Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

rSö!' február 8. TOT.'VA MEGYEI iWPŰJSÁG 5 Csoda történte Madocsán? Csődbe jutottak a madocsai makacsok érvei — Szavak helyett most a tények agitálnak — Negyvenöt forintot ér egy munka­egység az Igazság Tsz-ben Madocsán most mái' nem kell magyarázkodni és nem is szüksé­ges dicsérgetni a szövetkezeti éle­tet. Azok, akik ott ültek tegnap a művelődési otthonban, a zárszám­adási közgyűlésen, s azok, akik a gyűlés után vagy ötszázan leül­tek a megterített asztalok mellé, tudják, amit tudni kell. Az is tud­ja, aki harmincezret, de az is tud­ja, aki csak egyezret vitt haza a közösből, hogy a szövetkezeti életnek a becsülettel elvégzett munka után jólét és gazdagság a velejárója. Sokan sokféleképpen véleked­tek az elmúlt években a szövet­kezeti életről Madocsán. Sokszor csapott össze nagy hévvel a vitá­ban számtalan érv és ellenérv és jócskán maradtak makacsok. akik kitartottak konokul hitetlenségük mellett. Tegnap csak egyfélekép­pen lehetett vélekedni. Úgy, hogy aki becsülettel dolgozott, az nem csalódott, az elégedett, jómódú ember most, tele van a kamrája is. meg a zsebe is. Az egyéni jólétnek a közös gazdagság a forrása Tehát Madocsán 45 forintot ér a munkaegység. Természetesen prémiummal együtt. Az Igazság Tsz-ben ugyanis kukoricát, bur­gonyát, fűszerpaprikát, takar­mányrépát, a : mákot prémiumos munkaegységre művelték, s cél­prémiumot fizettek a gabonák be­takarításáért, százalékos részese­dést biztosítottak a szálas takar­mányokból. Prémium nélkül 40,25 forintot ér egy munkaegység a tervezett 35 forint helyett. A zár­számadás utáni napokban majd­nem hárommillió forintot fizet­nek ki a tagoknak, kiegészítvén eddigi részesedésüket. Az egyéni jövedelmek gyarapo­dásának a közös gazdagság a for­rósa. Az, hogy a tiszta vagyon az elmúlt esztendőben 12 millió fo­rintot növekedett. Az. hogy a szántóegységre jutó bruttó jövede­lem az 1961 évi 1560 helyett 2043 forint. Az, hogy több mint 700 holdat öntöztek, 330 holdon ter­meltek zöldséget, 5000 tyúkból és 3000 kacsából tojóállományt léte­sítették. Tisztelet az élenjáróknak A szövetkezet gazdagságának, az egyének gyarapodásának leg­végső forrása a munka. Ezért a zárszámadási közgyűlésen ünne­pélyesen jutalmazták meg a múlt évi termelési verseny legjobbjait. A legjobb kukoricatermelő ifjú Molnár András, a legjobb cukor- répatermelő Piros Lajosné, a leg­jobb máktermelö Vörös Bálint, a legjobb fűszerpaprika-termelő Tarczal Jánosné, a legjobb zeto- ros Baksai József, a legjobb szán- ió traktoros Zemkó István, a leg­jobb tehenész Makai László, egyenként 300—300 forint ver­senyjutalmat kaptak. A második helyezetteknek 200. a harmadik helyezetteknek 100 forintos jutal­mat adtak át a közgyűlésen. Ahhoz képest, hogy Madocsán is a munkában élenjáróknak kö­szönhet mindenki a legtöbbet, nem sok ez a jutalom. Az viszont jóleső érzés a legjobbaknak, hogy számontartják őket, s amikor a közgyűlés beszámol a jó eredmé­nyekről, akkor feléjük, a munká­ban élenjárók felé fordul a fi­gyelem. Egészséges türelmetlenség Mindenki tudja, hogy nem tör­tént csoda Madocsán. Ami tör­tént. az természetes velejárója a szövetkezeti mozgalomnak. Azt is tudja mindenki, hogy nagyon sok hiba van még az Igazság Tsz- ben. Mi lenne most. ha mindenki teljes szívvel dolgozott volna a közösben? Nem „csak" 45 forin­tot érne a munkaegység, érhetne még hetvenet is.. Addig helyes, hogy türelmetle­nek a madocsai tsz-vezetők — és minden becsületes, dolgos tsz- gazda. amíg több mint 30 olyan tagja van az Igazság Tsz-nek, aki egész évben makacsul ágált, fújta a magáét, ahelyett, hogy dolgozott, volna. Sokan vannak még olyanok is. akiknek a mun­kaegysége nem érte el még a 150- et sem. egész esztendőben. Aztán nagy különbségek vannak az em­berek között. Van ' olyan kocsis, akinek 500 felett, de olyan is van. akinek 200 alatt van az évi mun­kaegység-teljesítménye. Érdekes, fudományos tanácskozások az Akadémián Mintegy három és félmillió állampolgár vett résst a jelölő gyűléseken Harmati Sándor nyilatkozata a választások előkészítésének eddigi szakaszáról A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a közelmúltban össze­gezték a választások előkészítésé­nek eddigi tapasztalatait, s ér­tékelték a jelölő gyűlések januári 29-én zárult sorozatát.. Az ered- mélyről, amelyet a Népfront Or­szágos Elnöksége is megtárgyalt, most; Harmati Sándor, a Hazafias Népfront. Országos Tanácsának titkára nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A jelölő gyűléseken, hozzá­vetőleges számítások szerint a választóknak mintegy 50 százaléka, tehát csaknem há­rom és félmillió ember vett részt. Nagyobb volt az érdeklődés, mint eddig bármikor. Ez sok egyébbel együn azt példázta, hogy évről évre csökken azoknak az állam­polgároknak a • száma, akik kö­zömbösek a közösség dolgai iránt, ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a legutóbbi választások óta megnőtt a tanácsok s az ország­gyűlés tagjainak rangja, tekin­télye, megnőtt , a végzett munka értéke. Örömmel láttuk, hogy a vártnál sokkal népesebbek vol­tak a tanvavilágban tartott je­lölő gyűlések. A ritkán lakott vi. délieken mindig nehéz volt össze­gyűjteni az embereket, most, sok­szor igen szép számban jelenlek meg itt a választók, ugyanúgy, mint egyik-másik városban, köz­ségben. A jó előkészítésért, szer­verzésért dicséretet érdemelnek a helybeli népfront-bizottságok ve­zetői és aktivistái egyaránt — mondotta többek között. • — Figyelemre méltó vonása volt a jelö’ó gyűléseknek, hogy milyen sót; helyen dünrötték már le az előítéletek a faji megkülön­böztetés korlátáit. Az ország cigány lakossága például a falvak korábban arisztokratikusan elzárkózott népével együtt döntött arról, hogy ki legyen képviselője a tanácsban az országgyűlésben. Jónéhány olyan község volt, ahol nemrégen még megbélyegzettnek számító cigányt — most becsüle­tesen dolgozó tsz-tagot, üzemi munkást — jelöltek. Sajnálatos azonban, hogy a nőkkel szemben még mindig sok helyen érvénye­sült megkülönböztetés. Elsősor­ban a férjek ellenezték, hogy párjukra essék a környék lakói­nak választása, de nem egyszer maguk az asszonyok, lányok szó­laltak fel, hogy*a férfiak dolga a politika. Ez arra figyelmeztet, hogy akad még tennivaló, ha a gyakorlatban is érvényt akarunk szerezni a nők egyenjogúságának. — A jelölő gyűlések sorozata azon kívül, hogy az állampolgá­rok millióit mozgatta meg, azért is betöltötte hivatását, mert ál­talában alkotó véleménycserének adott fórumot. — Most, hogy lezárultak a jelölések, országszerte választói gyűlé­sek százaival, s kisebb össze­jövetelek. csoportos beszélge­tések, családlátogatások ezrei­vel, tízezreivel folytatódik belpolitikai életünk soron kö­vetkező nagy eseményének előkészítése. Ezeken a jelöltek az ország la­kosságával együtt formálják a képviselői, a tanácstagi munkák programját, s előkészítik a to­vábbi. gyümölcsöző együttműkö­dés alapjait — fejezte be nyilat­kozatát Harmati Sándor. Az Akadémia idei naptárában központi helyet foglal el az aka­démiai nagygyűlés, amelyet áp­rilisban; az 3 963. évi közgyűléssel együtt tartanak meg. Időrendben az első érdekesebb esemény február második felé­ben a Verdi—Wagner—Muszorgsz­kij emlékülés lesz, a nagy olasz és német zeneszerző születésének 150. es Muszorgszkij Borisz Godu- novja bemutatásának 90. évfor­dulója alkalmából. Márciusban tartják a második országos auto­matizálási kollokviumot. Április­ban az akadémiai nagygyűlésen kívül a gyógyszerész-nagygyűlés első részeként tudományos ülés­szakot rendeznek Winkler. Lajos, a modern magyar analitikai és gyógyszerészi kémiai nagy út­törője születésének centenáriuma alkalmából, ■ amelyre az Akadé­mia több világhírű tudóst hív meg. Lexikális irodalmunk fej­lődése teszi időszerűvé a lexiko­gráfiai munkaértekezletet, á táv­lati tervben egyre szélesedő ön­tözéses gazdálkodás pedig a gö­döllői öntözéstudományi tanács­kozást. Májusban a győri akadé­miai napokon a Győr-—Sopron megyei kertészeti gazdálkodás problémáit vitatják meg, Buda­pesten pedig állategészségügyi tudományos tanácskozás lesz a járványos állatbetegségek elleni védekezés korszerű módszereiről. A nemzetközi világítástechnikai bizottság munkájában részt vevő. szocialista országok képviselői júniusban tanácskoznak Buda­pesten, Nemzetközi munkaérte­kezlet. lesz a szocialista fejlődés tervszerűségeivel és a nemzeti sajátosságokkal kapcsolatos filo­zófiai problémákról. A bányá­szat fejlődése szempontjából is újat ad a geokémiai konferen­cia. Kerekegyházán erdészeti tu­dományos tanácskozást tartanak, Fejér megyében pedig megvitat­ják a helyi vizek felhasználását és az egyszerű öntözés módsze­reit. Lenhosssk Mihály, a nagy anatómus centenáriumához kap­csolódik a neurom'-'M'Viógiai kon­ferencia. A világ legjelesebb Újabb szőlőszaporító-ház épül a Duna-Tisza közén spektroezkópusail gyűjti egybe a VII. európai molekula-spektrosz­kópiai .kongresszus. Augusztusban baktérium-gene­tikai szimpózium, szeptemberben Tihanyban algebrai kollokvium. Martonvásáron kukoricanemesíté- si és termesztési konferencia. Ezekre a konferenciákra is szá­mos külföldi vendég érkezését várják. Az idei konferenciák sorozatát novemberben a jogásztanácskozás zárja le, amelyen magyar és kül­földi tudósok a szocialista alkot­mányfejlődés új elemeivel fog­lalkoznak. Tehát van még gond, javítani­való bőven a madocsai 1 s^-Jjjen. Még jobb munkával, nagyobb egyetértéssel, a szövetkezet ügyei­vel való több törődéssel fokozni lehet és kell i.s az eredményeket. Örvendetes, hogy tagokban, ve­zetőkben nyoma sincs az elbiza­kodottságnak,. inkább van nyoma az egészséges türelmetlenségnek. Ezért bízhatunk abban, hogy jö­vőre még jobb eredményekről ír­hatunk. amikor beszámolunk a madocsai Igazság Tsz zárszámadá­sáról. A Kecskeméten rendezett or­szágos kertészeti értekezlet má­sodik napján, csütörtökön folyta­tódott a vita a központi referá­tum felett. A szakemberek egy­ségesen állást foglaltak a tele­pítésre kerülő szőlők és gyümöl­csösök széles sortávolsága mellett, Dr. Fejes Sándor, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosztály­vezetője záróbeszédében megálla­pította; számos gazdaságban fel­készülve várják a tavás’zf. Az idei telepítésre kijelölt -terület nagy részén, több mint 22 000 hol. dón előkészítették a talajt. A szaporítóanyag-ellátást javítja majd egy újabb 12 000 négyzet- méter alapterületű szőlőszaporító­ház. amelyet a Duna-Tisza közén építenek fel. Itt évenként rügy­dugványozással 80—100 holdra elegendő gyökeres vesszőt állí­tanak elő. a törzstelepek részére. Gy. J. ▼▼▼▼TTTyTwvTTTTVTyvTVTTyTTTt v<rjvyyvl»wTy,Ty\’Tvi>yyyT'yyryi'T- ■ „ 'f’V'T.v. - - - - WvAAAAAAAAAAA/vAAAAAZ TTTTfTTyvm A kopott, egyszerű bútorzat a megszokott képet mutatja. Csak­nem minden járási székhely szállója egyforma. Ismerkedem a szobákkal, s a berendezés helyett inkább a fa­lakat nézem. Öreg falak között járok. A 150 éves késői barokk stílusban készült épület falai sok mindent láttak. Történetek ez­reiről mesélhetnének, ha meg­szólalnának. Odaállok az ablakhoz. Lenézek a térre. Autóbuszok sokasága. A hideg miatt toporogva várakozó, vagy siető emberek. Sokan álltak már bizonyára ennél az ablaknál és sok mindent láttak innen. Kossuth-huszárok, császári zsoldosok, vöröskatonák és ellenforradalmi banditák,, né­met fasiszták és szovjet katonák vonultak el a szálloda előtti té­ren, s szívében félelémmel, vagy örömmel valaki mindig kíván­csian szemlélte őket az ablakból. A falak némáit! Az ablakok is hallgatnak. Mindezt persze előre tudtam, s éppen ezárt utol­jára hagytam a velük való talál­kozást. Előbb beszéltem a köz­ség egyik legöregebb emberével, a 91 éves Bálint bácsival, a bátyjáé volt a századfordulón a szálloda, s aztán beszéltem; egy emberrel, aki luíszonöt évvel ez­előtt vált meg ettől a szállodától, miután húsz évet pineérkedett benne, s végül eszmecserét foly­rPÁk(-szállé tattam egy jogásszal, aki ötven év óta törzsvendége az épületnek. Az épület néma, s csak azt mondhatom el, ami szájhagyo­mányként megmaradt róla az emberekben. 1812-ben építtette a paksi ne­mesi közbirtokosság. A századforduló utáni évtized­ben élt még Pattantyús János, a 99 éves vízmester, s emlékezett Jelasics horvát bánra, aki a szál­lodában töltött egy éjszakát. Jelasicsnak, a monda szerint, kü­lönös álma volt. Álmát a seregé­hez csapódott cigánykaraván egyik asszonyával megfejtette. Az asszony győzelmet jósolt. Pút; nap múlva vereség érte Jelasi- csot. A szájhagyomány szerint a haragos bán kivégeztette a javas- asszonyt. A község szülötte Jámbor Pál költő, akiről utcát is neveztek el Pakson, verset írt a szállodáról, A párbaj-kódex. 154. oldalának, harmadik bekezdése példának hozza fel a párbajt, amely e falak között játszódott le. Szeni- czey Pál és egy dragon.vos főhad­nagy között. Szeniczey kán vázás közben csalással 'vádolta a fő­hadnagyot, A sértést ott a hely­színen párbaj követte, s a főhad­nagy nehéz lovassági karddal kettéhasította Szeniczey fejét, A Duna és a szálló ide von­zotta a távolabb lakókat is. Állí­tólag még Zalából és Veszprém­ből is érkeztek ide a 3—4 napos farsangi bálokra. Az épület ajtaja előtt uzsorások álltak, s ha valaki a kártyán mindent elveszítve ki­lépett az ajtón, oda tartották eléje a váltót, és a kölcsön kapott pénzzel folytathatta tovább. Ebben az időben a hölgyek fűzőt hordtak. A fűző’ sok min­denre jó volt. Néha megtörtént, hogy a szálló rejtett zugában gyermeket találtak a takarító asszonyok. Valamelyik lány hagyta ott. Senkire nem mertek gyanakodni, ; A*'takarító asszonyok legtöbbször jószívűek voltak. Ha élt, a kisgyermek, magukkal vit­ték és felnevelték. Pedig otthon kevés volt a kenyér és sok az éhes száj. A falak titokzatos némasággal merednek rám. Sokat tudnak! Fölfogták a keserves sírásokat, a halál hörgésl, a szerelmes sutto­gást, a lázas sóhajokat, a' bizal­mas beszélgetéseket, egyaránt. Gyilkos is Járt á falak között. Borotvával gyilkolt. Később ki­derült, hogy az áldozat nem volt­olyan gazdag, mint gondolta. A harmincas években az egyik tönkrement paksi csizmadiames­ter sokáig ivott. a söntésben, majd bérelt egy szobát, bezárkó­zott és felakasztotta magát. Halá­la előtt szénnel ráírta a falra: ,.A pokol a földön van". Volt. idő,. amikor a térre néző ablakokból lehetett látni a meg­áradt Dunát. A víz felhúzódott egészen a tér alsó csücskéig. A magas domb azonban, amelyre a szálló épült, mindig megvédte a víz ostromától a benne lakókat. „Béke-szállóMindenfélekép­pen illik manapság ez a név az épületre. Beszéltem Takács néni­vel is, aki a legutóbbi tíz évben szobaasszonya volt a szállodának, s két hónappal ezelőtt ment nyugdíjba. Rend és nyugalom jellemzi az utolsó évtizedet. A lakók névsorában pedagógusok, munkások, mérnökök, parasztok nevei. Csupa békés. ' rhuqkából élő ember. Párbaj. gyilkosság, gyermek-elhagyás és öngyilkos­ság helyett, közösségi egyéni tervek megvalósítása jár az új lakók eszébe legtöbbször, ha le­fekvés után nem tudnák el­aludni ... H. T.

Next

/
Thumbnails
Contents