Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

TOtiTTA líIEGYEI STEPÜJSÄG 1963. február 12. A DUNASZENTGYORGYI SIKER TITKA: Szilárd vezetés és Javuló munkafegyelem A közgyűlés elé szívszorongva terjesztették be a terveket egy- évvel ezelőtt, amit a közgyűlés nagy zúgás közepette fogadott csak el. Többet vártak a tervek­től. Amint akkor mondották: a vezetők legalább papíron adjanak többet, ha már forintot nem is tudnak adni. A termelőszövetke­zet vezetőinek sem tetszett a terv, mert annak ellenére, hogy keve­set ért az egy munkaegység ér­téke (alig többet 25 forintnál), el. érésében ők, maguk is alig bíztak. Eltelt egv esztendő. Dunaszent- györgyön ismét összeült a zár­számadó közgyűlés. Moét nem zúgott senki. A vezetők is nyu­godt lelkiismerettel terjesztették elő a beszámolót az egy év mun. Icájáról. Ez a beszámoló, ha nem is világraszóló eredményekről adott hírt, nagyszerű dolgokat tartalmazott. Mindenekelőtt az tetszett ebben a beszámolóban, hogy a tervezett munkaegység ér­téke 3 forinttal több mint ahogy azt egy évvel ezelőtt tervezték. Jó volt hallani, hogy egyetlen év alatt több mint száz fővel emel­kedett a közös munkában részt vevők száma. Arról is esett szó, hogy amíg 1961-ben az egy hold­ra eső termelési érték 1200 forint Volt, 1962-ben elérték a 2000 fo­rintot. A termelőszövetkezeti ta­gok átlagjövedelme — csak a munkaegységet figyelembe véve — csaknem megkétszereződött, 6500 forintról 12 000 forintra emelkedett. A dunaszentgyörgyi termelőszövetkezetben egy év alatt 12,11 forinttal emelkedett az egy munkaegység értéke, s ez a legnagyobb emelkedés a paksi járásban! Jelentős lépés ez a termelőszövetkezet megszilárdulá­sában! Ahol talpra állították a logikát Nincs semmi titka ennek a je-1 hét osztani, amit megtermeltek, lentős fejlődésnek. Csupán arról Ök úgy vélték, előbb osszanak, van szó, hogy kétévi huzavona majd aztán termelnek. S tiszte után, a feje tetejéről a talpára állították saját logikájukat. Ar­ról, hogyan jutottak el saját né­zeteik felülvizsgálásáig, nem szí­vesen hallanak a dunaszentgyör- gyiek. Aki szóba hozta ezt a zár­számadó közgyűlésen, volt mit hallgatnia, mert állandóan közbe kiáltottak: — Jól tudjuk, mi volt... — Elég Volt a múlt emlegeté­séből! — Mi szükség van már erre?! És lehetne tovább sorolni a megjegyzéseket. Pedig emlékezni, még akkor is, ha kicsit fáj, szük­séges. hogy tanuljunk belőle. Az történt ugyanis Dunaszent- györgyön, hogy éveken át azt Vallották: "amilyen a fizetség, olyan a munka«. Nos, ez a logika alaposan megbosszulta magát. El­felejtették Dunaszentgyörgvön azt az igazságot, hogy csak abbpl le­let a kivételnek, de voltak a községben sokan, akik a «zöldre feketét« tettek, azaz a kapálást rosszul végezték. S hányán vol­tak, akik tájára sem néztek a közös földeknek?! Ilyen körül­mények között nem is csoda, ha kukoricát kellett leszántani, s a paprika sem hozott termést. Ennek a következménye volt, hogy 1960-ban az alig 12 forintos munkaegység mellett egymillió 300 000 forint mérleghiány jelent, kezett. A második évben is — némi javulás ellenére — még mindig csak alig több, mint 16 forintot ért egy munkaegység. Két esztendő kellett ahhoz, hogy Dunaszentgyörgyön is meg­értsék a lehető legegyszerűbb dolgot, azt, hogy csak akkor lesz ►>jó a fizetség, ha előzőleg a mun­ka is jó volt«. Sértés, ha valakit nem hívnak munkára Éveken át nem tartozott a nép. 6zerű dolgok közé, hogy a brigád­vezetők és munkacsapat-vezetők Valakihez beállítottak azzal, hogy másnap számítanak munkájára, jelenjen meg a munkaelosztáson. 1962-ben már változott a helyzet. Az érzi magát mellőzve és meg­sértve, akit nem hívnak a közös munkára. Ma már alig van — újságolják örömmel a brigád­vezetők —, aki »nem akar részt vállalni a közös munkából. A rendes munkának és a jó mun­kásnak megvan a becsülete — . , és van keresete is. Ezen a zár­A KISZ Központi Bizottsága (támadási közgyűlésen az elnök értékelte az ifjúmunkacsapatok hosszan sorolta azok nevelt, akik- közti vetélkedőt, amelyet a ter­A kukoricatermesz­tés ifjú győztesei nek keresete elérte, vagy túl­szárnyalta a 2000 forintos havi jövedelmet. Egy-egy tsz-tag azon­ban ennél többet keresett, mert — mint mondotta — ezekben az összegekben nem szerepelnek a háztáji gazdaságból szerzett be­vételek, a részes művelés után járó természetbeni részesedés és a prémiumot is figyelmen kívül hagyta a felsoroláskor. Továbbra is célratörően dolgozni! A zárszámadási közgyűlésen keveset beszéltek a termelőszö­vetkezet tagjai. Örömmel vették tudomásul az egy év alatt elért 12,11 forintos munkaegységérték- növekedést, helyeselték a saját erőből történt beruházásokat, a termelőszövetkezet gépesítését, egyetértettek a tartalékolással, a több mint 100 000 forint értékű szociális és kulturális alap létesí­tésével. Arról azonban kevés szó esett, hogyan kellene gyorsítani az előrehaladást. Pedig ez azért is szót kíván, mert a szomszédos Gerjen — amely Dunaszent- györgyhöz hasonló gyenge szö­vetkezet volt —, a munkaegy­ség értékét figyelembe véve már előbbre tart. A másik példát a közeli állami gazdaság szolgáltatja. A dunaszentgyör- gyiek sokat tudnak az állami gazdaság munkájáról, s így van bőven összehasonlítási alapjuk. S megállapíthatják, hogy az Ezüst­kalász Tsz, bármily sokat is fej­lődött, még messze van az állami gazdaság színvonalától. Pedig tudjuk: a termelőszövetkezetek - nek — a dunaszentgyörgyinek is — rövid idő alatt el kell érnie az állami gazdaságok termelési szín­vonalát. Helyes lett volna a «ho- g'yan :iovább«-rói beszélni, azért is, mert a tsz-vezetőség a közeli napokban újabb közgyűlést hív egybe, hogy megvitassák az évi terveket. A tagok bíráló meg­jegyzéseinek birtokában még magabiztosabban tudna cseleked­ni a tsz vezetősége. Annyi azon­ban így sem kétséges: a meg­vitatásra kerülő javaslat meg­valósulásával tovább szilárdul a szövetkezet. Egyetlen feltétele van ennek: továbbra is így, Ilyen tudatosan, célratörően dolgozni, csak még egy picit jobban, mint 1962-ben. Még jobb munkát a vezetéstől, több munkát a tsz- tagoktól, s a megszilárdulás nem marad el. K. Balog János Ifjú választók Űjságot olvas a két barátnő, Gergely Ilonka és Baranyai Klári. Figyelemmel kísérik a világ eseményeit, tudni akarják, mi tör­ténik az országban. Érdeklődéssel olvassák a választási előkészüle­tekről szóló híradásokat — a két majosi kislány először szavaz majd február 24-én. ................ ............ ————. TVVVTVVVTTVTTVTVVVTVTTTVVTVVVVfTW » ■ Az Országgyűlés Felsőházinak naplójából... Munkássorsok Huszár Károly lapszerkesztő^ [pártvezér, 1928. VI. 16-án mon* • dotta:>........ ■ A megvizsgált családokon kí­a Televízió alkotócsoportja a gemenci erdőkben készített. A melőszövetkezetekben dolgozó fia.r talok a kukoricatermesztés ered­ményeinek növelése érdekében kezdeményeztek. Megyénkben a következőként alakultaié az ered­mények : Első lett ifjú Csehi Illés tizen­nyolc tagú munkacsapata. A fia­talok, a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben, - hetven holdon átlago- ‘san 38 mázsa termést értek el májusi morzsoltban számítva. Ju­talmuk : a KISZ Központi Bízott,, ságának vándorzászlája, és három­ezer forint. A dicsérő oklevelet és a két­ezer forint pénzjutalmat ugyan­csak a dunakömlődi KlSZ-íiata- lok kapják, akik a vetélkedés­ben másodikak lettek. Ifjú Ágos­ton Imre, tizenőt-íős munka­csapata az ötvenholdas kukorica­táblán 38 mázsás átlagot ért el. A harmadik helyezett. Filótás Rózsa munkacsapata. A tamási Tóth Vörös Szikra termelőszövetkezet] húsz holdján 35,19 mázsás ter-i mést takarítottak be, szintén má-] jusi morzsoltban számítva. Ered­ményes munkájukért, a nyolc­tagú munkacsapat elismerő ok­levelet és ezer forint pénzjutal­mat kap. A jutalmak átadására rövide­sen, ifjúsági gyűléseken kerül Bot. Ma este a tv-ben Gemencről szóló kísfilm Még az -ősz -folyamán* riport ban beszámoltunk lapunk hasáb-­jain arról a forgatásról, amelyet?^1, yeIük együ*t> ezekbsn a la­J fc kasokban, amelyek nekik sem lettek volna elegendők, még 615i _ olyan egyén lakott, aki nem tar» közelmúltban befejeződtek a kis-Et?zott a családokhoz. A 4246 csa- film laboratóriumi és stúdió mun-tartozó egyénnek és 6151 , . ► idegennek rendelkezesere all 3882 kai. Tolna megye egyik legerde-»fejÍVőhely. Fertőző beteg volt kesebb tájegységéről szóló kisfil-Pezek közül a lakások közül 387 met „Őserdő a Duna mellett”Elakásban. Fertőző beteggel való címmel ma este mutatja be aSegyünélés folytán veszélyeztetve Televízió az Ifjúsági kisfilmek£yolt, egyé"- t?lyszo^'k°"fr ...... — j . .fchas lakasban lakott közülük 4534. sorozatban. A kisfilmet Radvanyif ]\fem volt külön fekvőhelye 1748 Zoltán forgatókönyve alapján?egyénnek. 10-11-12-13-14-15 sze­Szőnyi Sándor rendéző és Nová-Eméllyel együtt lakott 180 kiskorú kovits András operatőr készítette. Égye,rn?®k’ sokszor 4-5-6 különböző . , ,, . .... ,. , „ családhoz tartózó felnőttekkel A műsor kezdem időpontja 18.05.£ együtt összekeverve éjjel és nap­pal. A 4378 segélyezettből króni­kus beteg 1320, ezek közül egyál­{Unheí'Hq E rövid szó »gyéé inkább meghonosodik nyelvünkben. Hogy a szó igazi értelme mit jelentf te íme egy r . ____ p élda. beket. A sárpilisi Uj tanács az Egyetértés pedig attól fél, ha meg A várdombi szőlőhegy Március Tsz-ből 260 fo- Tsz-t is beavattá a két szólal, remeg a hangja, tanyái között ballagnak tint öregségi járadékot, öreg megsegítésébe. A többiek behordják a tanácstagjelöltek. A évente négy mázsa bú- Szánkót kert a tsz-tol, az ajándékot. A ház lankát henunldalnn ta- zőt, és a szociális alap- azon vitték fel a bevá- környékét megtisztítják nyák lakóházak búÍMk búl pénzsegítséget kap- sárolt holmikat. Tüze- a hótól. Az iskolás fiú meg távol egymástól, nak- Disznót, baromfit löt, sót, szappant,petróleu vizet készít be, hogy 2o_[jó Verc járásnyira, tudnak tartani. Élelmük mot, cukrot. Tóth bácsi Tóth néninek ne kell­m éteres hóval körűivé- tnegvan, de túl korosak részére cigarettát vásá- jen lemennie a távoli ve. A kültelki lakoso- ahhoz, hogy az ilyen ke- rolt Berki Pál, az „expe- kúthoz. Aztán beszélget­kát a szavazókat látó- OVetlen időben lemerije- díció” vezetője. Makkéi nek. Az idei tél nagyon aat’iák a ielöltek hogy nek ° faluba vásárolni. József traktoros és Nov- szomorú a két öreg szá­elbeszélaessenek ’ kö”ös . .. , reczky József szerelő mára. Azelőtt kitaposott indiaikról A ket ore9 sírva P“' mellett felkapaszkodott út vezetett a kis tanyáig. 9 Táv ívtunk el a heau- naszolta el báját. Mas- a szánkóra Sági Árpád Fiuk taposta ki az utat, tetőre 1 Tóth István ma- nap Maros Antal ,es hatodik osztályos úttörő, akí minden nap meglá- oános'an álló tanyájára Révífv Zoltánné a var- és a fiatal fodrász, Mó- togatta szüleit. Tóth bácsi hetvenhét dombi tanac.s dol0°z°l ni Lajos. Esteledett, mire a kis éves felesége a 73 évét \'dVtak neki a karos Táth öácsi és Tóth né- csapat búcsúzkodni kez- tapossa 9Magányukat hegyoldalnak. Felvittek ni a tanyaajtóban vár- dett. Szűcs János bácsi még szomorúbbá teszi L^és RélTfuné ősz'- ta n vendégeket Az megfordult a szánkóval, a iáió emlék A seb még polcát es Hevffyne os.. örömtol alig tudtak szó- az indulást sürgette. egészen friss. Ősszel el- nla^szäk^aUk^ ^ hOZ jUtnt Mé? nagyobb feltámadt a szél, hótor­halt fiukat siratgatják n g szukse9uK- a meghatottság, amikor laszokat hordott az ut­szüntelen Silózás köz- A háztartásból sok Lali, a fodrász kipakol- ba és hideg is volt. A ben baleset érte, azon- minden hiányzott, s eze- ja szerszámait és Tóth kis csapat nem fázott, nal meghalt. ket már nem lehetett bácsit megszabadítja Valami belső érzés }u­A két öreg nem nél- kézi táskában, vagy há- többcentis szakállától. tötte őket. külözi a legszükségeseb- tizsákban felcipelni, a hnsszúra ,T . ., „ . , „. tálában munka- és keresetképte­Nemcsak az tdós bácsi lpn 497> megállapított tüdőbeteg tbc- és súlyosabb eset 462, ideg­nyeldesi feltörő köny­nyeit. Nagyokat nyel La- baj 799 krónikus súiyosabb ter_ h is. Úgy tesz, mintha méJszetű’ baj V79 teatileg nyomo. 2!2L ZZ Z tSZZZ: rék 236, szellemileg fogyatékos 54, hat even felüli analfabéta 399. A hosszúra nőtt hajától. Vitéz Gömbös Gyula 1932. X. 13-án mondotta: Legyen szabad végezetül a munkanélküliség kérdéséről is beszélnem. A szociáldemokrata párt a másik házban kifogásolta azt a megállapításomat, hogy én a munkanélküliség kérdésének általuk történő kiélezésében nem gazdasági, hanem politikai tény­kedést látok. Mindenütt ott, ahol politikai nyomásra úgynevezett munkanélküli segélyek folyósít- tatnak, statisztikailag bizonyítha­tó, hogy a szélsőbaloldali pártok máról-holnapra megnövekszenek. Destruálják tehát a társadalmat, de ami még rosszabb, destruál­ják magát a munkát. Mert ha én munkanélküli segélyeket folyó- síttatnék, akkor esetleg én is úgy járnék, mint az említett egyes külföldi államok. Állami segítséget nyújtanék ah hogy Ja szocialisták politikai célokra P. M. tábort gyűjtsenek maguknak. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents