Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 23. Á döbröközi talicskagyár Szegedtől Szombathelyig, Mis- kolctól Nagykanizsáig, az ország minden részébe eljutnak azok a kubikostalicskák, amelyek egy kis Tolna megyei faluban, Döb- röközön készülnek. Az ok nyilvánvaló: Jól dolgoznak a döbröközi szövetkezeti bognárok, kovácsok, lakatosak, erősek strapabírók a döbröközi talicskák. — Jó tíz évvel ezelőtt készítettük az első darabokat — mondja Hörayéki József műszaki vezető. — Akkor alakult a szövetkezet, hét taggal. Mindenki hozta a maga kuncsaftjait, dehát ez kevés volt. Heten együtt többet tudtunk termelni, mintha összeszámítjuk, összeadjuk hét kisiparos külön-külön végzett munkáját. Ekkor hallottuk meg, hogy a környéken egy maszek a MÜÁRT-nak készít talicskákat. Felmentünk Pestre megpróbálni, hátha mi is kapunk rendelést. I Ott örömmel fogadtak bennünket, mindjárt meg is rendeltek tőlünk harminc darabot. Egy hónap alatt készültünk el vele. — Ma mennyi a termelés? — Éves tervünk kétezer-négyszáz darab, de ezt is biztosan, két-háromszázzal túlteljesítjük. Tíz évvel ezelőtt a havi harminccal is nehezen birkóztunk meg, most meg a kétszáz se sok. Persze, azóta sokat újítottunk, ész- szerűsítettünk. Míg az elején nyolc-kilenc munkaóra kellett egy talicska elkészítéséhez, ma elég négy és fél óra. — Anyaguk van elég? — Nem megy könnyen, de azért mindig beszerezzük. Most éppen gemenci rönkünk van — a jó csomós nyárfa a legalkalmasabb a talicska készítéséhez —, de hoztunk már faanyagot Nyíregyházáról is. (J) A megye két tsz-ében ez évben megkezdik a felsziín alatti öntözést (Tudósítónktól) Tolna megye közös gazdaságaiban ez évben tovább nő az öntözött területek nagysága. Az öntözéses -gazdálkozás kiszélesítéséhez, a gazdaságok a szükséges támogatást megkapják. Egyebek között 1963-ban 81 különböző öntözőberendezést kapnak a közös gazdaságok. Ezek 40—100 kataszteri hold kapacitású, hordozható, szivattyú agregátok. A szállítások a napokban megkezdődnek. A megye két termelőszövetkezetében első ízben valósítják meg a felszín alatti gerincvezetékes és hordozható, gyors kapcsoló csövek kombinációjával az öntözést. Bogyiszlón 1500 holdon, Dunaíöldváron 500 holdon. Az aranybánya még sok kincset kínál (2) Alkalmazzuk az állattenyésztésien is az anyagi ösztönzés jól bevált formáit Az állattenyésztőket jóval kevesebb tsz-ben premizálják, mint a növénytermesztőket. Ez nemcsak azzal jár együtt, hogy sok esetben egészségtelen „bérfeszültség” keletkezik az állattenyésztés és a növénytermesztés között, hanem együtt jár azzal is, hogy az állattenyésztőket nem tesszük érdekeltté a hozamok növelésében, illetve az állattenyésztés termelési költségeinek csökkentésében. Megyei és országos tapasztalatok mutatják, hogy azokban a tsz-ekbem emelkedik igazán az állattenyésztési munka színvonala, amelyekben megtalálják az állattenyésztők anyagi ösztönzésének megfelelő módozatait. Idén tehát hasznos lenne, ha minden termelőszövetkezetünk kidolgozná az állattenyésztők premizálásának helyileg legjobban elfogadható módszereit. Tapasztalataink azt mutatják, hogy több tsz-ben nem ismerik azokat a prémiumformákat, amelyeket az állattenyésztésben alkalmazni lehet. Ezért néhány jól bevált formát ismertetünk. Hogyan lehet fokozni a tejtermelést? Szarvasmarha-tenyésztésünk egyik leglényegesebb feladata a tejtermelés fokozása. Hogyan tudjuk a tejtermelés emelésében érdekeltté tenni a tehenészeket? Eddig megyénkben a legelterjedtebb módja volt a tejtermelők premizálásának az, hogy a terven felül kifejt tej 10—50 százalékával, vagy minden liter kifejt tej után 10—30 fillérrel jutalmazták a fejőgulyásokat. Szórványosan alkalmazták e két módszer kombinációját: vagyis a tervezett tejhozamig minden liter tej kifej őséért 10 fillért, a terven felül kifejt tej literjéért 30—50 fillért fizettek prémium címén. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kombinációs módszer volt a legeredményesebb. Ezenkívül lehet a tehenészeket premizálni a tej zsírtartalma alapján is. Úgy, hogy alapzsírtartalomnak 3,6 százalékot veszünk, és minden további tizedért 4 fillér prémiumot fizetünk. Egy dologra azonban nagyon kell vigyázni: a tejtermelés premizálását össze kell kötni a borjúnevelés premizálásával, nehogy a borjúnevelés rovására menjen a tejértékesítés fokozása. így a tehenészetben dolgozók érdekeltté válnak abban, hogy emelkedjék a tejhozam, hisz ettől függ egyéni jövedelmük jelentős része. A daraértékesítést, vagy a ráhízlalt súlyt premizáljuk? A szarvasmarha- és sertéshizlalásban dolgozó, tsz-tagok premizálásának legelterjedtebb módja volt eddig megyénkben a daraértékesítési százaléktól függő premizálás. Elvileg kétségtelen, ez a premizálás leghasznosabb formája, mert takarékosságra, és így költségcsökkentésre ösztönöz. Ennek a premizálási módnak azonban meg kell teremteni a feltételeit: a rendszeres, jó minőségű takarmányellátást és az állatok havi mérlegelését. Amely tsz- ekben e fő feltételeket nem tudják megteremteni, ott nem vezethet eredményre a daraértékesítés százalékától függő premizálás. Vajon azt jelenti-e ez, hogy akkor nem lehet hatékonyan premizálni? Nem jelenti, hiszen a hizlalásban dolgozókat másképpen, ennél egyszerűbben is érdekeltté lehet tenni a jó munkában. Több tsz-ben jól bevált, hogy a ráhizlalt súlyt premizálták. Például a sertéshizlalásban minden kiló súlygyarapodásért 15 fillér prémiumot kap a gondozó. Aztán van olyan módszer is, hogy a határidőre elkészült hízó állatok után darabonként fizetünk bizonyos összegű prémiumot. (Sertéseknél 2—3 forintot, hízó marháknál 20— 40 forintot.) Ne feledkezzünk meg a takarmányosokról sem A tejtermelésen és a hizlaláson kívül az állatszaporulatok után is helyes prémiumot fizetni. Az anyakocák gondozóit például úgy tudjuk érdekeltté tenni a munkájukban, hogy a leválasztott malacokból adunk nekik prémiumot. Adhatjuk a terven felül leválasztott malacokból minden negyedik—ötödiket. Vagy például 1Ö0 leválasztott egészséges malac után egyet. A juhászokat, borjúnevelőket Is premizálhatjuk így természetben, mert az a tapasztalat, hogy ennek jobban örülnek, mintha pénzt fizetnénk ki jutalom címén. Amikor az állattenyésztők premizálásáról beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk a takarmányosokról, akiknek a jó munkája ugyancsak hozzájárul az állat- tenyésztés eredményeihez. Több tsz-ben úgy premizálják a takarmá nyosokat, hogy megadják nekik az egy tehenész átlagos prémiumát. Ugyanezt a premizálási formát lehet alkalmazni a sertéstenyésztésben és az állathizlalások területén is. lehet-e a baromfigondozókat premizálni? Lassan terjed megyénkben a baromfigondozók premizálása. Pedig egy tsz-nek sem lehet közömbös a csirkenevelésben az elhullás! százalék csökkentése, vagy a hizlalási idő megrövidítése. Nem lehet közömbös a te- nyészbaromfiak tojáshozama sem, hisz ettől függ döntően a tenyésztés jövedelmezősége. Hogyan premizálhatjuk a baromfigondozókat? A csirkenevelőket többek között úgy, hogy megállapítjuk a megengedett el- hullósi százalékot és ha a gondozók jó munkája nyomán ez a százaiéit csökken, akkor az el nem hullott csirkék egy részével természetben jutalmazzuk a gondozót. Prémiumot fizethetünk az értékesítésre kerülő csirkék darabszáma, vagy súlya után is. (Pl: kilónként 30 fillért.) Diferen- ciált módszert is alkalmazhatunk: amely csirkék 9 hetes korukban érik el a kívánt súlyt, azok után kilogrammonként 40 fillért, a tízhetes korúak után 30 fillért fizetünk. Tehát a hizlalási idő hosszának megfelelően állapítjuk meg a kilónként, vagy darabonként kifizetett prémium nagyságát. Mikor iskolaérett A félévi értekezleten sok probléma vetődött fel az iskolák legkisebbjei, az első osztályosokkal kapcsolatban. Az új rendelet értelmében ők most félévben nem kapták meg a sok szülő által nagyon várt első bizonyítványt. Sok szempontból jobb ez. A tanévnyitón még mind egyforma gyermekkel ismerkedünk. Kiderül hamarosan, hogy az első látásra egyformának látszó gyermekek nem is olyan egyformák. Egyik éppen betöltötte a 6 évet, a másik pár nap múlva 7 éves lesz. Az egyik 3 éves kora óta óvodás, a másikat a nagymama nevelte és soha nem volt gyermekközösségben. Egyformák vajon ezek a gyermekek? Hogy mennyire nem egyformák, az kiderül például, hogyha a Babits Mihály Általános Iskola négy első osztályos nevelőinek tapasztalatait meghallgatjuk. Sajnos minden első osztály közösségét megbontja egy-két nem iskolaérett gyermek jelenléte. Többször hiába próbálja a nevelő meggyőzni a szülőt a gyermek érdekében, hogy sokkal jobb, ha a kezdetben veszít egy évet gyermekük, mintha később kénytelen osztályt ismételni. Az iskolára éretlen gyermek, még nem képes tevékenységét hosszú ideig egyes tárgyakra, vagy egyetlen foglalatosságra összpontosítani. Az első osztályos nevelőnek munkáját úgy kell megszervezni, hogy az az óvodai munka közvetlen folytatása legyen. Azok a gyermekek, akik az óvodából jönnek, „különleges bánásmódot” igényelnek. Ezért jó, ha az első osztályokban olyan nevelők tanítanak, akik több éven keresztül csak első osztályban működtek. Tapasztalatlan nevelők ugyanolyan ütemben haladnak azokkal a gyermekekkel, akik óvodából jöttek, mint azokkal, akik nem rendelkeznek óvodai előképzéssel. Ezért csoportosítottuk a Babits Mihály iskolában a tanulókat úgy, hogy 1—1 osztályba csak óvodából jött gyermekek kerüljenek, akik továbbra is napközisek, a másik csoportba azokat, akiknek édesanyja odahaza, a családban dolgozik. A félév előtt történt felmérések .alkalrpával örömmel vettük tudomásul azt, hogy egyforma a tanulmányi eredmény mindkét fajtájú első osztályunkban. A hétéves gyermek szeret játszani. Érdekes megfigyelni, amint a játékban utánozzák, ami az életben körülöttük történik. Mi nevelők figyeljük és irányítjuk a gyermekek játékát. A játék irányítása nem azt jelenti, hogy csak a nevelő utasítása szerint játszhatnak. Persze az alkotó játékokon kívül vannak olyan játékok, amelyeket a pedagógus ajánl és amelyeknek határozott szabályaik vannak. A szabályokhoz kötött játékok serkentik a figyelem, találékonyság, ügyesség, szervezettség kifejlődését. Az óvodai sok-sok játék után az iskolába kerülő gyermekre sok nehézség leküzdése hárul. Az első osztályos tanulónak év elején még a 45 perces órák is hosszúnak bizonyulnak. Kénytelen a pedagógus órák közben énekeltetni, tornásztatni a kis elsősöket, hogy a tanítást ötperces megszakítás után ismét eredményesen folytathassa. Érdekes megfigyelni az iskolaérett első osztályosokat. Nagyon sokszor elhangzik naponta a „miért” kérdés. Magyarázatot keresnek a jelenségekre, amelyeket megfigyeltek és aránylag könnyen megértik a külsőleg észlelhető okozati összefüggéseket. Például: a növények jobban fejlődnek a melegben, a hó, a jég elolvad a napon. Milyen tehát az iskolaérett gyermek? Az iskolaérett gyermeknek már nagy szókészlete van. Emlékezete fejlett. Könnyen bevés ritmikus szövegeket, verseket, meséket. Figyelmét hosszabb ideig tudja összpontosítani. A versek és mesék fáradhatatlan ismétlése során, — ha lassú fokozatossággal haladunk a hosszabbak felé — a felsőbb osztályokban kifejlődik a gyermekben a tudatos bevésés képessége. Fontos követelmény, hogy azokról a tényekről, tárgyakról tudjon beszámolni, amelyeket látott, tapintott, vagy olvasott. Az iskolaév elején történő orvosi vizsgálat teljes mértékben nem tudja eldönteni, hogy iskolaérett-e a gyermek. Ezért az óvodai nevelőkre és a szülőkre hárul az a feladat, hogy gyermekük érdekében állapítsák meg, elég fejlett-e az iskolára. Nagyon sokat jelent az, ha a gyermek magabiztosan, fejletten kerül az első osztályba. Az iskolaéretlen gyermekek a legnagyobb mértékben lekötik a nevelőt a többi tanuló hátrányára, megbontják a jól fejlődő osztályközösség rendjét. Ajánlatosabb tehát egy évet halasztani. Ezeknél a gyermekeiméi nagyon sokat számít egy év várakozás, így szellemileg megerősödve majd az első osztályban biztos alapot szed fel és meg tud birkózni a felső osztályokban rázúduló nehézségekkel. Dr. Fodor Józscfné III. sz. Általános Iskola Szekszárd. 1 A legfontosabb feladat Látjuk tehát, hogy széles skálája van az állattenyésztésben is a prémiumformáknak, annak, hogy a tagokat érdekeltté tegyük a hozamok emelésében, a költségek csökkentésében, s ezáltal a jövedelmezőség fokozásában. Megyénk tsz-eiben az állattenyésztés területén még nagyon sok feltáratlan tartalék van, amelynek mozgósításához sok segítséget adna az ott dolgozók anyagi érdekeltsége. Amikor tehát kidolgozzuk a növénytermelésben dolgozók premizálásának formáit, akkor gondoljunk az állattenyésztőkre is. Alkalmazzuk a sokféle premizálási módszer közül azt, amely az adott tsz viszonyainak a legjobban megfelel és amelyet a tagok megértenek, elfogadnak, s magukévá tesznek. GYENIS JÁNOS Mély fájdalommal közöljük, hogy munkatársunk. Szabó István elvtárs, a Megyei Pártbizottság dolgozója életének 62. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 1963. március 2-án 11 órakor lesz a szekszárdi újvárosi temetőben. Megyei Pártbizottság pártszervezete
