Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-17 / 64. szám

1963. március 17. fŐtSrii- MIfGTEI WÉPŰJSXÖ 3 Apadt a Duna Budapestnél és gyengült a zajlás Naponta 25 millió köbméter vizet vezetnek le a% elöntött területekről Budapestnél szombaton reggelre több mint húsz centiméterrel apadt á Duna, s 571 centiméterre csökkent a vízállás. A ' főváros feletti Duna-szakaszon is általá­ban apad, vagy változatlan a vízállás, legfeljebb pedig gyengén áradó. Ezekből a vízállási jelen­ségekből arra lehet következtetni, hogy a zajlás akadálytalanul vonul lefelé. ■ • ­Tiszalök fölött egy úsj,, kisebb jégtörőhajó aprítja a jegét' a Tiszán, hogysiettesse á jég el­vonulását. ' - •* '* . . A mellékfolyókon, főleg a;felső szakaszokon, általában csökkent a vízállás. A Zagyva Ujszásznál azonban pénteken este áttöréssé! fenyegette a gátakat. Szombat reggelig nem tudott betörni a víz a lakott területekre, és a vízügyi igazgatóság szakemberei­nek irányításával jelenleg is dol­goznak a gátak erősítésén. Né­hány nappal ezelőtt, a Rába Ko- roncónál áttörte a gátat, de az árvédekezők beavatkozása és az utóbbi vízállásósökkenés erednjé- nyefcént most * már * megszűnt - a" közvetlen- veszély, 1 •- v 'A' 'Metéórölóélái'• Iritéfcet' '.tájé­koztatása szerint a szombaton reg­gelre virradó' éjszaka ’’a Dunán­túlon 1—3 fokkal a fagypont alá süllyedt a hőmérséklet Az éj­szakai lehűlés megszüntette az olvadást, és csökkentette a pata­kok vízállását De a belvízzel el­öntött területeken sok helyen jég­réteg keletkezett a víz tetején. Ez lassítja' a belvízlevezetést, bár a jég alatt még folyik a víz. A vízügyi igazgatóságok újabb szi­vattyútelepek és hordozható szi­vattyúk '--.üzembehelyezésével mi nt_ 'ég/ ' 3’4' százaléknál' több’, vizét praelnek.:..vissza a folyókba. így 'jelenleg" 'náporitá' ■ cáákhem 25 millió köbméter víztől nventesí- 'tttr az elöntött'' területedét;' Befejeződött a Arcvonal V. Szófia (MTI). Háromnapos ta­nácskozás után szombaton dél­után befejeződött a Bolgár Haza­fias Arcvonal V. kongresszusa, amely megvitatta a szervezet te­vékenységét és meghatározta az elkövetkező években megvalósí­tandó feladatait. A kongresszus Todor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titká­rának, a bolgár minisztertanács elnökének a záróbeszédével zá­rult. Zsivkov a többi között megál­lapította, hogy a kongresszus meg­mutatta a nép szilárd egységét, kifejezte egységes akaratát, hogy továbbra is azon az úton halad­junk, amelyet a párt 1956-ós áp­rilisi plénuma és a VIII. kong­resszusa jelölt ki. A Hazafias Arcvonal előtt álló feladatokról szólva Zsivkov han­goztatta, legfontosabb teendő a szocialista demokrácia kiszélesí­tése, minél szélesebb tömegek be­vonása a népi tanácsok munká­jába és az új embertípus, a szo­cializmust és a kommunizmust építő ember kinevelése. Befejezésül a nemzetközi hely­Bolgár Hazafias kongresszusa zetről szólva Todor Zsivkov egye­bek között megállapította; az im­perialisták hasztalan reményked­nek abban, hogy a kommunista és munkáspártok közötti nézetel­térések megbonthatják a nem­zetközi kommunista mozgalom egységét, és szakadást idézhetnek elő. Két újább légijárat indul A MALÉV — a debreceni és a miskolci járatok megindítása után — újból légiösszeköttetést teremt Budapest—Pécs és Buda­pest—Szeged között is. Keddtől, március 19-től kezdve Budapest és Pécs között a járat munkana­pokon Budapestről 7 óra 10 perc­kor, illetve 16 órakor,. Pécsről pe­dig 8 óra 15 perckor, illetve 17 óra 5 perckor indul. fl társas termelés bővítése mellett foglalt állást a Jugoszláv Oolgozó Kép Szocialista Szövetsége Belgrád (MTI). Pénteken. Belg- rádban megkezdte tanácskozásait a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocia­lista Szövetsége országos bizott­ságának IV. plénuma. A plénum a jugoszláv mező-: gazdaság kérdésével foglalkozik. Krszto Popivoda-nak, a. szövetség országos bizottsága titkárának be­számolója hangsúlyozta: a hét­hektáros földmaximum-alkot- mányban biztosított tulajdonjogá­nak érintése nélkül és a társa­dalmi szektor földtulajdonának bővítésén kívül is olyan termelési formák és kapcsolatok fejleszt­hetők a szocialista szektor és az egyéni termelők között amelyek mind közelebb viszik az egyéni termelőket a társastermeléshez. Ezt a folyamatot — mutatott rá — gazdasági intézkedéseken kívül más intézkedésekkel is elő kell segíteni. A szónok végül leszögezte, nem az elavult felszereléssel és kez­detleges munkamódszerrel ter­melő, elszigetelt kisbirtok, hanem a magasfokú, termelékeny tár­sastermelés nyújt kedvező táv­latokat a falu dolgozóinak, első­sorban azoknak a fiataloknak, akik a mezőgazdasági termelés­ben látják hivatásukat. Százhúsz millió nyereségrészesedést osztanak az idén a könnyűiparban A könnyűipari vállalatok múlt évi munkájáról készült mérleg- beszámolók felülvizsgálata rö­videsen befejeződik, de az ed­digi összegezésekből már most kitűnik, hogy előreláthatólag a tavalyihoz hasonló összegű nye­reségrészesedéshez jutnak a dol­gozók. Az előző évben ugyanis a minisztériumhoz tartozó üze­meknél átlagosan tíz napi bért tett ki a felosztható nyereség- részesedés, az idén pedig, az elő­zetes adatok, szerint; ’ megközelíti aj'tizenegy napi,' bért. Iparágan­ként’, üzémenitértt ; ez az- ösáz’eg a^’önfciáh váltakozó: a pamut-, a gyapjú-, a kötszövő-, a ruha. és a nyomdaiparban az átlagosnak megfelelően tíz napi bér körül lesz a részesedés, a bútor- és a len-kender-iparban 19, illetve 15 nap munkabérével azonos össze*í get kapnak az üzemek, a cipő- és bőriparban azonban az átlagos, nál jóval kevesebb lesz. A könnyűipar 176 nyereség- részesedésbe bevont vállalata kö­zül mindössze tíz kisebb gyár nem teljesítette a feltételeket, 18 vállalat viszont a nyereségrésze­sedésnél a maximumot kapja. Tavaly a könnyűiparban, bár az exporttervet magasan, 7,1 szá­zalékkal túlteljesítették,;-,a. költ­ség-színvonal. mégsem ;r' -javult olyan . mértékben, áh.ogy ' á . tejrV megkívánta,’ ezért .arány Jag i ripfri túl nagy összeg a befizetett több­let-nyereség, illetve az abból ré­szesedésként felosztható rész összesen mintegy százhúsz millió forint nyereségrészesedéshez jut­nak a könnyűipar dolgozói. Tsz-villamosítás, építkezés, talajvédelem Három fontos kérdésről röviden Schwebl Károly, a Tolna me­gyei Tsz Beruházási Iroda veze­tője elmondotta, hogy a termelő- szövetkezetekben folytatódnak a tavaly félbe maradt építkezések és megkezdődött az idei program megvalósítása. Jelenleg, az . idő jobbra fordultával 11 raktárpad- lásos istállón dolgoznak a kőmű­vesek. Folytatódik a tsz-majorok villamosítása is. Az idén négy közös gazdaságban fejezték be ezt a munkát: az izményi Gábor Áron Tsz-ben, a kisdorogi Már­cius 15. Tsz-ben, az őcsényi Kos­suth Tsz-ben, a bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz-ben. Megtörtént a műszaki átadás is. A tolnai Aranykalász Tsz-ben és a ka­kaséi termelőszövetkezetben még dolgoznak a villanyszerelők. E hét elején több közös gaz­daságban megkezdték az építő­anyagok helyszínre történő ki­szállítását. 1963-ban a Beruhá­zási Iroda irányításával folynak a Koppány-völgyi talajvédelmi munkák. Ezek műszaki előkészí­tése tizenegy közös gazdaságban megkezdődött. Megkezdődtek az öntözési szakvizsgák A Lengyeli Mezőgazdasági Szak­iskolában megkezdődtek az öntö­zési szakmunkás-vizsgák. Ezek­ben a napokban • mintegy ötven termelőszövetkezeti tag ad szá­A MALOM KEDDEN INDUL A riadót vasárnap hajnalban rendelték el. A máskor oly bé­kés Koppány most mintha meg­vadult volna. A partra érkező első emberek ezt látták: piszko­san, haragosan áramlik a víz, s a malom alatt hatan—heten két­ségbeesett igyekezettel próbálják eltömni a szivárgást. Percről- percre emelkedett a víz. Gaál Jó­zsef, a malom vezetője szorongva gondolt a legrosszabbra. — A malom körülbelül 6 mil­lió forintot ér — fordult meg a fejében — a raktárban pedig 24 vagon búza vár őrlésre. Ha víz alá kerül... — Ha kitör a malom mellett — állapították meg a gáton szorgos- kodók — a sportpályán keresztül szabad útja lesz a víznek a vas­útállomás és a falu alsó vége fe­lé. Házak, családok forognak ve­szélyben... — Ide, ide, itt kell erősíteni, a transzformátor mellett — kiabál­tak mások —, mert ha ezt elönti, még villanyunk sem lesz. Hajnalra megelevenedett az egész környék. A gyengén pislákoló fá- radtolaj-fáklyák és a mű­velődési házból kölcsönvett ref­lektorok fénye mellett ásót, lapá­tot forgató emberek sziluettje ve­tődött a vízre. A folyó pedig zú­gott, morgott, mint valami dühös állat. Újabb és újabb rohamra indult a gyenge, töltés ellen. Ilyen vízre még nem emlékszem mióta szabályozták a Koppányi — ez volt az első szava Csík Lász­lónak, a Koppányvölgyi Víztár­sulás kubikos-brigádvezetőjének. Aztán Kovács Józseffel, a társu­lás elnökével felmérték a hely­zetet. — Homokzsákokkal kell véde­kezni. Itt — álltak meg a malom bejáratával szemben — a föld is megfelel, de az gyorsan kell, kü­lönben megtelnek az aknák, s a gépeket nem tudjuk megmenteni. Lejjebb, a veszélyes kiskanyarnál homokzsákokkal kell eltorlaszol­nunk... Munkához látott a brigád, s azok is, akik közben a riadóra ér­keztek a faluból. Sok névtelen ember dolgozott a parton, olya­nok, akik még a nevüket sem íratták fel sehova., — Szabó István, a járási párt- bizottság titkára — emlékezik már a veszély elmúlta után Borzs Ignác — mellettem dolgozott. Hordta a zsákot ugyanúgy, mint én. Amíg azonban a veszély elmúlt, több nap telt el. A Csík brigád, a Turbó brigád, s mások, több mint ezer homokzsákot töltöttek meg a veszélyes ponton, s vállon cipelték a legkritikusabb szaka­szokra. — Csak minél távolabb a ma­lomtól — ez volt a legfontosabb alapgondolata a mentés tervének —, szolgál felvilágosítással Gom­bos József, a társulat technikusa. — Az ugyanis tiszta sor volt, hogy kitör a víz, de az nem volt mindegy, hogy hol... Hétfőn azonban még úgy gon­dolták: talán part között lehet tartani az áradatot De kedden megjött az eső Alig egy óra alatt felduzzadt a folyó, s újabb attakkal rohant a már elkészült friss töltéseknek és a homokzsákoknak. És az embe­rek fáradtak voltak. Csík László és tizenöt kubikos társa már ak­kor 31 órát dolgozott egyhuzam­ban. Húsz vagonnál is több ho­mokot hordtak szét a veszélyezte­tett pontokra. S mindezt utasítás nélkül, mert arra, hogy a társu­lat átvegye és irányítsa a véde­kezést, csak a veszély elmúlta után érkezett intézkedés. Pénteken a parton álltunk, ott, ahol a pusztító elem, a felduzzadt víz átszakította a töltést. Homok­zsákok, támkarók mutatták a nyomát. — Valósággal bömbölt, úgy ro­hant kifelé — emlékszik az ese­ményre Gaál János. — A malom azonban megmenekült. Értékes gépeink, gabonánk épen marad­tak, s a környék, a község nem maradt liszt nélkül. Kedden meg-J indultunk, őrölünk... Ha azonban ’ ott tör ki, ahol először akart, bi­zony súlyos kár ért volna ben­nünket. mot munkájáról. A termelőszö­vetkezetekben megyeszerte na­gyon várják az öntözési szakem­bereket, mert az idén tovább nö­velik az öntözött területek nagy­ságát. A tervben körülbelül 37 millió forint szerettei az öntözési gazdálkodás fejlesztésére. A tsz-ek újabb hétezer katasztrális holdon védekeznek majd öntözéssel az aszály ellen, s ezzel az öntözött terű let megkétszereződik. Ugyanakkor eddig nem volt elegendő számú szakember, s e téren jelentős előrehaladást jelent a lengyeli. tanfolyam hallgatóinak munkába állása. Elmúlt a veszély közvetlent A vízszint apad, de még mindig^ nyugtalan, felborzolt a Koppány. Sebesen rohan medrében, s hab-J jai között hordalékok özöne úszik.« Figyeljük a rohanó vizet, s Gom-’ bős József közben mondja el: nagyon veszélyes ez a nyáron sze-j líd pataknak tűnő folyócska. — Nekirohant a hídnak is —« mutatja a technikus —, s kis hí-j ján alámosta. Követ, betondara-< bokát vetettünk be a part meg-< erősítésére... Közvetlen veszély után jártunk! a tamási kritikus ponton. A ku-4 bikosok, meg a mentésben közre-j működő társadalmi munkások« derekas munkát végeztek. IjíemJ pusztult el a transzformátor, nem« roggyant meg a híd, nem kaptak^ vizet Tamási szélső házai, s a« vasútállomás sem. Most az utolsó simításokat vég-^ zik. Szárítják a zsákokat, szedik« össze a védekezésnél igénybevett^ eszközökét. S a malom, ami a« legnagyobb értéket képviselte.} kedden már dolgozik... Sz, I. Pécsett, a Mecsek legszebb részén, a város központjától 10 perc­nyire villanegyedben 1—3 szoba hallos OTP öröklakások eladók. Jelentkezés, felvilágosítás, tervek megtekintése OTP, Pécs, Kossuth L. u. 11. Tele­fon: 11—29 Beköltözhetőség: 1964. I. negyedév. i Irányárak: 1 szobás 125 000.—- Ft. 2 szobás 185 000.— Ft. 200 000.— Ft. 3 szobás 229 000.— Ft. (100)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents