Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-15 / 38. szám
Jt. fffTTn ÍMtrtT.Ftftftj'Vf. PCTKSft.jrTFK! XIII. évfolyam, 38. szám. ARA 60 FILLÉR Péntek, 1963. február 15. TOLN/ ^Yi! Oltótanfolyam Szekszárdon (3. o.) Bagdadban tovább folyik a hajsza a kommunisták után (3. o.) Vasutasok a télben (X o.) Iván Gye, egy napja ~] yenyiszovics Y napja (4. o.) * ii^ Losonczi Pál és Soczó József a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet taggyűlésén Az összefogás és a szorgalmas munka gazdag zárszámadást eredményezett Benke Valéria elvtársai látogatása a paksi járásban Szerdán délelőtt, a régi megyeháza nagy tanácstermében tartották a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz zárszámadó közgyűlését. Megjelent Losonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, földművelésügyi miniszter. Soczó József, a Megyei Pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a Járási Pártbizottság titkára, dr. Vígh Dezső, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Kalmár József, a Városi Tanács vb-elnöke. Délelőtt 10 órakor kezdődött a zárszámadó közgyűlés. Heimann Ferenc elnök tartotta meg a vezetőség beszámolóját. A közös gazdaságnak ez volt a második zárszámadása. Heimann Ferenc elnök bevezetőjében a szövetkezeti gazdák szorgalmát' méltatta. »E gazdag zárszámadás az összefogás, a szervezettség és a szorgalmas munka eredménye« — mondotta. Egy munkaegység értéke prémiummal együtt 19.40 forint. Ha a terményeket piaci árakra számítjuk át, akkor 61,30 forintot ér minden Ä zárszámadó közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, és a következőket mondotta: »Engedjék meg, hogy a Béri Balogh Ádám Tsz tagjait üdvözöljem azokért az eredményekért, amelyeket elértek«. Majd közvetlen, baráti hangon válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Losonczi elvtárs korábban a barcsi Vörös Csillag Tsz elnökeként dolgozott évekig, és a szövetkezeti emberek gondjait, Örömeit közelről ismeri. Elmondotta, hogy egyesek úgy vélik, a fiatalok az átszervezés miatt fordítottak há.tat a paraszti munkának. Az elvándorlás azonban világjelenség. Nyugat-Németországban nem volt átszervezés, mégis nagyarányú az elvándorlás a falvakból. Ugyany. nyira, hogy a nyugatnémet mező- gazdaságban jelenleg 700 000 olasz és többezer görög dolgozik. Hogy a fiatalok egyrésze hátat fordított a mezőgazdaságnak, annak az az oka, hogy a mezőgazdaságban még mindig elmaradottabb eszközökkel dolgoznak. »Nem a pénz dönti el, vagy határozza meg az elvándorlást, hiszen tudunk olyan termelőszövetkezetről, ahol sokat osztanak és méeis kevés a fiatal. Inkább az lenne a baj. ha a fiataloknak nem lenne hová menniük« — állapította meg a miniszter elvtárs. Majd arról szólott, hogy továbbra is fontos feladat korszerűsíteni a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy ilyen módon is enyhüljenek a valóságban meglévő gondok. Losonczi elvtárs részletesen beszélt arról a segítségről, amelyet a párt és a kormány nyújt _ a termelőszövetkezetek megszilármunkaegység. A tagok átlagkeresete egy munkanapra 102,42 forint. Ezek a számok mindennél jobban beszélnek, igazolják, hogy a dolgos ember a termelőszövetkezetben megtalálja számítását. A szövetkezet gazdái áruértékesítési tervüket 133 százalékra teljesítették. A népgazdaságnak sem maradtak tehát adósai, több élelmiszert adtak, mint amennyit terveztek. A beszámoló arról tanúskodik, hogy a gazdaság minden téren előbbre lépett. 1962- ben a tagok megteremtették annak feltételét, hogy egy év múlva a megye legjobbjai között emlegessék a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezetet. Erről beszélt Tam József brigádvezető. és mások is. A felszólalók közül az idősebb tagok Losonczi Pál elvtársnak elmondták, keveslik a nyugdíjat. Arra kértek választ, nincs-e rá mód, hogy a nyugdíjat a kormányzat felemelje. Szóba került az is, hogy kevés a tsz-ben a fiatal, és mi az elvándorlás oka. dításóhoz. Hangsúlyozta azonban, hogy elsősorban azért minden a szorgalmas munkán, a lelkiismeretes és hozzáértő vezetésen múlik. »Mi minden lehetőt megadunk, elősegítjük, hogy kedvezően alakuljanak a termelőszövetkezetekben az eredmények. Soczó József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára elmondotta. hogy egy évvel ezelőtt is részt vett a Béri Balogh Ádám Tsz zárszámadó közgyűlésén. Akkor a felszólalók többsége még panaszkodott; Egy évvel ezelőtt a termelő- szövetkezet elnöke azt mondotta, olyan lesz a tsz, amilyenné a tagok és a vezetők teszik. Ez bebizonyosodott. A jó munka meghozta a maga gyümölcsét, nagyobb eredményeket értek el, mint amennyire számítottak. Soczó József elvtárs hangsúlyozta, nagyjelentőségű az, amit nem lehel forintokban lemérni: a Béri Balogh Ádám Tsz tagjai Dr Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter. Fejér megve listavezető képviselőjelöltje a szerdai és csütörtöki napot választói körében töltötte,, szerdán egy kaDe az már a tagok dolga és feladata, hogy valóban megszilárduljon a közös gazdaság. Ez kizárólag rajtuk és nem rajtunk múlik« — mondotta. »Az idősebb tsz-tagok elmondták, hogy a nyugdíj kevés. Megmondom őszintén, hogy én maguknak nem tudok adni semmit. Ami ebben az országban van, azt a munkások és a parasztok állítják elő. Amit tehát a termelőszövetkezeti öregek kapnak, azt sem mi adjuk, hanem a munkások és a parasztok. A tsz-tagok havonta 27 forintot fizetnek erre a célra. Ebből országosan összejön körülbelül 800 millió forint, s ebből mi kifizetünk havonta az idős tsz-tagoknak 900 millió forintot. Akkor, és úgy lehetne többet adni, ha a népgazdaság anyagi ereje; lehetővés tenné, de jelenleg még nem teszi lehetővé« — mondotta Losonczi elvtárs, majd részletesen ismertette az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, valamint a nehézségeket. Nyíltan és őszintén beszélt, a szövetkezeti gazdák megértették, és helyesléssel fogadták a miniszter elvtárs válaszát. Losonczi elvtárá azt is elmondotta, hogyha egy év alatt, 1963-ban a gyenge tsz- ekben a lehetséges változás megtörténne, ha a közepesek is előbbre jutnának, akkor a kormányzat bátrabban merne ígérni. Felszólalásánk befejező részében a közelgő választásokkal foglalkozott. most már világosan látják, hogy ez az út helyes, hogy a nagyüzemi gazdálkodástól nem kell félniök. Ha úgy dolgoznak, mint ahogy tavaly, akkor tovább növelhetik jövedelmüket. Soczó elvtárs elmondotta, hogy két nehéz esztendő áll a tágok háta mögött. Az időjárás sem kedvezett és mégis sikerült meg- szilárdítaniok gazdaságukat. Lehet és kell is fokozni tehát az eredményeket. A zárszámadó közgyűlés jó és derűs hangulatban ért véget. Losonczi Pál. Soczó József. Szabópál Antal, dr. Vígh Dezső és Kalmár József a délutáni órákat a termelőszövetkezeti gazdák társaságában töltötte. tonai egységet látogatott meg. Csütörtökön pedig részt vett és beszédet mondott a Székesfehérvári Villamossági- Televízió- és j Rádiókészülékek Gyárában meg- I tartott választási gyűlésen, Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, a Tolna megyei képviselőjelöltek listavezetője csütörtökön egész napos látogatást tett a paksi járásban. Délelőtt a járás vezető propagandistáival találkozott, s tájékoztatta Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Tolna megye országgyűlési képviselő- jelöltje, csütörtökön Szekszárdra látogatott. Délelőtt felkereste a Szekszárdi Nyomdát, ahol Széli István igazgató, Kettinger Ká- rolyné párttitkár és Önódi JóA mezőgazdasági tudományos intézmények küldöttei és a lucernatermesztésben legjobb ered- ményt elért termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gyakorlati szakemberei csütörtökön kétnapos országos tanácskozásra gyűltek egybe a Földművelésügyi Minisztériumban, hogy megtárgyalják egyik legfontosabb takarmánynövényünk, a lucerna hozamnövelését, illetve a jövedelmező lucernamag-termesztést segítő korszerű agrotechnikai, agronómiái és növényvédelmi módszerek elterjesztésével kapcsolatos tennivalókat. Izinger Pál, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának vezetője megnyitó előadásában hangsúlyozta, hogy a belterjes állattenyésztés takarmányalapjának megteremtésénél elengedhetetlenül szükséges, hogy — az egyéb gazdasági növényeknél a hozamok fokozásában legutóbb már elértekhez hasonlóan — a lucer- natermesztésben is túllépjük az évtizedekkel korábbi eredményeket. Hazánkban a századforduló A választások közeledtével érdemes visszapillantani arra. hogy a parlament legutóbbi, négyéves ciklusában, hogyan terebélyesedtek a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szervének nemzetközi kapcsolatai. E kapcsolatok erősödése is híven lükrözi hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését. Az utóbbi négy évben többek között — időrendi sorban — mongol, vietnami, bolgár, chilei, görög, francia, csehszlovák, bolíviai, guatemalai, szovjet, NDK- beli, és mali parlamenti küldöttség látogatott el Magyarországra. A magyar országgyűlés küldöttségei többek között ellátogattak Finnországba. Lengyelországba, Csehszlovákiába, az NDK-ba. Kínába, Mongóliába, Vietnamba, Koreába, a Szovjetunióba és Romániába, A testvéri szocialista őket az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Délután Benke Valéria, Rév Andrásnak, a paksi járási párt- bizottság első titkárának kíséretében a Kanacsi Állami Gazdaságot kereste fel, s hosszasan elbeszélgetett a gazdaság vezetőivel és dolgozóival. zsef művezető fogadta. Prantner József elv társ, hosszan elbeszélgetett a nyomda dolgozóival majd a Vasipari Vállalat dolgozóit kereste fel, utána pedig a Garay János Gimnázium nevelőivel találkozott. óta több mint kétszeresére bővült a lucerna-termőterület, a hozamok azonban megrekedtek a régi szinten. A lueernamag-ter- mesztésben sincs megfelelő előrehaladás. Legutóbb a maghozam átlaga 90 kiló körül alakult ki, noha minden lehetőség megvan arra, hogy legalább 150 kilót taA karítsunk be egy-egy holdról. Dr. Bojtos Zoltán, a Tudományos Akadémia martonvásári kutató intézetének főmunkatársa vitaindító előadásában a lucernatermesztés és nemesítés fontosabb feladatairól beszélt. Elmondotta, hogy a lucernamag-termesztésben szakítani kell a régi, úgynevezett magfogásos módszerrel: magtermesztés céljára külön, a szokottnál szélesebb sorközökkel ajánlatos telepíteni a lucernát. Dr. Manninger G. Adolf, a Növényvédelmi Kutató Intézet osztályvezetője a lucernakártevők elleni - védekezés korszerű módszereit, az utóbbi években szerzett kísérleti tapasztalatokat ismertette. országokkal való küldöuségcserék kitűnő alkalmat teremtettek ahhoz, hogy a képviselők személyesen is kapcsolatba kerüljenek egymással, közvetlenül megismerkedjenek az egyes parlamentek munkamódszereivel, valamint az egyes országok népének életével, munkájával. A tőkés országokból érkezett képviselő-vendégek nagy érdeklődéssel ismerkedtek meg a magyar országgyűlés tevékenységével, hazánk életével. Az országgyűlés képviselőiből alakult csoport küldöttei rendszeresen részt vettek az IPÜ kü* lönböző tanácskozásain, s meghívásukra a világ számos országából látogattak el hazánkba törvényhozók. így többek között columbiai, indonéz, argentin, japán, olasz, ausztrál, iráni, angol, svéd, indiai, svájci képviselők fordultak meg Budapesten. A földművelésügyi in in isst er felszólalása Socsó József elv társ felszólalása Dr. Münnich Ferenc államminiszter Székesfehérvárott Prantner lézsef eivtárs látogatása Szekszárdin Kétnapos országos tanácskozás a Földművelésügyi Minisztériumban Évről évre bővülnek a magyar országgyűlés nemzetközi kapcsolatai
