Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-28 / 73. szám

-'"■Ci i . -PJ. Szép rsz.iigy. uj>. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYES ÜLJETEK! TOLNA rttoYEI # • /ietuUdoa A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 300 000 forinttal több a nyereségrészesedés <3. o.) óbb I dés A Tolna megyei Pályaválasztási Tanács tájékoztatója (4. o.) XIII. évfolyam, 73. szám. ÁRA 60 FILLER Csütörtök. 1963. március 28. Megrendítő adatok az Agung vulkán pusztításáról (8. o.) Miniszteri utasítás az ár- és belvíz okozta épületkárok helyreállításáról Április 20-ig el kell végezni az épületkárok felmérését Az építésügyi miniszter a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben utasítást adott ki a tanácsi ház­kezelési szervek kezelésében lévő épületekben, továbbá a személyi tulajdonban álló lakó- és gazda­sági épületekben okozott ár- és belvízkárok helyreállítására. Az utasítás szerint a tanácsi keze­lésben lévő épületekben, továbbá á személyi tulajdonban álló lakó- és gazdasági épületekben okozott károk felmérését és a szükséges állagvédelmi, helyreállítási illető­leg újjáépítési munkálatokat a területileg illetékes megyei (fő­városi, megyei jogú városi) ta­nács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve, mint másodfokú építésügyi ható­ság irányítja. A másodfokú épí­tésügyi hatóság a különféle szer­vezési és műszaki teendőket a te­rületileg illetékes járási, városi, városi kerületi tanácsok vb épí­tésügyi szakigazgatási szerveinek segítségével látja el, megerősítve azt megfelelő műszaki szakértők­kel. Az épületkárok további növe­kedésének megakadályozására — a miniszteri utasítás szerint — az árvíz levonulása után azonnal gondoskodni kell a víztől meg­rongált épületek állagát biztosí­tó munkák, például az aládúcolás, megtámasztás elvégeztetéséről. Az állagvédelmi, vagy az esetleges bontási munkák szükségességét és annak mértékét műszaki szem­le útján kell megállapítani. A műszaki szemlét a tanácsi ház­kezelési szerv, a személyi tulaj­donban álló épületeknél pedig a szakértők tartják meg. A műszaki szemlének választ kell adni arra a kérdésre is, hogy a kárt szen­vedett épületek a helyreállítási munkák elvégzése előtt haszná­latba vehetők-e. Azokba az épü­letekbe, amelyek víz alatt álltak, nem lehet visszaköltözni, azt használatba venni, vagy az épü­letet lebontani, csak akkor, ha az elsőfokú építésügyi hatóság, vagy­is a kirendelt szakértők írásbeli engedélyt adnak. Ha a műszaki szemle megálla­pításai alapján szükséges állag- védelmi munkákat az épület tu­lajdonosa, illetőleg kezelője nem tudja elvégeztetni, akkor azokat hatósági úton végeztetik el, sze­mélyi tulajdonban lévő épület esetében a tulajdonos egyidejű ér­tesítése mellett. Tanácsi házke­zelési szervek kezelésében lévő épületek állagvédelmi munkáinak az elvégzéséhez szükséges építő­anyagokat a házkezelési szerv köteles biztosítani. A személyi tulajdonú épületekhez szükséges építőanyagokat az elsőfokú épí­tésügyi hatóság anyagutalványa alapján bocsátják a kereskedel­mi szervek a kijelölt kivitelező rendelkezésére. Ha a lakossági épületkárok to­vábbi növekedésének megakadá­lyozása érdekében azonnal elvég­zendő állagvédelmi munkákhoz szükséges építőanyagok, munka­eszközök és felszerelések kellő időben másként nem biztosít­hatók, akkor a másodfokú építés­ügyi hatóság a felügyelete alá tartozó vállalatoktól, továbbá a működési területen levő ÉM épí­tőipari vállalatoktól igénybe ve­heti a szükséges építőanyagokat, munkaeszközöket és felszerelése­ket. A miniszteri utasítás előírja, hogy az állagvédelmi munkák el­végzése után azonnal meg kell kezdeni a helyreállítási és az új­jáépítési munkák megszervezését. A kárt szenvedett épületekről adatfelvételi lapokat kell készí­teni. Az épületkárok felmérését április 20-ig el kell végezni. A másodfokú építésügyi hatóság köteles jelentést készíteni az épí­tésügyi minisztériumnak az árvíz által okozott épületkárokról. Az árvíz- és belvíz következté­ben megsérült, illetőleg meg­semmisült, személyi tulajdonban álló épületek helyreállításával, valamint újjáépítésével kapcsola­tos előkészítési, lebonyolítási és kivitelezési szabályokat — ezek keretében az épületek tulajdono­sai számára nyújtható építési kölcsönök és más állami kedvez­mények feltételeit — az építés­ügyi miniszter és a pénzügy- miniszter külön jogszabályban állapítja meg. Ax utóbbi harminc év legnagyobb tömegtüntetése ax angol parlament előtt London (MTI). »A parlament megostromlása« (Times), »Roham a Westminster ellen« (Daily Mail), »A parlamenti csata« (Daily Mirror), »Invázió — közel­harc a háznál« (Daily Express) — ízelítő a kedd reggeli lapok fő­címeiből. A rikoltó szalagcímek ezúttal nem csupán az angol sajtóban mindennapos, »soha nem látót! szenzációról« szólnak, hanem arról az őszinte megdöbbenésről, amellyel az angol uralkodó kö­rök fogadták a legutóbbi három évtized legizzóbb hangulatú tö­megtüntetését. — Az 1934-es nagy demonst­rációk óta ilyet nem láttam — Aláírták a magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások záróokmányait 1963. március 22—26 közBtt a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság küldöttségei tárgyalásokat folytattak Budapesten a két or­szág közötti gazdasági együttmű­ködésről. A magyar küldöttséget Apró An­tal, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kor­mányának elnökhelyettese, a ju­goszláv küldöttséget Mijalko To- dorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végre­hajtó tanácsának alelnöke vezette. A két ország küldöttségeinek vezetői a tárgyalások eredmé­nyeként szerdán délelőtt az ország­házban jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben rögzítik a lefolytatott megbeszéléseken létrehozott meg­állapodásokat. E megállapodások szerint a két ország képviselői megegyeztek abban, hogy a kül­kereskedelmi kapcsolatok mellett fejlesztik a termelési együttmű­ködést az iparágak között, a szakosítást és az ipari kooperá­ció egyéb módszereit a gépipar különböző ágazataiban, az ener­getika és ezen belül különösen a villamos energia területén. A kül­döttségek kifejezték a két ország népgazdaságainak egyéb" ágazatai­ban, köztük a vegyipar, a vas- és színesfémkohászat, a könnyű­Szovjet tiltakozás a kubai ellenforradalmárok provokációs támadása miatt Moszkva, (TASZSZ). A szovjet kormány tiltakozását jelentette be az Egyesült Államok kormá­nyánál a Lgov nevű szovjet hajó ellen elkövetett kalóztámadás miatt. A támadás március 17-én tör­tént, amikor a Lgov Isabela- Lasagua kubai kikötőben hor­gonyzott. Kubai ellenforradalmá­rok a tenger felől megközelítet­ték a hajót és nehéz géppuská­ból több sorozatot adtak le a szovjet hajóra. Az esettel kapcsolatban az Egyesült Államok moszkvai nagy- követségéhez intézett jegyzék rá­mutat, a Szovjetunió kormánya elvárja, hogy „az Egyesült Álla­mok kormánya határozott intéz­kedéseket tesz hasonló provoká­ciós cselekedetek megismétlődé­sének megakadályozására”. A kubai nép árulói, akik az Egyesült Államok területén hú­zódnak meg, az Egyesült Államok kormányának anyagi támogatása, a rendelkezésükre bocsátott amerikai fegyverek és hajók nél­kül nem tudnának ilyen provo­kációs cselekedeteket végrehaj­tani — állapítja meg a szovjet jegyzék. Az Egyesült Államok — mutat rá a jegyzék — gyakorlatilag a Karib-tenger térségében és az egész világon a helyzet veszélyes kiélezésére törekszik. A kubai ellenforradalmárok cselekedeteiért, a így a Lgov nevű szovjet kereskedelmi hajó ellen intézett támadásukért a Szovjet­unió kormánya a felelősséget tel­jes egészében az Egyesült Álla­mok kormányára hárítja. Az ilyenféle cselekedetek tá­mogatása az Egyesült Államok részéről „ellentétben áll azzal a megállapodással, amely a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kormánya között létrejött a Karib-tenger térségében kialakult válság rendezésének kérdésében” — hangsúlyozza a szovjet jegy­zék, A G\ ipar és a mezőgazdaság terén ki alakítandó együttműködés meg­vizsgálására irányuló készségüket. A tárgyalások során megvitatták a két ország közötti kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit és egyetértettek abban, hogy az 1964—1970 évekre meg­kötendő hosszúlejáratú kereske­delmi megállapodás előkészítése céljából még ez év végén meg beszélések kezdődjenek el. A kül döttségek véleménycserét folytat­tak a világkereskedelem-fejleszté­sei konferencia tárgyát képező kérdésekről, valamint más jelen­tős nemzetközi gazdasági problé­mákról. A tárgyalások befejeztével a két ország küldöttségeinek veze­tői aláírták a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizott­ság létrehozásáról szóló meg­állapodást. A tárgyalások a baráti együtt­működés és a kölcsönös megér­tés szellemében folytak le. Elutazott a jugoszláv állami küldSttség A jugoszláv állami küldöttség amely Mijalko Todorovicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság szövetségi végrehajtó taná­csa alelnökének vezetésével gaz­dasági tárgyalásokat folytatott hazánkban, szerdán délután el­utazott Budapestről. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Ka- rádi Gyula, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, Vályi Pé­ter, az Országos Tervhivatal el­nökének első helyettese, Púja Frigyes külügyminiszter-helyettes, dr. Lévai András nehézipari mi­niszterhelyettes, a Külügyminisz­térium, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, az Országos Terv­hivatal és a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai. Jelen voltak a budapesti jugoszláv nagykövetség munkatársai. jelentette ki sir Godfrey Nichol­son konzervatív képviselő, aki a parlament egyik ablakából nézte a lovasrendőrökkel összecsapó tömeget. »Nagy-Britanniában a harmin­cas válságévek heves rendzavará­sokba torkolló tüntetései óta nem volt ehhez fogható tömeg­demonstráció« — írja a Guardian, amely tudósításában megjegyzi: törvény tiltja, hogy miközben a ház ülésezik, a Westminster egy- mérföldes körzetében tüntetést rendezzenek«. »A tömeg hatszor törte át a rendőrsorfalat — tudó­sít a Times —, s ha a kordonnak nem sikerült volna elvágni a tüntetők útját a parlament fő­bejárata előtt, súlyos következ­ményekkel járt volna az egész ügy«. A Daily Worker, a kommunista párt lapja vezércikkében így ír: »Milliókat képviselő ezrek vo­nultak a parlament elé, olyan emberek, akiit maguk, vagy szü­leik révén végigélték a harmincas évek lidércét és az ezt követő világháborút. Felháborodás tölti el őket, mert miközben ismét a munkanélküliség rettegett kísér­teié ül otthonukra, a fegyver- gyárosok zsebébe megint milliók ömlenek«. Egyébként valamennyi szerdai lap hírt ad arról, hogy — mi­közben a Westminster környéke még visszhangzott az elmúlt har­minc esztendő legnagyobb mun­kásmegmozdulásának jelszavaitól — Macmillan miniszterelnök par. lamenti irodájában a munkás­párti és a liberális ellenzék ve­zetőivel a képviselők fizetés- emeléséről tárgyalt. Összecsapások Franciaországban algériai ultrák és a rendőrség között Párizs (MTI) A függetlenné vált Algériából Franciaországba települt ultrák és nacionalista elvbarátaik kedden Párizsban és vidéki városokban nagy tünteté­seket rendeztek a Rue d, Isly demonstráció emlékére. Egy év­vel ezelőtt Algír központjában az ultrák nagy felvonulást tartottak* s az OAS aktívái tűzharcot pro­vokáltak a francia csapatokkal. A harcnak több halálos áldozata volt. A hazaköltözött egykori te­lepesek Párizsban, Marseille-ben, Toulouse-ban, Montpellierben, Bordeaux-ban, Lyonban, Nice- ben, Perpignanban és Grenoble- ban azzal az ürüggyel, hogy ha- lottaik emlékének adóznak, ked­den hatalmas politikai tüntetést rendeztek a háborús emlékmű­veknél. A keddi tüntetéseket — bele­értve a párizsit is — rohamosz­tagokkal megerősített rendőr­különítményeknek kellett meg- fékezniök. Egyes helyeken heves verekedések is voltak a rendőrök s a tüntetők között. A rendőrök gumibotjaikat hasz­nálták, a tüntetők kö-’c'-'-~l do­bálták a rendőröket. Több tucat tüntető és rendőr megsebesült. Számos zavarkeltőt letartóztattak.

Next

/
Thumbnails
Contents