Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

W9* r7' PWnfirrXWTÄl. RcrEsf TOLNA MEGYEI A MAGYAR-:.»7'dtlA LISTA rvt U WK Á.S í> A l< T fÖLNA MÉ'GYEi BÍZÓT TSÁG;S-;,fS. ■A; MEG* El. TANÁCGy.U'PSA XIII. évfolyam, 10. szám. ÁRA T0 FILLÉR Vasárnap, 1963. február 17. Népünk ssertsíídése Tizenöt évvel ezelőtt nagyjelen­tőségű szerződést kötött népünk a Szovjetunióval: ekkor jött létre a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezmény. A szer­ződés megkötésének évforduló­ján minden igaz hazafi őszinte tisztelettel, elismeréssel, Hálával emlékezik történelmünk e nagy- jelentőségű állomására. E szerződés az igaz barátság, kommunista elvtársiasság, őszin­te testvériség jegyében jött létre. Éppen ezért a szerződés hasznos volt mindkét nép részére egy- aránt. Hasznos volt, mert a szo­cialista tábor erősödésének fontos alappillérét képezte. A nagy csa­ládon belül a mi népünk különö­sen sokat köszönhet e szerződés­nek. Ha visszatekintünk másfél .évtizedes eredményeinkre, akkor .egy pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt az okmányt, hiszen a szovjet nép önzetlen se­gítsége, amely e szerződés jegyé­ben mind fokozottabban mutat­kozott meg. állandóan hatott éle­tünkbe!). Nem érhettük volna el kiváló eredményeinket- e szerző­dés betartása nélkül. Országunk abban a kedvezőt­len helyzetben van, hogy kevés az ipari alapanyaga. Ebből, követ­kezik, hogy fokozottabb mérték­ben vagyunk ráutalva a kül­kereskedelmi kapcsolatokra. Igen ám, csakhogy a kapitalista Világ ezt a helyzetünket igyekezett ki­használni: a felszabadulás előtt például függetlenségünk lett ára e kedvezőtlen- helyzetnek. A szov­Í 'et néppel kötött szerződésünk a eljes. egyenjogúságon alapszik, ezért joggal mondhatjuk: ilyen szerződési-e mée nem került sor népünk történetében. íme néháfiv adat: ipari nyers­anyagszükségletünknek egyhar- madát a Szovjetuniótól kapjuk. Vasércszükségletünk 97 százalé­kát kapjuk a szovjet néptől, a gyapötszükségletünknek három­negyed része érkezik hozzánk a Szovjetunióból. A nyersanyag fe­jében mi kész termékeket expor­tálunk. Imponáló dolgok ezek, hiszen nélkülük iparunk, de egész nép­gazdaságunk roppant nagy ne­hézségekkel küszködnie. A szerződés természetesen nemcsak gazdasági kapcsolatokat jelent. Kulturális, tudományos te­kintetben éppen úgy lemérhető a szerződés kölcsönös előnye, mint gazdasági tekintetben. Kutatóink sok tudományos anyagot kapnak szovjet kollégáiktól. A kulturális tapasztalatcserék is hallatlan nagy előnyt jelentenek mindkét fel részére. A szerződés lényegé­hez tartózik, hogy az 1956-os el­lenforradalom során, később pe­dig a konszolidáció idején is min­den lehető segítséget megkap­tunk idősebb testvérünktől. A Szovjetunió segítette megvédeni népünk szocialista vívmányait a kapitalista restaurációs kísérlettel szemben. Éppen ezért fakad mindany- nyiónk szívéből, amikor azt mondjuk: „Éljen és virágozzék népeink megbonthatatlan barát­sága, együttműködése a 15 évvel ezelőtt megkötött szerződés alap­ján.’5 B. F. Tanácskozik a vegyipari dolgozók és az építők szakszervezetének kongresszusa ^0 ár a I jed szőttes Szombaton délelőtt az ÉDOSZ székházénak nagytermében össze­ült a vegyipari dolgozók szak- szervezetének XIX. kongresszusa. Megjelent a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. A Szakszervezetek Országos Taná­csát Gál László titkár, valamint Beckl Sándor titkár, a Nehéz­ipari Minisztériumot dr. Szekér Gyula miniszterhelyettes képvi­selte. Szombaton reggel megkezdődött az Építő-, fa- és építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXIX kongresszusa. Több mint 600 kül­dött és meghívott vendég Vesz részt a tanácskozáson. Megjelent Rónai Sándor és Somogyi Miklós, ■ 11 az J/ISZMP Politikai Bizottságá­nak „tagja, Kisházi Ödön munka­ügyi miniszter. Szakasits Árpád, az Országom Béketanács elnöke, Kilián József, az építésügyi mi­niszter első helyettese, Seregély Aladár építésügyi miniszter, helyettes, Bondor József, a fő­városi tanács vb. elnökhelyettese js dr. Balassa Gyula, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság ve­zetője. A küldöttek megválasztották a kongresszus elnökségét, majd Re­szegi Ferenc, az Építők Szakszer­vezetének elnöke megnyitotta a kétnapos tanácskozást. Ezután Somoskői Gábor, a szakszervezet főtitkára számolt. be a legutóbbi kongresszus óta végzett munká­ról és az új teendőkről. — Ezek a régi váraljai motívumok — mutatja Szép Julis Sziics Sárinak és Sípos Ilonkának a rózsamintás párnát és a csibeszemes térítőt. (Képes riport a 9. oldalon) Agrárértelmiség nélkül ma már elképzellietetlen a magyar mezőgazdaság A megye mezőgazdasági szakembereinek tanácskozása Szekszárdon Kétszáznál több mezőgazdasági szakember, és a Paíánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hall­gatói jöttek össze tegnap 'Szek­szárdion a városi művelődési ház nagytermében a megyei mezőgaz­dasági szakemberek hagyományos évi tanácskozására. A tanácsko­zás elnökségében helyet foglalt Prantner József, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöké, a megye országgyűlési képviselőjelöltje, Walter János, a Földművelés- ügyi Minisztérium Szövetkezetpo­litikai Főosztályának vezetője, Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Vígli Dezső, a Megyei Tanács VB. elnökhelyettese. A tanácskozáson Nagy János, a Tolna megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője, az1 MSZMP megyei vég­rehajtó bizottságának tagja elnö­költ. Szűcs Lajos, a Megyei Ta­nács Mezőgazdasági Osztályának vezetője tartott vitaindító' élő­adást, ismertette megyénk mező- gazdaságának múlt évi eredmé­nyeit és részletesen foglalkozott az idei év feladataival. Megálla­pította, hogy mezőgazdaságunk egészségesen fejlődik, a termelési hoza­mok a mostoha időjárási vi­szonyok ellenére is emelked­nek és évről évre több árut adnak termelőszövetkézeteink az ország­nak. Hibaként emelte.ki Szűcs Lajos elvtárs. hogy visszaesés mutatko­zik a háztáji gazdaságok áruter­melésében. 1961-hez képest 1962- ben 21,9 százalékkal kevesebb.árut kapott az ország a háztáji gaz­daságokból. — A tsz-tagoknak, de az or­szágnak is szüksége van a háztá­ji gazdaságokra, a háztáji gazda­ságok .árutermelésére. Nagyon ká­ros minden olyan felfogás, törek­vés, amely a törvényes méreteket meg nem haladó háztáji gazdasá­gok jelentőségének kisebbítését célozza. Döntő feladatként jelölte meg az előadás a gygngq termelőszö­vetkezetek gyors gazdasági és po­litikai. megerősítését, a tervezés színvonalának javítását, a helyi adottságokat messzemenően és sokoldalúan figyelembe-. - vevő | anyagi érdekeltség elvének alkal­mazását. —a Már most lj^U kerülni a ta­vaszi munkákra — Hangoztatta Szűcs Lajos elvtárs. — A mély­szántásokkal elmaradtunk, s ha rendben, időben el akarjuk vé­gezni a tavaszi munkákat, akkor az erőgépek 75 százalékát éjjel, nappal kell üzemeltetni. Szűcs elvtárs előadása után élénk vita indult a tanácskozáson. A felszólalásokat a bíráló hang, a hibák kijavításának, a fejlődés meggyorsításának sürgetése jel­lemezte. A felszólalók n gépesítés, a kérni zálás, a szerződéses ter­meltetés, a beruházások, a mező- gazdaság irányításának, a tsz-ta- gok és vezetők anyagi érdekeltsé­gének kérdéseivel foglalkoztak. Rada Antal, a madocsai Igazság Tsz elnöke többek között az ezüst­kalászos gazdatanfolyamok tema­tikáját bírálta. Felföldi János, a bátai November 7 Tsz elnöke a járási tanácsi irányítás színvo­nalának emelésére tett javaslato­kat, a szélcsatornás górék, az öt­ven és száz férőhelyes, szabad- tartásos istállók tervezőinek fele­lőtlen munkájáról beszélt. Remé­nyi Rezső, a bogyiszlói Duna- gyöngye Tsz elnöke a gépállomás munkáját, a sokszor egymást ke­resztező intézkedéseket bírálta, és felvetette, hogy sok vállalattal állnak kap- csolalban a tsz-ek. így a vállalatók kiildötteivei való tárgyalások nagyon sok idői vesznek el a tsz vezetőitől. A Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna megyei Bizottságának üdvözletét Virág István, a me­gyei pártbizottság titkára tolmá­csolta megyénk mezőgazdasági szakembereinek. Virág elvtárs foglalkozott az előadásban és a vitában felmerült kérdésekkel, hangsúlyozta az anyagi érdekelt­ség kiterjesztésének nagy jelentő­ségét. — Nem ösztönözzük még elég hatásosan jobb munkára' az ál­lattenyésztőket, különösen a tej­termelés fokozását — mondotta Virág elvtárs. — Sokat kell még tenni azért, hogy kialakuljon a tsz-vezetők helyes anyagi ösztön­zése, amely valóban érdekeltté teszi őket a termelési hozamok emelésében, a költségek csökken­tésében. Az agrárértelmiség ' szerepéről szólva Virág elvtárs megállapí­totta: Ma már a magyar mező- gazdaság elképzelhetetlen nagyszámú, jólképzett mező- gazdasági értelmiség nélkül. A mezőgazdasági vezetők, agrármérnökök, közgazdászok, technikumok munkáját a tsz- tagság egyre jobban becsüli, és egyre inkább igényli. Szólott a tanácskozókhoz Prant­ner József elvtárs, az' Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, a megye országgyűlési képviselő- jelöltje. ■ Helyeselte, hogy nem dicsérik önmagukat és egymást a tanácskozók, pedig lenne miért mert a szocialista mezőgazdaság nagyon sok szép eredménnyel dicsekedhet megyénkben is. Egyetértését fejezte ki a hibák bátor, őszinte felvetésével, ki­Llj halasf-avak a megyében A hal egyre nagyobb mérték­ben szerepel az étrenden. Mind többen kedvelik meg a tápláló és mégis könnyű ételt. A nö­vekvő igények nagyobb felada­tok elé állítják a Tolna—Baranya megyei Halgazdaságot iá. Évről évre szaporítani kell a halállo­mányt. inert egyre többet vesz fel a hazai és külföldi piác. egy­aránt. .A kereslet' kielégítése érdeké­ben új halastavakat építenek, amelyek a közeli jövőben kap­csolódnak be a tenyésztésbe. A Regöly közelében fekvő Majmán nerrirég készült el egy 100 holdas tóégyáég, nhielyik az idén már egészséges ivadékkal látja el a gazdaság tavait. A terv szerint mintegy 140 hold terjedelmű ha­lastavat létesítenek majd Boga­rason is, amiht a tőzegkitermelést befejezik. - • javításuk, türelmetlen sürgetésé* veL — Az aszályos éveli, .t kemény tél kedvezőtlen, hatásai pUeierq is jó az ország élelmiSZer-ellátá,- sa. Ezért elismerés jár mindazok­nak,’ akik a fnezőgazdaságban te« vékenykednek.i . ... Az élelmiszer-ellátás mai szín­vonala jó hatással vari a nemzeti egység kialakulására, a munkás—paraszt szövetség további erősítésére. Foglalkozott Prantner József az egységes paraszti osztály kialaku, lásának kérdéseivel és vitába szállt néhány helytelen nézett el* Hangsúlyozta, hogy a szövetkezet­ben egyetlen értékmérő van, ez pedig a közösség javára végző!-* munka. Káros, helytelen, és meg­engedhetetlen akár a korábbi vagyoni helyzet miatt, akár nemzetiségi. vallási, vagy . más különbségek, alapján megkülönböztetni a szövetke- , zeti gazdákat. Végezetül Pranlner "elvtávs ar­ról beszélt, hogy Tolna megye dolgozói az elmúlt négy eszten­dőben naponta leadták szavaza­tukat a szocializmusra, a békére,, A tanácskozáson megismert ered­mények is mutatják a megye né­pének egyetértését- a,part, n kor-« mány politikájával: Mutatják a' jövőbe vetett, hitet, amely egyénlőí a szocializmus győzelmének, q- világ békéjének akarásával,. A tanácskozás vitazáró beizé-. dét Szűcs Lajos elvtárs tartotta, * majd dr. Vígh Dezső átadta a’ földművelésügyi miniszter nevé­ben a kitüntetéseket. A Mező­gazdaság. Kiváló Dolgozója .jel-. vényt tizenöt, a Kiváló ’ Tsz-tag • jelvényt tizenegy,'a Kiváló Alí; i. tenyésztő jelvényt három mező­gazdasági szakembernek nyújtotta ‘ át dr. Vígh Dezső elvtárs. Ezzel véget ért a Tolna rqegyej .. Tanács Mezőgazdasági Osztálya. - az Állami Gazdaságok Tolna'me­gyei . Igazgatósága és a . Tolna megyei Gépállomások lyazgaló-- Sága által rendezett tanácskozás: Este fél nyolckor nyitották _rpeg , a 'hagyományos " gazdasagait a városi művelődési ház összes helyiségében, V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents