Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAÖ 1965. február 21. Magasabb követelmény, emelkedő színvonal jellemzi a Marxizmus — Leninizmus Esti Egyetemének munkáját Beszélgetés Pereesi FerencnéveU az esti egyetem igazgatójával Az elmúlt fél esztendő sok vál­tozást hozott a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizott­sága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének munkájában. Füg­getlenített igazgató került az egyetem élére, megalakult az esti egyetem vezetősége és három tanszék kezdte meg munkáját. Felkerestük Pereesi Ferencné elvtársnőt, az esti egyetem igaz­gatóját, és megkértük, tájékoz­tassa olvasóinkat az első félév tapasztalatairól és az egyetem továbbfejlesztésének érdekes ter­veiről­— Hogyan sikerültek a fél­évi vizsgák? Tükrözik-e a vizsgaeredmények a magasabb követelményeket, az oktatás és tanulás színvonalának emel­kedését? — Elöljáróban annyit, hogy a marxizmus—leninizmus oktatásá­nak és tanulmányozásának szín­vonal-emelkedését megköveteli tőlünk az élet. Egyre inkább ar­ra van szükség, hogy hallgatóin­kat ne dogmák beszajkózására, hanem alkotó marxista gondol­kodásra neveljük. Első lépésünk az volt az Idei tanévben, hogy megszerveztük a tanszéki munkát, ezzel is emelni óhajtván az oktatás színvonalát. Továbbá megköveteltük a hall­gatók folyamatos tanulását, na­gyon komolyan vettük az elő­adások és osztályfoglalkozások látogatását, folyamatosan ellen­őriztük a kötelező irodalom ta­nulmányozását, emeltük a mér­cét a negyedéves beszámolókon és a félévi vizsgákon. A vizsgaeredményekkel elége­dettek vagyunk.. Hallgatóink többsége rendszeresen tanul és alaposan elsajátította az anyagot. Az össz-egyetemi vizsgaeredmé­nyek átlaga a megnövekSidétt követelmények ellenére 3,8. Ösz- szesen 272 hallgató vizsgázott, kö­zülük kilencvenheten értek el ötöst, nyolcvanan négyes ered­ményt és tizen buktak meg. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a színvonal-emelkedésnek a továbbiakban is komoly bázisa van esti egyetemünkön. A szín­zel.iük, hanem úgy, hogy mélyít­jük, az élethez visszük közelebb az anyag tanulmányozását. — Mit latban? jelent ez a gyakov­— A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy például csökkentjük a kötelező irodalom’ mennyiségét. Ugyanakkor azt kívánjuk meg, hogy hallgatóink gondosabban válogatott irodalomból, az ed­diginél alaposabban . ismerjék meg a klasszikus .tanításokat. Az osztályfoglalkozásokon olyan mód­szereket vezetünk be. hogy nem az eg-'sz előadást, hanem annak a legproblematikusabb részeit vi­tatjuk meg, persze sokkal szín­vonalasabban, mélyebben. Egyre nagyobb teret szentelünk a ve­lünk szemben álló,, -legújabb né­zetek megismertetésének és cá­folatának. Oktatásunkban aklasz- szikusok módszereit igyekszünk meghonosítani: vitatkozva fejt­jük ki a marxizmus, .igazságát. A színvonal-emelkedés nálunk azt is jelenti, hogy többet se­gítünk a hallgatóknak, meg- könnyítjük munkájukat. Több segítséget adunk az anyag fel­dolgozásához és az osztályfoglal­kozásokon olyan módszereket ho_ nősítünk meg, hogy ott jól meg­értse és megtanulja mindenki a legnehezebb kérdéseket. Segítség lesz az is. hogy oktatóink tovább emelik előadásaik színvonalát. — Hogyan vált be a tanszéki rendszer? Segjti-e a tanszéki munka az oktatás színvonalá­nak emelését? A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy jól bevált a tan­széki rendszer: Azelőtt’ a meg­tartott előadásokat nem vitattuk még, most a legtöbb előadás előtt az anyagból tanszékeink vitát rendeznek. EZ a fiatalabb ok­tatóknak sokat segít, de azt is eredményezi, hogy a vitás kér­désekben közös álláspont alakul ki. Az anyag megvitatása, bizo­nyos megállapodások lehetővé te_ szik, hogy az egyes évfolyamok különböző osztályaiban egységes követelmények érvényesüljelek. Régebben előfordult, hogy az ok­ezáltal színvonal-különbség, fe­szültség alakult ki egyes osztá­lyok között. A tanszéki munkát a jövőben igyekszünk még tartalmasabbá tenni. Többet foglalkoznak tan­székeink módszertani kérdésekkel és azt szeretnék elérni, hogy az oktatók továbbképzésének is fó­rumává váljanak. — Hogyan fejlődik tovább az esti egyetem? Milyen tervek. elképzelések vannak a jövőre? — További feladatunk a mar­xizmus eszmei offenzívának ki­bontakozásából adódik, amely természetes velejárója a szocia­lizmus teljes felépítésének. Fel­adatunk két irányú. Az idei ta­pasztalatok alapján minden já­rási székhelyen tagozatokat szer­vezünk. Ebben a tanévben Dom- bóvárott 2, Tamásiban 1 osztály működik. A jövő tanévben Bony- hádon és Pakson is megindítjuk az oktatást. A megyeszékhelyen szeptemberben kétéves szakosító­kat indítunk — egyet filozófiából, egyet politikai gazdaságtanból. Szakosítóra az mehet, aki el­végezte az esti egyetem három osztályát, vagy az egyéves párt­iskolát. A szakosító elvégzése után lehetőség nyílik arra is, hogy a hallgatók ezekből a tár­gyakból államvizsgát tegyenek. A következő években további speciális szakosítókat szervezünk. Gondolunk például egy pedagó­giai és egy agrárgazdaságiam szak beindítására. Az a célunk tehát, hogy a magunk területén mind az ok­tatásban, mind a marxizmus el­sajátításában elősegítsük a mar­xizmus eszmei offenzívájának ki­bontakozását. Eddigi eredmé­nyeink biztatóak. A további fej­lődésre pedig garancia, hallga­tóink megnövekedett, érdeklődése, és oktatóink lelkes munkája — fejezte be nyilatkozatát Pereesi Ferencné, a M ar x i z m u s—L en i - nizmus Esti Egyetemnek igaz­gatója. Gy. J. „A hadkötelezettek nyilvántartásából törlőm...'* WAA^^VNA^VWWNAA^WWWWWWWWSAA • Ötvenévesek búcsúztatása A városi művelő- tiszt elvtárs emlékla- agárdi lakos karton- dési otthon szómba- pokat mutat: ját úgy kapásból elő­ton délelőtt ötven- — Mindenkinek húzzuk. Mindegyikre évesekkel telt meg. adunk egyet emlékül, jónéhány katonai Körülbelül kétszázan vagy ha úgy tetszik, szolgálatot jegyeztek jöttek össze Szék- obsitként. be. Vajda Dániel szárd városból és a A nagyteremben szekszárdi borbély­környező községek- szól a zene. Fiatal, mester még néhány bői. Ez alkalommal alig néhány hónapos évvel ezelőtt is volt. adták át valameny- katonák játszanak, rövidebb ideig tarta- nyiöjüknek az „obsi- Éppen es a dal szár- lékos katonai szolgái tot”. nyal: „Jó az álmo­Az egyik helyiség- dozás...’* Az ötven- ben rögtönzött irodát évesek kicsit elérzé- rendeztek be. A já- kenyülten ülnek, rásl kiegészítő pa- hallgatják a zenét, rancsnokság dolgozói Valamennyien visz- nagy kartonkötege- szagondolnak ifjúsá- mennyién tlsztesség- ket hoztak magukkal, Qukra, azokra a pil- gél megállják helyü- ezenkívül bélyegzőt lávátokra. amikor két. Az egyik tsz-tag, és bélyeQző'páTTi-át. A.z ^^0 o?c zs "fiaíCLl ka* a másik vállalati asztal egyik sarkán fonák voltak. Alig gozó, a harmadik gyűjtik a katona- töltötték le tényleges technikumi tanár-, könyveket. Nlinö,— katonai szolgálati egyikbe belenyomják idejüket, alig mentek bélyegzővel a követ- baza családjukhoz, ismét behívták őket. laton. Azt mesélték róla, hogy m,ég min­dig -ügyesebben moz­gott, mint sok ifjú katona. A napi mun­kában azonban vala­lcező szöveget: „A lw.dkötelezettek nyil­vántartásából töröl­tem, a felső korhatár elérése miatt” Aláír­ják, s ezzel hivatalo­san megszűnik a hadkötelezettség. A város ■- diákjai kedves műsorral bú­csúztatják • őket. A gimnazisták például Aztán jött a front, részletet adnak elő Fiatalon kerültek a a város'Szülötte, Ca- tűzbe, s azt sem tud- ray János Obsitos cí- ták, hogy miért kell mű müvéből, szembenézniök a ha- — „Jó egészséget, tállal, csak vitték jó munkát!” — bú- őket a halál torkába, csúztatták őket a Baka Sándor öcsé- néphadsereg tisztjei, Sz. Nagy Károly nyi, Baksics Ernő sió­B. F. Otthon érezzük magunkat Bulgáriában Afrikai és arab diákok nyilatkozata Szófia (MTI). A nyugati hír- ügynökségek és a nyugati lapok a múlt héten többször is közöltek eltorzított híreket a Bulgáriában tanuló külföldi ösztöndíjas diákok helyzetéről. Egyes elszigetelt diákcsoportok magatartását igye­keztek úgy feltüntetni, mintha az jellemző lenne minden ösztöndí­jas diákra. Megpróbálták propa­gandacéljaik szolgálatába állítani egy sajnálatos félreértés követ­kezményeit. A szófiai rádió egyik munka­társa felkereste az egyik legna­gyobb diákszállót és megkérdezte az ott élő külföldi diákok vélemé­nyét. A megszólaltatott afrikai és arab diákok egyhangúlag annak a véleményüknek adtak kifeje­zést, hogy otthon érzik magukat Bulgáriában. Kapcsolatuk baráti, mind professzoraikkal, mind diák­társaikkal, mind pedig a lakos­sággal. A. diákok a legnagyobb egyetértésben élnek és minder? se­gítséget megkapnak tanáraiktól. Hangsúlyozták, hogy rendkívül sajnálják a lezajlott incidenseket, amelyek nyilvánvalóan egyes reakciós, imperialista elemek be­folyására történtek. vonal-emelkedést nem az anyag (tatók saját elképzeléseik alapján terjedelmének növelésével kép- állították fel a követelményeket, Hivatal, amit nem szeretnek Mindjárt az is megmondhatjuk, vagyunk, hogy a csalások előbb, kik azok, akik nem szeretik ami vagy -utóbb kiderülnek, mert a hivatalunkat, az Állami Keres- hiány valahol mindig kiütközik, kedelmi Felügyelőséget. Azok Nem árulok el titkot, ilyenkor nem szeretnek bennünket, akik kapnak szerepet a papírok, szám­visszaélnek a vásárlók bizalma- Iák, bizonylatok, egészen addig, val, a kereskedelem szabályaival, amíg a hiány oka ki nem derül, a társadalmi tulajdonnal. Az elmúlt évben az ÁKF-hez Így kezdődött beszélgetésünk 39 lakossági bejelentés érkezett, Halász Istvánnal, az ÁKF vezető- amelyekben vásárlók írták le pa- jével. A két szobából álló kis hi- naszaikat. Az ügyek kivizsgálásra vatalban csak ketten vagyunk. A kerültek, jó segítségnek bizonyul- felügyelők éppen vidéken vannak tak.. Több hiányosságot, sőt visz- ellenörzésen. szaélést lepleztek le segítségük­— Az a feladatunk — folytatja kel. Halász elvtárs —, hogy szem előtt — Várjuk a lakosságtól, hogy tartsuk a fogyasztók érdekvédel- továbbra is támogasson bennün- mét, a társadalmi tulajdon meg- két. A levélíróknak pedig egyál- őrzését, segítsük a jobb áruellá- talán nem szükséges hévtelen- tás kialakítását. Ha nagyon egy- ségbe burkolózni, hiszen vizsgá- szerűen akarnánk megfogalmaz- lat közben a titoktartás kötelez ni, azt is mondhatnánk, hogy kö- bennünket, s ha a gyanú nem is telességünk afelett őrködni: a vá- igazolódik be, nem esik a levél- } lalatnáL sárló azt kapja, amit megfizet. írónak bántódása, kellemetlensé­— A szocialista kereskedelem- ge. Oktalan rágalmazásnak meg ben nem engedhető meg a jogta- úgy sincs helye, ha valaki becsü- lan haszonszerzés. Azok ellen letes, nem érheti szó a ház elejét, harcolunk, akik ki akarják ját- — Azzal kezdtük a beszélgetést szani a rendeleteket a vásárlók — mondja Halász István —, hogy Hatszoros termelékenység — mils me Elkészült és már termel a csőgyártó automata a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál öt évvel ezelőtt kapta a fel- rendezéseket, illetve a létszámot, gadta el, de nagy a valószínűsége adatot, a Tolna megyei Mezőgaz- Ma mintegy öt-hatszorannyi he- annak, hogy a Találmányi Hivatal dasagi Gépjavító Vállalat, hogy gesztő, egyengető, betanított mun- találmánynak fogja minős'teni) szervezze meg az öntőberendezé- kás gyártja a csöveket, mint öt egycsapásra megoldódik az öntö- sek gyártását, illetve vegye át a évvel ezelőtt/ zőcsövek gyártástechnológiájának gy ártást a bajai testvérvállalat- Már az első időkben is felvető- korszerűsítése, a termelékenység tói. Azóta a termelés több, mint dött a gondolat, hogy korszerüsí- ugrásszerű emelése, ezzel párhu- hétszeresére futott fel, az idei teni kellene a csőgyártást, hiszen zamosan az önköltség csökkentése terv hétszázezer folyóméter, a a mezőgazdaságnak évente több- hozzávaló csatlakozófejekkel, idő- millió folyóméter öntözőcsőre vol- mokkal együtt. na szüksége. A kísérletek az’on­A megnövekedett feladatokhoz ban sokáig eredménytelenek ma­képest— az idén nagy mértékben radtak. — Több, mint egy évvel nő az öntözött terület az ország- ezelőtt a vállalat új TMK-vezető- ban — azonban ez a mennyiség je Schilling József elektrotechni- is kévés. De már ez is csaknem kus kezdett újból foglalkozni a túl van a lehetőségek határán, az problémával. Pár hónap eltelté­üzem ma képtelen ennél többet vei már mutatkoztak az eredmé- .... ... ... ... gyártani. .Helyesebben: . A régi nyqk, az első, kísérleti berendezés ~““oz» , Hí auio§enhegeszíéssel technológiával, nem lehet tovább működött.-Az-új eljárás lényege: d°lf0OTak-Ezt a műveletet egyen- menni. Gyökeres változásra van A . csőhúzóberendezés egyben getes, majd görgőzés követi (a. cső szükség a gyártástechnológiában össze is hegeszt!-a csövet, még- veSleges *ormaját adják meg ez- ahhoz, hogy a vállalat ki tudja pedig eUenálláshé.gesztéssel. Tér- ??u. , a ÍCJ’°v'" a csat; elégíteni a magyar mezőgazdaság mészetesen még sok javítanivaló to"0™c;l . íeihegeszfce?e. a cs$ öntözőcső-igényét. Ennek meg- volt a berendezésen, de a kísér- „Y^ére. Nyomáspróba a oldását láthatjuk ma már a vál- letek megmutatták, hogy az elvi . Y, ‘íezo „ művelet, ezzel ellenr el gondolás , jó. .................. őrzik a cső — pon tosabban a he­M i jellemzi a jelenlegi tech- Ezután az^jjtfó már komolyabb minőségét. A hat lég­nológiát? — Az elavult, kezdet- segítséget kapott, hozzá tudtak sornyi n^0TOasnal rendszerint, a leges kisüzemű módszer. Öntöző- fogni egy végleges, már üzem- cs? helyen^, átenged, csak tíz csövet gyártani úgy, ahogy most szerű működtetésre is alkalmas szolc . “ioátlan lenni, csinálják meg lehelt volna szer- gép elkészítéséhez. A napok- C’.. . J1.,1Tlegy ÍH5®2? a hegesztő­yezni húsz évvel ezelőtt, egy liar- ban helyezték üzembe a gépet, és "°?>, ,u3áob • nyamágpro-. megkárosításával. Azt a célt kell a mi hivatalunkat néhányon nem j minc-negyven' emberrel dolgozó azóta folyamatosan termel, nyolc ba> uJ?bb javilus. míg a harmadik szolgálnunk, hogy ilyen ember szeretik. Ez nem baj, s ne is sze- í maszek-]akatosműhelyben is. csak perc alatt készít el egy hatméter ny°ma£próba után rendszerint egyre kevesebb legyen. rrssenek bennünket a csalók, az j legfeljebb nem százezres szériá- hosszú öntözőcsövet. nincs hibás darab. — Sokszor valóságos nyomozás árdrágítók, és «- súlycsovkítók. Iban. A vállalatnál csak mennyi- Igen nagy a jelentősége az öjí- Még így leírni is sok ezeket a » mi munkánk. Abban biztosak ■ m. w, Bégben szaporították a gyártódé- tásnak. <A vállalat újításként ío- műveleteket. Pedig miadegyiket A régi eljárásnál. a lemezből — szalagacélból — húzással for­málják a csövet. A húzógép - mel­lett egy hegesztő dolgozik, aki két-három centiméterenként pon­tozással össze-„hefteli” a csövet. (A heftelés szerepe hasonló a sza­bók által végzett férceléshez). Ez­után kerül a cső a vqrráthegesz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents