Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

I9G3. feT>ru2r M. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Negyvenmillió forint községfejlesztésre Művelődési kombinát épül Szekszárdon Most folyik megyeszerte a köz­ségfejlesztési munka dokumentá­ciós előkészítése. A terveket min­den községben elkészítették még a múlt év végén s azóta azokat megvizsgálták a felsőbb szervek. — A tanácsok általában körül­tekintőbbek voltaik az előkészí­tésnél, ■ mint az előző években, ezért csak helyenkint volt szük­ség kisebb módosításra. — mond­ta Mérey Miklós, a Megyei Ta­nács községfejlesztési csoportjá­nak előadója. — Tolna megye községfejlesztési tervében össze­sen 40 millió forint kiadás sze­repel. A lakosság közel három millió forint értékű társadalmi munkát végez majd. A legnagyobb összegű község­fej 1 észt és a tamási és szekszárdi járás tervében szerepel, A kiadás összeg a tamási já­rásban meghaladja a kilenc­milliót, a szekszárdi járásban pedig megközelíti. A kiadási rovatban igen nagy összeggel szerepel a vízgazdál­kodás. Erre 7 millió 800 000 fo­rintot fordítanak a tanácsok. Községgazdálkodási és rendezési feladatok megoldására közel nyolc milliót fordítanak, s ötmilliónál nagyobb összeggel szerepel a kulturális feladatok megoldása. Javul a közvilágítás Az idén nagy összeget fordíta­nak a tanácsok az utcák világí­tására. Sok helyen már városi nívójú a közvilágítás, de az idén e tekintetbeh is tovább fej­lődnek a községek. Bonyhádon a tervek szerint öt kilométer hosszúságban korszerűsítik a közvilágítást félmilliónál nagyobb költ­séggel. Pakson 393 000 forin­tot, Dombóváron pedig 155 000 forintot költenek a korszerű uicai világításra. A kisebb községekben még nem kerülhetett napirendre a fénycső világi tás, itt többnyire még a hagyományos hálózat bő­vítése a feladat. Váraljánr 75 000 forint, Kisvejkén pedig 26000 fo­rint szerepel a tervben hálózat- bővítési célokra. A járdásítás' legtöbb helység­ben még mindig nagy gond. • Az előző években ugyan sok járda épült megyeszerte, de- koránt sem annyi, mint amennyire szük­ség lenne. Ezért a tanácsok ez évben is n^gy - 'erőfeszítéseket tesznek. A dombóvári tanács csaknem félmillió forintot szánt járdaépítésre, s ezzel körülbelül hét kilométerrel, bővül majd a járdahálózat. Gyulajon 1800 mé­ter hosszú járdát építenek, Ko- csolán pedig 1400 métert, Pakson 4000 méterrel bővül a járda há­lózat. A vízellátás legtöbb községben nem a legjobb. A helyzetet sú­lyosbítja, hogy több helyen nagy összeg kellene a feladat teljes megoldásához. A tanácsok becsü­letére legyen mondva, a lehető­ségek szerint igyékeznek javítani a helyzeten, így ha máról holnap­ra nem is tűnik el minden gond. évről évre számottevő • eredményt tudnak felmutatni. Hőgyészen az idén egy 50 köbméteres víztárolót és 800 méter hosszú vízvezetéket építenek. Döbröközön körül­belül öt kilométeres vezeté­ket építenek, Kurdon pedig másfél kilométerrel bővítik a hálózatot. Dunaföldváron strandfürdő épül több, mint egy milliós költ­séggel. Bátaszéken a tervek sze­rint ötven strándkabint építenek a nemrégiben készült strandfür­dőhöz. A bátaszékiek tervében két autóbuszváró is szerepel. Segítik a kislakás-építést Amint Garamvölgyi Mátyási ói. a községfejlesztési csoport egyik előadójától megtudtuk, több he­lyen nagy összeggel járul hozzá a tanács a kislakásépítkezés elő­feltételeinek megteremtéséhez. A bonyhádiak: kezdeményezése után megyeszerte terjed a KÍSZ-lakás- építési akció. Bátaszéken például több mint 60 házhelyet sajátí­tanak ki erre a célra, amelyből 25-öt még ebben az évben beépí­tenek a. fiatalok, ‘ Decsen egészségház és orvosi rendelő építése szerepel a • tervben 300 000 forintos költ­séggel. Izményben is létesí­tenek egy orvosi rendelőt 73 000 forintos költséggel. Tolnán két; orvoslakást épí­tenek, erre a célra csaknem 400 000 forint szerepei a terv­ben. Mozi, színházterem a szekszárdi művelő­dési kombinátban Nemcsak a községpolitikai mun­ka során került sor számottevő fejlődésre, hanem állami beru­házásból is. A kitűzött tervfela­datok jórésze ismert, akad , azon­ban olyan is, ami még nem ke­rült nyilvánosságra. Ilyen a szek­szárdi művelődési kombinát, amelynek már készül a program­terve, hogy mielőbb elkészíthes­sék az egyéb dokumentációkat is. A kombinátban helyet kap egy színházterem, többek között egy mozihelyiség. Az építkezési költ­ségek több, mint 10 millió forin­tot tesznek ki, amit közös forrás­ból fedeznek. Nagy összeggel já­rul hozzá az építéshez a szak- szervezet, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, valamint a tanács. A kombinátot a korzón lévő üzletsor helyén építik fel. Ez a rész ugyanis szanálásra van ítél­ve, s ez mutatkozik a legmegfe­lelőbbnek erre a célra. Kalmár József, városi tanácselnök közöl-' te, hogy a következő évben fog­nak hozzá azr építkezéshez. A szánálap során lebontásra kerül az öttíévő fából készült vadász- kastély is, amit az egyik kirán­dulóhelyen állítanak fel a turis­ták részére. B. F. szállítás követi, egyik géptől a másikhoz, ki az udvarba, vissza az üzembe stb. Az új eljárás háromra csökken­ti a műveletek számát. Az első a csőgyártó automatában megy végbe, a gép csővé formálja a szalagacélt és tartósan, megbíz­hatóan (tizennyolc légkömyi nyo­mást adtak rá és kibírta) össze- hegeszti. Ezután kerül sor a fe­jelésre, majd a nyomáspróbára. Ezután már mehet is a cső hor­ganyzásra. A géphez mindössze egy kezelő kell, akinek a munká­ja inkább csak felügyeletből áll. A csőgyártás termelékenysége több, mint hatszorosára nő. Jobb minőségűek a csövek. Az ellen­álláshegesztés megbízhatóbb, ke­vesebb anyag kell a horganyzás­hoz. Az autogén-hegesztés varra­tát ugyanis igen nehezen fogja be a horgany, ezért a használat­nál itt kezdi ki a rozsda legelő­ször a csövet, az új géppel he­gesztett cső egyenletesen horga­nyozható. A munkabér-költségek mellett igen jelentős költségek takaríthatok meg a szállításnál. Míg jelenleg naponta egy pót­kocsis teherautó hozza az üzem­be a gázt és oxigént, igen nagy- mennyiségű elektróda és hegesz­tőhuzal keli a gyártáshoz, erre ezúttal nem lesz szükség. Durva becslések szerint, ha teljes egé­szében átállnak az új eljárásra, évente, a jelenlegi termelési szint mellett több, mint négymilliót tesz ki a közvetlenül kimutatható megtakarítás. Megtekintette a gépet a napok­ban Losonczi Pál elvtárs, a föld­művelésügyi miniszter is és elis­merően nyilatkozott róla. A tröszt főmérnöke engedélyt — illetve utasítást — adott további négy gép elkészítésére. E munkához azonnal hozzáfogtak és előrelát­hatólag az ősz folyamán lépnek a termelésbe az új gépek. Ezáltal mintegy negyven százalékkal le­egészében küszöbölni az importot. A csőgyártás automatizálásával felszabaduló dolgozókat pedig a csatlakozófejek és a különböző idomok gyártásával lehetne fog­lalkoztatni. Az újítás —1 illetve találmány — jelentősége túlnő az ország határain is, hiszen jelen­Munkában az új csőgyártó gép. hét majd növelni az öntözőcső- leg a többi szocialista országban termelést, az öt géppel több, mint az itt korábban kialakulthoz ha- egymillió folyóméter csövet lehet sonló, elavult technológiával gyártani. Az előzetes számítások gyártják az öntözőcsoveket, még szerint tizenkét géppel fedezni le- nem oldották meg a gépesítést, hetne az ország összes öntözőcső- automatizálást, szükségleté^ ki lehetne teljes •. J. J. A Szovjetunió legújabb javaslatai a varsói szerződés és a NATO tagállamainak megnemtá­madási szerződéséről, az elmúlt hét legjelentősebb külpolitikai eseménye. A genfi értekezlet lassan halad előre, s századig ülésén hangzott él a javaslat, amely ékesszóló bizonyítéka an­nak, hogy a' Szovjetunió igyek­szik kimozdítani a holtpontról a genfi tárgyalásokat. A ja­vaslat azonban kényelmetlen helyzetbe hozta a nyugati ha­talmakat, mert megzavarja a NATO átalakítására irányuló terveket, amelyek egyre nyíl­tabban Nyugat-Németország atomfelfegyverzésére irányul­nak. Kennedy elnök legutóbbi sajtóértekezletén maga is cél­zott erre, amikor »a sokoldalú nukleáris ütőerő« megteremté­séről beszélt. ' Kennedy ugyan ismételten ki­jelentette, bízik a genfi érte­kezlet előrehaladásában, a hely­zet azonban az új szovjet javas­latok elhangzása után sem válto­zott. A nyugati hatalmak válto­zatlanul az ellenőrzés kérdését helyezik előtérbe, s mint Foster, az amerikai küldöttség vezetője kijelentette, az Egyesült Álla­mok az évi ellenőrzések szá­mára vonatkozó ajánlatát mind­addig nem módosítja, amíg nincs biztosíték, hogy a hely­színi felügyeleti intézkedések­nek gyakorlati értékük van«. Foster maga is elismerte, hogy a genfi- értekezleten nincs je­lentős előrehaladás, de fel­sorolt néhány »reményteljes té­nyezőt«, amely a hatékony le­szerelés alapjául szolgálhat. Foster a Kelet és Nyugat kö­zös érdekének nevezte a há­ború elkerülését, a nyugati ha­talmak azonban vajmi keveset tettek eddig annak érdekében, hogy az annyira óhajtott meg­egyezés végre létrejöjjön. A nukleáris kísérletek meg­szüntetését. a leszerelést nem elég óhajtani, s ez az óhaj fő­leg akkor nem ér sokat, ha közben a nyugati hatalmak évről évre fokozzák a fegyver­kezési hajszát. A Szovjetunió rövid idő alatt olyan javaslatokat tett, amelyek nagy lépésekkel vihe­tik előre a nukleáris kísérletek megszüntetésének ügyét. Hrus­csov Kennedyhez intézett leve­lei, majd a Genfben elhangzott javaslat felelősségteljes aktusok voltak, a nyugati hatalmakon azonban megtört ez a tiszta szándék. Mint legutóbb Kuz­nyecov, a szovjet küldöttség vezetője kifejtette, a genfi ér­tekezlet sikere a fő kérdések eldöntésétől függ. A szovjet küldöttség vezetője emlékeztet arra, hogy a múlt évben végre­hajtott francia és szovjet gyen­ge földalatti atomrobbantásokat nagy távolságból is megbízha­tóan észlelték, éppen ezért helytelen, ha a nyugatiak Le­becsülik a nemzeti észlelő­hálózat jelentőségét. Főleg azért mert a nemzeti észlelési eszközök önmagukban elégsé­gesek valamennyi fajtájú és nagyságrendű atomrobbantás észleléséhez és felismeréséhez. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta, hogy a helyszíni ellenőrzé­sek száma, valamint az ön­működő rengésjelző készülékek, az úgynevezett fekete dobozok száma nem alku tárgya. Ez a két módszer önmagában is tel­jesen elégséges a nemzeti ész­lelő hálózathoz. Az Egyesült Államok őszinte­ségét és jószándékát vitássá te­szi a kísérletek felújítása, fő­leg ha figyelembe vesszük azt az ENSZ-határozatot, amely 1963. január 1-től eltilt min­den fajta kísérletet. A Szovjetunió szándékainak tisztaságát amerikai politikusok sem merik kétségbe vonni. Humphrey szenátor, aki meg­figyelőként vett részt a genfi értekezlet munkájában, kény­telen volt kijelenteni, hogy a »Szovjetunió komolyan óhajt tárgyalni az atomfegyverkísér­letek megszüntetéséről«, azon­ban megmutatta az amerikai politika igazi szándékait is, amikor nem hagyott kétséget az iránt, hogy az Egyesült Ál­lamok folytatni fogja a fegy­verkezést mindaddig, amíg nem kötötték meg a leszerelési szer­ződést. Sőt, hozzátette, hogy az atomfegyverkísérletek betiltása, sem akadályozná meg az Egye­sült Államokat a rakétaelhárító fegyverek fejlesztéséhez szol­gáló kísérletek folytatásában, mert — mint mondotta — »ezek a kísérletek nem szük­ségképpen követelnek meg nukleáris robbantásokat«. Humphrey szerint »ésszerű lehetősége van a megegyezés­nek«, a nyugati hatalmaknak azonban a szavak helyett végre a tettek útjára kellene lépnie).-, hogy megvalósuljon az a szer­ződés, amit százmilliók várnak szerte a világon.; Hazaérkezett a magyar kormányküldöttség Moszkvából A magyar kormányküldöttség, — amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Minisztertanács elnök- helyettesének vezetésével Moszk­vában részt vett a KGST végre­hajtó bizottságának 4. ülésén, — szombaton visszaérkezett Buda­pestre. A kormányküldöttséget a Kele­ti pályaudvaron Kossá István közlekedés- és postaügyi minisz­ter és Timár Mátyás pénzügymi­niszter fogadta. Megjelent a for gadtatásnál G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagyköve­te. Kubai hadihajók meghiúsították az elienforradalmárok partraszállását Havanna (TASZSZ). A kubai haditengerészeti flotta hadihajói visszatérítettek hazai kikötőbe két halászhajót, amelyeket nem­rég ellenforradalmárok ejtettek zsákmányul. A halászhajókat az egyik Kubához közel fekvő szi­geten fedezték fel. A kubai ellenforradalmárok a hajókkal partraszállást terveztek, de fogságba estek. A foglyul ej­tett személyek tanúvallomása sze­rint az ellenforradalmárok ezt a szigetet támaszpontként használ­ták Kubába irányuló fegyverszál­lításokhoz. A letartóztatottak kö­zül hárman beismerték, hogy részt vettek a békés kubai ha­lászhajók elleni kalóztámadásban. A letartóztatott személyek azt is beismerték, hogy egy csoport-! hoz tartoznak, amelyet az Egye­sült Államok központi felderítő' szolgálata kubai bevetésre képe­zett ki, abból a célból, hogy ott szabotázscselekményeket kövesse­nek el és békés lakosokat gyilkol­janak meg. A letartóztatott cso­port különleges feladata az volt, hogy fegyvereket szállítson Ku­bába és Las Villas tartomány északi részében ellenforradalmi bandákat szervezzen. A foglyoknál fegyvereket, ok­mányokat, pénzt, és amerikai ka-' tonai egyenruhákat találtak.

Next

/
Thumbnails
Contents