Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

A HOMOKFUTÓ NYAK TÖRŐ SEBESSÉFEf.L ELROBOL A Különleges Rendeltetésű £romú mellett, ahol AZ » ÉNERK/TET« ELŐÁLLÍTJÁK. AZ ÉPÜL E TTOM B SZO/1- SZÉbSÁad&AN RADAR BERENDEZÉSEK »FÜRKÉSZIK« AZ ERET. HATALMAS ERNYŐIKEN OTT FÉNYÜK A rtOLD . KISSÉ OYA'L/S TÁNYÉRJA. A TÁVOLBAN FELTŰNIK KüASZNOSZTAVSZK. KiZERCV TÉTOVA P/LLANTA'ST VET BARATJA'RA. VAJON ZL-E MER? TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 11 99 4 Ikotmányos“ választási harc 1926-ban Az alkotmányos harc jegyében lefolyt választások illúzióját igye­keztek d felszabadulás előtt ter­jeszteni. A gyakorlat azonban egész ázást mutatott. Elsárgult papírlapok betűi, idős emberek visszaemlékezései a tanúk, meny­nyire voltak ezek a választások alkotmányosak és szabadok, min­den erőszaktól mentesek. Íme, egy kis epizód abból az időből: Zuhogó esőben érkezett az el­lenzéki képviselőjelölt, a titkára, és egy bizonyos Pölöskei János n eveietü ismerőse társaságában Bátárá. Pölöskei csak annyiban volt érdekelve a dologban, hogy aznap választási nyomtatványo­kat hozott le Pestről a jelöltnek á Hélios-nyomdd megbízásából, s mivel a visszaút árát meg akar­ván spórolni, gondolta, megvárja a jelöltet, aki autóval viszi majd haza. Az egyik kortesnél leteleped­tek. .Közben néhányan a jelölők közül is odacsödültek, látni a „nagy embert”. Már éppen a va­csoránál ültek, az első fogást ka- nalazgatták, amikor felfűzött szu­ronnyal három csendőr állított be, így: — Miféle gyűlés van itt? Váltig mondogatták, hogy nem gyűlés ez, csak vacsora, a tiszt- helyettes csak tovább érvelt: . — Nekünk utasításunk van, hogy minden, olyan összejövetelt, ahol 13 embernél többen vannak jelen, gyűlésnek minősítsünk. — És sorban kezdődött az igazolta­tás, amely igen komikusán ha­tott. húszén valamennyinket sze­mélyesen ismerte a csendőr. De kiderült, hogy nem is rájuk kíváncsiak, hanem Pölöskeire. Az azonban hiába igazolta magát, hiába vállalt felelősséget érte a l$ét úr, ,mondván: — Ismeri ön tiszthelyettes úr a törvényeket? Igen. — volt rá a válasz. .-.--•TtT Akkor tudnia, ,ke.ll<, hogy-, ha két 'olyay. úr, akit Ön személye­sen ismer, egy harmadikat igazol, azt tartozik ör. igazolásnak elfo­gadni. — Tudom, de felsőbb parancs­ra elő kell dili anom. Hiába volt a tiltákozás,, Polös- keinek abba kellett hagynia az evést, s irány a községháza. Két éjjeliőr, és egy fegyveres csendőr vigyázott rá, míg reggel bekísér­hették a szekszárdi föszolgabíró- ságra. Müller föszclgabíró az iratok ellenében sem volt hajlandó elis­merni személyazonosságát. Ezután válaszút elé állította Pö- löskeit, vagy azonnal kitoloncol- iatja Szekszárdról Pestre, vagy ha fellebbez, úgy továbbra is őrizet­ben marad. Természetesen az előbbit választotta. ,bízva abban, hogy Pesten csak péhány perc, és szabad lesz. De mily nagyot tévedett, ami­kor este megérkezvén a Mosonyi utcai iolonchárba, mint a bűnö­zőt megkopaszötták, elvették ci­pőfűzőjét, nádi ágszíját, s egy cel­lába lódították. Egyik nap telt a másik utcAl, közben felvették adatait, de sza­badulásról szó sem volt. Csak a reggeli sétákon nyugodott meg egy kissé, mert látta, hogy nincs egyedül. A „politikai toloncok” egész serege masírozott körbe- körbe az udvaron. A fogság he\edik napján lezaj­lott az „alkotmányos, szabad” vá­lasztás. s a nyolcadik nap reg­gelén ismét hí :atták Pölöskeit az irodába. Közölték vele, hogy hi­telt érdemlően megállapították személyazonosságát, igaznak bi­zonyult. miszerint állása, bejelen­tett lakása van Pesten. Délután már rohanhatott haza feleségé­hez, aki belebetegedett az izgal­makba. így folyt tehát az „alkotmányos harc” az úrnak, jobban mondva az uraknak 1916-os esztendejében. i-e Fordította- Peters Masda’ Hetény* páí> roraitoua. Dosek Laj-os> Muranyi Bea. XXXVI. egyik sűrű csajkába betette a De a letthez talán elugrik do- kanalát — ez azt jelenti, foglalt, hányért. Hátha reggelre nem ma- Mindössze öt ablakocska volt: Fetyukov az elsők között kapta rád dohány, három rendes kiosztó, egy azok- meg a maga csajkáját és elment: Suhov kenyér nélkül ette a nak akik a listán szerepelnek látta, hogy a brigádban most vacsorát: két adag és méghozzá (tizen vannak fertőző betegek, az semmit sem szerezhet, jobb lesz, kenyérrel, túl sok lenne. A ke- egész könyvelőség meg protekciós ha végigjárja az étkezőt, sakálko- nyér marad holnapra. Hálátlan dik, hátha valaki hagy a csajká- a has, nem emlékszik a régi jó- ba'n, (ha valaki nem eszik meg ra, holnap újra kér. mindent és eltolja maga elől a Ette Suhov a levesét, és nem csajkát, gyakran többen is kap- nagyon igyekezett megfigyelni, nak utána' egyszerre, mint a ki van körülötte, mert erre nem keselyük).1 '* volt semmi szükség: semmi uj­Megszámolták az adagokat Pav- donságra nem vágyódott, ette lovai, úgy látszik, rendben van. azt, ami járt neki. Mégis észre- Andrej ProkofjeVics számára Su- vette, hogy az asztal túloldalán, hov á sűrű csajkák közül tolt éppen szemben megürült egy Valóságos oda egyet. Pávlo átöntötte tar- hely és az öreg, magas J-81-es talmát egy keskeny német edény- ült le. A 64-es brigádból való bé, aminek fedele is volt: átvihe- ti a buslát alatt mellére szorítva. A tálcákat leadták. Pávlo leült a maga dupla adagjával, Suhov is a maga kettőjével. Több szó nem esett többé semmiről, szent per­adagokat kap) és még egy, ahol az edényeket kell visszaadni. (Ennél az ablaknál tolakodnak, hogy kinyalja ki a csajkákat). Az ablakok alacsonyan vannak — övmagasságnál alig feljebb. Magukat a szakácsokat nem lát­ni, csak a kezüket meg a merítő­kanalat. . A szakács keze fehér, ápolt, de szőrös, egészséges bokszoló, nem szakács. Ceruzát fogott, és feljegyezte magának a listára, a falon: — Száznégyes — 24! Pantyelejev is beosont az ét­kezőbe. Kutyabaja sincs a gazem­bernek. A szakács jókora, háromliteres ce^ következtek. Su'nov levette a sapkáját, tér­dére fektette. Megvizsgálta ka­nalával az egyik csajkát, aztán a másikat. Semmi baj még hal is akad benne. Esténként pedig általában hígabb volt a leves, merni, nem merítve Mint reggel, reggel táplálni kell zeket, hogy dolgozzék, este 200 millió forint megtakarítás a vegyipari termékek szabadtéri elhelyezésével Alig több mint két éve a Ne­hézipari Minisztérium elrendelte, hogy 1960 októberétől kezdve vegyipari," kőolaj- és alumínium­ipari új beruházások gépeit, be­rendezéseit lehetőség szerint sza­badba kell telepíteni. A miniszté­rium most megvizsgálta, hogy a tervezők, beruházók és kivitelezők miként hajtották végre a rendel­kezést. . A ' vizsgálat megállapította, hogy a rendelet hatályba lépésé­től 1962. december 31-ig eltelt időközben a szabadtéri telepítés eredményei máris jelentősek. A két és egynegyed év alatt a .há­rom iparágban kereken félmillió légköbméternyi térfogatú épületet töröltek a beruházási programok­ból, tervfeladr tokból, valamint a kiviteli tervekből. Ezzel majd­nem 200 millió forint értékű be­ruházást takarítottak meg. merítőkanalat ragad és nekiáll keverni, keverni az üstöt. (Fris­sen teleöntött kondér van előtte, majdnem tele, csak úgy dől belő­le a gőz). Aztán kicseréli a merő­kanalat a 750 grammosra és el­kezd vele mélyre. Egy, kettő, három, négy ... Suhov megfigyelte, melyik csaj­kát töltötte meg, mielőtt még a sűrűje leülepedett volna az üst fenekére és melyiket szedte a hígjából — puszta lé. Tíz csajkát rakott a tálcájára és elvitte. Gopcsik integet neki a második oszloptól: ■ — Ide, Iván Gyenyiszics, ide! Csajkát''f-inni nem könnyít do- Jog ám. Suhov ruganyosán lép­ked. hogy a tálca egyetlen lökést se kapjon, a torkát meg nem kí­méli : Hé—920-as!... Hú- apó!... Félre az a amúgy is elalszik. Enni kezdett. Először csak a levét itta, itta. Ahogy a meleg elindult s szét­terjedt a testében ,— egész ben- seje csak úgy kapkodott a leves után. R..remek! Lám, ez a rö­vidke pillanat, amelyért a zek él! Most semmi sem bántja Suho- vot: sem hogy hosszú-a büntetés, sem, hogy hosszú g nap, sem, hogy megint nem lesz vasárnap. volt, ezt tudta Suhov és a cso­magosztóban a sorállásnál azt is hallotta, hogy a 64-es ment ma a szocvároskába a 104-es helyett, egész nap drótkötelet feszítettek ki, melegedés nélkül, zónát épí­tettek saját maguknak. Erről az öregről azt beszélték Suhovnak, hogy ítélet nélkül ül a lágerben és a börtönökben, egyetlen amnesztia sem vonatko­zott rá, s amikor az egyik tíz éve letelt, rögtön ráhúztak még tizet. Suhov most megnézte közelről. A sok meggörbült lágerbeli hát közül kivált az ő egyenes háta, még az asztal mellett is úgy tűnt, mintha a pádon maga alá helyezett volna valamit. Kopasz fején régóta nem volt mit nyírni, mind kihullott a haja a jó élet­től. Szemei nem fürkészték sza­naszét. mi történik az étkezőben, hanem Suhov feje felett egy pont­ra szegeződtek, mintha nem is látnának. Kimérten ette üres le­vesét csorba fakanalával, de nem Most azt gondolja, tuleljuk! Túl- hajolt Jejével a csajkára) mint élünk mindent,-.ha Isten is, úgy “X“ " akarja, vége l4z. valamennyien, hanem magasra Amikor mind — Hé, hé. zódj arrébb, útból, fiú! Egy csajkát sem könnyű ügye­sen átvinni, hogy ki ne lötyögjön a két csajkáról leitta a forró levet, beleöntötte a második tartalmát az elsőbe, ál­szórta a sűrűjét, kanállal ki is kaparta. Mégis csak nyugodtabb volt így, nem kellett már a má­emelte a kanalat, a szájához. Foga nem volt sem felül, sem alul egy sem: megcsontosodott ínye őrölte a kenyeret fogak he­lyett. Arca elkínzott volt, de nem a rozzantak-rokkantak gyengesé­gére. hanem sötét, faragott kőre itt meg tíz van. Mégis szép pu- r e’ z e emlékeztetett. Nagy, repedezett L 1___1 _ 4. „ _ /~l — „ : 1 _ ^1 1 Szemmel, KCZZGJ. •Polrn+rt 1Q1 w 1<ifpi70t4 T-r-1; -fi /-I VALENTYIN IVANOV tudományos—fantasztikus regénye nyomán írta CS. IIOKVÄTH TIBOR, rajzolta: SEBÖK IMRE------- — 1 3 ......—E-------­E lőzmények: A Rajna-parti várkastély ódon falai modern gépóriásokat, egy gigantikus sugárágyú első, még nem egé­szen tökéletes mintapéldányát rejtik magukban, Sztyepa- nbv mérnök, aki Krasznosztavszk környékén tölti ^ szabad­ságát, titokzatos fényforrást figyel meg a Hold felszínén. Két nnni-vól 1'ró.o/íKV» vánillrmnl r*rvc»7.n 11 pf. fogja Cl, CS dveSZti nappal később váratlanul rosszullé.t eszméletét. hán lerakta a Gopcsik által fel szabadított asztalvégre a tálcát és semmi sem loccsant ki. Azt is megfigyelte, hogyan rakta le, hogy a tálcának abba a sarkába, ahová majd leül, a két legsűrűbb csajka kerüljön. ? Jermolájev is hozott tizet, í Gopcsik odafutott és Pavloval kézben elhozták az utolsó négyet. Kílgas még elhozta a kenyeret, tálcán. Ma munka szerint kapnak — ki kétszáz grammot, ki három­százat. Suhov négyszázat. Elvett magának négyszázat, serclit, Czé- zár számára is kétszázat a köze­péből. A brigádtagok már csődültek az étkező minden részéből — j megkapják a vacsorát, aztán les- ■ hetik, hová lehet leülni. Suhov osztogatja a csajkákat, elfelejti, kinek adott, közben szemmel tartja a maga tálcasarkát. Az . Hogy_ szeme felszabadult, .el­kalandozott a szomszédos csaj­kákra. A bal szomszédé — merő egy víz! A.disznók, mit adnak, pedig ők is zekek! Aztán Súhov enni kezdte a ká­posztát a maradék lével. fekete kezein látszott, hogy mind­ezek alatt az évek alatt vajmi keveset kóstolt bele a lágeri ki­váltságosok könnyebb életébe. Valami tartás volt benne, nem tört meg: háromszáz grammos kenyerét nem tette, mint mind­annyian, a piszkos asztalra a Krumplieska egy jutott a két levestócsák közé, hanem tisztára csajkára — Cézár csajkájában mosott rongydarabra. volt. Olyan közepes krumplieska, fagyott persze egy része kemény, megedesedett. Halacska álig van, nagy ritkán merül fel egy-egy csupasz gerinc. De minden hal­gerincet és uszonyt meg kell rág­ni, jó levet szívhatsz ki belőle, hasznos levet. Mindehhez persze idő kell, de Suhovnak most nincs is hová sietnie, ma ünnepe van: ebédre két adagot és vacsorára is két adagot akasztott le. Ilyes­miért- a legfontosabb tennivalót is el lehet hanyagolni. De Suhovnak nem volt ideje sokáig szemlélni az öreget. Ami­kor befejezte az evési és a kana­lat lenyalta, válenkijébe csúsz­tatta, feltette a sapkáját, felállt fogta a kenyeret, a magáét és Cézárét, azzal kiment. Az étkező kijárata egy másik tornácra nyí­lott, ott is állt két napos, akiknek csak annyi dolguk volt, hogy ki­akasszák az ajtó kampóját, kien­gedjék az embereket és ismét beakasszák a kampót. (Folytatjuk) A. SZOLZSEl\YlCIl\ A MŰSZEREKET FIGYELŐ TUDÓSOK NEM SEJTIK. HOGY A TITOKZATOS JEL ENSÉEET. AMELYNEK EREDETÉRE NAPOK ÓTA Hl AB A KERESNEK MAGYARÁZATOT- RAJTUK KÍVÜL MA'S IS ESZLELTE. ÉS FELFEDEZÉSÉÉRT AZ A FÉRFI TA/.A'N AZ ÉLETÉVEL FIZET.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents