Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

2 fÖLNA MÉGYEÍ NflPÜJSAG 1983. március 27. A gyermekek második otthona *— Gyere, Lacika, ma előbb viszlek haza. Megérkezett a ke­resztmama, látni szeretne. — Ne vigyél haza, délután mozi lesz — ellenkezik a kisfiú. — Elmegyünk sétálni és csokit Is kapsz — mondja rábeszélően a mama, de Lacika erre is talál ellenvetést. — A pajtikákkal szeretnék sé­tálni — nyafogja, s csak . akkor hajlandó az öltözőbe menni, ami­kor Rózsika néni, a bölcsőde ve­zetője is segít anyukának a rá­beszélésben. A bonyhádi községi bölcsődét szeretik a gyerekek, és szeretik a szülők. A bölcsőde kis lakói­nak gondozottsága elismerést ér­demlő. Amikor a járókelők meg­látják a füzérrel sétálgató apró­ságokat, gyönyörködve utánuk fordulnak, oly szépek. A gyerekek átvétele reggel fél 6-kor kezdődik. Alkalmazkodik az üzemekben, a különböző munka­helyeken dolgozó mamák munka­kezdéséhez. A gondozónők szere­tettel foglalkoznak a reájuk bí­zott gyerekekkel. A bonyhádi községi bölcsődében naponta hat­van kisgyerekre vigyáznak, főz­nek, mosnak, vasalnak, gondos­kodnak testi és szellemi fejlődé­sükről. Torjai Ti bor né bölcsőde-vezető a naplót mutatja. Demjén Er­zsiké súlya, amikor bölcsődés lett — a bejegyzés szerint — 4 kiló 7 deka volt. A legutóbbi mérés sze­rint 7 kiló 15 deka. A napló ap­ró részletességgel számol be Er­zsiké fejlődéséről. Mennyi idős korában, milyen »produkciót« végzett, hány hónapos korában fordult hasra és mikor hallatta az első gőgicsélő hangot. Beszélgetésünket telefoncsenge­tés szakítja meg. — Rózsika, azt szeretném be­jelenteni, hogy csak 7 felé tudok jönni Anikóért. Az üzemben fon. tos és halaszthatatlan dolog jött közbe. Mihelyt lehet, jövök. — Tessék nyugodt lenni, nem Anikó az egyedüli, aki »túlórá­zik«. Ma estére három bejelen­tés érkezett, legalább ném unat­koznak — nyugtatja meg a drót túlsó végén beszélő kismamát a bölcsőde-vezető. — Gyakran túlórázik? — Előfordul, hogy egyik, vagy másik kismamának közbejön va­lami esti rendezvény, gyűlés, vagy előadás. Rendszerint be­jelentik, úgy mint az imétlt is, hogy csak később tudnak jönni a kicsiért. Ilyen esetekben a pót­mama szerepét is kénytelen va­gyok vállalni — mondja nevetve. Arra á" kérdésre, hogy melyik csöppség a kedvence, így vála­szol: — Nincs kedvencem, azaz, hogy számomra mindegyik gyermek egyformán kedves. Csend, csak addig van nálunk, amíg a gyer­mekek alusznak, a délutáni me­sét hallgatják, vagv a filmvetí­tést nézik. A nagy játszószobában a bútorok a fal mellé kerülnek. A gyermekek maguk húzogatják a kis székeket egymás mögé. A »közönség-» csendben figyeli az előadást a csendet egy-egy pici sóhaj szakítja félbe, az együttérzés sóhaja. Egyébként máskor nálunk gyermekzsivaj van és csak az esti órákban csendesedik el a bölcsőde — mondja Tarjainé. A hatvanférőhelyes bonyhádi bölcsődét maholnap kinövik, ki­csinek bizonyul. Szinte hihetet­lennek tűnik, hogy néhány évvel ezelőtt a tanácsnak benépesítési gondjai voltak. Ma más a hely­zet. A legtöbb kismama már a szülés előtt bejelenti, hogy szüle­tendő* gyermekét a bölcsődében szeretné elhelyezni, a szülési sza­badság lejárta után. Pozsonyi Ignácné Megtartotta eisä ülését a Közúti Balesetelhárítási Tanács Az Országos Munkavédelmi Bi­zottság egyik fontos albizottsá­gaként nemrégiben megalakult a Közúti Balesetelhárítási Tanács. Ennek az új szervnek a feladatai­ról és terveiről 'tartott sajtótájé­koztatót kedden Földvári Aladár, a Közúti Balesetelhárítási Tanács elnöke, és dr. Dömény István, a tanács titkára. Elmondották, hogy jelenleg mintegy félmillió gépjármű és több tízezer segédmotoros járma vesz részt a2 ország közúti for­galmában. Különösen jelentősen emelkedett a személygépkocsik száma, a baleseti statisztika vi­szont még nagyobb arányú emel­kedést mutat. A járműpark 16 százalékkal fejlődött, de 22 szá­zalékkal volt több a baleset ta­valy, mint az előző évben. A múlt évben így 12 018 embert ért köz­lekedési baleset, s ebből 79.1 eset halálos szerencsétlenség volt, 5162 személy pedig súlyosan meg­sérült. Végeredményben minden 45-ik percben egy közlekedési baleset történik az országban. A szerencsétlenségek körülmé­nyeiből megállapítható, hogy a baleseteknek mintegy 95 százalé­kát az emberek mulasztása, a közlekedési szabályok tudatos megsértése okozza, főleg az el­sőbbségi jog meg nem adása, va­lamint a gondatlan és ittas ve­zetés. A halálos szerencsétlensé­geknek csaknem 40 százaléka a szeszesital fogyasztása miatt tör­tént. A sajtótájékoztató előadói szenvedélyesen szembefordultak azzal a sokfelé hallható téves né­zettel, amely törvényszerűnek tartja, hogy a járművek számá­nak fejlődésével együtt járjon a balesetek növekedése is. Elmon­dották, hogy Svájcban és Auszt­riában a gyorsan fejlődő jármű­park ellenére is csökkentették a baleseteket, sőt 1952. és 1956. kö­zött Magyarországon is csökkenést mulatott a baleseti statisztika. Svájcban különösen jó eredményt értek el, mert a hatóságok és a társadalmi szervek összefogásával sikerült széles körű udvariassági mozgalmat kialakítani a gyalo­gos, és közúti közlekedésben egy­aránt. Mag-varországon sem ele­gendő egyedül a hatóságok hiva­talos munkája. Ezért alakultak meg országszerte a megyei bal­esetelhárítási tanácsok, s így ke­rült sor a központi szervnek, a Közúti Balesetelhárítási Tanács­nak a megszervezésére is. Ez fogja <'." és iránvítja a baleset- elhárítási munkát. Véleményezi az új közúti jogszabályok terve­zeteit, figyelemmel kíséri majd a külföldi tapasztalatokat és ja­vaslatokat állít össze arról, ho­gyan lehet megelőzni a szeren­csétlenségeket. Különösen nagy figyelmet szentel majd az okta­tásnak, hogy az óvodásoktól a felnőttekig mindenki jól megta­nulja majd a szabálys’zerű, fe­gyelmezett közlekedést. Tervbe vették az udvariassági mozgalom széles körű ismertetését és megho- nösítását a hazái közlekedésben iS. A sajtótájékoztató előadói ez­után válaszoltak az újságírók kér­déseire, majd e megbeszélés után megtartotta első ülését a Közúti Balesetelhárítási Tanács. Az ülé­sen többek között megalakították a tanács forgalomszervezési-, ok­tatási-, műszaki-, valamint sajtó- és propaganda-szakbizottságát-. Kéregetők Hárman állnak a szekszárdi 50- es Népbolt előtt. Két mosdatlan lurkó settenkedik hozzájuk. Te­nyerüket tartják, és forintot kér­nek. Kínos a szituáció, mert a le­génykék ragadnak, mint a bo­gáncs, amíg nincs forint, addig nem hajlandók távozni. Az utób­bi időben délután öt óra után 2— 3 ilyen kéregetöbrigád ügyködik a Garay téren, a gyanútlan járó­kelőkre vadászva. Amikor össze­szednek néhány forintot, eltűn­nek a közeli közben, ahol a ked­ves mama, vagy testvér — szem­re nem lehet megállapítani a kap­csolatot — várakozik. Aztán Csa­patostul vonulnak a büfébe és fo­lyik a sör. Hiába, ami könnyen jön, az könnyen is megy. Ha azonban netalántán a Garay tér­re vetődne egy külföldi — nem ismerve a helyzetet — képes lesz elhíresztelni, hogy esténként éhe­ző gyermekek koldulnak a szek­szárdi utcákon. sz. p. Országos növényvédelmi tanácskozást tartottak Keszthelyen Kedden Keszthelyen a felső­fokú mezőgazdasági technikum­ban tanácskoztak az ország nö­vényvédelmi szakemberei, továb­bá a középiskolák, felsőfokú tech­nikumok, egyetemek, főiskolák tanárai. Megbeszélték a növény- védelmi oktatás helyzetét és a további feladatokat. Dr. Szepesi István docens, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem munkatársa vitaindító elő­adásában hangsúlyozta, hogy a növényvédelmi oktatás jelenleg nem kielégítő, holott az egyre fejlődő nagyüzemi gazdaságok­nak mind több közép- és felső­fokú technikusra, valamint mér­nökre van szüksége. Csupán a következő két évben a termelő­szövetkezetek 660 növényvédelmi j felelősre, 1250 szakmunkásra, | 1420 felsőfokú technikusra és 767 szakmérnökre jelentették be igé- ! nyűket. A beszámolót követő vitában ! többen javasolták egy .,növény- ! orvosi” egyetem létrehozását vagy a jelenlegi egyetemeken növény védelmi kar alapítását. Százezer sertésegymillió baromfiféröhely épül az idén a közös gazdaságokban Országszerte megkezdődtek a termelőszövetkezeti építkezések. A közös gazdaságok az idén is­mét jelentős építési programot valósítanak meg: mintegy 2000 termelőszövetkezet, több mint 2,1 milliárd forint értékben építke­zik. A beruházások koncentrálá­sának megfelelően egy-egy szö­vetkezetben egyszerre több új épület készül, a gazdaságos üze­meltetéshez szükséges járulékos létesítményekkel együtt. A ma­gasépítkezések legielentősebb té- te’eí: nagyüzemi férőhelye 52 000 szarvasmarha, csaknem 100 000 sertés, több mint egymillió ba­romfi, és több mint 100 000 juh részére, 45 gépjavító műhely és gépszín, továbbá magtárak, gó- rék, dohánypajták. Az építkezések az ország leg­több vidékén jó ütemben indul­tak meg. Tekintettel a késésre, az elsőnek az idényhez kötött rendeltetésű épületek alapozását kezdték meg. Szabolcs megyében például, ahol az idén 4000 hold dohány termésének építenek paj­tákat, az épületek felén már dol­goznak. A példa követendő A párt minőségi összetételének növekedése mai viszonyok köze­pette már tágabb értelmezést nyert. A társadalmi változások objektíve megkívánják, hogy a foglalkozási kategórián túl — egyre nagyobb követelményt for­dítsunk a tagjelöltekkel szemben a politikai és általános műveltség megszerzésének tekintetében is. A társadalom fejlődése olyan szintet ért el, hogy a párt tagjai­nak, ha valóban az élenjáró har­cos szerepét akarják betölteni, nem elegendő már a párthűséget csak szavakban elismerni, hanem képviselni kell az élenjáró szere­pet a szaktudásban, a kulturált­ságban, politikai rriüveltségben is. Ezeket az elveket figyelembe véve végzi pártépitő munkáját — ezen belül is, a tagjelölt-felvételi munkáját a Dalmandi Állami Gazdaság pártvezetősége. A gaz­daság területi nagyságát és dol­gozóinak létszámát figyelembe- veve nem sok a párttagok száma. De pozitívan értékelendő* az a ténykedésük, hogy nem töreksze­nek a párttagság minden áron való növelésére, de nem bízzák a spontaneitásra sem a szérvezet létszámának növekedését. Tuda­tos, a követelményeket elemző munka előzi meg a tagjelöltek felvételét. Egészségesen fejlődött az elmúlt évben a gazdaság párt- szervezete, a jelentkezők közül csak azokat vették fel tagjelölt­nek, akik megfeleltek a követel­ményeknek. Azon túl, hogy a munkaterületen példamutató munkát végez a jelölt, megvizs­gálják politikai, műveltségi és mozgalmi munkában végzett ta­pasztalatait is. Ezeknek a meg­szerzésére megteremtődtek a fel­tételek a gazdaság valamennyi üzemegységében. Közel 130-an folytatják tanulmányaikat az ál­talános iskola esti tagozatán, 25— 30-an járnak középiskolába, s a politikai oktatás különböző rend­szerében 230—260 párttag és. pár- tonkívüli ismerkedik még a szo­cializmus építésének alapvető kérdéseivel. A mozgalmi munka tapasztalatait, a szervezeti élet. a fegyelem alapelveit a különböző tömegszervezetekben sajátíthat­ják el a párt jelöltjei. A KISZ, a szakszervezet, a nőtanács előis- kolájává vált a gazdaság jövendő párttagjainak. A pártszervezet vezetősége különös gondot fordít a tömegszervezetek tevékenységé­re, munkájúk színvonalának emelésére. A pártvezetőség arra az elha­tározásra jutott, hogy a jelentke­zők előbb járják ki a párttagság előiskoláját, valamint alapköve­telményként szabta meg részük­re — és több esetben ilyen indok­kal halasztották későbbre a ké­relmezők felvételét — az általá­nos iskola nyolc osztályának el­végzését. Ezen a területen vég­zett tervszerű munkájukban a párt vezetői felfigyeltek arra is, hogy — a követelmény betartása mellett — a gazdaság különböző munkaterületei képviseltessék magukat a pártszervezetben. A pártvezetőség egy-egy tagja, az ajánlókkal együtt felkeresi a jö­vendő tagjelölt családját is. S ez lehetőséget teremt arra, hogy megismerkedjen a család hely­zetével, valamint tisztázzák a párttagsággal járó kötelezettsége­ket. Ezen elveknek figyelembevéte­lével mintegy 18 tagjelölttel nö­vekedett a pártszervezet az el­múlt év során. Találunk közöttük néhány agrármérnököt, az állat- tenyésztésben, a növénytermelés­ben dolgozókat, s a gazdaság hi­vatali munkájában résztvevőket is. S ahogy Seres János elvtárs, a vezetőség titkára elmondja, va­lamennyiükkel erősödött a párt- szervezet. Növekedett velük is azoknak a száma, akik mint párt­tagjelöltek a pártonkívüliek kö­zött is harcolnak a párt eszméi­nek terjesztéséért, hirdetik a párt célkitűzéseit, s tevékenységükkel elősegítik a társadalom jpvábbi fejlődését. K. L A minőség kifogástalan — a szállítmány indulhat Gyakran változik a modell a Bonyhádi Ruházati Ktsz konfek­ció-részlegében, hiszen a szövetkezeti konfekció-ipar feladata ép­pen az, hogy kis szériában állítson elő különféle ruházati cikke­ket. Az így készült konfekcióárukkal, ha a belkereskedelem meg­felelően ossza el az ország különböző területei között az árui, igen változatossá lehet tenni az öltözködést. Most is éppen cikkváltozás történt, a szalagon már az NDK részére készülő hétezer kötény előállításához fogtak hozzá, előtte készültek el azzal az ezer tavaszi—nyári leánykaruhával, amit a belkereskedelem rendelt. Képünkön Daradics Klára, a „Szövetke­zeti ipar kiváló dolgozója” jelvénnyel nemrég kitüntetett szalag­vezető Steib György meóssal együtt vizsgálja a leánykaruhákat, nincs-e olyan hiba a ruhákban, amit majd a kereskedelem szak­emberei, vagy éppen a vevők kifogásolnának. * í.

Next

/
Thumbnails
Contents