Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 8. SPORT Megyénk labdarúgásának Jelenlegi helyzetéről i. Megyei labdarúgásunknak hagyományai vannak. A múltra visszatekintve, csapataink jobban megálltak a helyüket a megyék közötti vetélkedésben, nem szólva arról, hogy számos labdarúgó eljutott a legjobbak közé is. A jelenlegi állapotot véve figyelembe, hazai labdarúgásunk ma fennálló összes problémája, még hatványozottabb mértékben mutatkozik megyénkben. A száraz statisztika adatai azt bizonyítják, hogy elmaradunk a környező megyék színvonalától. A megyei labdarúgó-bajnokságokban az első négy csapattól eltekintve, a harcias szellemen kívül, különösebb technikai, vagy taktikai erények csak elvétve kerültek felszínre. Ennek persze számtalan összetevője van. Kezdjük talán sorjában! „Nem volt kielégítő az NB III. színvonala” cím alatt a Népújságban a következő gondolatokat olvashatjuk: Csapataink védekező taktikával játszanak és azt is rosz- szul. (Nem tartották be a játékosok a taktikai utasításokat.) Technikai szintjük nem kielégítő, erőnlétileg nem ütötték meg a kívánt mértéket. Ugyanabban a cikkben az író felveti azt a három tényezőt is, amely révén »»n- vonalemelkedést érhetünk el. Történetesen: a) többet, sokrétűbben edzzünk. b) helyezzük előtérbe a támadójátékot, c) téli elméleti foglalkozásokkal taktikai készséget biztosítsunk. Igen ám, de...! Ha nem lenne itt ez a kis kötőszócska! Mit szólnak hozzá a szakemberek, (edzők, vezetők), a játékosok, akik eddig nem így, vagy csak részben így készülték? Melyek azok a gyakorlati tapasztalatok, amelyek támpontot nyújthatnak nekünk? Nézzük meg először — véleményem szerint — mely tényezők voltak a gyenge szereplés okai. Az utánpótlás nevelésének eliaanvagolása Ezen sürgősen változtatni kell, mivel ebben látom — minden körülményt figyelembe véve — a fel- emelkedés egyedüli, járható útját. Sok egyesületben titkon, vagy nyíltan vallják, minek nevelni játékost, hisz úgyis elviszik őket, ha ..beérnek”. Kik azok, akik ezt hangoztatják? Azok, akik kész játékosokat szereznek, akikkel ideig-óráig fenn tudják tartani szakosztályukat. Félreértés ne essék, néha egy jó, JNyári emlék de taktikailag botladozó csapatban, egy-egy kulcsember — természetesen nagy körültekintés után — használhat. Felvetik azt is, hogy nincs egyetem a megyében és így az ügyes fiatalok eltávoznak tizennyolc éves koruk után. Ez is egy tény ahhoz, — méghozzá nem egészen helytelen —, hogy eltereljük a figyelmünket sokkal fontosabb, a fejlődést szolgáló tényekről. Egyébként is sok fiatal nem tanul tovább és megyénk számtalan üzeme biztosít számukra kulturált munkalehetőséget. Ma már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy általános és középiskoláinkban, körzeti versenyeket rendeznek, tehát szervezetileg megoldott az utánpótlás nevelése. Most már az egyesület vezetőin, edzőin múlik, hogy figyelemmel kísérjék, sőt segítsék iskoláinkban a labdarúgóélet fellendítését. Szekszárdon például kosárlabdában szakképzett edző foglalkozik az úttörőkkel. Ez labdarúgásban is megvalósítható, Figyeljenek fel tehát az egyesületek vezetői, milyen nagy jelentőségű lehet a serdülőkorban lévő gyermekek rendszeres foglalkoztatása, és teremtsék meg ehhez a személyi és gazdasági alapot. (Ifjúsági bajnokságban való részvétel, edző, szerelés.) A legtöbb hiányosság oka erre a korszakra vezethető vissza. Edzőink látogassák az úttörő és középiskolás csapatokat, kísérjék figyelemmel a fiatalok munkáját, segítsék serdülő labdarúgóink fejlődését. fiz edzői munkához kevés az idő Egyesületeink gyakran változtatják edzőiket, ha balsikeres bajnoki széria következik be. Ma már nem elérhetetlen álom becsületesen dolgozó edzőink részére, hogy többéves edzői szerződést kössenek egyesületeikkel, ami a nyugodtabb, hosszútávú munka egyedüli alapja. Előfordul, hogy az edzőtől azonnali eredményt várnak, „az új seprű jól seper” elv alapján. Holott az új edző munkájának gyümölcse csak egy-két éven belül mutatkozhat meg, legfeljebb ha azonnal is ér el eredményt, az zömében az első edző munkájának köszönhető. Ilyen körülmények között edzőink egy része a mára, a pontszerzésre állítja be magát. Ez pedig óriási veszélyt rejt magában. Elhanyagolja a technikai, esetleg a taktikai képzést, nem iskolázza labdarúgóit az „egyszerűről az ösz- szetettre”, erőnléti edzéseket vezet be zömében. Ez vezet a legrövidebb idő alatt viszonylagos eredményre. így lassan kicsúszik a talaj az edző lába alól. Aztán egy-két év múlva döbben rá, hogy csapata nem üti meg azt a szintet sem, amilyen az átvételkor volt. Itt az ideje, hogy felhívjuk a figyelmet a veszélyre, egyesületeink vezetőinek. Egy pozitív példát szeretnék említeni. Néhány évvel ezelőtt, a Szekszárdi Dózsánál Fischer Sándor edzősködött, aki bizalmat élvezett a vezetőség részéről 2—3 évi működése alatt, mivel technikailag, taktikailag jól iskolázta csapatát. Az első évben még nem, — edzésről edzésre sulykolta a „taktikai téglákat” — de a második évben megkövetelte a taktikailag begyakorolt elemeket játékosaitól. Tehát adott időt fejlődésükhöz. Az akkori megyebajnokságban a legtöbb gólt érték el. Volt már néhány példa megyénk labdarúgásában arra, hogy korszerű támadójátékot láthassunk. így Si- montornyán, Bonyhádon, Nagy- ményokon, Mázán, Dombóvárott, Szekszárdon. Ezen csapatok zöme, ma jóval kisebb játékerőt képvisel. Fő oka, hogy technikai képzettség tekintetében maradtunk el, ugyanis a „taktikai téglák” elsajátításához technikai képzettség szükséges, ami még NB III-as labdarúgóinknál sem tökéletes. Ami pedig az erőnlétet illeti, az a csapat esélyese a mérkőzésnek, amely a három tényező közül — technika, taktika, erőnlét —- többel rendelkezik. Ha a csapatok erőnlétilfeg egy szinten állnak, a játék képe úgy festhet, mintha a taktikailag képzettebb csapatnak lenne jobb erőnléte, holott nem így áll. Ez ne tévesszen meg bennünket. A megyei I. és II. osztályoknál és a járási csapatoknál működő, de nem szakképzett edzők látogatják rendszeresen a Megyei Edzők Testületének, a jövőben havonként megrendezendő értekezletét. Vegyék át tapasztaltabb edzőtársaik módszereit, hallgassák meg tanácsaikat, és ne szégyelljék a tanulást, ha a játékosaik fejlődéséről, tanulásáról van szó. — GABI GÉZA (Folytatjuk) 1962. évi legjobb atlétikai eredmények XV. közlemény. Súlylökés Kedden reggel értünk Bratisla- vába, s délelőtt megnéztük' a várost. Kör átálltuk az idegenvezetőt, aki kissé furcsa kiejtéssel magyarázott: — Ott a négytornyú, ősi vár, balra a magyar királyok koronázótemploma látható, az a csillogó tetejű templom pedig gótikus műemlék. — Mi az a Slovnaft? — kérdezte egyikünk. — Kőolajfinomító üzem — szólt gyanútlanul a vezető. Mindjárt tudtam, hogy labdarúgó-szurkoló az illető. Az ebédnél óriási öröm fogadta az alábbi bejelentést: — Elvtársak, holnap itt játszik az Újpesti Dózsa, aki jegyet akar, jelentkezzen! Az is kiment a stadionba, aki itthon évek óta nem volt meccsen. A legboldogabb egy pesti fiatalember volt, sikerült három szót beszélnie az újpestiek válogatott játékosával. Mindannyian irigykedve hallgattuk. Úgy látszik, már a második napon honvágyunk volt. — gy — Legjobb eredmények Legjobb eredmények: 13.87 Tízéves átlag: 12.58 1961. évi eredmények: 13.59 1962. évi eredmények: 13.19 A tízéves átlagnál jobbak ugyan az eredmények, de ha figyelembe vesszük, hogy a súlylökésben 10 esztendő leforgása alatt mintegy egy méterrel javultak az eredmények, akkor az 1962. évi termést „soványnak” kell minősítenünk. Természetesen a visszaesésben, amely még 1961- hez viszonyítva is érezhető, nagy Hármas Ötös Tízes á t 1 a S 13.18 12.77 12.05 11.96 11.64 11.11 12.86 12.35 11.63 12.57 12.21 11.55 része van Kun távozásának, de úgy hírlik, hogy a kitűnő duna- földvári atléta a következő idényben ismét, a megye színeiben fog versenyezni és ez esetben az 1962. évi visszaesés csak átmeneti lesz, mert vannak reményt keltő jelenségek ebben a versenyszámban is. Erről azonban majd a részletes eredmények, ismertetésekor. 1962. évi ranglista: 1. Doszpod András, Szekszárdi Dózsa 13.19 2. Serfőző Zoltán, Szekszárdi Dózsa 12.39 3. Tóth Ferenc, Szekszárdi Dózsa 1.2.10 4. Abaházi István, Szekszárdi Dózsa 11.94 5. Baki István, Szekszárdi Dózsa 11.44 6. Illés János, Bátaszéki VSK. 11.28 7. Novak Gyula, Szekszárdi Dózsa 11.15 8. Harsányi László, Bátaszéki VSK 10.83 9. Barna Ferenc, Szekszárdi Dózsa 10.76 10, Erdei János, Szekszárdi Dózsa 10.50 (13.11) (11.73) (11.89) ( — ) ( — ) ( — ) (11.40) (10.78) (10.41) l - ) felnőtt felnőtt ifjúsági felnőtt ifjúsági ifjúsági felnőtt felnőtt felnőtt ifjúsági Papp László ismét győzött Papp László, a bécsi Stadthalle- ban a 15. menet utolsó percében kiütéssel győzött az angol Aldridge ellen. A mérkőzés lefolyásáról a részletek a következők: 21.45 órakor kezdődött a mérkőzés. Az első menet elején csak tapogatóztak. A második perctől Papp erőteljesebben támadott, és fölényével zárult az első menet. A továbbiakban is Papp kezdeményezett, de elég nehezen boldogult, mert a hosszú karú, igen szívós angol távol tartotta magától, és időnként kemény ellenütésekre is futotta erejéből. Papp irányított, de már az 5. menet körül látszott, hogy Aldridge komoly ellenállást tanúsít. Papp minden menetben enyhe fölényt harcolt ki, kemény ütéseit azonban igen jól állta az angol ökölvívó. A 11. menetben óriási horogcsata alakult ki a ring költ épes-totó A totó 6. számú szelvényén szereplő mérkőzésekre Varga János, a Szekszárdi Dózsa ökölvívója tippel. 1. Bologna—Juventus x 2 2. Fiorentina—Milan 1 1 3. Genoa—Napoli 1 I 4. Lanerossi—Mantova 1 1 5. Róma—Catania 1 1 6. Spal—Sampdoria x 2 7. Torino—Modena 1 x 8. Venezia—Atalanta 1 I 9. RC. Paris—Nice 1 x 10. Angers—Lyon x 2 11. Toulouse—Nimes x 1 12. Valenciennes—Reims 2 x Pótmérkőzések: 13. Udinese—Messina 1 2 14. Foggia—Padova x 2 15. Brescia—Bari 1 x 16. Como—Lucchese 1 1 zepén, a 16 500 néző helyéről felállva tombolt. A 12. menetben Papp még erősített, Aldridge rengeteg ütést kapott, de topábbra is igen bátran harcolt. A 13. menetben Papp jobb-szemhéja felrepedt és »megmérgesedve« még hevesebben támadott. A 14. menetben egy elhajlás után Papp jobbal és ballal is keményen talált, Aldridge a kötélnek esett és másodpercek alatt valóságos ütés-sorozat érte. A kiütés azonban ezúttal sem sikerült. Az utolsó menetben az angol már csak lézengett, továbbra is záporoztak rá az ütések. nyolcig a padlóra is került. Alig kezdődött ismét a küzdelem, Aldridge újabb ütések után szé- delgett a ringben, védekezésre képtelen volt. A holland bíró véget vetett az egyenlőtlen küzdelemnek. és Papp László technikai kiütéses győzelmét hirdette ki. Sporthírek A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Tolna megyei Elnökségének Gyulai György Repülőklubja február 10-én délelőtt fél 10 órai kezdettel a TIT-klubban (Hunyadi u. 5.) vezetőségválasztó taggyűlést tart. A taggyűlés után a Műrepülő VB-ről készült színes filmet vetítik. Február 16-án a Berlini Dinamó ökölvívó-csapatát látja vendégül a Kőszegi Ágyterítőgyár csapata. A kőszegi csapat megerősítésére Dorogit és Kálmánt kérték kölcsön a mérkőzésre. A Szekszárdi Városi Sakkszövetség február 15-től március 2-ig terjedő időszakban rendezi Szek- szárd város 1963. évi felnőtt egyéni sakkbajnokságát. A versenyt a városi művelődési ház alagsorában (Bajcsy Zsilinszky út) rendezi a szövetség. Nevezéseket február 12-én, délig fogad el a szövetség. A bajnokság első három helyezettje oklevél- és sakkkönyvjutalomban részesül. * Nagy veszteség érte megyénk röplabdasportját. Szendrey Béla, a Szekszárdi Járási TST dolgozója, a Megyei Röplabda Szövetség titkára váratlanul elhunyt. Szendrey Bélának nagy érdeme, hogy megyénkben a röplabda sport tömegsporttá fejlődött. Mint röplabda-edző, játékvezető munkájával az egész megyében nagy megbecsülést váltott ki és váratlan halála osztatlan részvétet keltett az egész megyében. A kiváló sportvezetőt ma, 14 órakor helyezik örök nyugalomba Gyön- kön. A Szekszárdi Dózsa nagy fölénye jegyében zajlott le az 1962-es idény. Mindössze két bátaszéki versenyzőnek sikerült a legjobb 10 közé kerülnie. Érdekessége volt ennek a versenyszámnak, hogy a felnőttek túlsúlyban voltak az ifjúságiakkal szemben, mégis azt kell mondanunk, hogy szerencsésen keveredett az idősebbek tapasztal tsága és a feltörő fiatalok lelkesedése. Doszpod csak mellékesen foglalkozott súlylökéssel, de így is javított legjobb tavalyi eredményén. Serfőző ellenben igen sokat fejlődött: hiába a rendszeres felkészülés csak meghozza a maga eredményét. Tóth kissé megállt a fejlődésben, de még így is a fiatal nemzedék legtehetségesebb dobóversenyzőjének bizonyult. Abaházi is majdnem elérte a 12 métert, a tehetséges Dózsa atléta, Baki és a bátaszéki Illés 11.50 felé közeleg, örvendetesnek minősül a sokoldalú Novák és a bátaszéki Harsány! helytállása. 1962. évi ranglista: 6 kg-os súllyal 1. Tóth Ferenc, Szekszárdi Dózsa 2. Illés Jáno6, Bátaszéki VSK 3. Bucsányi Kálmán, Szekszárdi Dózsa 4. Erdei János, Szekszárdi Dózsa 5. Tikos Sándor, Szekszárdi Dózsa 6. Baki István, Szekszárdi Dózsa 7. Farkas Imre, Szekszárdi ITSK 8. Bogdán Győző, Dombóvári 12 évf. i*k. 9. Illés Huba, Bonyhádi gimnázium 10. Takács Miklós, Bonyhádi gimnázium 13.29 ifjúsági 12.60 ifjúsági 12.42 ifjúsági 11.67 ifjúsági 11.62 ifjúsági 11.60 ifjúsági 11.50 ifjúsági 11.44 ifjúsági 10.69 ifjúsági 10.61 ifjúsági A szövetség idén először ké- jait. Érdekessége az összeállítás- szítette el az ifjúsági ranglistát | nak hogy Baki Szekszárdi Dózsa külön —szerintünk is nagyon he- i 7.25 kg-os golyóval a felnőttek lyesen —. Ugyanis ifjúsági ver- j között is ötödik lett, de 6 kilós senyen nem 7.25 kg-os, hanem 61 súllyal az ifjúságiak között is kilós súllyal versenyeznek a fia- ! csak a hatodik helyet tudta meg- talok. A lista alkalmas arra, hogy szerezni, számbavegvük az utánpótlás tag-i (Folytatjuk)
