Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

8 lt>LW4 IWRTW WBPtTJSAC T983. Január 21. tolna megyei Kiiiyviottó-pályazatot rendeznek Február 1-én új pályázattal és új nyerési lehetőséggel jelent­kezik a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság: A könyvloltó-pályá- zattal. Február 1-től tehát az 5. játékhéttel kezdődően 13 héten át könvvtárral feiszeren toli« kom az iker lottószelvények igazoló részének hátoldalán egy-egy ne­részt vesz a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság és az Állami Könyv- terjesztő Vállalat közös könyv­lottó pályázatának sorsolásán. A sorsolás főnyereménye: egy vés író, költő arcképe látható majd és a fogadónak az arckép alatti sorba fel kell tüntetnie az író egy-egy művének címét. Az a fogadó, aki mind a 13 író arcképét összegyűjti, s az iró művének címét is helyesen írja be. — és azt nevének, lakcímének feltüntetésével, zárt borítékban 1063. május 31-ig az Állami Könyvterjesztő Vállalat propa­ganda osztályára (Budapest V. Deák Ferenc utca 15) beküldi, A jeget akarta olvasztani — leégett az istálló A zombai Parasztbecsület Ter­melőszövetkezetben szerdán dél­előtt tűz keletkezett. A hideg idő­járástól befagyott a vízvezeték az istállóban, s Benhardt István tsz- tag égő szalmacsóvóval akarta felolvasztani. Ettől azonban lán­got fogott a mennyezet, majd lángba borult az egész tetőzet. Az állatok nagy részét sikerült kimenteni, de két ló benn égett. A keletkezett kár hozzávetőlege­sen 100 000 forint. Az ügyben folyik az eljárás. Évi 350 bankett, 900 pohárköszöntő Amenyiben hitelt adhatunk az angolok állításának, úgy a világ legelfoglaltabb embere a londoni polgármester. Egy évben átlag 350 banketten vesz részt, a ha­gyománynak megfelelően, vala­mennyin pohárköszöntöt mond. Egyébként ez a londoni polgármes­ter egyik fő foglalkozása, s éven­ként körülbelül 900 —950 beszédet kell tartania. A jelenlegi polgár- mester sir Frederic Hoare, kilenc­ven éves, és a londoniak szerint beszédei mindig érdekesek és szellemesek. Szabadidejét sakko­zással tölti. Saját bevallása sze­rint minél hosszabb ideig szeret­né még gyakorolni jelenlegi tevé­kenységét. bináltszo’oa-berendezés. Ezenkí­vül még egy könyvszekrényt is lehet nyerni szabadon választott könyvekkel, valamint egy darab ezer forintos könyvutalványt, 1 darab 400 forintos könyvutal­ványt, 1 darab 300 forintos könyvutalványt, 35 darab 200 fo­rintos könyvutalványt és 50x10 darab iker lottószelvényt. A mesét is mértékkel A Szekszárd-palánki általános iskolából jutott el hozzánk a Ma­gyar népmesék című, gazdag anyagú gyűjtemény második kö­tete. Egy helyütt, az Aranyszőrű bakkecske című mesénél megje­lölték, s egyben joggal kifogásol­ták: miként kerülhet az általános iskolák könyvtárába olyan könyv, amely bizony pornográf kifejezé­seket használ, s olyanról is beszél a gyerekeknek, amelyeket általá­nos iskolás korban még illetlen­nek, később pedig modortalanság- nak minősítünk. Félreértés ne essék: nem arról van itt szó, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megje­lent gyűjteményt elvetjük. Nép­meséink közkinccsé tétele szinte kötelesség. Nem hisszük azonban, hogy a válogatás nélkül történő terjesztés hasznos volna. A me­sék egy részének nyelvezete ugyanis nem való gyermekfülnek. Viszont egy valóban gyermekek­nek való mesegyűjtemény hasznos lenne minden iskola könyvtárá­ban, s ez szolgálná azt, amit a Elnémul-e a Szabó-család — ki hizlaljon sertéseket — mindenki felfér az autóbuszra ? A rádióban márciustól megszű­nik az egyik legrégibb rovat, a Szív küldi... Szó ami szó, a rádióhallgatók nagy része megunta az állandóan ismétlődő számokat, az Édes anyám, te jó asszonyt, a Doktor úr, a maga szíve sosem fáj-t, a Vándorfelhők fenn az égen-t, és a többi, giccs-ízű slágert. Remélhetik a rádióhallgatók, hogy a Szabó család is rövidesen hasonló sorsra jut? Mert — hogy a TV Fórumát idézzük; — a Szabó családnak semmi köze az irodalomhoz. * Néhány éve divatba jött szerte az országban, hogy a városokba érkezőket különféle táblák fogad­ják. Az egyik felhívja az érkező figyelmét, melyik vendéglőben, étteremben szórakozhat jól, a másik egyszerűen csak azt kí­vánja, hogy az iliető jól érezze magát. Nos, Szekszárd határában meg­lepő tábla várja az érkezőket. mesével történő nevelés megkíván. Gömbölyűre hízott sertések so­Túlóráztatás fizetés nélkül — miért bukott meg öt tárgyból V. Ferenc? Félév előtt az ipariskolában Amikor V. Ferenc ipari ta-1 elintézték: a Komlói Építőipari, gyón rossz. Az iparitanuló-iskola nulót a félévi ellenőrző feleltetés | Vállalatnál folytathatja a szakma i tanárai naponta közük észre­vételeiket a KISZÖV-vel, a KlOSZ-szal, a minisztériummal, de a helyzet alig változik. Ha a feljelentést megteszik, olyan ne­vetséges összeggel büntetik a súlyosan vétő mestert, bogy a szivarzsebből könnyen kifizeti. Mert például az egyik mester másfél évig nem fizetett két ta­nulójának bért, ötszáz forintra bírságolták! után leültette a tanár, magába- roskadt. Nagy, karikás szemei még jobban elsötétültek, a fiú­nak szavát sem lehetett venni percekig. Csak ült és nézett maga elé... A szaktanárnak hosszú fél­órákba tellett, míg megismerte V. Ferencet és mesterét, míg meg­tudta: mi az oka annak, hogy ez a talpraesett fiú, akinek jól fog az esze, negyedévkor általános tanulmányi eredménye kettes volt, s most félévkor öt tantárgy, ból áll bukásra. Látástól vakulásig dolgozom — Legtöbbet vidéken vagyok. Amikor hazaérek, nincs már ne­kem kedvem semmihez. Még az ételhez sem nyúlok, csak bele az ágyba. Holtfáradtan az ember még gondolkodni sem tud. Kora reggeltől késő estig csak állan­dóan falat vésni, vezetéket húzni, gürcölni, mint egy állatnak, mint egy gépnek. Nem bírom! Tanár elvtárs, ne haragudjon, de nem bírom már. Tanulni sem tudok. Képzelje el helyzetemet — mond. ja. A tanár megértő, el tudja kép­zelni, hogy a szerencsétlen, jobb mester keze alá való fiú hogyan megy tönkre. Saramé mesternél nem tanul többet robotot ez a fiú, az iparitanuló-iskola vezetői € SEMÉNYNAPTÁR = = Vaszilij Szurikov 115 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én született VASZILIJ SZURIKOV orosz festő. Nagyszabású történelmi kompozíciói, melyekben megrázó erővel elevenítette meg az orosz nép jellegzetes alakjait, a realista történelmi festészet legnagyobb mesterévé teszik. Első műveivel I. Péter ellentmondásokkal teli korát ábrázolta (A SZTRELECEK KIVÉGZÉSÉNEK HAJNALA. MENYSIKOV SZÁMŰZETÉSBEN.) Szibérioi tartózkodásának idején készítette a JERMAK MEGHÓDÍTJA SZIBÉRIÁT és SZUVOROV ÁTKELÉSE AZ ALPOKON című műveit, főművének a társadalmi osztályok éles kontrasztját kihangsúlyozó MORO­ZOVA BO JARNO (1882) címűt tekintjük, e 80 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon halt meg FRIEDRICH FLOTOW (ejtsd: Floto) német zeneszerző. Mintegy 40 operát írt a francia vígoperák könnyed, dalla­mokkal teli stílusában és ezeket gyakran élénkítette népies motívumokkal. Közülük a nálunk is nagy sikerrel bemutatott MÁRTA (1847) című opera emelkedik kr* e 505 évvel ezelőtt, 1458. januárjában a főrendek a budai várban királyválasztó országgyűlésre ültek össze. Ide vonult 15 ezernyi csapatával Szilágyi Mihály is. Amíg a főrendek tanácskoztak, a Duna jegén összegyűlt köznemesség január 24-én egyhangúlag királlyá választotta a j 15 éves HUNYADI MÁTYÁST. tanulását. Nem adsz puszit ? Amikor M. Erzsébetet hivatták az irodába, félénk kopogtatás után, kisírt szemekkel lépett be. Alig tudták lecsillapítani. Mes­tere magaviseletből hármast adott e szerény, igen jó modorú leánynak. — Erzsiké — így kezdi a ta­nár —, ilyen rosszul viselkedsz a mesternél? — A leány hallgat, azután megered a könnye, S szaggatottan, aüg érthetőn mond­ja. — Higgyék el, ha szakmai tárgyból ad hármast a mesterem, nem bántana, mert el tudom képzelni, hogy mostani tudásom­nál többet vár, de magaviselet­ből? Azért, mert nem engedem, hogy trágár szavakkal beszéljen velem? Ezért érdemiek maga­viseletből hármast?— — És azért, mert szombaton este tizenegyekor anyám vitt haza a munkából, és vasárnap reggel ismét be kellett mennem?... — Mit lehet erre válaszolni?... Férfifodrász-boltban tanul egy kislány. Ö a férfiak, és sajnos a mesterek céltáblája. Azon jeles­kednek, ki tud zsírosabb viccet mondani, ki tudja jobban adni a »jópofát«. S röhög az üzlet, ha a mester a lánytól a vendégek előtt puszit kér!? Micsoda állapotok! F. P. Erzsébet azt sem tudja, mennyi bért kap. H. Erzsébet, G. Éva azt sem tudja, jár-e neki bér, de aláírja a bérjegyzéket, hogy felvette. Másfél évi bér helyett 500 forint bírság Amikor a gyerek csak akkor mer szólni mesteréről, ha fel­bontják szerződését... Nem érdemes a példákat rész­letezni. Sajnos, az a tapasztalat, hogy főleg a magánkisiparosok­nál tanuló fiatalok helyzete na­TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petríts Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Váltatott Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20-10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőimé1 Előfizetési díj egy hónapra t2 F| ledex*saú«K 25 006* A helyzeten változtatni kell azt követeli a rengeteg szomorú példa. Tenni kell valamit! Tenni kell valamit, hogy ne csak itt az iskolában tartsák be a rende­leteket. Elvenni a mestertől a tanulótartás jogát, ha nem orvo­solja a bajt, mert kell a sok új szakember. Ne használják ki a fiatalok foglalkoztatásával előál­lott nehéz helyzetet arra, hogy ingyen dolgoztatják tanulóikat. A fiatalok tanulnivágyása ne le­gyen ok arra, hogy nem adják meg nekik a munkabért, a ruhát, hogy túlóráztatnak velük. És ha a szép szó nem használ, van rendelet, törvény, amely meg­akadályozza, hogy a jobb sorsra érdemes tanuló fiúk és lányok munkáséletének kezdete szomorú és szégyenletes legyem Pj — □□□□□□Hnnon rakoznak rajta, egy százezres szám nullái közül mosolyogva. A tábla felirata azt hirdeti, mi­lyen jó jövedelmet biztosít a sertéshízlalás a termelőszövetke­zeteknek. Nem akarjuk kétségbevonni azok jószándékát, akik ide elhe­lyezték ezt a táblát. De nem lett volna célszerűbb azt valamelyik tsz székháza előtt felállítani? Mindenki tudja, hogy fontos népgazdasági érdek a sertéshíz­lalás, de hogy sertések sorfala fogadja a városba érkező ide­gent ...? * Az egyik faluban, Szekszárd- hoz közel, nagy népszerűségnek örvendett a tanácstitkár. Hogyis­ne, amikor egy-egy kiadósabb mulatozás után — egy üveg bor ellenében — a „másnapos” dol­gozóknak készséggel adott igazo­lást arról, hogy nem vette fel őket az autóbusz, s így „önhibá­jukon kívül” késtek munkahe­lyükről. Aztán új tanácstitkár került a faluba, aki tudomást szerzett elődjének viselt dolgairól. Első dolga az volt, hogy megfigyel­tette, kik utaznak a kora reggeli járatokkal, kik maradnak le. Mindegyik autóbusz felvett az­nap mindenkit, jutott hely min­denkinek. Nyolc óra után jött az els6 „méltatlankodó” dolgozó, igazo­lásért, mondván, hogy többen is jönnek majd, akik ugyanúgy mint ő, lemaradtak. ■— Igazolást pedig nem adok, mert nem is volt ott a megálló­nál — válaszolt a titkár, és el­mondotta a megfigyelés ered­ményeit. A szekszárdi vállalatok pedig bizonyára ma sem tudják, mi az oka annak, hogy már jóideje pontosan beérkeznek az emberek a munkahelyükre, csodálatoskép­pen mindenki íelfér az autó­buszra. B. L Rövidzárlatot okozott a hattyú — két város sötétbe borult Stockholm, (AP). Svédország déli részén, Skanoer és Falsterbo ikervárosban hétfő este hirtelen kialudtak a fények, elsötétedett a televízió képernyője, elhallgat­tak a rádiók. Az elektromos mű­vek nyomban megindította a vizsgálatot Kiderült, hogy egy hattyú okozta a zavart. A didergő szárnyas felrepült egy magasfe­szültségű vezetékre, rövidzárlatot okozott és szénné égett. A két városban viszont négy óráig nem volt villany. Keserű szerelem Egy néger egyetemista és egy fehér diáklány szerelmének tör­ténetét mondja, el » Keserű szerelem című francia film, amelyet csütörtöktől vasárnapig játszanak a szekszárdi Garav moziban, majd pedig a megye több más filmszínházában, Korhatár; ág éven felülieknek

Next

/
Thumbnails
Contents