Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-15 / 11. szám
2 tor NA MEGYEI NEPOJSAO 1963. január 15. Aki akarja viselje a a hasznot, fáradtságot 54 forintos munkaegység — 3000 forint havi kereset Aparhanton Beszéljünk a pályaválasztásról 21 igen és ami mögötte van — Népszerű pályák és a hivatástudat — Életcél-e az „íróasztal” ? Az emberek, mit sem törődve a fogcsikorgató hideggel és hóviharral, ünneplőbe öltözve, a kora délelőtti órákban a községi kultúrháznál gyülekeztek. A Eúzavirág Termelőszövetkezetnek mind a 367 tagja ott akart lenni a nagy eseményen. A számvetést, a dolgos mindennapok eredményeinek összegezését hallgatva rné'tán töltette el büszkeség a közös gazdaság tulajdonosait. Az 1962-es esztendő, ben ugyanis nemcsak megvalósították, de terveiket több vonatkozásban túl is teljesítették. A növénytermelés például a tervezett 4 887 146 forinttal szemben 4 942 088 forintot jövedelmezett. Ez nagy dolog, hiszen az elmúlt év időjárása a mezőgazdasági termelést mindenütt kedvezőtlenül befolyásolta. De Aparhanton úrrá tudtak lenni a természeten, amit igazol, hogy a burgonya kivételével — minden növényből magasabb termést takarítottak be a tervezettnél, s mintegy 20 százalékkal csökkentették a növény, termelés költségeit. Az állattenyésztés is többet jö. védelmezett a tervezettnél. A bizonyítására sok adatot lehetno felsorolni, de lássuk csak a leglényegesebbeket. A tehenek tavalyi átlag-tej termelése — a tervezett 2800 Üterrel szemben — 3040 liter volt. egy anyakoca évi szaporulata pedig néggyel volt több, mint amit a tervben meghatároztak. Imponálóak a Búzavirág Termelőszövetkezet önköltségcsökkentési mutatói is, különösén á gépek kihasználása tekintetében. Az egy normálholdnyi gépi munka elvégzése ugyanis alig több, mint ötven forintba került a szövetkezetnek, a célkitűzés pedig az. hogy az idén 50 forint alá szorítsák le egy normálhold gépi munka költségét. A felsorolt számokat hallottuk — többek között — az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet tizedik zárszámadási közgyűlésén Papp Józseftől, a közös gazdaság elnökétől. Egy munkaegységre 54 forint jutott. Ebből 29,97 forint készpénz és 24,03 forint a természetbeni részesedés. A zárszámadó közgyűlés befejezése után a szövetkezet pénztárosa 1 820 627 forintot fizetett ki a tagoknak. Némelyik család 30 000 forint készpénzt kapott. Szép számmal vannak azonban még a megyében olyan termelő- szövetkezetek, ahol a tagok már a 40 forintos munkaegységet is hosszú évekre aláírnák azzal, hogy csak kevesebb ne legyen. Aparhanton viszont 57 forintot oszthattak volna, de 3 forintot tartalékoltak. Egy ilyen közös gazdaságban az lenne a természe. tes. ha a tagok elégedettek volnának. Ennek azonban nyoma sincs. Egyszerűen tudomásul veszik. hogy a szorgalmas munka meghozta a kellő eredményt. Hosszúra sikerült ugyan a zár- számadási beszámoló, kevés idő jutott arra, hogy a tagok is beszéljenek. de akik felszólaltak, azok nem a jó osztás fölött lelkendeztek. hanem bírálták a még meglévő hibákat. »Még jobbá tenni a gazdaság belső rendjét« — ez az óhaj. Ez csendül ki azoknak a szavaiból is, akikkel a közgyűlés után beszélgettünk. A szövetkezet gazdái a mostani 54 forintot természetesnek tartják és inkább azon izgulnak, hogy az idén se legyen csökkenés. Valósággal nyugtalanítja az embereket, a környező néhány gyenge tsz eredménytelensége. A bírálatokkal akarják — nagyon helyesen — egymásban is. a vezetőségben is ébren tartani, állandósítani a rend. a pontosság betartását. Érdekes volt végighallgatni az ellenőrző bizottság elnökét. Beszámolt arról, hogy mit tapasztalt az ellenőrző bizottság évközben, de többször kijelentette: »Aki akarja a hasznot, viselje a fáradságot«. Aparhanton ez az uralkodó felfogás, s ebben benne van minden. Az aparhantiak évzáróját néhány gyenge tsz vezetője is végighallgatta. Hazamenve, bizonyára megkérdezik tőlük a tagok, hogyan sikerült az aparhanti zárszámadás, s igaz-e, amit az újságok a termelőszövetkezetről írnak. A vezetők majd elmondhatják, hogy igaz. Arról is beszámolhatnak, volt vidámság, jó hangulat, reggelig tartó mulatozás, kedves műsor, gazdag, sokfogásos ebéd, folyt a bor és szólt a zene. De nem ez a lényeg. Az a lényeg inkább, hogy Aparhant bizonyít. Azt bizonyítja, gazdag lehet mindegyik tsz, jómódúak lehetnek mindenütt a szövetkezeti gazdák és nem kell hozzá más „csak" szorgalmas munka, felelősségteljes, tisztakezű és becsületes szándékú vezetés. A Búzavirág Tsz-ben azt tartják a tsz-tagok, hogy „ha már benne vagyunk, akkor csináljuk.” Ha rosszul dolgoznak, akkor — s ezt is nagyon jól tudják — saját magukat csapják be. Ez így igaz. Papp József elvtárs, a tsz elnöke, amikor a beszámolót tartotta, néhány szövetkezeti gazda nevét is megemlítette. Bodony Gyula traktoros átlagkeresete 1962-ben 3300 forint havonta. Kerekes Árpád, Bálint János átlagkeresete szintén meghaladja a 3000 forintot. Heidecker György növénytermesztő 12 hónapos átlaga 1800 forint pedig a növénytermesztők nem mindennap kapnak munkát. Nos, ezek az emberek maguknak iparkodtak, érdemes volt iparkodniuk. Ahol így oszt a tsz, ott nemcsak arra gondol az ember, hogy a gazdák szerencsések, arra is gondolni kell, hogy amit. a Búzavirág Tsz-ben produkálnak, az még nem általános, és addig nem lehet teljes az öröm, amíg ugyanabban a járásban, esetleg néhány kilométerrel odébb, éppen hogy boldogulnak a tsz-tagok. Aparhanton tavaly is jól sikerült az esztendő. De jó lenne végre a gyenge tsz-ek vezetőinek és gazdáinak tanulni az aparhantiak- tól. Kakasdon és néhány környező községben be kellene látni, hogy addig nőm boldogulnak, amíg széthúzás, szervezetlenség, laza munkaerkölcs uralja a közöst. A Búzavirág Tsz főkönyvelője elmondta, évközben figyeli a költségek alakulását, önköltségtervezést és számítást végez. A szakvezetést ennek alapján menet közben figyelmezteti az előforduló hibákra, s intézkedések történnek. Az elemzést kezdetben egyeseik fúrásnak hitték. Bebizonyosodott, hogy másról van szó. Amit a főkönyvelő elmondott, nagyon fontos. Ez azonban csak az egyik jó módszerük, még sok más hasonló jó módszer található a tsz-ben, olyan, amelyet máris, azonnal alkalmazhatnak a gyenge közös gazdaságokban is. Csak hát a jő módszerek alkalmazásához emberek kellenek. Hiába érti a vezetőség a dolgát, ha a tagok fütyülnek az intézkedésre. Fordítva pedig; hiába szorgalmasak a tagok, ha a vezetők semmibe veszik a szövetkezeti gazdákat. Aparhanton a jó eredmények titka nem más, mint az emberek szorgalma, amely párosul a szakvezetés helyes, becsületes elgondolásaival. A Búzavirág Tsz-ben a vezetőség elgondolásait vannak, akik végrehajtják, de a vezetőség olyan, hogy az intézkedéseket, az utasításokat van kedvük az embereiknek végrehajtani. Kölcsönösen akarják a hasznot, de viselik is hozzá a fáradtságot. R. É. — Sz. P. * HARMINCNYOLC DIÁK válasza sorakozik a papírlapokon, harmincnyolc érettségi előtt álló I negyedikes gimnazistáé. Egy osz- j tályt képviselnek, s a kérdések a I pályaválasztásukról próbálnak valamit megtudni, arról, merre tartanak négy évi tanulás után középiskolásaink. Felvetődhet a kérdés, van-e jogunk általánosítani a harmincnyolc válaszból, . helyes lesz-e végső következtetésünk? Lehet, hogy egy osztályra való diák nem ad minden vonatkozásában teljes képet a végzős évfolyamról, de feltétlenül egyesíti magában azokat a vonásokat, ami korosztályukat jellemzi. Az idei év „slágere" a válaszok tanúsága szerint a pedagógusi pálya, ami önmagában véve örvendetes lenne, hiszen tudott dolog, hogy különösen faluhelyen nagyon kell a pedagógus. Közülük legtöbben a Pécsi Pedagógiai Főiskola és a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző iránt érdeklődnek és mindössze hárman vállalkoznak arra, hogy elhatárolt szakokon szerezzenek gimnáziumi tanári képesítést. Érdekes, hogy ketten kapva kapnak azon az átmeneti helyzeten, miszerint a művelődési szerveknek helyenként a pedagógus hiányt úgy kell megoldani, hogy képesítés nélküli tanítókat vesznek fel. Furcsán hat a válasz arra a kérdésre, milyen pályára készül, ami után az áll „képesítés nélküli tanítónőnek”. A korábbi évekhez képes lanyhult a felfokozott érdeklődés az orvosi pálya iránt. Akik ézt a foglalkozást választották, azoknál megnyugtató, hogy hivatás- tudatból tették. Elhatározásuk nem új keletű, valamennyien több éve készülnek erre a hivatásra. Ez nem jelenti azt, hogy az egészségügyi pályára nem szívesen vállalkoznak már a fiatalok, hanem többen belátták, oda nemcsak egy út vezet. Különösen a lányoknál érdeklődés tapasztalható a védőnői munka iránt, ami ugyan nem olyan fontosságú a gyógyítás szolgálatában, mint az orvos, de úgyszintén nélkülözhetetlen. NÉPSZERŰSÉGBEN A SO- RONKÖVETKEZÖ a jogi pálya, majd pedig a műszaki. A kérdésekre adott válaszokból számszerűen lemérhető a politechnikai oktatás hasznossága. Az említett osztály rádió műszerész politechFejlrágyázzák az őszi kalászosokat Termelőszövetkezeteink a harmadik hóhullám beköszöntése előtt megkezdték az őszi kalászosok téli tejtrágyázását. A havazásig összesen 2117 holdon szórták ki a műtrágyát, amely az ösz- szes fejtrágyázandó területnek 2,6 százaléka. A nagyhozamú búza- fajtáknak 3,4 ozázalékát trágyázták meg, 1302 holdat. Mihelyt megváltonvodik a hótakaró, azonnal tovább folytatják termelőszövetkezeteink a fejtrágyázási mun. kát. Sajnos, még mindig töretlen megyén Ich m valamivel több mint ezer hoM kukorica. A szekszárdi járásira-' ' ,r a tamási járásban 442 he' 'rica van még kint a határban. ; Milyen különös — elmélkedett a nagymama, amikor meghallotta, hogy unokája, a tizennyolc éves Juttka a választópolgárok sorába lépett. — A mi időnkben az ilyen fiataloknak nem volt szavazati joguk. Harminchárom éves voltam, amikor először szavaztam. Már nem is emlékszem pontosan, nikával foglalkozik ami néhá- nyuknál megkönnyítette a pálya- választás gondját. Tanulás mellett megszerették a szakmát és többen úgy döntöttek, hogy a gimnázium elvégzése után ipari- iskolában folytatják tanulmányaikat, s ebben a szakmában kívánnak elhelyezkedni. Az már kevésbé jelent örömet, hogy a mezőgazdasági pályára mindössze egy fiatalember jelentkezik, aki a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán akar tanulni. Ma már közel sem határolódik el olyan élesen a humán és reál érdeklődésűek tábora, hiszen sokuknál mindkét irányban mutatkozik érdeklődés. A nem-mel válaszolóknál egykét kivétellel teljes céltalanságot tapasztaltunk. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy aki nem tanul tovább az értéktelenebb ember lenne mint a másik, hiszen egy jó szakma ugyanolyan megbecsülésnek örvend ebben az országban mint bármilyen diploma. A megdöbbentő: a í.em-mel válaszolók nyolcvan százaléka azt kívánja elérni, hogy valahol egy íróasztalt kapjon. Akik hivatalba szeretnének elhelyezkedni (arról nem számol be egyikőjük sem, milyenbe) valamennyien lányok. A válaszokból minduntalan az csendül ki, egy kényelmes íróasztalra várnak, ahol „el- adminisztrálgatnak”, s elkészültek arra, hogy életükben az egyetlen fordulat a férjhezmenés lesz. AZ EGYIK KÉRDÉS ÍGY HANGZOTT: Mit tesz annak érdekében, hogy a választott pályára alkalmas legyen? Úgy érezzük, kielégítő választ csak azoktól kaptunk, akiket tényleg hivatás- tudatuk visz egy-egy pályára. Ök valamilyen kapcsolatban állnak a választott munkaterülettel, jó tanulmányi eredményük mellett tájékozódnak a szakirodalomban, érdeklődésük a pálya iránt felfokozott. Sokuknál azonban sablonos a válasz. Van-e akadálya annak, hogy a választott pályára lépjen? — szólt a másik kérdés és a válaszok az ifjúság előtt álló lehetőségekről vallottak. Az anyagi körülmény úgyszólván senkinél nem meghatározó, akiknél akadályt jelent valami, az saját belátásukból fakadó megállapítás: Vágyamhoz kevés az eddig nyújtott tanulmányi eredmény. Monostori Miklós <5 mlékezés érdemes elgondolkozni. Valóban Az úri politika a Horthy-fa- az urak dolga volt a politika, ezt siszta rendszer lényegének megde azt hiszem a harmadik gye- l^tetja az akkori parlament ősz- felelően, a haderőnek 25 százaié- T',e?L Tvulr nTAÖlóriTr íá T71r»r»i fínm «rtíi 1 o szetétele is. 1936-ban 243 ország- kát 2000 kilométeres távolságban, elszakítva családjától és otthonától kínozta. „Miért kell nekem meghalnom az oroszok elleni harcban? Mit védjek velük szemben? Nekem semmim sincs otthon, nyomorog a családom! Az uraknak mindenük van. Hát értük reik, szegény jó Feri fiam születése után kaptam meg a szavazati jogot. Annak előtte nem szavazhattam, mivel iskolám. Amikor megkérdeztük a nagymamát, hogy akkor, abban az időben kire, és mire szavaztak, elgondolkodott. — Hogy kire, azt tudtuk. A m .... ...... _ küldte a frontra 1942-ben, ® képviselő közül 62 volt hogy a Szovjetunió elleni további joldbirtokos. Gyáros és bankigaz- harccal is biztosítsa részét a Nem akartak meghalni, hisz nem a hazáért, hanem az úri Magyarország érdekeiért veteiték őket harcba. „Nekem nem ellenkevés^vótt“^ S8*0 tíaenhat- Államtitkár 22,“fő- „nagy osztozkodásnál.” A hazafias ni^ovjet^munk^" éfpaSti'tiÄÜ'i «!£ AZ ellenségeim *a matábornok, tábornagy 10, főtané- katonákban vad gyűlölet ébredt esős, nagybérlő és egyéb főtiszt- volt uraik iránt. A téli meleg ru- viselő ötvenkettő. Az orvosokra, mérnökökre és ki az arcvonalakba. A lövészár- közgazdászokra kevés mandátum kokban hiányos öltözékben, di- képviseléstőltek' n^ét^ piakáé Jutott Az országgyűlésben hat or- dergő és éhező katonák számiakon, öles betűkkel hirdették. De vosnak hét mérnöknek « egy lanszor kérdezték egymástól: azt már, hogy mire kellett sza- koz^zdasznakjutottmandaum, Miért vagyaink mi itt, miért kel vazni, nem is tudom. Erről — a két munkaskcPviselo mellett. Magyaromig határat a Don mal ahogy visszaemlékszem — nem igen beszélt senki. igazi ellenségeim a magyar urak, a grófok, földbirtoko- «‘"az' ““***• sok és gyárosok, akik 1919 után ha még decemberben sem jutott kegyetlenül lemészárolták azokat, akii: a munkás haté lom mellé álltak” mondották. A nagymama Feri fia is így gondolkodott. Nem akart magAz urak parlamentjében köny- lett megvédeni?” A katonák De^^téűndctt Ä nyen dönthettek munkásméo — zömmel munkások, nincstelen lás. Most már egészen másként majdnem kétízben sodorta a pusz van minden, a választás is. A ta- tulás szélére az országot. ná/fstí'g-íe1 öltet jól ismeri, a kör- A II. világháborúból szomorú nyéken lakik. A képviselő-jelölt- emlékeket őriz a nagymama. Fia. ről is hallott, mert. mint mondja, zöld és rózsaszínű tábori levela- szeret tájékozódni, és szívesen ol- zőlapjait, és a lapokon a hazug vas újságot. és álnok jelszó, amelynek iogyé— Az urak dolga volt a politi- ben a szovjet nép földiére törtek, ka — mondotta a nagymama. És „Magyarország határát a Don az egyszerű kijelentés igazságán mellett véded meg.” amikor a 12. zét ilj a hadsereg értékét csökkentő té- j{ato.T',ai tettek ki —_a három I nyezőkre, hivatkozott is. „Ezek szélességű ^Scsucsjei hídnem értették meg a háború cél- J*, szetmorzsolédott. ját. nem tudták, miért harcolja- koz;.u f a nagymama fia „ák" is ott veszítette el fiatal életét. Sok élet esett áldozatául az úri A csata szörnyű poklában mind Magyarország nemzetvesztő poli- élesebben merült fel a katonáin- Ilkájának és a húsz év távlatából, hába bújtatott nincstelen magyar január 15-én van mire emlékeznie parasztban, munkásban az a kér- a nagymamának, dós, amely mái' hónapok óta a B. Jí.
