Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

\G PÍtOLETAltJAL EGYESÜLTETEK! MEGYtl ,A MAGYÁR' SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TÖLNA'MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS n * i XIII. évfolyam, 20. szám. ARA 60 FILLÉR Péntek, 1963. január 25. Mit mutatnak a jelölő gyűlések (2. o.) Készülnek az új idényre a Paksi Konzervgyárban (3. o.) A megye üzemeiben nem okozott bajt a két hete tartó hideg (3. o.) Szovjet emlékirat a nemzetközi kereskedelmi értekezlet napirendjéről New York (TASZSZ). A legké­sőbb 1964 elején összehívandó nemzetközi kereskedelmi értekez­let előkészítő bizottságának ülé­sén Arkagyev szovjet megbízott .emlékiratot terjesztett elő a nem­zetközi értekezlet napirendjére vonatkozólag. Az emlékirat kifejti, hogy a nemzetközi értekezleten meg kell vitatni gyakorlati síkon a lesze­relés gazdasági programjának kérdésével kapcsolatban az SNSZ-közgyűlés 17. ülésszakán hozott határozatokat. Az előké- . szítő bizottságnak és a nemzet­közi értekezletnek figyelembe kell vennie, hogy az általános és teljes leszerelés a nemzetközi ke­reskedelem fejlődésének igen fontos tényezője. Az emlékirat egyik pontja rá­mutat arra, hogy a nemzetközi értekezleten meg kell vitatni a különböző gazdasági rendszerű országok közötti kereskedelem bővítésének kérdését, mert ez fontos az államok békés együtt­élése szempontjából. Van az emlékiratban egy olyan pont is, amely szerint a nem­zetközi értekezleten fontolóra kell venni egy nemzetközi kereske­delmi szervezet megteremtését. Mint Arkagyev elmondta, ez ál­landó szerv lenne, amelyben III—■ 11■ I IIW részt vennének minél nagyobb számban a világ különböző or­szágai. A nemzetközi értekezleten meg kell vitatni majd azt is, hogyan küszöböljék ki azokat a hátrá­nyokat, amelyek a gyengén fej­lett országokat sújtják a fejlett kapitalista hatalmakkal folytatott kereskedelmükben. A szovjet megbízott kijelentet­te, hogy a kereskedelmi kapcso­latokból ki kell küszöbölni a gazdasági nyomás, megkülönböz­tetés, agresszió minden elemét. A nemzetközi értekezleten ki kell dolgozni a nemzetközi gaz­dasági együttműködés alapelveit. Levélváltás Hruscsov és a Német—Szovjet Baráti Társaság között Újabb magyar—angol hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást írtak alá Január 7-től 18-ig Londonban a magyar és az angol kormány képviselői tárgyalásokat folytat­tak újabb hároméves, hosszúlejá­ratú kereskedelmi megállapodás megkötésének előkészítésére. A Londonban sikeresen befejezett tárgyalások után a megállapodás aláírására Budapesten került sor. Csütörtökön délután a Külkeres­kedelmi Minisztériumban Török István, a Külkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője és P. B. Hypher, az angol kereskedelem­ügyi minisztérium főosztályveze­tője írta alá a szerződés okmá­nyait. Az új megállapodás mindkét fél részéről az árucsere további, mintegy 28 százalékos növelésére ad lehetőséget. Magyarország töb­bek között beruházási cikkeket, vegyi anyagokat, gépeket, műsze­reket vásárol Angliától, az oda irányuló exportunk pedig főképp könnyűipari cikkekből, élelmisze­rekből tevődik össze. A megálla­podás fokozott teret juttat a ma­gyar gép- és finommechanikai ipari termékek exportjának is. II bonni parlament megkezdte a síiiuágáiiapi-lörvéíijrek tárgyalását Bonn (MTI). A bonni Bun­destagban Höcherl belügyminisz­ter csütörtökön előterjesztette az úgynevezett »szükségállapot-cso­magot«, vagyis azokat a törvény- tervezeteket. amelyek gyakor­latilag korlátlan felhatalmazást adnának a kormánynak arra, hogy az élet minden területén teljhatalmat gyakorolhasson. így a kormány szabad kezet kapna arra, hogy felfüggeszthesse az alkotmányban biztosított szabad­ságjogokat, teljesen béklyóba kötözhesse a szakszervezeteket, és a sajtót, sőt, hogy elrendelhesse a lakosságnak a hitleri időkből ismeretes »totális mozgósítását«. Höcherl belügyminiszter parla, menti beszédében igyekezett bizo­nyos alkotmányos mázt kölcsö­nözni a szükségállapot-törvény­javaslatoknak és azt hangoztatta a kormánynak csak az a célja, hogy alkotmányos keretek között, törvényileg már előre szabályoz­za a rendkívüli állapot esetén életbeléptetendő intézkedéseket A Höcherl-féle törvényjavaslatok közelebbi megvizsgálásakor azon­ban kitűnik, hogy ez az alkotmá­nyos máz csak olyan formaság, amelyet a kormány adott eset­ben könnyen megkerülhet. így például a törvénytervezet szerint elsősorban a parlament lenne illetékes a szükségállapot kihirdetésére. Ennek megkerülé­sét azonban lehetővé teszi a tör. vénytervezetnek az a pontja, amely szerint a parlament »aka­dályoztatása esetén« egy szűkebb körű parlamenti bizottság, az úgynevezett szükségparlament is illetékes erre, sőt »sürgős szük­ség esetén« a kancellár maga is kihirdetheti a szükségállapotot „ köztársasági elnök ellenjegyzésé- vél. A nyugatnémet közvélemény széles rétegei élénken tiltakoznak a szükségállapot-törvények ellen. Ez a tiltakozás a csütörtöki vitára is kihatott, mégpedig abban, hogy kormánypárti képviselők is bizonyos fenntartásokat hangoz­tattak a Höcherl-féle javaslattal szemben, és több módosítást ja­vasoltak. Ezek a módosítások ternffésze- tesen nem változtatnak a lénye­gen, azon, hogy a kormány a szükségállapot-törvényekkel olyan fegyvert kapna a kezébe, mint amilyennel Hitler rendelkezett, aki a weimari alkotmány hasonló rendelkezéseit használta fel az alkotmányos jogok yaegsemmisí- tésére, a korlátlan önkényuralom bevezetésére. Mivel a szükségálla­pot-törvények módosítanák a je­lenlegi nyugatnémet alkotmányt, parlamenti elfogadásukhoz két­harmados többségre van szükség, vagyis csak a szociáldemokrata párt szavazataival emelkedhetnek törvényerőre. Schäfer, a szociál­demokrata párt szónoka a csü­törtöki vitában kifejezésre jut­tatta, hogy az SPD elvben szük­ségesnek tartja a szükségállapot­törvényeket és csak egyes k.'rdé. rekben emel kifogásokat a Hö­cherl-féle tervezet ellen, í Visszaérkezett Moszkvába az SZKP küldöttsége Moszkva (TASZSZ). Az SZKP küldöttsége, amely részt vett a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán, csütörtökön visz- Szaérkezett Moszkvába. A küldöttség vezetője Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, kis időt Belorussziá­ban tölt, Nyikolaj Podgornij, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Bresztből Ki- jev felé vette útját. Átutazott Budapesten a jugoszláv pártküldöttség A Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusáról Berlinből hazatérőben átutazott hazánkon a jugoszláv pártküldöttség, Veljko Vlahovicsnak. a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége végrehajtó bizottsága tagjának, a népszkup- csina külügyi bizottsága elnöké­nek vezetésével. A küldöttséget Budapesten Gás­pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Orbán László, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB osztály- vezetője, és Púja Frigyes külügy. miniszter-helyettes fogadta. Tárgyalások a törökországi amerikai rakétatámaszpontok megszüntetéséről Ankara (MTI). Szerdán Anka­rában hivatalosan bejelentették, hogy a török és az amerikai kor­mány tárgyalásokat kezdett a törökországi amerikai rakéta- támaszpontok megszüntetéséről. Sancar török hadügyminiszter a parlamentben rövid nyilatkozat­ban közölte, arról folytatnak ta­nácskozásokat, hogy az országból kivonják a Jupiter-rakétákat és Törökországra is kiterjesztik a Polaris-rakétarendszert. Az MTI washingtoni tudósító­jának értesülése szerint a Jupiter- rakéták helyett Törökország majd Polaris-rakétákat kap, ezeket a Földközi-tengeren állomásozó tö­rök hajókra szerelik fel. Berlin (TASZSZ) Mint a Neues Deutschland közli, a Német— Szovjet Baráti Társaság elnöksé­ge levéllel fordult Hruscsovhoz, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkárához, a szovjet Minisztertanács elnökéhez. A le­vél elmondja, hogy a Társaság tagjai lelkesedéssel és helyes­léssel fogadták Hruscsovnak a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán elhangzott beszé­dét. A Társaság tagjai és az NDK összes dolgozói megértik, milyen nagyjelentőségüek a Nyu- gat-Németországgal folyó ver­seny ’ szempontjából azok a megjegyzések, amelyeket Hrus­csov tett. a munka termelékeny­"ének. növelésére vonatkozó­lag.-v levél írói megígérik: a Tár­saság tagjai és az NDK összes dolgozói mindent elkövetnek, hogy a szocializmus és a kom­munizmus közös ügye javára még jobban kihasználják a szov­jet dolgozókkal való, együttmű­ködésből és tapasztalatcseréből a munka termelékenységének nö­veléséhez adódó lehetőségeket. Megjelent a Neues Deutsch- landban Hniscsov válaszlevele is. Hruscsov megköszöni a szívélyes üdvözletét és megállapítja, hogy a Társaság levelében kifejezésre jut a Szovjetunió iránt érzeti barátság, a szovjet kormány kül­politikájának helyeslése. — Köztársaságuk dolgozói —• mutat rá Hruscsov levele — a Német Szocialista Egységpárt ve­zetésével nagy sikereket értek el az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésében. Kormá­nyának békeszerető politikája, a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal való testvéri együttműködés alapján a Német Demokratikus Köztársaság nem­zetközi tekintélyt vívott ki magá­nak. A levél a továbbiakban hang­súlyozza, hogy ha a Német— Szovjet Baráti Társaság vala­mennyi tagja tevékenyen részt vesz azoknak a történelmi fela­datoknak a teljesítésében, ame­lyeket a NSZEP-nek a kong­resszuson elfogadott új programja tűzött ki, ez nagym^-tékben elő­mozdítja a szocializmus sikeres építését a Német Demokratikus Köztársaságban és gyarapítja az egész szocialista tábor erejét. Levele végén Hruscsov újabb nagy sikereket kívánt a társa­ságnak a békéért és a szocializ­musért, a Szovjetunió és az NDK népei közötti barátság erősítésé­ért folytatott harcában. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és el­fogadta az állami iparvállalatok és iparirányító szervek egyes szervezeti kérdéseiről szóló ren­delet tervezetét. A földművelés- ügyi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek önálló gépesítésének fokozásáról és egyes gépállomásoknak gép­javító állomássá történő átszer­vezéséről. Az építésügyi miniszter a má­sodik ötéves terv lakásépítési előirányzatának teljesítéséről tett jelentést, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára tájékoztatta a kormányt az 1962. év első háromnegyed évében fel­használt túlórák alakulásáról. A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta és határozatokat, ho­zott. A Magyar Szabványügyi Hiva­tal elnökének előterjesztése alap­ján a kormány rendeletében sza­bályozta a vállalatok meghatáro­zott termékeiről kiállítandó mi­nőségi bizonyítványok rendszerét. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. 250 e*er helyett 300 ezer lakás épfii a második ötéves terv időszakában Az építésügyi miniszternek a második ötéves terv lakásépítési előirányzatának eddigi teljesíté­séről szóló jelentése beszámol arról, hogy 1962-ben a tervezett 18 ezerrel szemben 19 ezer lakás épült állami kivitelezésben, ma­gánerőből pedig — az eddig ren­delkezésre álló adatok szerint — az előirányzott 30 ezer helyett mintegy 40—42 ezer lakást épí­tettek. Az elmúlt két év állami lakás­építésére a fejlett típustervek al­kalmazása és a korszerű építési módok szélesebb körű elterjesz­tése volt jellemző. A lakásokkal együtt mindenütt épülnek járu­lékos és kapcsolódó létesítmé­nyek is. A lakások általános alapterü­lete 48 négyzetméter, az átlagos szobaszám pedig 1.8 volt. Az új lakások 93 százaléka fürdőszo­bás, A lakóépületek 60 százaléka központi fűtést kapott. Tovább növekedett a beépített konyha­bútorral és szekrénnyel ellátott lakások száma is. Az építőipar jelentős eredmé­nye, hogy a korábbi évekhez vi­szonyítva nagy mértékben csök­kentette az év utolsó negyedé­ben átadott lakások számát. Az elért jelentős eredmények mellett továbbra is előfordul még jogos minőségi kifogás, kü­lönösen a szak- és szerelőipari munkák és anyagok tekintetében. A kormány a második ötéves terv első két évének lakásépítési eredményeire és a további lakás­építés előfeltételeinek kedvező alakulására tekintettel elhatároz­ta, hogy a második ötéves terv keretében az eredetileg előirány­zott 250 ezer lakás helyett 3(10 ezer lakást kell ép'eni. Ebből a többletből mintegy 6 eT- lakás állami beruházásban épül meg.

Next

/
Thumbnails
Contents