Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
1963. március 31. TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAÖ 7 A jég alatt as Északi-sarkra Grecsko marsall nagy cikkében szerepelt egy szerény bejelentés: a szovjet haditengerészeti flotta lő erőssége a tengeralattjáró flotta, ezen belül pedig a nukleáris rakétafegyverekkel felszerelt atomhajtású tengeralattjáró flotta. Arról, hogy ez a flotta milyen hatalmas erőt jelent, éppen nemrégiben kaphatott képet a világ azokból a jelentésekből, amelyek a Lenini Komszomol nevű szovjet atommeghajtású tengeralattjáró Északi-sarki útjáról, gyakorlatáról napvilágot láttak. Kié az elsőség? Ezek a jelentések nemcsak azért voltak szenzációsak, mert egy atomtengeralattjáró hétköznapjairól szóltak, hanem azért is, mert megcáfolták az amerikai propagandának azt az ismert tételét, hogy az Északi-sark jégpáncélja alatt először amerikai atomtengeralattjárók hajóztak. A szovjet közleményből kiderül, hogy közönséges szovjet tengeralattjárók már jóval a külön e célra épült amerikai atomtengeralattjárók előtt megjárták ezt a nehéz utat, amiről azonban eddig biztonsági okokból nem történt említés. A tények azonban tények maradnak akkor is: a Lenini Komszomol atomtengeralattjáró előtt szovjet tengeralattjárók több mint száz alkalommal haladtak át az északi-sarki vizek jégpáncélja alatt — a második világháború idején ottani fedezékükből indultak támadásra a hitlerista U-hajók ellen. S maga a Lenini Komszomol is járt már a sarkvidéki vizek alatt, ezelőtt az újabb útja előtt, amelyről most a moszkvai Izvesztyija, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének kiadásában megjelenő népszerű esti újság kétrészes nagyriportban számolt be. Hruscsov a támaszpontra látogat Hadd tegyük mindjárt hozzá, hogy a Lenini Komszomol nem holmi különlegesség: azt a feladatot, amelyet az Északi-sark felé hajózva teljesített, a szovjet atom tengeralattjáró flotta bármely másik hajója ugyanígy teljesítette volna. Talán annyi lett volna a különbség, hogy ott nem 83 százalék lett volna az elsőrendű szakemberek számaránya, mint a Lenini Komszomol esetében, hanem esetleg 1—2 százalékkal több vagy kevesebb, s hogy a legénység kedvencét nem Rusztam San- gorajevnek hívták volna, hanem másként. De bizonyos, hogy annak a másiknak az életútja is olyan jellemző lett volna, mint San go raj ev matrózé, aki most — mert az atomtengeralattjárón ilyen szakemberre is szükség van *— vegyész a hajón, noha eredetileg traktorista volt szülőföldjén, a Tatárföldön, ahol egyébként árvaházban nevelkedett,.. Az Izvesztyija riportsorozata bővelkedik az érdekes részletekben, Megtudjuk például, hogy annakidején Hruscsov miniszterelnök is ellátogatott az atomtengeralattjárók támaszpontjára, amely egyébként viszonylag nem túlságosan messze, de mégis párezer mérföldnyire fekszik az Északi-sarktól. De megtudjuk azt is, hogy egy alkalommal, amikor a Lenini Komszomolt váratlanul visszarendelték a támaszpontra, a hajó a víz alatt óránként több, mint 60 kilométeres sebességgel igyekezett vissza bázisára. Egy kiváncsi NA TO-repülőgép De maradjunk a Lenini Komszomol drámai fordulatokban bővelkedő jég alatti északi-sarki útjánál. A szovjet tengerészeknek már útjuk legelején izgalmas élményben volt részük: a norvég tengeren az atomtengeralattjáró, periszkóp-közelnyire megközelítette a felszínt, s ekkor a megfigyelő két ízben is észrevette, hogy a NATO egy őrjáratot teljesítő repülőgépe köröz mintegy kétszáz méternyire a vízszint fölött. Az atomtengeralattjáró mind a két ízben pillanatok alatt alámerült, úgyhogy a kíváncsi repülőgép nyilván dolgavégezetíenül távozott. A Lenini Komszomol útközben találkozott személyszállító és teher- hajókkal is. Ezeket a megfigyelők szintén idejében felderítették s a legénység ezeken az eleven ..maketteken” hajtott végre néhány fontos gyakorlatot: megállapította a hajók menetirányát, a tengeralattjárótól mért távolságukat, pillanatnyi sebességüket, felfogta rádió és szikratávíró üzeneteiket. Jéghegy a képernyőn A 83. szélességi körön áthaladva a Lenini Komszomolnak érintkezésbe kellett lépnie a flotta vezérkarával. Ehhez azonban először jégmentes vízfelületet kellett találni, hogy a hajó a felszínre emelkedhessek. A szovjet atomtengeralattjárók kitűnő felszerelésekkel rendelkeznek a jégtáblák megfigyelésére, vastagságuk, merülési mélységük és úszási irányuk meghatározására. Most is bekapcsolták a berendezéseket, s a tengeralattjáró televíziókészülékének képernyőjén megjelentek a jéghegyek, jégtorlaszok szürkés körvonalai. A közelebb eső jéghegyek megfigyelésére igénybevették a periszkópot is. De így is több óra hosszat tartott, amíg 50 méteres mélységben haladva a felmerüléshez alkalmas vizet találtak. Az atom- tengeralattjáró parancsnoka, Zsilcov másodosztályú kapitány itt tizenkét matrózt „partraszállított” egy közeli jégtáblára. A matrózok feladatuk végeztével visszatértek a hajóra, s a Lenin Komszomol ismét alámerült. Már csak tix perc... A hajó mind sebesebben haladt. Menet közben kipróbálták az irányjelző műszereket, hiszen általános az a vélemény, hogy ezek a 86. szélességi körön túl már felmondják a szolgálatot. Ezért például az amerikai atomtengeralattjárók parancsnokai bizonytalankodtak is, amikor igyekeztek megközelíteni ezeket a távoli szélességi köröket. Az Északi-sark felé igyekvő amerikai tengeralattjárók útjáról szóló könyvekben részletesen leírták, milyen borzalmas következményekkel járhat, ha a sarki, jég alatt az irány jelző műszerek felmondják a szolgálatot. A Lenini Komszomol azonban már régen túl volt a 86., a 87., majd végül a 88. szélességi körön is, de a szovjet gyártmányú műszerek változatlanul kifogástalanul működtek. Közben a víz alól több rádióüzenetet küldtek, gyakorlatképpen. A szovjet atomtengeralattjáró egyre közelebb járt az Északi sarkhoz. Már bekerült a hajónaplóba a bejegyzés: „Áthaladtunk a 89. szélességi körön. A tengeralattjáró fölött 12—15 méteres jégréteg. A víz hőmérséklete mínusz 2 fok, a tengermélység négyezer méter. Az Északi-sarktól mért távolság 60 mérföld”. Aztán a nagy nap reggelén a hangszórókban felcsendült a figyelmeztetés: — Tíz percen belül áthaladunk az Északi-sarkon. Ez a tíz perc egész örökkévalóságnak tűnt a tengerészeknek. Végre a mikrofonhoz lépett Zsilcov kapitány: — Elvtársak! Tengeralattjárónk most halad át az Északi-sarkon. És kitűzik a zászlót Aznap a reggeli valóságos kis ünnepség volt. A tósztok után azonban a kapitány emlékeztette a legénységet: — Még sok nehézséggel kell megküzdenünk. Most az a feladat, hogy megtaláljuk „az ellenséges tengeralattjárókat”. S megkezdődött a hosszú •őrjárat az Északi-sark jégmezői alatt. A tengeralattjáró hol teljesen alómerült az óceán mélyére, hol pedig egészen közel hajózott a felszínhez, szinte „odatapadt” a jégtakaróhoz. Volt, hogy a tengeralattjáró „teljes gőzzel” megindult afelé, ahonnan a műszaki megfigyelők gyanús hangrezgéseket észleltek. Volt, hogy a tengeralattjáró órák hosszat vesztegelt egyhelyben különleges berendezések tartották úgy a hajót. A Lenini Komszomol teljesítette a kitűzött feladatot, majd ismét, de ezúttal már a másik félteke felől áthaladt az Északi sarkon.* Ezután az atomtengeralattjáró ismét „kikötött” egy jégábla partjánál: rádióüzenetet küldtek a parancsnokságra a feladat végrehajtásáról, majd a legénység tisztekkel együtt „part- raszállt”, hogy a hosszú út után egy kis mozgásban keressen felüdülést a szabad levegőn. A szovjet atom tengeralattjáró északi-sarki útjának emlékét nemcsak a hajónapló őrzi, hanem az a vörös szovjet lobogó is, amelyet a második sarkvidéki megállásnál tűztek ki a jégtorlaszok közé a Lenini Komszomol tengerészei.., (SP) MODERN SZAKMÁK: Irodagép-javító Az Astra összeadó-kivonógép szétszedve fékszik a munkaasztalon. Csalt! Ha az ember csal, börtöbe kerül, ahol nevelik és megjavítják. Á gépet csak szerszámokkal lehet javítani. Radits Tibor apró kerekekre teszi mutatóujját. — Ezek a fogaskerekek megkoptak. Elromlott a csatlakozás. A kívánt mennyiség helyett hamis számok ugrottak elő, s a könyvelésnél differenciák keletkeztek... A rossz gép |úgy számol, mint a részeg ember. Másik hibára is felhívja a figyelmemet. — Ezt itt, zavarszűrő blokknak nevezik. Elromlott. A számológép zavarta a közelében lévő televíziót, rádiót és telefont. Kicseréljük a kondenzátort a zavarszűrő blokkban és megszűnik a hiba. A pultokon és rakodókon mindenfelé különböző nagyságú és alakú irodagépek. A Szekszárdi Vasipari Vállalat finommechanikai részlege első pillantásra irodagép-bazárhoz hasonlít. — Hányféle géptípust javítanak? — Közel százat. Egyre jobban gépesítik az irodákat, s a gépek száma néhány év múlva előreláthatóan megkétszereződik. Irigy, lésre méltók pesti kollégáink. Ott specializálták a munkát. Egy mester csak egy típust javít. Gyorsabban megy, és kevesebb fejtörést kíván. — Milyen érdekesebb új gépekről tud? — A MESZÖV-nél javítottunk egy automata Mercedest, amelyről a vele dolgozó elmondta, hogy két nap alatt 38 000 tételt adott össze, amikor leltároztak. Az OTP-nek automata könyvelőgépe van. Roppant bonyolult szerkezet. — Mióta halmozzák el munká. val a műhelyt? — Alig két éve, hogy ilyen sok munkánk van. Hatvanegyben jelentek meg tömegével a számológépek. Ezek adják a legtöbb gondot. Az írógép, vág" rotációs gép javítása sokkal köny- nyebb. Egy férfi lép az üzletbe. — Érdeklődni szeretnék, hogy a Paksi Konzervgyár összeadógépe készen van-e? A mester megszakítja beszélgetésünket. A rakodóhoz lép. Szétnéz a sorjába állított gépek között, majd az érdeklődőhöz fordul. — Délután tessék bejönni érte. Addigra készen lesz. Visszaül a székre. — Mit üzen az irodagépekkel dolgozóknak? — Azt, hogyha elromlik a gép, ne akarják mindenáron házilag megjavítani. Ha kontár nyúl a géphez, a kicsiből legtöbbször nagy hibát csinál. H. T. Születéstől kezdve az öregségig Elég egy fél napot eltölteni az SZTK Tolna megyei Alközpontjában, hogy meggyőződjünk nagy forgalmáról. Ki ilyen, ki olyan ügyének intézése végett keresi fel, s üres kézzel sohasem távozik. Találóan jegyezte meg egy várakozó férfi: ez az intézmény az embert születésétől kezdve, öregségéig istápolja. így igaz ez valóban. A biztosított tagok a megmondhatói, milyen segítséget jelent számukra a csöppség születésével kapott segély, vagy betegség esetén a táppénz, súlyosabb baleset után a rokkantsági segély. Különböző címen évenként több tízmillió forint kerül kifizetésre csak megyénkben. A biztosítottak száma az utóbbi három évben a megyében is növekedett. 1960-tól napjainkig több miét harmincezerrel. Ennyivel több az ügyintézés, ennyivel több a kérelem. És vajon menynyivel több költségvetést jelent ez a szám? A sok érdekes adatból csak néhányat ragadtunk ki. Ezek közül is elsőnek a legifjabb állampolgárok, a gyermekek neveltetésének könnyítésére kifizetett Műanyag a Igen, divat a műanyag, az emberek szeretik ezeket a színes, célszerű háztartási eszközöket, ha néha drágálják is. De vajon megfelelő-e a választék a boltban, találnak- e a vevők vásárolniva- lót, kínálnak-e újdonságokat. — Gyerekfürdőkádat kérnék — fordul az eladóhoz egy asszony a szekszárdi müanyagboltban. — Sajnos, pillanatnyilag nem szolgálhatunk vele — hangzik a válasz. — Talán néhány nap múlva kapunk... Keresett cikk a műanyag hulladéktartó, kancsó, veder, de ezek ritkán találhatók a boltban. — Külföldi áruk — világosít fel az üzletvezető, — s ezekből kevesebbet kap az üzlet. Tudomásom szerint a' hazai ipar is rövidesen gyártja majd őket, s így az igényeket jobban kielégíthetjük. — Pillanatnyilag milyen újdonságokat találhatnak itt a vásárlók? segélyeket. Néhány napos még a csöppség, amikor anyasági segély címen biztosítja az első „jövedelmet” a családnak. Az SZTK Alközpont tavaly közel félmillió forintot fizetett ki a munkaviszonyban álló mamáknak. Családi pótlék címen pedig — termelőszövetkezetekben, vállalatoknál, hivatalokban dolgozóknak — több mint tizenkilencmilliót. Érdekes adatokat találunk a gyógyászati eszközökre kifizetett összegekről szóló statisztikában is. Tizenhárom évvel ezelőtt az Alközpont valamivel több mint félmillió forintot fizetett ki a dolgozók gyógyszerellátása utón. Ez az összeg tavaly megközelítette a húszmilliót. A számítások szerint száz biztosított dolgozó száztíz esetben igényelt, illetve váltott ki gyógyszert, ázol: értékének csak tizenötszázalékos térítésével. Ha hozzávetőlegesen is számítjuk, az eddigi ismertetett adatok évi negyvenmillió forint térítést jelentenek. S még nem beszéltünk a táppénz, a rokkantsági, az öregségi és a temetkezési segélyekről ... divat, de... —- Még tavaly év végén kaptuk ezeket az gyümölcskosarakat, — mutat Tóth János üzletvezető egy ötletes tartót, amely összecsukva füles kosár, s így piaci gyümölcsvásárlásokhoz alkalmas. — Uj típusú kenyérkosarakat is kaptunk — mondja. Azonban a felsorolásnak ezzel vége is, — nincs több újdonság. A szokásos cikkekből biztosított a választék, 150—200 féle műanyag-cikk kapható a boltban, de a vásárlóközönség ezekből már beszerezte szükségletét. — Megfigyelhettük például, — említi az üzletvezető, — hogy az idén a nőnapi forgalmunk sokkal kisebb volt, mint tavaly. Az előző években intézmények, vállalatok is vásároltak tőlünk ajándékokat erre a társad,almi ünnepre dolgozóiknak. Vagyis, ezúttal a kereskedelem és a vásárlóközönség érdeke azt kívánja, hogy minél több új, ötletes műanyag-újdonság kerüljön forgalomba.
