Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-12 / 35. szám
VILÁG PROLETARIAT. EGtEStlLJETEK» TOLNÁ :E6\ &» nemUciA HAC-YaP s Z Ó C i A L ! STA MUN.kÁSPA;' i MOiN'A MRQYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI 'TANÁCS LAP^A XIII. évfolyam, 35. szám. Ara eo filler Kedd. 1963. február 12. A dunaszentgyörgyi siker titka (2. o.) Mi segíthetne Gyuláján? (3. o.) Iván Gyenyiszovics egy napja «. o.) A szekszárdi sajtpincében (5. o.) ★ Mit vár a közösség a szakmunkástól? (st. p.) Némi túlzással azt is mondhatnánk; a mezőgazdaságban minden egyes szakmunkás a tudomány előretolt bástyája. Olyan ember, aki az első vonalban dolgozik, s már nemcsak gyakorlati, hanem rendszerbe foglalt elméleti tudással is rendelkezik. Őt arról már nem kell meggyőzni, ami a mezőgazdasági nagyüzemekben kézenfekvő és természetes, azt azonban észre kell vennie, hogy gyakran nehéz, szinte emberfeletti munkát végez a szakvezetés, hogy a kézenfekvő, sőt szükséges módszerek alkalmazását valamennyi tsz-tag elfogadja és szívvel-lélekkel segítse. Itt kezdődik a szakmunkások kettős feladata. Az egyik éppen az, hogy a gyakorlatban jól hasznosítsák a tanultakat. Munkájukon, annak eredményén szinte dekányi pontossággal le lehessen mérni a tudás értékét. Volt idő, amikor a parasztemberek tekintélyes többsége oktalan rátgrtisággal azt hangoztatta, hogy “könyv bői nem lehet gazdálkodni. E felfogás maradványaival még mindig találkozhatunk. Igaz, gyakorlat teszi az embert mesterré, minden szakmában. De ma a kemizálás, a technika térhódítása korában kasza-kapa szemlélettel nem lesz mester soha senki, legyen bármennyi gyakorlata. Szó sem lehet persze az évtizedes, gazdag gyakorlati tapasztalatok lebecsüléséről, kizárólag arról van szó, hogy a kettő, a gyakorlati és az elméleti tudás elválaszthatatlan egymástól. Ebben az évben a termelőszövetkezetekben dolgozó szakmunkások száma megduplázódik. Je-, lenleg is folyik az oktatás és megkezdődtek a vizsgák. A tsz- vezetők, a tsz-tagok sokat nyernek, ha az idei tervek teljesítése, túlteljesítése érdekében jobban támaszkodnak a szakmunkásokra. Tőlük pedig a közösség érdeke megkívánja, hogy szószólói és segítői legyenek minden új és hasznos kezdeményezés valóra váltásának. Brigédgyűlésen a szakmunkás ne restellje magát, álljon fel és kérjen szót. Ha az őszi kalászosok tavaszi ápolása kerül napirendre, beszéljen a nitrogén-műtrágya hatásáról, mondja el, milyen következményekkel jár a késés, és mit eredményez az idejében történő kiszórás. Ha az állványos lucernaszárítás kerül szóba, magyarázza meg társainak, hogy nem az állvány drága, hanem a korszerűtlen betakarítási módszer, amikor a széna veszít értékéből. Az itatásos borjúnevelésről ne csak a főállattenyésztő, a szakmunkás is beszéljen és az mellett érveljen... Ez a néhány példa nem teljes, inkább csak arra való, hogy a szakmunkás lássa: hatásos segítője lehet a közvélemény szakmai formálásának. A faddi Lenin Tsz-ben közgyűlések alkalmával a tsz-tagok gyakran színvonalas hozzászólásban foglalkoznak az önköltségek, előállítási költségek csökkentésének lehetőségeivel. Más tsz-ben is tapasztalható minőségi változás. Ez azonban a szakmunkások segítségével az idén már ugrásszerű lehet. S ki látja majd ennek a hasznát? A szövetkezeti gazdák összessége. Ma folytatódnak a genfi tárgyalások Genf (MTI). Kedden délelőtt — magyar idő szerint 10.30 órakor — Genfben csaknem kéthónapos szünet után folytatja munkáját a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság. A kedd délelőtti ülésen felszólal a három atomhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — küldöttségének vezetője. Az értekezlet felújításának elő. estéjén lázas tanácskozások folytak Géniben. A szocialista tábor országait a Szovjetunió mellett Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária küldöttei képviselik az értekezleten. Hétfőn megérkezett Génibe Godber külügyi államminiszter, az értekezleten részt vevő brit küldöttség vezetője. Az angol küldött kénytelen volt elismerni, hogy a Szovjetunió nagy engedményt, tett. amikor hozzájárult a helyszíni nemzetközi ellenőrzés elvének elismeréséhez és hangoztatta, hogy ez »döntő lépéssel előbbre \ itte a tárgyalásokat«. A TASZSZ nyilatkozata az amerikai atomfegyver* kísérletek felújításáról Moszkva (TASZSZ) Az Egyesült Államok atomenergiai bizottsága ez év február 8-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok Névadóban felújítja a földalatti atomfegyver-kísérleteket. A TASZSZ-t. felhatalmazták, hogy ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tegye: Eddig a pillanatig az- egész világon az a remény élt, hogy 1963-ban nem fognak egyetlen atomfegyver-kísérletet sem végrehajtani, hogy 1963 les7. az efaj- ta kísérletek örök időkre szóló teljes eltiltásának első éve. Az ENSZ-közgyűlés XVII. ülésszaka 1962. november 7-én felszólított arra. hogy 1963 január 1-vel szüntessék be az atomfegyverkísérleteket. A szovjet kormány ezzel a határozattal kapcsolatban kijelentette, elhatározta, hogy nem folytatja az atomrobbantásokat. ha a nyugati hatalmak is í Hasonlóan járnak el. Az. hogy az Egyesült Államok felújította földalatti atomrobbantásait, arról tanúskodik: az Egyestilt Államok kormánya nem vesz tudomást az ENSZ-köz«,vő lésnek arról a határozatáról, hogy 1963. január 1-vel szűnjenek meg a kísérletek; arról a határozatról. amelyben valamennyi nép óhaja jutott kifejezésre. Az. hogy az Egyesült Államok felújította az atomfegyverkíscr- leteket. fényt vet arra. miért nem támogatták az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak az ENSZ-közgyűlés említett határozatát. A homály felszakadt, s most különösképp nyilvánvalóvá vált, milyen megfontolásoktól vezérelve 1 közelítette meg az Egyesült Államok kormánya a szovjet.kormánynak az atomfegyverkísérletek betiltásáról szóló új A kommunista mozgalom marxista-leninista egységéért, a szocialista országok összefogásáért A Pravda sserkesstöségi cikke Moszkva (MTI). A vasárnapi Pravda terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl a nemzetközi kommunista mozgalom belső nézeteltéréseiről és az egység fontosságáról. A cikk megállapítja, hogy korunkban, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom a világesemények alakulását döntően befolyásoló politikai erővé vált, sokkal inkább, mint valaha, szükség van a kommunista pártok marxista—leninista egységére, a nemzetközi t szocialista közösség egybeforrottságára. Ma, amikor 14 ország halad a szocialista fejlődés útján, s valamennyien más-más történelmi, nemzeti, földrajzi sajátosságokkal rendelkeznek, a fő kérdésekben vallott egység mellett lehetséges a kérdések különböző megközelítése, bizonyos súrlódás, sőt nézeteltérés is egyes problémák megítélésében. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egyes országok a szocializmusra való átmenetet más-más gazdasági, politikai és kulturális fejlettségi színvonalon kezdték el, s ma is különböző harci szakaszokon állnak. Minden országnak megvan a maga konkrét tapasztalata a nemzetközi kapcsolatokban, s felelősségük sem egyforma a nemzetközi problémák megoldásában. A feladat azonban az, hogy a meglévő különbözőségek ellenére biztosítsuk az egységet a konkrét kérdések kezelésében, a béke és szocializmus világméretű diadaláért vívott harcban. A Pravda ezután hangoztatja, hogy az utóbbi időben keletkezett véleménykülönbség egymagában nem keltene a'ggályt és nyugtalanságot. Komoly gondot okoz azonban az, hogy egyes pártok képviselői az elvtársi eszmecsere helyett megengedhetetlen útra léptek, és támadják a kommunista világmozgalomnak a marxista—leninista pártok által közösen kidolgozott irányvonalát..A cikk emlékeztet rá, hogy Hruscsov az NSZEP kongresszusán javasolta a nyílt polémia beszüntetését és ezt a javaslatot a legtöbb párt támogatta. A Renmin Ribao a kongresszusról szóló szerkesztőségi cikkében a következőket írta: „Hajlandók vagyunk az összes többi testvérpárttal együtt megtenni minden lépést, ami elősegíti az enyhülést és elősegíti az egységet, hogy megjavítsuk a légkört és előkészítsük a testvérpártok értekezletének összehívásához szükséges feltételeket.” Ezt a nyilatkozatot c.sak üdvözölni lehetne----írja a Pravda —, s ajnos, azonban a kínai elvtársak ugyanakkor alaptalanul, és élesen bírálják az NSZEP VI. kongresz- szusán elhangzott felszólalásokat, egyoldalúan értelmezik a moszkvai nyilatkozatokat és alaptalanul támadják a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét. A Pravda ezután részletesen foglalkozik Jugoszlávia kérdésével, s emlékeztet a Renmin Ribao 1957-es szeptember 12-i vezércikkére, amelyben a következőket írta Jugoszláviáról: „Országaink népei ma a szocializmus építésének útján haladnak. Egy a felfogásunk sok nemzetközi kérdésben. Az egység ezekben az alapkérdésekben jó alapot teremt országaink baráti együttműködésére... Az összeforrottság érdekében mindenekelőtt azt kell tisztázni, mi a közös a fő kérdések megközelítésében, kölcsönösen tisztelni kell mindkét ország eredményeit és tapasztalatait a különböző feltételek között végbemenő szocialista építőmunkában... Jugoszlávia fontos sikereket ért el a szocializmus építésében”. A Pravda felteszi a kérdést: ezt hat évvel ezelőtt írták- Hogyan lehet hát most, amikor a tények tanúsága szerint Jugoszláviában pozitív fejlemények történtek, azt állítani, hogy ott megsemmisültek a szocialista vívmányok? Az SZKP nem titkolja, hogy több ideológiai kérdésben fennmaradnak a nézeteltérések a JKSZ-szel.— folytatódik a Pravda cikke. A szocialista országoknak azonban arra kell töreked- niök, hogy erősítsék a szocializmus pozícióit Jugoszláviában. A kommunisták között folyó vitákról szólva a Pravda ezután megállapítja: a hibák bírálatának nemcsak a helyes vonal megvé- delmezése a célja, hanem az is, hogy a hibák elkövetőit hozzásegítsük hibáik kijavításához. A vitában megengedhetetlen a türelmetlenség és a düh, mert ez elkerülhetetlenül szektás korlátoltságra és szűkkeblűségre vezet A cikk ezután a kínai párt megnyilvánulásai alapján hangoztatja, hogy az SZKP és a KKP. valamint minden marxista—leninista párt között sokkal lontosabb az, ami közös, mint a meglévő nézeteltérések. A kínai elvtársak elismerik a moszkvai nyilatkozatokat, bíznak az új világháború elhárításának lehetőségében, sík- raszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, elismerik a proletárdiktatúra kivívásának fegyveres harci formái mellett a békés formákat is. Ha ilyen gyökeres kérdésekben egyek a kínai elv társak az SZKP-val, és a többi testvérpárttal, nem világos-e, hogy adva vannak a nézeteltérések felszámolásának szükséges feltételei? A Pravda végül hangoztatja, hogy nem elég megszüntetni a nyílt polémiát és befagyasztani a meglévő nézeteltéréseket, ha fenn tartják a korábbi álláspontot. „Az SZKP nem kíméli erejét, hogy megszilárdítsa a szocialista országok közössége és az egész kommunista világmozgalom egy- beforrottságát, fokozza a kommunista mozgalom befolyását a világfejlődés egész menetére. Világ proletárjai egyesüljetek!” 1 fedeződik be a cikk. javaslatait, amelyeket N. SZ. Hruscsov szovjet miniszterelnök Kennedy amerikai elnökhöz a közelmúltban intézett üzeneteiben fejtett ki. Bár jól ismeretes, hogy az atomfegyverkísérleti tilalom betartásának ellenőrzéséhez tökéletesen elegendőek a nemzeti észlelési eszközök, a Szovjetunió beleegyezett abba, hogy évente két- három ellenőrzést hajtsanak végre és, hogy bármely atomhatalom területén automatikus földrengés- mérő állomást állítsanak fel a földalatti atomfegyverkísérleti tilalom betartásának megfigyelésére. Az új szovjet javaslatokat az egész világon a jóakarat megnyilvánulásaként. értékelték: az aícmfegyverkísérletek beszüntetése problémájának megoldása felé tett fontos alkotó lépésnek tekintették, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a legrövidebb időn belül megkössék az aiomfegyverkísérle- tek megszüntetésének egyezményét. Ezáltal egyúttal elhárultak azok a nyugati hatalmak által támasztott mesterséges akadályok isf melyek miatt mindezideig meghiúsult az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről szóló egyezmény megkötése. A szovjet kormány teljesítette az amerikai kormánynak azt a kérését, hogy folytassanak tárgyalásokat a szovjet javaslatok megvitatására. A szovjet kormány azért cselekedett így, mert megvan győződve arról, hogy ezen — e nyugati hatalmak álláspontjához közeledő — javaslatok alapján gyorsan elérhető a megegyezés. E tárgyalások folyamán azonban — amelyek ez év januárjának második felében New Yorkban és Washingtonban folytak, egyrészt a Szovjetunió, másrészt az Egyesült Államok és Anglia képviselői között —, nem sikerült pozitív eredményeket elérni. Ennek oka az, hogy az Egyesült Államok kormánya legfőbb gondjának nein a megegyezés kereséséi, hanem az atomfegyverkísérletek felújításának előkészítését tekintette. Az amerikai képviselők New Yorkban és Washingtonban éppen ezért nem törekedtek az alapvető megoldatlan, a kísérleti tilalomról szóló egyezmény megkötését zavaró kérdésekben való megegyezésre, jóllehet, erre minden lehetőség megvolt. Az új atomrobbanások zaja az Egyesült Államokban közvetlenül a genfi tizennyolchatalmi leszerelési bizottság munkájának felújítása előtt hangzott fel. A robbantások kétségtelenül bonyolulttá teszik a genfi tárgyalásokat és megnehezítik nemcsak az atomfegyverkíséri etek betiltásáról szóló egyezmény megkötését, hanem a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság egész munkáját is. A földalatti atomfegyverkísérletek felújítása új atomfegyver- kezesi versenynek ad lendületeb Az Egyesült Államok kormánya viseli a teljes felelősséget e lépés minden lehetséges következményeiért.
