Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-24 / 46. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 24. £sp© RT^ Kibővített ülést tart a megyei TSt A Tolna megyei Testnevelési és Sporttanács február 26-án, kedden fél 10 órai kezdettel Szekszárdon kibővített ülést tart. Az ülésen Lépő László, a megyei TST elnöke ad tájékoztatót a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikát Bizottságának a magyar sport átszervezésére hozott határozatának végrehajtásáról, majd az elmúlt évről tart beszámolót és ismerteti az idei év programját. Az elnök beszámolója után vitára, hozzászólásokra kerül sor, majd a jól dolgozó TST-aktívá- kat, tárgyjutalmazásban részesítik. A kibővített TST-ülésre a régi megyeháza nagytermében (Béla tér) kerül sor. Téli terepgyorsasági verseny A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Tolna megyei Elnökségének motorosklubja március 3-án, vasárnap indul az első idei versenyen. A hódmezővásárhelyi MHS rendezésében téli terepgyorsasági versenyre kerül sör, melyen a szekszárdi motoros klub Ivicz, Géczi, Sárközi, Győri és Igali versenyzőkkel képviselteti magát a versenyen. A szekszárdi motorosok rendszeresen készülnék a március 3-i országos jellegű versenyre, így például tegnap délután Tolnán 3 órás edzést tartottak. Huszonnégy évvel később mégis olimpia lesz a Komazawa Sportparkban A Komazawa Sportpark korábban golfpálya volt, aztán az 1940-es tokiói olimpia atlétikai versenyeinek lett volna a színhelye. Hitler azonban keresztülhúzta a számításokat, lángra lobban tóttá a világot, s a tokiói olimpiából nem lett semmi. Akkor legalább is nem. Huszonnégy évvel később azonban mégis olimpia lesz a Komazawa Sport- parkban; De ez az olimpia egészen más lesz, mint amilyenre akkor készültek a japánok. Méreteiben legalább is más. A Komazawa Sportpark létesítményei — amelyek 1940-ben tökéletesen ki- élégítették volna az igényeket —, most már sok tekintetben“ alkalmatlanok a világ legnagyobb enortvetélkedésének megrendezésére. Komazawát tehát át kell alakítani. Még azokat a sport- létesítményeket is modernizálni kell, amelyek azokban az időkben nagyszerűen beváltak és később is sok nagyszabású sport- verseny színhelyei voltak. ■ ■»»»»■« mm fi ■■■!■■■■»■ Az építkezések már javában folynak, olyan meggondolásokkal, hogy az olimpia után viszonylag kis átalakításokkal, korszerű szó. rakozó- és pihenőhellyé varázsolhassák Komazawát. A Komazawa Sportparkban rendezik meg az atlétikai versenyeket és a fontosabb labdarúgó-mérkőzéseket, külön pályákat készítenek a gyeplabda- és a röplabda-mérkőzéseknek, a birkózóversenyeket pedig a torna- csarnokban tartják. Gondot okoz a japánoknak a sportpark megközelítése is. Nem a távolság, hanem a várható nagy forgalom miatt. Az odavezető útakát' azért kiszélesítik, és újakat építenék, a sportlétesítményeket pedig úgy helyezik el, hogy a közönségnek se gondot, se fáradságot ne okozzon a felkeresésük. Hogy ezt elérjék, a park közlekedő-útvonalait a föld alá süllyesztik, így mintegy kettéosztják a gyalogos- és gépjármű- forgalmat. SAKK A Tolna megyei Sakkszövetség és a Népújság nemzetközi témaversenye 123. sz. Kiss János (Budapest) — eredeti — abcdefgb Matt 2 lépésben (3 megtévesztő játékkal) Vil.: Kg6, Hd3, Hfl, Fb5, Ff4, a7, b7, b4, f3, f7, g7. — Sőt.: Kd5, Vei, Bd4, b6. e6 (11+5). Megfejtése 2 pont. A kulcslépést 1963. március 9-ig kell beküldeni a Szerkesztőség címére. A megtévesztő lépések és mellék- fejtések beküldése után külön pontot kapnak fejtőink. A borítékon kérjük a »SAKK-« jelzést használni; N. J. iri rí utititi'h mm i>wn — Hová baktatott vasárnap délelőtt? — Ne is kérdezze: A sportpályára mentem. ■— Mit akart ott, hiszen nem volt mérkőzés. — Most már én is tudom. Azért maradt el a Petőfi—honyhád edzőmérkőzés mert a bonyhádiak lem,ondták, méghozzá oly későn, hogy a Petőfi vezetősége már nem tudott ellenfelei szerezni. — Dombóváron viszont az ökölvívó-mérkőzés maradt el. — Aztán miért? — Ennek hosszú a meséje: Dombóvár benevezett a területi bajnokságba és ott Kiss edző mindent megígért, csak vegyék be a csapatát a CSB-re. Aztán ki volt az első, aki visszalépett, mint Dombóvár. — De hát miért lépett vissza? — Azért, .mert azok a versenyzők, akik megállnák helyüket a CSB-n, nem hajlandók Kissel együtt dolgozni, viszont a kezdő ifjúságiakkal nem lehet kiállni, oly gyengék. Csak azt szeretném tudni, hogy akkor minek fizetett edző a DVSK-nál, ha ilyen állapotok vannak a szakosztálynál? — Ezt nem tudom, de annyit hallottam, hogy valami ökölvívás volt vasárnap, de nem e DVSE, hanem a Szpar- takusz-pályán. — Igen, igen. De az nem ökölvívó-mérkőzés volt, hanem a Szparta- kusz—Kaposvári MTE labdarúgó edzőmérkőzésen történt. Nem részletezem a dolgot, lényeg az, hogy a kaposváriak hátvédje szabályosan kiütötte Horváthot. Erre a kaposvári edző jobbnak látta lehívni játékosait. A közönség meg bosz- szankodott, hogy húsz. nem titok. Március 10- én kezdődik, az NB III. és március 24-én a megyebajnokság. — Azt hallotta, hogy Bonyhádon néhány szurkoló megint ki akarja írni a Halászcsárda falára a bűvös szót: „Bony- hád a bajnok.” —• Aztán mire alapozzák ezt? — Arra, hogy Bony- hád néhány megfigyelőt küldött vasárnap Bátatzékre és jelentették, Hallotta? percet látott mindössze a mérkőzésből, de gól akkor sem esett. — Na és, a Bonyhádi Szpartakusz ökölvívóiról nem is tesz említést? — Egyszer már tárgyaltuk ezt az ügyet. Én már akkor megmondtam, kitűnő együttes Bonyhád. Az első mérkőzés engem igazolt, és úgy érzem, sok örömet szereznek a bonyhádi fiuk szurkolóiknak. — Mikor lesz a legközelebbi mérkőzésük? — Március 3-án Bonyhádon, a Komlói Bányász ellen. — Ha ilyen jól tudja a dátumokat, akkor legyen szíves megmondani azt is, mikor kezdődik a bajnoki rajt? *— Ugyan már. Ez már hogy a máza-szászvári csapatnak nem ment a játék, sőt 4:l-re ki is kapott Bátaszéktől. — Szerintem erre még nem lehet alapozni. Elsősorban Bátaszék nem lebecsülendő ellenfél, na, meg a bajnoki rajt még messze van. Ahogy ismerem Ludas edzőt, őneki közömbös az edzőmérkőzés végeredménye és minden bizonynyal csapatának edzéseit úgy időzíti, hogy március 17-én legyenek legjobb formában. — Egy héttel a bajnoki rajt előtt? — Igen. •— Aztán minek? — De feledékeny! Úgy látszik, hogy elfelejtette, hogy a Megyei Labdarúgó Szövetség döntése alapján az őszről elmaradt Máza- Szászvár—Bonyhád bajnoki mérkőzést a bajnoki rajt előtt egy héttel le kell játszani. És ha nem tévedek, ez március 17-én lesz. — Tényleg! De mi történik akkor, ha a pálya még akkor is használhatatlan állapotban lesz? — Ezt már én se tudom. — Hát akkor mit tud? — Hogy vasárnap délelőtt a labdarúgó-játékvezetők értekezletén a fő témát még mindig a cikói csapat szolgáltatta. Ebből kifolyólag heves nézeteltérésre kerül sor a bátaszéki és a tolnai játékvezetők között. — És maga szerint kinek volt igaza? — Nekem mindnyájan jóbarátaim. Engedje meg, hogy véleményem megtartsam magamnak. — Akkor legalább azt mondja meg: a jövőben hogyan lehet elkerülni a vitákat, nézeteltéréseket a játékvezetők között, na meg persze a botrányt a pályán. — Az utóbbira nincs teljes garancia, de ha a játékvezető-küldés jobb lesz, és a labdarúgó-szövetség nagyobb ellenőrzést gyakorol a JT munkája felett, akkor sok vitának elejét lehet venni. Terjed a baromfi- és tojástermelési-mozgalom A termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztése mellett, amely elsődleges a lakosság ellátása szempontjából, nagy szerepük van a háztáji gazdaságok árutermelésének. A baromfineveléssel, nyúi- tenyésztéssel, zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó asszonyok szép jövedelemmel gyarapíthatják a család évi bevételét. A dombóvári járásban a nőtanács és földművesszövetkezet járási központja kezdeményezésével az elsők között tárgyalták meg az Országos Nőtanács, a SZŐ VOSZ és a Termelőszövetkezeti Tanács több baromfihús és több tojás termelésére mozgósító felhívását. A dombóvári ankét volt az első, de utána a községekben beszélték meg a mozgalom terjesztésével kapcsolatos tennivalókat. Az asszonyok körében nagy az érdeklődés a törzsállomány javítása és a baromfihús, illetve a tojástermelési verseny iránt. A törzsállomány javítása mellett Kocsolán megszervezték a baromfiólak fertőtlenítését, nehogy a felújított egészséges állatállomány megfertőződjék. A községekben baromfitenyésztési szakelőadásokat tartanak, s képzett szakemberek adnak hasznos tanácsokat a selejtezés lebonyolításához, a naposcsibék beszerzé-, séhez. A nőtanács a verseny-1 mozgalom szélesítésével foglalkozik. Ezt a munkát segítik a földművesszövetkezetek felvásárlói, aktivistái is, de ezentúl reájuk hárul a baromfiólak fertőtlenítésének lebonyolítása, a szerződések megkötése, a szakmai propaganda terjesztése és még sok egyéb tennivaló. Csak dicsérni lehet az olyan intézkedést, amilyent a kurdi földművesszövetkezet tett. összeírták a háztáji baromfitenyésztők igényeit és közösen rendelték meg a legfontosabb baromfi tápszereket, vitaminokat, mint az Oszeferol, Foszkál. Pul-Pen, Erra- vit, Protován készítményeket. A földművesszövetkezeti boltok előrelátóan, idejében szerezték be a tasakos kertimagvakat, hogy a kertészkedők és zöldségtermelők igényeit ki tudják elégíteni. A baromfihús, a tojástermelés, a nyúltenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermelési mozgalom napról napra terjed a dombóvári járásban. A községekben lelkes segítői a mozgalomnak a társadalmi szervek. A járási tanácsinál a mezőgazdasági szakemberek, az állatorvosok. A oél az, hogy a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok az árutermelés fokozásával biztosítani tudják az árubőséget. IparitanulA-képzés a dombóvári járásban A dombóvári járásban a MÁV Fűtőház mellett négy állami vállalat, illetve üzem, a Dalmandi Gépállomás és az állami gazdaság, öt ktsz és két termelőszövetkezet, valamint kilenc kisiparos foglalkozik ipari tanulók képzésével. A járási pártbizottság ipari osztálya megvizsgálta a fent említett üzemekben az ipari tanulók helyzetét. Kétszázötven ipari tanuló közül tizenöt fiatal magánkisiparossal kötött szerződést, míg a többi, zömmel a vasútnál, illetve az állami és szövetkezeti iparban tanul. A tanulóképzés jó irányban halad. A kisebb üzemekben, ahol egy-két ipari tanuló van, a mester mellé beosztva tanulnak a fiatalok. Azokban az üzemekben viszont, ahol több tanulót szerződtettek, tanulóbrigádokat szerveztek és a fiatalok függetlenített oktatók vezetése mellett sajátítják el a szakmát. Az ipari tanulókat foglalkoztató üzemekben olyan irányban is vizsgálódtak, el vannak-e látva a tanulók kéziszerszámokkal, és dolgozhatnak-e a gépeken is. A fiatalok ezzel kapcsolatban nem tettek panaszt, sőt elmondták, hogy az előírásoknak megfelelően, félévenként vizsga-munkadarabot készítenek. Az eredményt az iskolai osztályzatnál is figyelembe veszik. A mesterek ellenőrzik és segítik az ipari tanulók előmenetelét, olyannyira, hogy a második és a harmadik évfolyamosok már önálló munka végzésére is alkalmasak. E tekintetben a magánkisiparosoknál sincs hiányosság. Most már teljesen megszűnt az a régi és helytelen gyakorlat, hogy az ipari tanulókat a kisiparosok házi munkára is befogják. A mesterek arra törekednek, hogy a tanulókra minél előbb önálló munkát bízhassanak. Az ipari tanulók a részükre előírt szociális juttatásokat — munkaruhát, védőruhát és védőételt — megkapják. Munkabérüket havonta rendszeresen folyósítják. A szabadságot, úgy, ahogy a rendelkezés szól, a nyári szünidőben a huszonnégy napot, s téli szabadságként a hat napot kapják meg. Az ideológiai nevelésre is kitért a járási pártbizottság brigád-vizsgálata. Ezen a téren — ellentétben az előbbi pozitív megállapításokkal — hiányosságokat tapasztaltak. Nem kielégítő a fiatalok politikai tájékozottsága. A brigádvizsgálat eredményeit ösz- szegezve a járási pártbizottság ipari osztálya javasolta, hogy az üzemi pártszervezetek és a KISZ a szakmai oktatás mellett nagyobb gondot fordítson az ipari tanulók politikai képzésére és őket is vonják be a rendszeres politikai oktatásba. Á palánki hármasikrek sorsa Érdekes hír látott napvilágot | 1961-ben: Palánkon hármasikrek születtek. A nagy esemény híre bejárta az egész országot. Később közöltük, hogy szépen fejlődnek az ikrek, s jó egészségnek örvend az anya is —, a 44-es számot viselő Zsóka nevű tehén. A palánki tangazdaságot időközben a Szekszárdi Állami Gazdasághoz csatolták, így aztán a gazdaság főállattenyésztőjétől.. Po- toczky Ivántól érdeklődtünk: — Mi lett a palánki hármasikrek sorsa? — A hármas ikerség — hangzott a válasz — nem gátolta fejlődésüket, éppen úgy növekedtek, gyarapodtak,, mint a többi hasonló korú borjú. Felneveltük őket 550 kilogrammos súlyra, aztán vagonba kerültek, amely külföldre szállította őket. Export vágóállatként fejezték be „pályafutásukat”. Anyjuk, Zsóka egy ideig nem fogamzott, most azonban ismét vemhes, most készítik elő az el- lésre. Hármas ikerség a szarvasmarhánál igen ritka: azóta sem érkezett hír hármas ikerellésről. A kettes azonban annál gyakoribb: a Szekszárdi Állami Gazdaságban például a múlt évben 37 esetben fordult elő, &■)
