az illetékes körzeti orvos feladata a. vizsgálatok elvégzése és az erről szóló' igazolás kiadása. A ' szülőt épről az iskola igazgatója tájékoz­tatja. Az előírt orvosi vizsgálat eredményétől függetlenül a szülő köteles gyermekét az iskolába be­íratni. Az iskola igazgatója a fenn­álló rendelkezések értelmében az orvos igazolása alapján — szük­ség esetén — a tanulót felmenthe- ti'-a mindennapi iskolábajárás alól. A szülő kérésére gyógypedagógiai áttelepítő bizottság elé kell vinni azokat a tanulókat, akiket az is­kola igazgatója a mindennapi is­kolábajárás alól'felmentett. Az igazgató engedélyezheti a testi és szellemi fejlettség szem­pontjából alkalmas olyan gyermek felvételét az általános iskola első osztályába, aki 6 .életévét a tanév első hónapjában (szeptember) töl* ti be, ha a felvételt családi körül*’ menyek (a szülő magas életkora: a gyermek gondviselője egyedül álló személy, a családban másik" első osztályba lépő gyermek is van stb.) indokolják és az iskolá-*’ ban van hely. A felvételi kérel­met a gyermek szüleinek (gond­viselőjének) a tanévet megelőző április hó 1 napjáig kell előterjesz­teni az iskola igazgatójánál, csa­tolva hozzá a gyermek . testi' és szellemi fejlettségét igazoló ható-, sági orvosi bizonyítványt. Fentiekkel kapcsolatban a Mű-" velődésügyi Minisztérium tanügy- igazgatási főosztályán elmondották; hogy tavaly több mint 50 000 gyer­meket vizsgáltak meg iskolai be­iratás előtt Budapesten, és. négy megyei jogú városban. A tapasz­talatok igen hasznosak voltak, ezért az Egészségügyi Miniszté­riummal történt megállapodás ér­telmében ez évtől már általános érvényű a tanköteles korba ,lépők; kö.telező orvosi vizsgálata. Ä nyil­vántartásba vétel új módszerét az tette lehetővé, hogy évről • évre az iskoláztatás csaknem 100 százalé­kos, a társadalom, a szülők meg­értették a tanulás' fontosságát',- és nagy gondot fordítanák árra, hogy gyermekük 6 éves korában iskolába kerüljön. A njülvántar- tásbavétel megváltozott formája egyben tehermentesíti a pedagógu­sokat, akik eddig maguk végezték a tankötelesek összeírását á lakó­területen.

Next

/
Thumbnails
Contents