Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

2 tolva «neeYH nppüjsaö 1962. március fB. • » Önkéntes számkivetésben EGÉSZ ÉJSZAKA HAVAZOTT. Reggelre adott munkát a hó el­takarítása. A szélső soron egyet­len ház eleje volt söpretlen, pe­dig az idő már dél felé járt. Magányosnak, elhagyatottnak font a porta. Úgy látszott, a -ház. beliek nem jöttek ki. de a szom­szédoknak sem akadt keresnivaló­juk. A hószőnyegén nem ve­zetett lábnyom se ki, se be. A kapun belül is teljes volt a mozdulatlanság. A . zörgetésre néhány tyúk ijedten rebbent szét, és mérgesen vicsorgó kutya rohant á zárt ajtónak. A szomszédok már kitekintet­tek a neszre, de a szélső sor Utolsó házának ajtaját csak hosz- szas zörgetés után nyitotta ki egy 20—22 évesnek látszó fiatal­ember. Bizalmatlanul méregetett végig bunda-kucsmája alól. Úgy látszott, szívesebben látna a ka­pun kívüL Amikor a furcsa család his­tóriáját hallottam, hittem is, nem ts. Idestova három éve. hogy a község átalakult termelőszövetke­zeti községgé. Csűri Mártonék is — bár az utolsók között, de — aláírták a belépési nyilatkozatot. Úgy látszott megbékéltek a hely­zettel. Az állatok összehordása­kor azonban megmakacsolták magukat. Hiába hívták őket szép szóval, hiába küldtek értük de- putációt. majd meg papíron a felszólításokat, nem mentek a tsz tájára. Már furcsa ez is. de arra magyarázat sincs, hogy a tsz-be vitt és felértékelt állato­kért sem vették fel a járandó­ságot. Makacs ellenállásukkal tüntettek a tsz ellen. Az öregek ilyen felfogása is értetlen. Bár igaz, hogy az idős korosztálynál nehezebb az át­alakulás. Még a mai napig is vannak — bár számuk egyre job­ban csökken —, akik nem tud­nak szakítani a megcsontosodott előítéleteikkel. Annál érthetetlenebb viszont, emit fiukról, Mártonról hallot­tam. — Maradi gondolkodású. Mint. ha nem is egy huszonhárom éves fiatalember lenne, hanem-, a csa­lád öregje. Nem ölvas újságot. Nem hisz az űrhajózásban. Nem érdekli, mi történik a'nagyvilág­ban. Fiatalok közé csak a lehető legritkábban jár — sorolták,­Az első hallásra azt hittem, egy erősen eltúlzott dologról van szó. Néhány évvel ezelőtt még volt amolyan vagyont vissza­áhítozó jelenség a fiatalok köré­ben is, de manapság, amikor a tsz-ben 37 forinttal számoltak el minden munkaegységet, és nem ritka az olyan tsz-tag, akinek havi jövedelme az 1700—2000 fo­rintot is meghaladja, az ember önkéntelenül is arra gondol, az eset nem lehet igaz. Az ilyen már a múlté. Sajnos, a családnál tett két Iá. togatás arról győzött meg, hogy az állítások erősen megközelítet­ték az igazságot. A kinézésre jó­kötésű, értelmes fiatalember, Márton, olyan, aki önkéntes száműzetésbe kényszeríti magát, és nem akarja megtalálni helyét az életben. Nem lát maga előtt lelkesítő célt. Nem akar különb­ségét tenni máj életünk törvé­A Várdombi Gépállomás szakképzett, vizsgával ren­delkező jaz- es vesz fel azonnalra. megegyezés szerint. Fizetés (34) nyei és a múlt, a régi, földszer zésből fakadó, vagyont harácsoló farkastörvények között, Szóról- szóra azt hangoztatja, amit a szülők. Velük együtt kirekesz­tette, száműzte magát abból a közösségi életből, amely a falun épül, — Nem igaz, amit mondanak — tiltakozik szenvedélyesen. — Szeretek olvasni, de nem akár­mit. Petőfi költeményeit már is­ten tudja hányadszor elolvastam, Hogy miért éppen Petőfi verseit szeretem? Azért, mert forradal­már — mondja. Azt a magyarázatot, már se­hogy sem akarta elfogadni, hogy Petőfi forradalmisága az adott történelmi viszonvok között a fejlődést szolgálta, ugyanakkor az ő ellenzékieskedése ma gáto- lója a fejlődésnek. A SZÜLÖK ILYEN SZERE- TETE, tisztelete káros, és az ilyen erőszakolt és természetelle­nes életmód, amilyet Márton is folytat, vagy előbb, vagy utóbb, de megbosszúlja magát. — Többet kellene fiatalok közé járnia — mondtam rábeszélésen. — Van nekem hasznos kedv­telésem. Méhészkedem. Órákig elgyönyörködöm a méhek életé­ben. — Akkor azt is látnia kell — éppen a méhek életére jellemző, — hogy a közösség összefogása milyen nagy .dolgokra képes. A méhcsaládok élete iskolapéldája a közösségi életnek. A heréket, a semmittevőket kiközösítik maguk közül — kockáztatom meg az okfejtést. A fiatalember döbbenten néz maga elé, s néhány percnyi hall­gatás után, szinte kiabálva mondja. • Én dolgozom. Nem élek here módjára. Ézt ne tessék mon­dani. Többet dolgozom, mint bármelyik fiatal" a fsz-ben. Az erdészetnél helyezkedtem el, fa­munkára. Azt mindenki tudhatja — akit illet —, . nem könnyű munka — mondotta, s utána már nem lehetett megállítani a pa­naszáradatot. • Miért ragaszkodnak éppen az • én személyemhez; A- fiatalok őzül sokan nem maradtak meg a faluban.. Elmentek iskolára, továbbtanulni."'Mindenki tanul. — Maga miért nem tanul, úgy látom, szeretett volna? — Miért? — ismétli. — miért? Kérdezze meg az öregektől. Feltárul a fiatalember tragé­diájának teljes mélysége. A föld­szerzés a Csuri-családban előbbit) való volt, mint fiuk taníttatása.- Nem mehettél tanulni. Apád is, én is betegeskedünk évek óta Ki dolgozta volna meg a birtokot helyetted9 Földet szereztünk, hogy legyen majd mit rád hagy­ni. Hát tehetünk arról, hogy így történt? A drága szűzmária el­fordult tőlünk, nem oltalmazott meg bennünket — siránkozott az anya. Sápadt arcát könny áz- •tatta. Olyan keservesen sírt, hogy a két férfi szeme is könnyes lett. Olyan esettel találkoztam a Sárköz egyik községében, amihez hasonló a szekszárdi járás köz­ségeiben nemigen akadna. És van valami tragikus abban,, hogy egy értelmes, életerős fiatalember még ma sem tud szabadulni a családi légkör nyomasztó, testet, leiket nyomorító hatása alól. Nem tudja hol a helye és nem tudja magát kivonni a szülők be­folyása alól. Mert miről is van szó? Semmiképpen sem arról, hogy Márton, a hálátlan gyerek módjára szüleinek hátat fordít­son. Ilyen tanácsot nem adunk. A szülők szeretete, megbecsülése számunkra szent kötelesség, tör­vény. Fiatalságunkat e szent kö­telesség betartására, a szülők megbecsülésére neveljük. De ez nem mondhat ellent annak, hogy­ne buzdítsuk fiataljainkat a ta­nulásra, hogy szakítani tudjanak a régi, ideiét múlt, konzervatív felfogásokkal, amelyek tönkre, teszik, megkeserítik a fiatal éle­tet, mint ahogy ezt Csűri Márton esetében is látjuk. HATÁRESET csűri marton ESETE. Szembehelyezkedik az élet törvényeivel és talán jóvá­tehetetlen hibát követ el a társa­dalom ellen is, de elsősorban sa­ját magával szemben. Egyedi példa, de megírtuk, hogy lássuk a különbséget. Fiataljaink teje vannak tettvággyal. Csűri Már­tonban is sóit a tettvágy, a fel­halmozódott energia. Nem mind­egy, bogy ezt az energiát mire használja fel. Ösztönösén lázg-_ dozik, és Petőfi verseihez mene­kül. Kitömi készül a szűk korlá­tok közül, de nem tudja, hogyan. Volt iskolatársaira, a KlSZ-fiá- talokra vár a feladat, hogy a mi fiatal barátunk megtalálja kö­zöttük a helyét. Segítsék őt ab­ban, hogy önkéntes számkivetése megszűnjön. A hó, ami azon az éjszakán hullott, már elolvadt. A természet törvénye szerint a tavasz következik. A kemény té] után várjuk a meleg napokat. természet újjászületését. Vál­tozik a természet, és változnak az emberek. Az egyik lassabban, másik gyorsabban ismeri fel, hogy - az a változás, ami a tár­sadalomban végbement, az em­ber javát szolgálja. A természet sem egyszerre alakul át. A fák sem virágoznak egyszerre. Nem lehetünk türelmetlenek. Tudjuk, tavasz kibontakoztatja a rü- a leve­Készül a zárszámadások megyei összesítője Kétszázmillió forint vagyon­gyarapodás — Csökkent a mérleghiány — Ötvenmillió forinttal több a részesedés A Megyei Tanács mezőgazdasá­gi osztályán készül; a termelő­szövetkezeti zárszámadások össze­sítése. A megyei mérleg végleges számai a jövő héten alakulnak ki, néhány adat azonban már isme­retes. Az elmúlt évben megyénk ter­melőszövetkezetei egészségesen fejlődtek tovább. Tavaly ilyenkor 53 olyan tsz volt, amely állami támoga­tásra szorult. Ezek közül 3 tsz a jó, 22 tsz a közepesek színvonalára emelkedett. Sajnos azonban még mindig je­lentős a gyenge termelőszövet­kezetek száma, 21 szövetkezeti gazdaság szorul ebben az évben is állami támogatásra. A gyenge tsz-ek többségét a tamási járás területén találjuk. Csökkent a mérleghiányos tsz-ek száma is. A tavalyi 27-tel szem­ben, idén 21 tsz zárta hiánnyal az évet. A mérleghiány összege több mint 3 millió forinttal csök­kent. A legtöbb mérleghiányos tsz a tamási járásban van, a 21- hől 12. A paksi járásban csak egy, a- szekszárdi járásban egyetlen tsz sem mérleghiányos. Emelkedett a termelőszövet­kezetek közös vagyona. Az állóeszközök értéke 152 millió a forgóeszközök értéke 42 millió forinttal emelkedett. Összesen 194 millió forint a közös vagyon gyarapodása. A nagyüzemi gazdálkodás me­gyei szinten bebizonyította fölé­nyét. Jelentősen emelkedett a tsz-tagok részesedése a közös gazdaságokból. A bonyhádi járás­ban prémiummal együtt 35.44, a dombóváriban 38.80, a paksiban 31.50, a szekszárdiban 33.33, a tamásiban 28,50, Szekszárd vá­rosában 35.05 forint jövedelem jut egy-egy munkaegységre. A múlt évi 24.92 forintról megyei átlagban 31.45 forint­ra emelkedett egy munka­egység értéke. A munkaegységekre kiosztott ré­szesedés 263 millióról 306 millió forintra, a prémium és egyéb cí­men osztott részesedés 28 millió­ról 75 millió forintra emelkedett. A bonyhádi járásban 19, a dom­bóvári járásban 23, a paksiban és szekszárdiban 29, Szekszárd városában 27 százalékkal több terményt és pénzt osztottak ki a tagoknak a múlt évi részesedés­nél. A tamási járásban a munka­egységekre osztott részesedés saj­nos 14 százalékkal csökkent. A múlt évi eredmények tehát a szövetkezeti gazdaságok további fejlődését tükrözik. Egyben azt is megmutatják, hogy jobb vezetés­sel és szorgalmas munkával min­den okunk megvan hinni abban, hogy idén megerősödnek a gyen­ge téesz-ek is, és tovább fokozhat­juk szövetkezeti gazdaságaink eddig elért eredményeit, Megyei tanácstag a községi alakuld tanácsülésen gyet, előcsalja a. virágot, íet. Pozsonyi Ignácné ....................................... F ürgéd községben megtartották az alakuló tanácsülést. Az ünnepi tanácsülést J. Kovács József, a legidősebb tanácstag nyitotta meg. Az alakuló tanácsülésen megje­lent Tórizs Anna megyei tanács­tag, aki kötelességének tartotta, hogy az alakuló gyűlésen megje­lenjen, megismerkedjen a községi tanácstagokkal. Feljegyezte a ha­táskörébe tartozó problémákat és ígéretet tett felszólalásában, hogy tőle telhetőén segítségünkre lesz. A hivatalos tanácsülés után a, tanácstagok még sokáig együtt maradtak,-beszélgettek egyéni és közérdekű''t>roblcmákról. Berkes István levelező miiw m Napirenden Sióagárd: Eieii a községben nebéz okosnak lenni Itt van ez a község Szekszárd tőszomszédságában, gyönyörű fek­véssel, sok kiváló földművessel, rengeteg nagyon jó adottsággal, és mégsem tud menni semmire. Nem­A Szekszárdi Cipész Ktsz cipőipari felsőrész-készítés­ben jártas cipőipari technikusi keres felvételre. (132) GYALOG BÉLA, a bonyhádi Petőfi Sándor Általános Gimnázium tanára tragikus körülmények "kö­zött elhunyt. Temetése már­cius 10-én, vasárnap, dél­után 3 órakor lesz a gimná­zium épületéből. Gyászolják a család, a hozzátartozók, szerető kar­társai és tanítványai. hogy annak a fele is sok lenne. Ott, azon a közgyűlésen úgy tűnt, hogy mindenki mar valakit. Min­denki attól fél, hogy megrövidül azonban megkezdődött az a folya- aki pedig úgy érzi, hogy beosztá- mat, amelyiket ma még nagyon sában nem képes helytállni, kér- nehéz észrevenni, de létezik, s az je magát olyan beosztásba, ahol a a lényege, hogy ami eddig Sió- munkaegységekért meg tud felel- agárdon volt, arra egyszer már ni. Nem tartható fenn az az ál­rég a tsz zárszámadó közgyűlését végre pontot kell tenni és meg- lapot, hogy megkapja valaki a hat­hideg, rideg teremben tartották, és kezdeni a tényleges nagyüzemi van munkaegységet és még arra az emberek hangulata egyáltalán gazdálkodást. A korábbi bajokat sem képes, hogy rendesen számol- nem volt rózsás. Annyi vélt és va- különféle okok idézték elő, főleg ja el a tagok keresetét. Ugyanez lódi baj foglalkoztatta a tagokat, a vezetés hibái azok, egy részével vonatkozik az adminisztratív a közgyűlés is, később a Népúj- munkaerőkre. Nekik be kell lát- ság is foglalkozott. De vannak ilyen bajok is: Már korábban kialakult a kutya-macs- és ha két forinttal több jut valaki- ka barátság az irodai dolgozók és nek, akkor azt a valakit a többiek a fizikai dolgozók között. Ennek képesek lennének megfojtani egy megvolt a maga oka. A munka- kanál vízben. Kicsit még a régi egységek jóváírása és elszámolá- törvények szerint élnek ott az em- sa olyan rossz volt, hogy még berek. Az erősebb .legázolja ai mindig jönnek a reklamálók, ta- így kezdődjék még a tervszerű és gyengébbet, a nagyhangú, lelki- valy májusi munkaegységeket ke- a fő gazdákhoz illő munka. Szer- ismeretfurdalás nélkül löki félre resnek. Van olyan ember, aki es- dán délelőtt Szűcs Lajossal, a Me- a szerényebbet. Erről azonban a küvel állítja, hogy nem kapta meg gyei Tanács mezőgazdasági ősz- sióagárdiak nem tehetnek, ebben a szénát, az irodán mégis lefogták tályának vezetőjével ismét Sió- a múlt a hibás, és az, hogy nem az árát. Sok az ilyen probléma, agárdon jártunk. Tárgyaltunk a volt elég alapos, türelmes a tu- ezek évközben elkedvetlenítették szövetkezet helyzetéről. Mindenki datformáló munka. az embereket, de nem lehet rajtuk egyetert abban, hogy jelenleg há­Ennek a kuszáit, elfogult, gyak- a végtelenségig rágódni. SzücS rom tennivaló á legsürgősebb: a ran személyeskedő közgyűlési ka- Lajos elvtárs javasolta, állapítsa- kukorica betakarítása, a premizá- valkádnak azonban a legérdeke- nak meg öt, vagy hat napot, hall- lás bevezetése, a fejtrágyázás meg- sebb momentuma mégiscsak az gassanak meg minden panaszt kezdése a gépállomási brigád ki­niok, hogy ők nem a tagok fölé rendelt hivatalnokok, hanem a termelőszövetkezet alkalmazottai, s ehhez igazítsák a hangjukat. it régi hibák állandó hánylorgaiása helyett volt, hogy gondosan, lelkiismeretesen és a ré- vonulásával. Ahhoz azonban, hogy gi ügyeket zárják le. A tagok ér 1 3 tanuk vénre már deke ezt kívánja. Mindezekkel egyidőben a jelenre és a jövőre 1 3 rendet szeretnek vonatkozóan az új vezetőség a bri­gádvezetőket és a munkaegység- Nyugtalanítja, ingerli őket a ter- gél foglalkozó dolgozókat tegye melőszövetkezet gyengesége, ám anyagilag is felelőssé. Ha a jövő- sokszor annyira elvadulnak, hogy ben az elszámolás pontatlan, ne a szinte önnön ellenségeikké válnak, tag károsodjék, hanem a brigád- A zárszámadó közgyűlés után vezető, vagy az adminisztrátor. mindez zavartalanul menjen, a ta­gokkal az új vezetőségnek szót kell értenie. A múlt évek so­rán a vezetők a tagokat, a tagok a vezetőket szidták, a végén már egyik oldalon is, másik oldalon is elszaporodtak a mulasztások, a dolgok pedig odáig fajultak, hogy Sdóagárdon még jelenleg is nagyon nehéz okosnak lenni. A válságos

Next

/
Thumbnails
Contents