Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO

1963. január 13.

Háromszáz musikaiieiven nyolcvanmilliá forintos építés

Augusztus végére elkészül tizenegy magtárpadlásos istálló — Másfél millió forint a lengyeli szakiskola korszerűsítésére — Kilenc művelődési házat, szórakoztató intézményt újítanak fel

1902-ben háromszázharmincnyolc munkahelyen dolgoztak a Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei. A múlt évben eredményesen dolgoztak, hisz számos létesítményt határidő előtt adtak át, és tartani tudták az építkezések ütemtervét. Az elmúlt év két utolsó hónapjában volt a vállalat munkájában kisebb hiba, de ez főleg az időjárás következménye volt. így is hárommillió forint értékű rimpkát elvégeztek az idei programból.

A vállalat legjelentősebb munkái a tsz-eknek készülő fiaztatók, magtárpadlásos istállók, s egyéb gazdasági építmények, összesen negyvenmillió forint értékű munkát végeztek a mezőgazdasági üzemeknek. E munkából kiemelkedik a tizenegy, magtárpadlásos istálló. Ezek egy részét június, másik részét — terv szerint — augusztus végén adják át a', gazdaságoknak.

Az idén a vállalat négy nagyobb iskolában végez általános felújító munkát, ezekkel az iskolai év kezdetére készülnek majd el. Másfél millió forintos munkát végeznek a Lengyeli Mezőgazda- sági Szakiskola korszerűsítésén. Műhelyeket, tantermeket építenek, alakítanak át, s az oktatási év kezdetére elkészülnek ezzel a munkával is.

Bonyhádon átalakítják, a mintegy száz évvel ezelőtt épített szociális otthont, összesen kilenc

kultúrházat, szórakoztató intézményt építenek, alakítanak át a vállalat munkásai. Jelentősebbek közé tartozik a várongi kultúr- ház, a szekszárdi cukrászda építése. Az ozorai ifjúsági ház valószínű még az idén elkészül — ha lesz felépítéséhez elegendő pénz.

A háromszáz munkahely nagy feladat elé állítja a vállalat szakembereit.

Igaz' az idén kevesebb munkahelyen dolgoznak, de az építési érték nagyobb, mint a múlt évben volt. Megerősítették valamennyi építésvezetőséget, nagyobb önállóságot adtak, így hatásosabbá válik majd a menetközben! irányítás, ellenőrzés. Számos létesítménynél, elsősorban istállók mezőgazdasági épületeiméi bevezetik a szalagrendszerű építést is, ezzel is a határidők előbbrehozását kívánják elérni a vállalatnál.

Már a múlt évben megkezdték az idei nagy feladatok előkészítését. Számos építkezésre már kiszállították az építőanyagot, s most, amikor még nem tudnak a szakiparosok dolgozni, főleg anyagszállítással foglalkoznak a vállalat munkásai.

A tervek szerint az idén — amennyiben elegendő mennyiségben s időben kapnak megfelelő építő-szerelő anyagot, — valamennyi mezőgazdasági létesítményt határidő előtt adnak át.

A. SZOLZSENYiCllXi

Fordította:

Peters Magda, Hetényi Pál, Dosek Lajos, Murányi Bea.

Miért nem üzemel a bonyhádi benzinkút?

Hatósági közbelépéssel _ megszűnteitek a bonyhádi benzinkút működését. Erre azért került sor, mert a tartályt mintegy ötven éyyel ezelőtt építették,' egy része behúzódik az ittlévő vasbolt fala alá. Á vasboltban nagy értéket tárolnak. A tartály régi és minden valószínűség szerint erősen kikezdte már a rozsda. A beömlő nyílása a járdán van. Ezen a környéken nagysúlyú járművek haladnak, így igen erős a rezoná- ció. Fennáll tehát annak a veszélye, hogy a tartály falán nyílás keletkezik, kiömlik á benzin és egy esetleges robbanás nagy károkat okozhat. Az ÁFOR időközben kétszer kapott halasztást a tűzveszély elhárításával kapcsolatos intézkedések megtételére. Egyszer a megyei tűzoltóparancsnokság, egyszer pedig a Belügyminisztérium hosszabbította meg a határidőt. Az ÁFOR azonban nem tette meg a szükséges intézkedéseket és így a hatóságok kénytelenek voltak megtiltani a benzinkút üzemeltetését.

Ezerkétszáz garnitúra

A Szekszárdi Faipari Vállalat az 1963-as évre 1200 kárpitozott garnitúra szállítására kötött szerződést a Bútorértékesítő Vállalattal. Az üzemben lázas ütemben dolgoznak, hogy a tervben ne legyen lemaradás. Képünkön Fábián Ida és Angyal Mária fényezők a félkész, kárpitozott székeket fénye-"'. Ezekből a székekből 2400 készül az idén.

VII.

Pedig a lovak is beledöglenek a munkába. Ezt meg kell érteni. Robotolna ő is a kőfalnál, — biztos, hogy megcsendesedne.

...Vdovuskin meg csak írta a magúét. Igaz, hogy „balkézről” dolgozott, de olyasmit csinált, ami megfoghatatlan Suhov számára. Lemásolta előző este írt új, hosz- szú költeményét, mert megígérte, hogy ma megmutatja a doktornak, Sztyepan G rigorjicsnak a munkagyógymód előharcosának.

Ami csakis a táborokban történhet, Sztyepan Grigorjics azt tanácsolta Vdovuskinnak: mondja magáról azt, hogy felcser, ő pedig felcserként alkalmazta. Vdovuskin meg tanulni kezdte, hogyan kell vénás injekciót adni a munkásoknak, ezeknek a sötétfejű alakoknak, akik lassú észjárásukkal sehogy sem értenék meg, hogy az is lehet felesei’, aki egyál talán nem az. Kolja ugyanis irodalomszakos egyetemi hallgató volt, a második évfolyamra járt, amikor lecsukták. Sztyepan Grigorjics azt akarta, hogy a fogságban írja meg azt, amit — mint szabad embernek — nem engedtek neki megírni.

...A fehér jégpáncéllal borított kettős üvegablakon keresztül alig hallatszott be a kivonulásra hívó jel. Suhov sóhajtott, és felállt. Most is éppen úgy rázta a hideg, mint korábban, de már látta, hogy nem szabadul a munkától. Vdovuskin a lázmérőért nyúlt és megnézte.

— Látod, se nem kevés, se nem sok, harminchét kettő. Hogyha harmincnyolc lenne, mindenki tisztában volna vele, mi a helyzet. Én nem menthetlek fel. Maradj, ha akarsz, de a' saját sZa- kálladra. Ha vizsgálat után az orvos betegnek nyilvánít, akkor felment a munka alól, de ha egészségesnek, álékor viszont — megtagadtad a munkát, s a BUR-ba kerülsz. Jobb lesz, ha kivonulsz

Suhov neim válaszolt, még csak nem is bólintott, fejébe csapta a sapkáját, és elment.

Megérti-e valaha is a didergőt az, aki melegben ül?

Csípett a fagy. A dermesztő, ködös hideg szinte mellbevágta Suhovot és köhögni kezdett. Kinn, a fagyban mínusz huszonhét fok volt, Suhovban harminchét. Most aztán lássuk, melyik lesz az erősebb... _________________________

S

uhov rettegve futott a barakk- ilyen kenyéradagot kapott már ba. A főút egészen kihalt volt, s Suhov a börtönökben és a tábo- néptelen, üres a tábor is. Ez volt rákban, s bár egyiknek a súlyát az a rövid,; gyorsan múló perc, sem tudta mérlegen ellenőrizni, amikor már minden elvégezte- s bár jogában állt, hogy lármát tett, de még úgy tűnik, hogy nem csapjon és a kenyér súlyát talál- lesz kivonulás. A konvoj a me- gassa, mégis félénk ember lévén, leg kaszárnyákban ül, az őrök nem merte jogait követelni. Su- puskájukra támasztják álmos fe- hov, mint a többi zek is, régóta, jíiket. Nekik sem fenékig tejfel nagyon jól tudta, hogy aki be- az élet, — ebben a fagyban to- csületesen méri az adagokat, az poghatnak az' őrhelyeken. nem sokáig marad a kenyérvágóA főkapunál, az ügyeletes szó- ban, ezen a könnyű munkán, bábán a kapusok szenet raknak a Minden adagból hiányzik vala- tűzre. A smasszerek elszívják az mennyi — de mennyi? Sok, vagy utolsó cigarettát a motozás előtt, kevés? Minden nap nézegeted, és A rabok pedig,— akik már ma- igyekszel megnyugtatni, magad, — gukra vették minden rongyukat, talán ma nem rövidítettek meg madzagokkal összekötözték dere- nagyon sokkal. Hátha egy gramm kukon a ruhát, s álluktól szemű- sem hiányzik az adagból? lúg rongyokba burkolták arcú- — Legalább húsz gramm hiány- kat a hideg ellen, — most a zik — állapította meg Suhov és priccsakré terített pokrócokon he- kettétörte a kenyeret. Az egyik vernek, válenkiben, s behúnyt darabot kebelébe rejtette, pufaj- szemmel szundítanak. Egészen kája alá, ahová külön egy kis addig, amíg a brigadéros elkiált- fehér zsebet varrt erre a célra (a ja magát: „In-dulj!” zek-eknek dolgozó műhelyben

A 9. barakkal együtt a 104. bri- zseb nélkül készítik a pufajká- gád is szundított. Csak Pavlo, a kát). A reggelinél megspórolt má- brigadéros helyettese számolt va- sík darabot’ először rögtön, ott lamit mozgó ajakkal, ceruzával helyben meg akarta enni, de hát a kezében, a felső priccsen pedig — gondolta,— a gyors falás nem Suhov szomszédja, a baptista Al- evés, hiába nyeli le, nem lakik joslca, tisztára mosakodva, note- jól. Felnyúlt, hogy a kenyér felét széből olvasott, amelybe a fél szekrénykéjébe dugja, de újra evangéliumot lemásolta. meggondolta magát: eszébe jutott,

Suhov hanyatthomlok, de zaj- hogy a naposokat már kétszer talanul futott a barakkba, egye- megverték lopásért. A barakk nesen a helyettes brigadéros olyan nagy, mint egy átjáróud- priccséhez. var.

Pavlo felütötte a fejét. Ezért hát anélkül, hogy letette

— Mi az, nem csukták le, Ivan volna a kenyeret, kihúzta lábát Gyenyiszics? Él még? a válenkiből, de úgy, hogy ügye(A nyugat-ukránokat egysze- sen benne hagyta a kapcákat és rűen nem lehet átnevelni, még a a kanalat, mezítláb felkapaszkö- tóborban is apai néven szólítják dott fekhelyére, kitágította a mat- és magázzák a többieket.) rác nyílását és oda, a fűrészporba

Azzal felvette az asztalról, és rejtette a fél kenyérdarabot. Leodaadta Suhovnak a kenyérpor- vette sapkáját, tűt és cérnát vett cióját. A kenyéren egy kiskanál- ki belőle (jól el voltaic dugva, nyi cukor púposodott, mint egy mert a motozásnál a sapkát is fehér dombocska. megtapogatják; egyszer az egyik

Suhov nagyon sietett, mégis smasszer megszúrta kezét a tű- lisztességtudóan válaszolt (a bri- vei, és mérgében majd szétverte gadéros helyettese is feljebbvaló, Suhov fejét.) Egy öltés, kettő, há- sőt néha több függ tőle, mint a rom, — lám, máris bevarrta a táborparancsnoktól). De bár- nyílást, s belül lapult az elrejtett mennyire sietett is, megnyalta és kervyérdarab. Ezalatt a cukor el- szájába vette a cukrot, majd olvadt a szájában. Suhov idegei egyik lábával a prices fahágcsó- végsőkig feszültek, — a smasszer jára lépett, hogy felkapaszkod- mindjárt beordít az ajtón. Ujjai jón fekhelyére és rendbehozza, sebesen dolgoztak, pedig gondodé közben a kenyéradagot is latai messze elöl jártak, — azon szem ügyre vette és kezével mé- töprengett, hogy mi lesz tovább, ricskélte: megvan-e ötszázötven Sokezer

gram

■Vnrr*

ne amennyi jár? Sokezer (Folytatjuk)

A nyílt szavazást az idősebbek a múltból jól Ismerik. Jól fizetett kortesek, fulladásig tömték demagógiájukkal az egyszerű népet. Etették, itatták a választókat, hogy azután mámoros fejjel, megszavaztassák vele azt a bilincset, amit rájuk raktak. Ha a kovteshad hordó-szónoklata, az ingyen étel, ital nem hozta meg a kívánt eredményt, és a választó esetleg kivonta magát- az alól, hogy az urak asztalára letegye a voksot, meggyűlt a baja a kakas- tollas csendőrrel.

Az idősebb korosztály emlékezhet a felszabadulás előtti választásokra. A harmincas énekben történt Szekszárdon. Titkos szavazással választották meg a városi képviselőtestületi tagokat. A Kisgazda Párt és a Nemzeti Egységpárt között folyt a választási harc. A Kisgazda Párt, akár tetszett, akár nem, erősebb volt, mint a Nemzeti Egység pártja, s a Kisgazda Párt győzelme biztosnak látszott.

A szavazás szokatlanul csendben folyt, ezúttal csendőri segédlet nélkül. Vigyáztak a titkosság sérthetetlenségére, a választási kulisszák bejáratát lefüggönyözték, s a vasból készült urnák hét

pecséttel voltak ellátva. A szavazás lezárása után felbontották az urnákat, hogy megejtsék a szavazatok összeszámlálását. Jószerével még el sem kezdték a munkát, abba kellett hagyni. A polgármestert egy rendkívüli és fontos tárgyalásra sürgönyileg Budapestre rendelték.

— Uraim, a ■ borítékokat az Önök jelenlétében a Wertheim- szekrénybe zárom. A kulcsot magammal viszem, s ez a biztosíték arra, hogy a szavazócédulákhoz senki nem férhet. Hazaérkezésem után az önök jelenlétében számoljuk össze a választás eredményeit ■— mondotta. A választási biztosoknak bele kellett nyugodni a kényszerhelyzetbe.

Három nap múlva, a polgár- mester hazaérkezése után került sor a választási eredmények feldolgozására. Utána különböző hírek keltek szárnyra. Nevek forogtak közszájon, miszerint ez is, az is a Kisgazda Pártra szavazott. A közvélemény eleinte hitetlenkedve fogadta a hírt. Titkos választás volt, s lehetetlen megállapítani, hogy ki hova szavazott.

— Az igaz, de közben a polgár- mester elutazott, s ez alatt az idő

alatt sok minden történhetett — okoskodtak az „ellenzékieskedök”.

— A szavazócédulák zár alatt voltak, biztonságban. Szigorúan betartották a titkosságot — hangzottak a különböző vélemények.

A suttogásoknak, a híreszteléseknek nem lehetett gátat vetni, mígnem a Kisgazda Párt követelésére megkezdték a vizsgálatot. Megállapították, hogy a szavazócédulák, amelyeket írógéppel készítettek el, különböző gombostűjelzésekkel voltak ellátva. Minden ponton, vesszőn, vagy betű- végződésen ejtett tűszúrás egy- egy meghatározott számot jelentett. A szavazócédulákat a világosság elé tartva, a . tűlyuggatá- sok nyomán könnyen ki lehetett számolni, hogy például az 52-es szava zópolgár kire adta le szavazatát.

A visszaélés megállapítása után le kellett folytatni a fegyelmi vizsgálatot. A fegyelmi vizsgálatot ugyan lefolytatták, de a büntetés kiszabására már nem került sor. Az igazságügyi miniszter lépett közbe, mivel a polgármesternek „elévülhetetlen érdemei” voltak a „kommunizmus leverésé-