Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

1963. február 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Ti*íf om«»j—TECHNIKA--------------------------------------­A vitaminhiány veszedelmei Készül az öngyújtó Az idén új termékekkel bővült a Dombóvári Fémtömegcikk­gyártó Vállalat gyártmány-választéka, megkezdték az öngyújtók és a fényképtartós asztali lámpák gyártását. Nehéz feladatra vállalkoztak ezzel a vállalat dolgozói, műsza­ki vezetői, hiszen a két új termék sokban különbözik az üzem ed­digi gyártmányaitól, a vedrektől, füstcsövektől, csikótűzhelyektől, stb., amelyek inkább bádogosipari termékek. A nehézségek nagy részén már úrrá lettek, a múlt évben el­készült mindkét cikk prototípusa, az öngyújtót már a kereskedel­mi és minőségellenőrző szervek elfogadták, az asztalilámpa felül­vizsgálása most folyik. A kis női öngyújtóból az év végéig tízezret, ebben a negyed­évben ezerötszázat kell gyártani. A gyártás már megkezdődött, egyelőre a különböző, apró alkatrészek forgácsolása folyik. A gyár­táshoz szükséges lemezt még nem sikerült biztosítani, ugyancsak megoldásra vár az üzemben az öngyújtók alkatrészeinek galvanizá­lása, amit egyelőre a vállalaton kívül, bérmunkában kénytelenek végeztetni. E problémákat azonban rövidesen megoldják és ezzel megje­lennek az üzletekben a Dombóvárott már üzemszerűen gyártott öngyújtók. Képünkön Tónács Lajos, a vállalat fiatal szakmunkása az ön­gyújtó-alkatrészek esztergálását végzi. Könyvekkel sáfárkodom Közömbösből énJehlőítö — Az ajánlás „művészetének“ műhelytitkai Akkor is így tél vége felé jár­hatott az idő. A nap lomha köd­kerítés mögül kacsingatott, az emberek a meleg szobákba hú­zódtak és kenyeret, krumplit, puliszkát, meg sózott füstölthúst ettek. 1880—31-es esztendők váltották egymást. ... és az egyik fehér hajnalon liunyin az orosz kutató rádöbbent az igazságra: a fehérje, a szén- hydrát, a zsír és a só nem elégsé­ges az élet fenntartásához. A csak ezeken tartott kísérleti ál­latok furcsa ismeretlen betegség­be estek, majd elpusztultak. Csak azok maradtak életben, amelyek tejet is kaptak. Mi lehet a tejben ? Mi hiányozhat: a vegyi alapanya­gokból, ami az ételekben bizto­san megvan? A kérdésre Hopkins adott vá­laszt jó harminc esztendővel ké­sőbb 1912. táján: a tiszta vegyi alapanyagokon tartott állatok hiánybetegségbe estek. Ilyen hiánybetegség a ködös Albion gyermekeit megtámadó csontbe­tegség az „angolkór” és a már majdnem kétszáz éve ismert hajósbetegség is az elgyengüléssel, íny vérzéssel, súlyos, érza varokkal járó „észak réme” is. Valami van az általános táplálkozásban ami ha hiányzik hiánybetegséget okoz. Funk tanár ezt az ismeretlen anyagot vitaminnak nevezte. A vitamin olyan nitrogén-tar­talmú — tehát amino — vegyü- let, amely az élethez feltétlenül szükséges. Az élet neve latinul vita. Azért nevezték ezeket az életfontos nitrogéntartalmú ami- nokat vitaminnak, mert akkor még azt hitték, hogy csak élő szervezetben keletkeznek, vegyi­leg nem lehet előállítani ezeket az életfontos anyagokat. Azóta sok minden tisztázódott, nem helyes a név, mert egyes vitami­nok nem tartalmaznak nitrogént. Nem helyes az elképzelés, mert egyes vitaminok vegyileg is elő­állíthatok; de az igaz, hogy élet­fontosak és a néven már nem volt érdemes az idők folyamán változtatni. A mai biokémia a következő­ket mondja: azokat a normális táplálékban jelenlevő faktorokat nevezzük vitaminoknak, amelyek­nek a hiánya betegséget okoz. Megfordítva: vitaminok azok a táplálkozási faktorok, amelyek embernél megelőzik a hiány­betegségeket. A vitaminokat két csoportba osztjuk: vízben és zsírban oldódó vitami­nokra. Felfedezésük után nagyon egyszerűen az abc egy-egy betű­jével jelölték őket, de ma már tudjuk, hogy igen bonyolult nevű és képletű vegyületek. Sőt, azt is tudjuk, hogy egy-egy betűn be­lüli vitamincsoportban többféle egymástól különböző anyag van. Például a B nevű vitamincsoport ban a B' Thyamin, a B2 Ribof­lavin, a B6 Pyridoxin, a híres B12 Kobalamin, de ide tartoznak még a Nicotinsav, a Folsav és többek közt a Cholin is. Mindezt csak azért kell megemlíteni, hogy világossá váljék: nem olyan egy­szerű a vitaminkérdés, mint amilyennek egyesek gondolják. Nálunk nem is annyira a vita­minhiány veszedelmes, mert mi­nimális vitamin még az egyolda­lú táplálkozás mellett is jut ha­zánk lakosságának, hanem az úgynevezett hypovitaminozis, a vitaminok csökkent volta, ami súlyosabb elváltozást, komolyabb betegséget nem okoz, de tünetei­vel befolyásolja, nehezíti az em­ber életét. Miért és mi okozza ezt a fenyegető hypovitaminozist különösen ilyenkor a ködös, nap- sugártalan napok alatt télvíz ide­jén. Két oka van ennek: az egyik az, hogy ilyenkor a szervezet vitaminszükséglete, vitaminéhsége megnövekszik, a másik meg az, hogy télen a mindennapi táplá­lók vitamin-mennyisége csökken. Nézzük, milyen vitaminok je­lentősége növekszik a tél alatt, illetve a tél utolsó heteiben? Az A vitamin csökkent volta a légutak, a nyálkahártyák gyulla­dásának kialakulását segíti elő. A C vitamin hiánya fáradtságot, le­vertséget, bágyadtságot, vérzékeny séget okoz, de a gyakori hurutos betegségek, az ismétlődő náthák oka is kereshető a C vitamin hiá­nyában. Az angolkór kialakulásá­nak a D vitamin hiánya az oka. A D vitamin csökkenés csont- fejlődési zavarokat, gyengeséget, betegségre hajlamosságot ellen­állóképesség csökkenést eredmé­nyez. A szervezetnek tehát ilyen­kor nagyobb mennyiségű A, C és D vitaminra van szüksége, hogy erejét, ellenállóképességét, fris­sességét és egészségét megtart­hassa. Ezzel szemben a napi szükség­letet jelentő két milligramm A vitamin nyáron 20 gramm vaj­ban, 15 gramm májban megta­lálható, de télen már csak 30 gramm máj és 100 gramm vaj tartalmazza ezt a mennyiséget, mert télen minden vitaminszegé- nyebb. Még szerencse, hogy kis- mennyiségben igen sok élelmi­szerben előfordul. A C vitamin elsősorban a friss zöld növényekben, gyümölcsök­ben található. Természetesen ilyenfélét télen kevesebbet eszik az ember. Ezért kell citrom, sa­vanyúkáposzta — persze nyersen fogyasztva — csipkebogyótea, retek, alma alakjában pótlásáról gondoskodni. A D vitamin forrása a Nap amiből alig jut a ködös téli hetek alatt éppúgy ahogy a D vitamin tartalmú tejből, vajból is. Ezt a csukamájolaj és a mesterséges D vitamin adagolásával lehet pó­tolni. Elsősorban e téren az a fontos, hogy a terhes anyák a csecsemők és a kisgyermekek megkapják a téli hónapok alatt szükséges D vitamin pótlást még idejébe, mielőtt a D hypovitami­nozis korai jelei — a fejtető ko­ponyacsontjainak felpuhulása, a bordák porc és csonthatárán je­lentkező dudorok, az erős izza- dás és a „frász”-nak nevezett te- tániás görcs — jelentkeznének. Ködös, napsugartalan idők jár­nak. A tél az utolsókat rúgja. A vitaminok az élet védelmezői megfogyatkoztak mindnyájunk szervezetében. Még nincs baj, de ha nem gondoskodunk pótlásuk­ról könnyen jelentkezhetnek a makacs légcsőhurutok, a tavaszi fáradtság és a csecsemők cson­tosodási zavarai. Ezt pedig fel­tétlenül el kell kerülnünk, Hogyan? Táplálkozzunk változatosan: a szárazfőzelékek, az erősen megfő­zött káposzta, a füstölthusok és burgonyafélék mellett fogyasz- szunk belsőséget, tejet, tejtermé­ket, tojást, sülttököt, csipkebogyó- teát, almát, citromlevet, fekete­retket, nyers savanyú káposztát, vitamindús gyümölcsleveket, szörpöket és gondoskodjunk a szükséges D vitamin pótlásáról is. Ha pedig kinyílik a nap szeme és megjelenik a friss galambsalá­ta, saláta, újhagyma, metélőhagy­ma és a gyümölcs, együnk minél többet, hogy a ködös, téli napok­nak még az emlékét is elfelejt­sük. Buga doktor A meleg szobában ülve is egy korábbi beszélgetésre gondol­tam. Egy alkalommal a szek­szárdi könyvesbolt vezetője mondta: „Nem lehetne teljes képet adni a bolt tevékenysé­géről, ha nem emlékeznénk meg lelkes segítőinkről, az üzemi és vállalati könyvterjesztőkről. Negyvenötén vannak a város­ban, s a könyvesbolt forgalmá­nak csaknem a felét ők bonyo­lítják le. Ha neveket akarnék mondani, a legjobb segítőink közül Dányi Frigyesnét, Sándor Jánosnét... említeném.” Dányiék lakásán meglátszik, hogy könyvszerető emberek él­nek itt. A nagyszobában hosz- szan húzódik a fal mellett a könyvszekrény, amely roskadá- sig zsúfolt. A legújabb köny­veknek pedig nincs is még he­lyük, ott hevernek az éjjeli- szekrényen és a zongora tete­jén. Passuth-regények, Világjáró­sorozat, régi és új könyvek so­kasága között böngészhet a szemlélődő. Verses kötetek, re­gények, albumok váltják egy­mást a polcon ebben a kis könyvtárban. A könyvek ked­velői bizonyára egy kissé irigy­kedve néznének itt körül. A kedvenc könyvekről, majd a könyvterjesztő munkáról be­szélgetünk, — Amikor elkezdtem, nagyon kevés vásárlóm akadt az AKÖV-nél. Fokozatosan sike­rült bevonni őket, s lassanként kialakult a rendszeres vásárlók tábora. — Emlékszem, — folytatja Dányi Frigyesné — egyik mun­katársamról azt mondták a töb­biek, hogy sosem, fogom könyv- vásárlásra „csábítani”. Sike­remnek könyvelem el, hogy a legutóbbi záráskor kiderült, több mint 1100 forintért vásá­rolt könyveket. Aztán a legszorgalmasabb „ügyfelek” neveit keresi egy vastag füzetben és máris so­rolja a legjobb vásárlókat. — Hogyan kelti fel az ér­deklődést a könyvek iránt? — Nehéz lenne könyveket úgy ajánlani, hogy nem isme­rem, miről szólnak. Amikor munkatársaimnak ajánlom, ak­kor rendszerint már ismerem azokat a könyveket. Ezért ter­mészetesen rengeteget kell ol­vasnom, de ez nem jele it kü­lönösebb megerőltetést, hiszen ez a legkedvesebb szórakozá­som is. M. M, Koreai automata esztergapad örömmel adunk hírt arról, hogy a Koreai Népköztársaságban is napirendre került az automatizálás. A hichuni Precíziós Műszerek gyárában a dugattyúhengerek előállítására automata esztergapadot állítottak munkába. Az automata 20 másodpercenként egy hen­gert készít, azaz teljesítménye hatszor nagyobb, mint az eddig használt normál esztergapadé,

Next

/
Thumbnails
Contents