Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-26 / 47. szám

TOT TÍA MEGVET NÉPŰ.ÍSÁC 19(53. február 2G. 41 q 1 " 11111 " ...................................................................... ....... i « Az erősebb segítse a gyengét IRÁNY: Aztán méris sikerül a tudós elnyúlt testéhez vonszolnia MÁZÁT..* A Hazafias Népfront megyei, járási és községi bizottságai né­hány év óta rendszeresen szerve­zi!:, segítik a termelőszövetkeze­tei: egymást segítő munkáját. En­nek egyik formája volt idáig a különböző tapasztalatcserék meg­valósítása. Hasznosak voltak ezek. mert a gyengébb eredményeket elérő tsz-ekböl a jobbakba láto­gatók visszatérve saját portáink­ra, szószólói. agitátorai, s tevőle­ges munkásai lettek a látott új­nak: a tapasztalt, célravezetőbb módszernek. A segítségadás ilyen fonná iá­nak tapasztalatait tárgyalva ju­tott arra az elhatározásra a nép­front megyei elnöksége, bogi/ ezt niég közvetlenebbé kell tenni, s így annak hatékonysága is ered­ményesebb lehet. Az áj módszer lényege u kő­vetkező: Kelemen János a: el­nökiét) tagja, a zombai Paraszt­becsület Termelőszövetkezet ál­lattenyésztési brigádvezetője, el­ismert, kiváló állattenyésztő vál­lalta. hogy ahol az á.laltenyész­ínben nehézségek mutatkoznak, szívesen meglátogatja e tsz-eket. :—három napra. Most télen úgyis jobban ráérnek. Es nem­csak beszélgetnek, nemcsak ta­pasztalataikat cserélik ki egymás, között, hanem együtt végzik a munkákat is. — Együtt számít ■ juh ki. milyen keverékű. milyen mennyiségű és minőségű takar­mányra van szükségük, akár a sertéseknek, akár a szarvasmar­háknak — mondja Kelemen bá­csi. — Együtt állapítjuk meg. jó-e az elhelyezésük, mit kell tenni, hogy a legrövidebb időn belül javuljon az állomány és hozama, s ahol hiba mutatkozik, rend le­gyen. De ez a segítségadásnak csak az egyik oldala. A következő lé­pés. hogy azok az állattenyésztők, akikkel néhány napig együtt dol­gozott, visszaadják a látogatást. Meggyőződjenek róla. hogy Ke­lemen bácsi saját portáján is úgy működik, meghozza eredménye­sen. mint ahogy nekik mutatta. Csak egy kikötése van: egy órá­ra. kettőre nem érdemes jönniök. Jöjjchek egész napra, és reggeltől estig legyenek vele. így ér a ta­pasztalatszerzés valamit. Úgy gondoljuk, as erősebb se­gítse a gyengébbet mozgalom ez újabb módszer szélesítésével még szebb eredményeket hozhat. Á közös munkában szerzett tapasz­talatok még hathatósabban segít­hetik elő egy-egy gyengébben produkáló állattenyésztési ág gyorsabb felvirágzását. (i-e) A KOMMUNISTA VILÁGGAZDASÁG Hogyan működik a KGST szervezete? Megjetant a „Béke és Szocializmus" februári száma A vezércikk a kommunista mozgalom egységének megszilár­dításával kapcsolatos elvi kérdé­sekkel foglalkozik, elemzi a fel­merült nézeteltérések jellegét, és rámutat arra. hogy az egység megerősítése elengedhetetlen a közös ellenség elleni harcban. Henry Winston „Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának politikája — igazi nemzeti poli­tika” című cikkében leleplezi a párt elleni hajszát és megvilá­gítja a párt stratégiáját és tak­tikáját a jelen időszakban. Luigi Longo „A strukturális reformok forradalmi jelsntő- ségé“-ről szóló tanulmányában is­merteti azt a harcot, melyet az olasz kommunisták a legfonto­sabb ■ üzemek államosításáért és a gazdasági tervezés bevezetésé­ért, a monopóliumok hatalmának korlátozásáért indítottak. Fontos kérdéseket tárgyal Bruce Magnusonnak „A monopolista im Rubinstejn „A tudományos-tech­nikai forradalom és a modern kapitalizmus” című cikkét, mely sokoldalúan megvilágítja, hogy milyen ellentmondásokat szül és milyen következményekkel jár a tudományos-technikai forradalom a kapitalista társadalomban. Az új nemzeti államok fejlő­désével foglalkozik és számos elvi kérdést tisztáz Alekszandr Szoboljevnek „A nemzeti demok­rácia a társadalmi haladás útja” című tanulmánya. A szerző bebi­zonyítja. hogy a fejlődés nem­kapitalista útja a jelen körülmé­nyek között teljesen reális és járható át. „A kommunista és munkáspár­tok életéből” című rovat vezető helyen közli Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának „A pártépítés időszerű kérdéseidről szóló cikkét. Ugyan­ebben a számban jelent meg négy magyar szerző — Sándor tegráció és Kanada'' című, vala- Pál, Szigeti József, Vészi Béla és mint Jacob Gorendernek a mai Wirth Ádám — recenziója P. N. Brazíliáról szóló cikke is. Közli | Fedoszjev: „Kommunyizm i filo- a lap André Barjonet és Modeszt i szofija” című könyvéről. *^#^#talok elnökhelyettesei képviselik. A terviroda munkájában támasz­I. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa még soha nem állt a hazai és a nemzetközi érdeklő­dés olyan erős reflektorfényében, mint napjainkban. A figyelem azért összpontosul ma e szocialis­ta gazdasági szervezetre, mert szerepe, hatóköre hallatlan mér­tékben megnövekedett. Az össze­fogás, az elvtársi együttműködés még egy munkabrigádban is ké­pes hatványozni a résztvevők erejét, alkotóképességét — a szo­cialista országók nemzetközi mé­retű gazdasági tömörülése pedig valósággal új termelőerőket te­remt. A termelés tervszerű nem­zetközi szakosítása és kooperáció­ja, a műszaki és tudományos együttműködés a természeti kin­csek kiaknázásában, s a gazdasá­gi együttműködés más formái a munkatermelékenység emelésé­nek olyan hatékony eszköze, ame­lyet nem nélkülözhet egyetlen szocialista ország sem, ha olcsón akar termelni, lépést tartva a ki­bontakozó tudományos és techni­kai forradalom követelményeivel. A KGST, amelyet 1949 elején alakítottak meg az európai népi demokratikus országok és a Szov­jetunió, szervezetileg maga is ál­landóan fejlődik, az új felada­toknak megfelelően. A Mongol Népköztársaságot saját kérésére, 1962 júniusában felvették a KGST tagjai közé. A KGST legfelsőbb szerve a tanácsülés, amely a tag­államok egyenjogú kormánydele­gációiból áll. A tanács évente rendszerint kétszer ülésezik és — a KGST többi szerveihez hason­lóan — csak egyhangú határoza­tokat hozhat. Az elfogadott hatá­rozatok — az egyes országok szu- verénitásának megfelelően — ak­kor válnak kötelezővé, ha az ér­dekelt ország államhatalmi, vagy más illetékes szerbe megerősíti azokat. A KGST operatív irányí­tó szerve a végrehajtó bizottság, amelynek tagjai a tagállamok il­letékes miniszterelnökhelyet lesei, s általában kéthavonta ülésezik. A nemzetközi munkamegosztás fontos eszköze a népgazdasági tervek összehangolása. Az egyes országok távlati terveinek össze­foglaló kérdéseivel és sokoldalú egyeztetésével foglalkozik a KGST tervirodája, amelyben a résztvevő országokat a tervhiva­új (statisztikai, szabványügyi, tu­dományos és műszaki munkákat koordináló, valamint valutáris és pénzügyi) állandó bizottság ala­kult. A jelenlegi 19 állandó bi­zottságban. s ezek munkacsoport­jaiban a tagállamokat az illeté­kes szakemberek Képviselik. A szocialista országok fejlődő együttműködése egyre több új szervezeti formát teremt. így pél­dául a Barátság kőolajvezeték, s a szocialista országok egyesített energiarendszere, új irányító szer­veket hívott életre. Munkálkod­nak a közös bank és a nemzetkö­zi vagonpark létrehozásán. A KGST XVII. tanácsülésén elha­tározták egy olyan tröszthöz ha­sonló nemzetközi golyóscsapágy- szervezet létrehozását,' amelynek feladata lesz a golyóscsapágy ter­melésének, műszaki fejlesztésé­nek, elosztásának központosított irányítása. A szocialista országok golyóscsapágygyárainak e szoro­sabb gazdasági együttműködése hasznos tapasztalatokkal szolgál majd minden bizonnyal, amit másutt is hasznosítani lehet. Az állandó bizottságoknak meg­felelő osztályokon a tagállamok mérnök, közgazdász, és egyéb képzettségű szekemberei dolgoz­nak. Épül Moszkvában a KGST áj székháza, s így a központi ap­parátus, az egyes osztályok, a kö­vetelményeknek megfelelően a KGST-országok távlati terveinek részletes összeegyeztetésével, az ésszerű nemzetközi szakosítás és kooperáció megszervezésével meg­felelő körülmények között, egy helyen foglalkozhatnak, hogy az egyes országok és az egész szo­cialista világrendszer a leghaté­konyabban használhassa fel erő­forrásait. Az 1980-ig terjedő, 20 éves terv részeként már dolgoz­nak az európai népi demokrati­kus országok együttes energia- mérlegének összeállításán és vég­legesítésén. Ilyen átfogó ágazati tervek készülnek a vaskohászat, a gépipar, a mezőgazdaság, stb. munkájának összehangolására. A húszéves tervvel párhuzamosan még az idén elkezdődik i.z 1969- tól 1970-ig terjedő új ötéves ter­vek sokoldalú egyeztetése is. Egyeztetik az 1964 és 1965-ben in­duló nagyobb beruházásokat. (Ezek a létesítmények többnyire már az új ötéves tervben lépnek üzembe). A beruházások egyez­tetése meggátolja a párhuzamos kapacitások létesítését, s biztosít­ja az új beruházások gazdaságos­ságát, körszerűségét, és ésszerű területi elhelyezését, most már nemcsak nemzetgazdasági, hanem nemzetközi színvonalon is. íme, a szocialista országok gazdasági együttműködése a Le­nin által zseniálisan megjósolt egységes terv szerint szabályo­zott: kommunista világgazdaság kialakulása irányában fejlődik KOVÁCS JÓZSEF (Folytatjuk) Éhínség Dél-Koreában VALENTYIN IVANOV tudományos—fantasztikus regénye nyomán írta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta: SEBÖK IMRE ......... ............. 20 ------­E lőzmények: A Rajna-parti várkastély ódon falai egy gigan­tikus sugárágyú kísérleti példányát rejtik magukban. Fel­találói a szörnyű fegyvert szovjet területen végzett rombo­lással készülnek kipróbálni. Podarjov akadémikus előkészü­leteket tesz a krasznosztavszki Különleges Rendeltetésű Erőmű védelmére, ezért ellenséges ügynökök az életére tör­nek. [kodik a KGST állandó bizottsá- [gainak tevékenységére. Az állan- Jdó bizottságok feladata egy-egy J szakterület, ágazat munkájának [átfogó elemzése, az egyes ága­zzatok távlati terveinek koordiná­lása és a határozatok kidolgozása. } A vaskohászati állandó bizottság | székhelye Moszkva, a gépiparé zPrága, a színesfémiparié Buda- Jpest, a vegyiparié Berlin, a szén- ; iparié Varsó, a kőolaj- és föld- j gáziparié Bukarest, a mezőgazda- ? ságié Szófia. Ismeretes, hogy csu- ?pán az utóbbi hónapokban több % * Egyre súlyosabb az éhínség, tekintettel arra, hogy az év eleje íta az élelmiszerek ára átlagban húsz százalékkal emelkedett, mi; a lakosság 60—75 százaléka munka nélkül van. (MTI Külföldi Képszolgálat) £z A TUDAT SZINTE EM&ERFELBTI.EROT jiD _A sebesültnek, merraradja a borDndot es KÚSZNI KEZD VELE AZ AJTÓ FELE. 4 pokolrép leuabal a lépcsőn, a fordulónál UTOLSÓT ZÖKKEN, A LAPJARA FORDUL ES, KÉT TER TOVÁBB. EZT AZONBAN SZTYEPAN APÓ MAR NEM HALLJA... #+*■*■*•*■■*#'*■■* JTrp-a-* ■#'*-*'* í * jt* *vrvr*-ir4-

Next

/
Thumbnails
Contents