Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-15 / 38. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 15. Jól élnek az emberek az istenhátamögött KONZULTÁCIÓ Tudomány és termelés ii. — NEM LEPŐDTEM MEG TÚLSÁGOSÁN, amikor az üzem párttitkára magához kéretett. Tudtam, hogy valamilyen nagyobb jelentőségű pártmunkáról lesz szó. Nálunk, a Kismotor és Gépgyárban így van. Minden párttag kap kisebb, nagyobb pártmegbizatást. A választásokkal kapcsolatos pártfeladatra gondoltam, de amikor meghallottam miről van szó. nem tagadom, kicsit elgondolkoztam — mondja Fodor Mihály elvtárs. a XI. kerületi Kismotor és Gépgyár szerelőmunkása, aki kéthetes tan- íolyamot vezet a bátaapátl Aranykalász Tsz-ben. — Szép és felelősségteljes munkával szeretnénk megbízni Fodor elvtárs — emlékszik vissza a közte és az üzemi párttitkár közötti beszélgetésre. — Egy kis vidéki pártmunkáról lenne szó — így a párttitkár. — Vidéki? Csak nem Dunakeszire akartok ismét küldeni? — Nem. Ezúttal messzebbre kell menned. Tolnába, és annak is a legtávolabbi csücskébe — mondta az én párttitkárom, és az eléje kiterített térképen együtt kerestük meg küldetésem helyét, Bátaapátit. — És mi lenne a feladatom ebben az istenhátamögötti faluban? Csak nem tsz-t szervezünk ismét, mint annakidején Dunakeszin? — kérdeztem. — Á, dehogy. Ezt a munkát már régen befejezték a Tolna megyei elvtársak — mondta nevetve, és így folytatta. — Tanfolyam vezetésével bízunk meg, Fodor elvtárs, és nehogy azt hidd, csupán egy-két napról van szó. Két hétig tart a tanfolyam, és a bátaapáti tsz-tagok már várnak — mondotta. — Hát így történt,, ez az előzménye annak, hogy én Bátaapáti községbe kerültem, és az elvtársnővel itt találkoztam. — Hogy milyen tapasztalatokat szereztem? Várakozásomon felül jókat. Érdeklődőek a bátaapáti emberek, szívesen politizálnak, és szívesen tanulnak. Az első foglalkozást harmincötén hallgatták meg: a VIII. pártkongresszus anyagából, a szocializmus alapjainak lerakásáról szóló előadást És milyen nagyszerű volt az előadás utáni vita. amely két irányban folyt. Köztem és a hallgatóság között, de szenvedélyesen vitatkoztak egymás között is. öröm volt hallgatni, ahogy beszéltek az eredményekről, és szemtől- szembe egymás hibáiról. És még- egy nagyszerű tapasztalatom van. Nagyon jól érvényesül a tsz-ben az összefogás szelleme. Önkéntelenül is a mi üzemünk szocialista brigádjai jutottak eszembe, amikor tanúja voltam az alábbi esetnek: Az előadást már befejeztük, de még egy jó ideig együtt maradtunk. Beszélgettünk. Egyszer csak jön az egyik foga- tos, és mondja, már kilenc óra is elmúlott, és nem érkezett meg az a szánkó, amelyik az orvosért ment a szomszéd faluba. Az történt ugyanis, hogy Czank János tsz-tag fia megbetegedett. A tsz- vezetőség azonnal intézkedett. Szánt menesztett a szomszédos községbe orvosért. Elmúlt egy óra. két óra, sőt már kilencre járt az idő, a fogat és az orvos sehol. — VALAMI BAJ TÖRTÉNHETETT a fogatossal, elakadt a hófúvásban — mondták a tsz- tagok. és négy fogatos egy szánnal azonnal útnak indult keresésükre. A világért sem lehetett volna hazatanácsolni az embereket. Már 10 óra felé járt, amikor az orvos és a fogatosok vala. mennyien megérkeztek. Mint kiderült, nem volt különösebb baj, csak annyi, hogy dr. Csanádj György körzeti orvosnak mő- csényi, zsibriki és mórágyi betegeit kellett sürgősen meglátogatnia, és miután a fogatos vállalkozott arra, hogy az orvost az egyik betegtől a másikig szállítja, így történt a késés. — Ha tudom azt. hogy ilyen riadalmat okoz egy ember távolléte, a világért sem veszem igénybe a szánt — mentegetőzött a fiatal orvos, de mindjárt hozzá is tette. — Tudják, emberek, milyen nagyszerű érzés látni, hogy egy ember keresésére az egész falu népe megmozdult. A családok látogatása — eddig '14 családot látogattam meg —, csak megerősítette jó tapasztalataimat — folytatja Fodor Mihály elvtárs, a kéthetes téli tanfolyam vezetője. JÖL ÉLNEK BÄTAAPÄTIN a termelőszövetkezeti tagok. A legtöbb helyen jól berendezett és tiszta a lakás, de nem hiányzik a rádió, a lemezjátszó és a mosógép sem. őszintén szólva ez nagyon meglepett. Elmondhatom, ió benyomásokkal megyek vissza Budapestre. A bátaapáti tsz- tagok szorgalmasan dolgoznak és I olyan közösségben élő emberek, akik munkájukkal meg tudják teremteni • a jólétet és a bodogu- lást. ebben az istenhátamögötti A fejlett szocialista és tőkés országokban a tudományos műhelyek különböző típusai rohamosan gyarapodnak. A szocialista országok felsőoktatási intézményeiben is egyre nagyobb szerepet kap a tudományos kutatómunka, s az oktatás, nevelés mellett mint harmadik tényező határozza meg a felsőoktatási intézmények munkájának jövőjét. A Szovjetunióban például 1955 és 1959 között 71 százalékkal, évi átlagban 14,3 százalékkal növekedett a tudományos intézetek dolgozóinak létszáma. A tudományos kutatóintézetek száma az elmúlt 20 évben több mint kétszeresére növekedett, s 1959 és 1961 között mintegy 600 új tudományos intézményt hívtak életre a Szovjetunióban. A tudomány közvetlen termelőerővé válásának második tényezője a termelés jellegének megváltoztatása a tudomány hatására. E folyamat során a termelés valamennyi anyagi elemében (energia, munkaeszköz, munkatárgy) átcsoportosulás megy végbe. A termeléshez szükséges energia előállításának új forrásai nyílnak meg az atomenergia fel- használásával, s a termonukleáris folyamat „megszelídítésével”. A vezető ipari országokban a vil- lamosenergia-szükséglet minden 10 esztendőben megkétszereződik, minden 33 évben pedig tízszeresére növekszik. A legközelebbi évszázadokban a szüntelenül növekvő igények mellett a vízienergia és a szerves eredetű üzemanyagok (szén, ásványolaj, gáz, stb.) már nem tudják kielégíteni a villamosenergia-szükségletet. Az atom- és termonukleáris energia előállítása megoldja ezt a problémát. A rendelkezésre álló urán- és tóriumkészletek több mint 50 ezer esztendőre kielégíthetik az emberiség villamosén er- gia-sztikségletét. A szén- és ásványolaj helyettesítéséhez mindössze 400 tonna deutériumra van szükség. Az emberiség a növekvő számú atomerőművek segítségével nem csupán fedezni tudja „tü- zelőanyag”-szükségletét, hanem jelentékenyen meg is sokszorozhatja készleteit. Az atomerőmű a tapasztalat szerint gazdaságosabb is az olyan hőerőműnél, amely távol fekszik a szénlelőhelyektől, vagy gyenge minőségű üzemanyaggal dolgozik. Az atomerőmű kezelő személyzete nem egészen harmadrésze a hőerőműének. Teljes mértékben automatizálható, nem szennyezi a levegőt korommal és füsttel. Az iparban egyre nagyobb tért hódít a termelési folyamatok komplex gépesítése és automatizálása, amely a munkaeszközökben teremt forradalmi változást. A termelés automatizálása napjainkban a technikai haladás fő Iránya. Az automatizálással elvileg az anyagi javak korlátlan bősége megteremthető anélkül, hogy a nyersanyagok késztermékké történő átalakulásának egész folyamatát emberi kéz érintené, vagy az ember közvetlenül beavatkozna a termelési folyamatba. Az automatizálás legkorszerűbb formái nemcsak a fizikai munkának, hanem a termelés közvetlen irányításának és ellenőrzésének a gépesítését is lehetővé teszik. Jelenleg az iparilag legfejlettebb országokban az egyes gépek és munkafolyamatok automatizálásáról egyre inkább az automata gépsorok széles körű alkalmazására térnek át, de nem kis számban ismertek teljesen automatizált üzemek is. Világszerte ismert a szovjet Sztanko- konsztrukcija Művek, ahol a fémanyagot villamos kemencébe rakják, majd számos gépi művelet után szállításra kész dugattyúk I hagyják el az üzemet. A folya-' mat alatt 1500 elektronikus műszer ellenőrzi az automata gépek munkáját. Ford Cleveland-i üzemeiben 42 gép 14 perc alatt állít elő motort úgy, hogy a gépek az ember közvetlen beavatkozása nélkül 532 műveletet végeznek el. A programvezérléses, gyorsműködésű, automatikus elektronikus számológépek megalkotása lehetővé teszi a termelési folyamatok azelőtt ember által végzett vezérlési funkcióinak teljes helyettesítését. Nem kevésbé változik a termelés harmadik anyagi eleme, a munka tárgya sem a kémiai kutatások nyomán létrejött és létrejövő műanyagok, valamint a nyersanyagbázis kiszélesedése révén. A munka tárgyaival szemben a termelésben támasztott új követelményeket egyre tökéletesebben elégítik a ki a műanyagok. Könnyű fajsúlyúak, egyenletes minőségben gyárthatók, könnyen, és sokféleképpen megmunkálhatok, s különböző természeti és mesterséges tényezőkkel szemben nagy ellenálló képességgel rendelkeznek. Legfőbb jelentőségük azonban az, hogy ma niiiiiiiiiiüi': iHMiiiiMiw •iiiiuiniiiBitiii': «iiinnnw; !■«». már adott célra meghatározott tulajdonságokkal rendelkező műanyagok gyárthatók, mondhatni „rendelhetők”. A vegyipari termékek és kémiai eljárások nagy szerepet játszanak a mezőgazdaság korszerűsítésében is. Felhasználhatók mint műtrágyák, talajjavító eszközök, gyomnövény- és rovarirtó-szerek, az állatok fejlődését serkentő anyagok, stb. A kemizálás előrehaladása egyik fő tényezője a terméshozamok és termelékenység ugrásszerű emelkedésének. A tudomány közvetlen termelőerővé válásának harmadik feltétele az ember termelési helyének és szerepének megváltozása. Ma az ember, mint az anyagi javak termelője, még közvetlenül vesz részt a termelési folyamatban, s a jelen generáció még továbbra is — nem kis mértékben fizikai erőkifejtése révén — részt fog venni, A szocializmus teljes felépítésével, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának tökéletesedésével a termelés hatékonyságát egyre kevésbé a közvetlen élőmunka-ráfordítás, s egyre inkább nagyobb és döntő súly- lyal a tudomány általános színvonala és technológiai felhasználásának foka fogja meghatározni. A kommunizmus társadalma arra hivatott, hogy megváltoztassa a termelésről, a termelés anyagi és műszaki alapjáról, a termelők szubjektív oldaláról, az emberről kialakult összes elképzelést. A kommunizmusban a munka az eddig kevés szakképzettséget igénylő, nehéz munkából új tartalmú munkává válik, amely szervesen összeegyezteti a fizikai és szellemi funkciókat, s egyre mélyebb kapcsolatba kerül a tudományos tevékenységgel, a termelési folyamat új tartalmával. A szocializmust és kommunizmust építő országok egész kulturális és művelődési politikája a munkások és termelőszövetkezeti parasztok általános műveltsége és szakképzettsége növelésére irányuló tevékenysége figyelembe veszi e távlati feladatot és célkitűzést. A tudomány eredményeinek teljes kibontakoztatása, a tudomány közvetlen termelőerővé válása, s ezzel a termelőerők szinte korlátlan fejlődése, s az ember javára való felhasználósa csak a kommunista társadalomban valósulhat meg. A tudomány és a műszaki haladás új vívmányainak, az atomenergia békés felhasználásának, az automatizálásnak, a kemizálásnak a megvalósítása ugyanis a termelés tárfaluban. Pozsonyi Ignácné luniiiiiiiiiin- '»Hiimunuuii 'iiniiiwiiiiiiin MiniMm- niimimiwii» : -nitmiimmniH' -nmiiiwim» «iimmt huimiiwiuiiih) hmihhmm» mmmmm: mmimmimim-' imiiminh» •mnniiiiHmiii- mm /peirGé<z ereklyéje 115 évvel ezelőtt jelent meg a Kommunista Kiáltvány Azon a napon, amikor a Kommunista Kiáltványról hangzott el előadás, a 10 órás szünetben Szirosz Petrosz, aki mellettem ült, egy könyvet húzott elő táskájából és elém tette. Többen-körénk gyűltek és nézegették a különös, elsárgult, görögbetűs könyvet. A Kommunista Kiáltvány első görögnyelvű . kiadása volt. Petrosz érdekes történetet mondott' a könyvvel kapcsolatban. Kiderült, hogy a görög szabadságharc idején egy rendőrkapitányságon találtak rá az elkob- .zott tárgyak halmazában. Petrosz a legfiatalabb partizánok közé tartozott. Tizenhat éves volt akkor. A kapitányságot rövid tűzharc árán foglalták el. Mindent átkutattak. Rábukkantak néhány besúgó nevére is. A rendőrség sok embfert beépített a munkásmozgalomba. Peirosz megtalálta a könyvet. Belelapozott. Sokáig nézegette, s aztán eltette kenyérzsákjába. Két hét múlva vette megint kézbe. -Olvasni kezdte. Ugv érezte min- -den sorát neki írták.- A borítólap alatti oldalon a 'rendőrség pecsétes bejegyzése ■arról árulkodott, hogy a könyvet 1910-ben kobozták el. A harcok szünetében sokat nézegette a könyvet, amely a barátja lett, lelkesítette és erőt kölcsönzött neki. A borítólapon vérnyomokat fedezett fel. Tűnődött. Vajon kinek a 'vére? Hártyán áldozhattak már vért és életet a szabadságért azok közül, akik e könyv tanítványai voltak? Amikor elbukott a szabadságharc. az utóvédekhez osztották be. Az utolsók között hagyta él a görög földet. Egy folyón kellett átúsznia. Csak a géppisztolyát és a könyvet hozta magával. Baráti országba került. Zokogtak körülötte honfitársai. Sokan úgy vélték minden örökre elveszett. Neki is vérzett a szíve, de nem sírt. Hatodszor is nekilátott, hogy elolvassa a könyvet. A Kommunista Kiáltvány erőt adott neki. Érezte, hogy nincs egyedül. Hogy egy országban elszenvedett vereség nem jelent hukást. Mert a nemzetközi kommunista mozgalom egy-egy osztagát, ha érik is vereségek, ezek a vereségek eltörpülnek, a hatalmas világméretű győzelmek mellett. A világ feltartóztathatatlanul halad a kommunizmus felé. És a könyvből magyarázott azoknak, akik letargiába estek, akiken erőt vett a szomorúság, a csüggedés. Érezte a hatást! örült, ha megnyugvást adhatott beszédével a kétségbeesésben vergődő embereknek. Egyszer egy írástudatlan, félvak mohamedán paraszt, aki a harcok végén véletlenéig folytán keveredett a partizánok közé ' megszólította: „Te diák! Hallottam, hogy csodatevő könyv van a birtokodban. Olvass nékem belőle.” Elolvasta neki elejétől a végéig. Az öreg misztikus dolgokat várt és a valósággal , találkozott. Nem értett meg mindent, de amit megértett azt örökre megjegyezte. Világossá Vélt előtte a szabadságharc értelme és egy valami: hogy szegény és gazdag, elnyomó és elnyomott mindig és mindenhol harcban állt egymással. Hogy a világ minden elnyomottjának össze kell tartani, mert az egység adja az erőt. Petrosz beszélt. Mi a könyvet néztük. A könyvet, amely emberszíveket lobbantott lángra, s megvilágította a sötétben botorkálok előtt a kivezető utat. Rágondoltunk a könyv testvéreire is, akik orosz, angol, kínai, német, spanyol nyelven ugyanazt az igazságot mondták el több mint százesztendőn keresztül az embereknek. S a szavak meghódították az embereket. „Anyagi erővé vált” a gondolat. Az elnyomottak megértették mi a teendő. A világ jelentős részén lerombolták a régit és új életbe kezdtek, s ahol még nem győztek ótt fáradhatatlan buzgalommal készítik elő n győzelmeket. Véget ért a tízperc. Petrosz óvatosan, újság közé csúsztatta a könyvet, amelyet ereklye gyanánt őriz és visszatette a táskájába. Azóta sokat gondoltam erre a rendőrségi irattárból, mondhatnám úgy is,, börtönéből szabadul1 görög kiadású Kommunista Kiáltványra. Hiszem, hogy eljön az idő, amikor a görög munkásmozgalom története kiállításán százezrek tekintik meg hazájában, amelynek athéni nyomdájában megszületett. H. T. sadalmasodásának további nagy mértékű fokozódását eredményezi, s ez parancsolóan megköveteli az egész társadalom gazdasági életének tervszerű irányítását. A tudomány és technika mai forradalma azonban nemcsak a tőkés rendszer kereteit, feszíti szét, hanem az országhatárokat is. A tudomány termelőerővé válásának folyamata nem valósulhat meg a meglévő oi-szághatárok között. Objektíve szükségessé válik a szocialista országok termelésének, tudományfejlesztésének nemzetközi összehangolása. A tudománynak nem lebecsülhető hatása van korunk társadalmának nagy kérdéseire. Korunk fő célkitűzéseinek megvalósításában: a béke megőrzésében és a két világrendszer közötti békés gazdasági és kulturális versenyben megkülönböztetett szerephez jutnak a tudományok művelői. A nukleáris világkatasztrófa elleni harc élvonalában tevékenykednek a világ haladó tudósai, s egyre szorosabban kapcsolódnak össze a békéért küzdő tömegek mindennapi munkájával, harcával. Illés János Szántó Lajos az MSZMP Tudományos és Kulturális Osztályának munkatársa.
