Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-17 / 64. szám
2 fOLNÄ MEGYEI NEPÜJSÄ0 1563. március 11. MEMENTO: M q van a Párizsi Kommün [Munkához láttak az építők 92 éves évfordulója * A kommunárok falánál Élesen tűzött a nap. A Pere- Lac-haise temető hátsó, rézsútos kőfalánál találkoztam velük. A kommünárokkal, akik csak látszólag békések és mozdulatlanok. Akik a sírból is vádakat kiáltanak. tnintha élnének, s akiket minden látogató képzelete felidéz naponta sokezerszer. A márványtáblán játszadoztak a napugarak. Alatta sűrűn ültetett vijrös virágokat cirógatott a szél. ügy hatott, mintha földre terített, elevenné vált hatalmas vörös zászló lett volna. Néztem a sírokat. A köínmú- _nárok utolsó maroknyi csapata, "itt vívta súlyos élet-halál harcát eme' sírok között. Akik éleiben maradtak', azokat sebesülten is e fáihoz hurcolták, és gépfegyverrel oltották ki életüket. — Éljen a Kommün! Éljen az emberiség !* — kiáltották, és felcsendült ajkukon a nemzetközi proletariátus himnusza, az. Inter- naciohálé. Kegyetlen leszámolás kezdődött. A poroszokkal szövetségre lépett nemzetáruló úri söpredék tombolt. Patakokban ömlött a vér a Szajnába amelynek csendes vizét néztem, mielőtt a temetőbe indultam volna. A fal emlékeztetett! Elszorult á szívem az iszonyattól. Eszembe jutott az egyik feljegyzés, amely szerint az ellenforradalmi bri- gantilc az AUemagné-j kórházban az összes beteget, agyonlőtték, kisgyermekekkel, orvosokkal együtt. Ápi’ó kis jelvényeket pillantottam meg a földbe szúrva; A világ' minden tájáról elzarándokolnak a falhoz, hogy kegyelettel emlékezzenek a hősökre. Levettem a KISZ-jelvényt kabátomról, és a Mexikói Kommunista -Párt jelvénye mellé tűztornya „puha. földbe. Néztem a sokféle jelvényt.: és eszembe jutottak, amiket Marx írt le: »A Kommün az idegeneknek lehetőséget adott arra a tisztességre. hogy halhatatlan ügyért balhassanak meg«; Meghaltak! De áldozatukkal be a világ dicsőséga kibonírták nevüket örökre munkásmozgaliriának könyvébe; A párizsiak oldalán, tott vörös zászló alatt itt harcolt a lengyel Dombrowszky tábornök, a Chateaudun-t védte az olasz származású La Cecília, Párizs asszonyaival együtt harcolt Kru- kovszkaja, a forradalmár orosz írónő, a Kommün 88. zászló- alját a német Eschenlaub vezette, vállalta a küzdelmet loan Cer- natescu. a Párizsban élő román orvos és Ferrara Gola. a portugál forradalmár, s a magyar Frankel Leó a Párizsi Kommün egyik vezető egyénisége. Nemzetközi méretű harc lángja lobbant fel Párizsban. S a jó és rossz tapasztalatok egyaránt hasznára váltak a későbbi idők forradalmárainak. Nem lehet a márvány táblás, bábérkoszorús fallal szembenézni anélkül, hogy ne ébredjenek gondolatok az. emberben. Nem lehet úgy gondolni a hősökre, hogy. ne gondoljunk a mára. A győzelmekre!. A felszabadult és szocializmust énítő. csaknem egymilliárd emben-e. A hatalmas erjedésre, amely feltartóztathatatlanul meghozza a kommunizmus világméretű győzelmét. Még akkor este Párizs vörös övezetében a Francia Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaival találkoztam egy ifjúsági klubban. Utitársam szóbahozta az egyik fekete hajú. tizennyolc év körüli lánynak a Kommün emlékét. Figyeltem a lány .arcát. Eltűnt róla az önfeledt. vidám vonás, amely tá'rsaígás közben rá- rajzolódott. Szemében különös láng lobogott. A hangja belső izgatottságot árult el. — Párizsban ma több a kom- ,munár. ..Ezt ők-„is.- tudják! — mutatott a belváros irányába, — Minket nem lehet legyőzni! Mélyen belevésődtek emlékezetembe ezek a szavak, s a lány szenvedélytől tüzelő arca elővillan emlékeim közül, valahányszor Párizsra gondolok; H. T, A hosszantartó és a szokottnál jóval hidegebb tél csaknem teljesen tétlenségre kényszerítette az építőipar dolgozóit. Csak néhány építkezésen lehetett dolgozni, ahol sikerült belső munkát biztosítani. Most, hogy végre megjött a jó idő, véget lehetett vetni a két- háromhónapos „fagyszabadságolásnak” megélénkülhettek az építkezé sek. A késői kezdés miatt máris nagy a lemaradás az építkezések többségén. Már pedig a befejezési határidőket be kell tartani, hiszen az épülő lakóházakra, üzemekre, tsz-istállókra, magtárakra szükség van. Hogyan indult a munka, mit tesznek a lemaradások pótlására, ez iránt éredeklőd tünk két építőipari vállalatnál és egy szövetkezetnél. ‘ KOMLÓI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT; A gépesítés fokozásával és kétműsza- kos építkezéssel pótolják a lemaradást Indulás A télen megjavították a Bátaszéki Búzakalász Tsz-ben a gépeket, hogy mire kitavaszodik, megindulhasson a munka a földeken. Jung Bálint szerelő és Németh Emil ipari tanuló az utolsó simításokat végűi ezen az UTV 33,':48-as, 48 gom, trgk tor vontatás« A Komlói Állami Építőipari Vállalat Szekszárdi főépítésvezetősó gén Kiss Sándor főépítésveze- tő-haiyettestől érdeklődtünk, hogyan sikerült az indulás, milyen intézkedéseket tettek a lemaradás pótlására. — Komoly nehézségeket okozott a tél — mondta Kiss elvtárs. — Novemberben váratlanul jött az erős fagy és azóta jóformán a múlt hétig nem tudtunk miatta dolgozni Félbemaradtak olyan mun ká.ink — főként betonozások — amelyekkel még a tél beállta előtt el akartunk készülni. így a tél a tervkiesésen kívül egyéb károkat is okozott, amelyeket most kell helyrehoznunk. Terme lésben egyébként mintegy hat millió forint -a-lemaradásunk,- ezt. kell az év végéig pótolni. Építés- vezetőségeink dolgozói:' vállalták, hogy a lemaradás 25—30 százalékát a második negyedév végéig behozzák. A téli hónapokban fagyszabadságon voltak a munkások, csak gépjavítással tudtunk foglalkozni. Erre egyébként nagy szükség is volt, a kiesés pótlásának egyik útja ugyanis a fokoítottabb gépesítés lesz. — Milyen létesítményeket kell az idén átadni? — A szőlőkombináttal teljesen el kell készülnünk, tehát befejezni a szőlőfeldolgozó üzem és a pince építését, át kell adnunk a szekszárdi irodaházat, az ötvenlakásos bérházat és még két — a' lakianya mögötti részen épülő 24—24 lakásos bérházat, az AKÖV forgalmi telepét és a bonyhádi 12 lakásos bérházat, hogy csak a legjelentősebbeket említsem. El kell készülnünk a kórház emeletráépítésével és tetőtér-beépítésével is. — A gépesítés terén milyen intézkedéseket tesznek? — Mindenekelőtt fokozzuk a gépek kihasználását. Ezt segíti elő a kettős műszak is, ahol csak lehet kétműszakban szervezzük meg a munkát. Ez — amellett, hogy segít bennünket a szoros betartásában már egymagában. is növeli a gépek ki- Megféleiően el vagyunk fáévá gépekkel és ez lehe- \ <t&ué teszi, hogy az épületeknél az alapozástól kezdve alkalmaz- Izuk a gépeket. A most megkezdi ‘■detfe kiét új bérháznál torony- fdöBtiwaÄ Juttatjuk az alapokba is | a nagymennyiségű betont. Próbál- ^cozbuank edc&g is a gépi vakolás-^ —“ de az idén sokkal többet va- Jbolunifc géppel, mint tavaly. Ezen- ) kfenE bevezetjük a gépó simítást Í ás. EcfcBg -ugyanis csak a vakdó- babaresnák a falfelületre való felhordását végeztük- géppel. Nagyobb építkezéseinken megszervezzük a központi gépi habatcs- :• keverést és a habarcsnak csővezetékeit való szállítását. Tavaly készült e# a szekszárdi 300 ágyas &e-feő®ház építkezésénél a központi betonkeverő-telep, ahol -ömlesztve szállított eementet használunk, az idén mér ezt is üzemije helyezzük. Tervezünk egyéb intézkedésetünk az építő- és szakipari munkák között, hogy ezáltal is gyorsabban készüljünk eí egy-egy létesítménnyel. Már általánossá vált nálunk, hogy a vakolás előtt helyezzük el a víz- és villany- vezetékeket, az idén megpróbáljuk a burkolatokat is vakolás előtt elkészíteni, hogy a kőműveseknek csak egyszer kelljen egy-egy helyiséget bevakolni, ne legyen szükség a szerelők, burkolok utáni javításra. — Mi a helyzet a műszergyári építkezésen? — Tavaly év végéig körülbelül egymillió forinttal teljesítettük túl az eredeti tervet, ennyivel több munkát végeztünk itt el, mint vállaltunk. Egy kis résztől eltekintve, lényegében sikerült tető alá hozni az összes épületet. Most azonban komoly nehézségek jelentkeztek. A téli Szállítási korlátozások miatt az előregyártó üzemek sem tudtak dolgozni, a műszergyár építkezése pedig előregyártót! betonelemekkel történik. Nagyon vontatottan érkeznek a betonelem-szállítmá- nyok. Kaptunk Ígéretet a szállítás meggyorsítására, amennyiben ez valósággá válik, tartani tudjuk az ütemet, az idén beépítjük a tervezett 30 millió forintot. TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT: r , ' I Hatvan építkezésen kezdték meg a munkát, a télen előkészített munkahelyeken A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalátnál — mint, Bíró György főmérnöktől megtudtuk — nem töltötték tétlenül a téli hónapokat. Bár a kőművesek, ácsok, betonozok nem dolgozhattak — a vállalat kénytelen volt őket fagyszabadságra küldeni — a vállalat műhelyeiben serény munka folyt, készítették az ajtókat, ablakokat, előregyártott elemeket, dolgoztak a vasbeton-szerelők is. A kemény tél a kár mellett haszonnal is járt. A vállalat építkezéseinek jelentős része ugyanis a műúttói távol fekszik, és esős időben nehéz megközelíteni. A fagyott talaj azonban lehetővé tette, hogy mindenhova kiszállítsák az építőanyagokat, valamint a különféle nyílászáró szerkezeteket és előregyártott elemeket. Hétfőn, amikor teljes létszámmal megindult a munka a vállalatnál, a dolgozók már mind a hatvan építkezésen alaposan előkészített munkahelyet találtak. Az építkezések 1—2 hónapra el vannak látva anyaggal, hiány egyedül kavicsból van, néhány építkezésen. Mintegy négy—ötmillió forintot tesz ki az a kiesés, ami január —februárban a hideg idő miatt következett be. Ezt pótolni kell, aminek érdekében növelik a létszámot és fokozzák a gépesítést. Különösen emelőgépekben volt hiány az elmúlt években a vállalatnál ezt egy — a vállalatnál született — újítással küszöbölik ki, elektromos meghajtású „Pionír” darut szerelnek pótkocsira. — Milyen jelentősebb létesítményekkel kell elkészülni az első félévben? — tesszük fel a kérdést. — Tizenegy magtárpadlásos istállót építünk termelőszövetkezetekben. Van ezenkívül kilenc magtárunk, néhány baromfinevelőnk, tojóházunk. Tamásiban például kétmillió forintos beruházással építünk a tsz-nek égy tízezer férőhelyes tojóházat. Idei tervünkben — főként az első féléviben — legfontosabb a tsz-építkezések határidőre történő befejezése. Felkészültünk arra, hogy ezt a feladatot teljesítsük is. Itt azonban több helyen okoz nehézséget a szövetkezet segítségének hiánya. Felsőnyéken például még a múlt évben elkezdtük egy száz férőheiyes( másfél millió forintba kerülő magtárpadlásos istálló építését. A szövetkezet a szerződés megkötésekor ragaszkodott ahhoz, hogy 6 biztosítja a homokot és a kavicsot, lévén a közelben egy kavicsbánya. Az ősszel azonban elfogyott a kavics és a homok, kénytelenek voltunk leállni a munkával és még ma sem tudunk hozzákezdeni, mert a szövetkezet nem teljesíti vállalt kötelezettségét. Vontatottan végzi á dunaszentgyörgyi szövetkezet is az általa vállalt földszállítást a száz férőhelyes istálló építésénél. SZEKSZÁRDI ÉPÍTŐIPARI KTSZ: Negyvennyolc kislakás építését kezdik meg a következő hetekben te* fev összhangot «zeíwezKs -r a kóiMz «öntett lé>4 A „Szakály-testvérek” Szekszárdi Építőipari Ktsz-ben Telek István elnök tájékoztatott bennünket arról, hogy hétfő óta teljes kapacitással dolgoznak a szövetkezet brigádjai. Annak ellenére, hogy a téli hónapokban csak az építőbrigádok voltak időnkint fagyszabadságon, az év első két hónapjában csak ötven százalékos tervteljesítést ért el a szövetkezet. Van tehát pótolnivaló. A szövetkezet éves terve mintegy kétszeresét teszi ki a tavalyinak. Nagy erőfeszítésekre van tehát szükség a terv teljesítéséhez, a lemaradás pótlásához. Erre — mint Telek elvtárs mondja — tesítendő új lakótelep építését. A. KISZ lakásépítési akció keretében harmincnyolc családi ház épül itt. — Milyen előkészületeket tettek eddig? — Áttanulmányoztuk a terveket, megrendeltük az anyagokat. Egy-két héten belül befejeződik a kisajátítási eljárás, addigra megérkezik az anyagok egy része is, hozzálátnak a munkához. Közben a brigádokat is felkészítjük, hogy eredményesen tudjuk megoldani ezt a nagy feladatot, amilyen szövetkezetünk előtt még nem állt, — Építenek még ezen kívül is családi házakat? majd a következő hónapokban — A KISZ-akción kívül már tíz szerződés van a kezünkben, családi ház építésére. Ezzel együtt tehát negyvennyolc lakáskulcsai adunk át az idea az új háztulají dohosoknak, J. 4 adódik lehetőség, amikor beindul a nagyszabású lakásépítés. Most ugyanis még közületi munkákat végeznek a brigádok, de áprilisban megkezdik — szalagszerűen
