Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. január 24. Beréti Júlia kosarat ad az amerikaiaknak Néhány hónappal ezelőtt hozták létre Gyünkön a kosárfonó üze­met, amely mintegy negyven lánynak, asszonynak ad munka- lehetőséget. Nemrég még csupán a háztartással foglalkoztak, ma pedig exportterméket készítenek; amerikai exportra fonnak pa­pírkosarat fűz vesszőből és háncsból. Az üzem létszámát a követ­kező években száznál többre akarják növelni. Száz vagon almabort gyártanak a Paksi Konzervgyárban Kevesen tudják, hogy a Paksi Konzervgyárban nemcsak külön­féle gyümölcs- és főzelékkonzer- vek készülnek és jutnak el az ország minden részébe, sőt a termékek nagyobbik része a ha­tárokon túlra is, hanem minden évben jelentős mennyiségű alma­bort is készítenek a gyárban. Az elmúlt szezonban a terve­zett nyolcvan vagonnal szemben kereken száz vagon almabort gyártottak. Két hónappal ezelőtt kezdték meg az almabor kiszállí­tását, eddig mintegy húsz vagon­nyit küldtek el az ország külön­böző részeibe. Tolna megyébe kevés jut a paksi almaborból, mivel a mi vidékünkön még nem kedvelték meg. Ellenben vannak távolabbi vidékek — a Tiszántúl, Salgótarján környéke, Győr — ahova jelentős mennyiségű alma­bort szállítanak évről évre. A legtöbbet eddig Borsod-Abauj- Zemplén megyébe küldték, a paksi Konzervgyár termékéből. Bonyhád lakossága a Hazafias Népfront zászlaja alatt M it csinál front? a Hazafias Nép­Ha az ember egy adott község­ben kérdezi ezt, sokan hajlamo­sak a felszínből kiindulva nega­tív választ adni. Ha azonban egy kicsit mélyebben nézzük a község életét, kiderül, hogy annak min­den részén és életének minden pillanatában ezernyi jelét talál­juk a Hazafias Népfront egész szellemének. Igaz, sokszor nehéz lenne különválasztani, hogy ezt. vagy azt a feladatot melyik szerv oldotta meg, de ez nem is lehet cél. Életünkben mindegyik szerv­nek, mozgalomnak megvan a ma­ga helye, szerepe. Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront elnö­ke nemrégiben a következőket mondotta a Hazafias Népfront munkájáról: „A népfront a szo­cialista nemzeti egység harcos hirdetője.” A népfront-politika alapját képezi egész állami éle­tünknek, ezért támogatja a párt éppen úgy, mint a lakosság min­den rétege. Egyébként megvaló­sulásának is éppen ez a titka. Ezért tehát Bonyhádon sem len­ne célszerű a megválasztott és társadalmi úton tevékenykedő el­nökség tettein keresztül vizsgálni ezt a kérdést, mert a Hazafias Népfront-mozgalmat nem ez je­lenti. Jóllehet, az elnökség kevés­bé aktív, a Hazafias Népfront meghirdetett politikája akkor is hat, érvényesül életünk minden területén, mert minden becsüle­tes ember törekvésével találko-. zott. Bonyhád meglehetősen keveri lakossága, másfél évtizeddel ez­előtt verődött össze: laknak itt ős­lakos magyarok, németek, széke­lyek, felvidékiek, cigányok, de itt még nincs is vége a sornak. A szo­cialista nemzeti egység ezért itt' különösen, nagyjelentőségű,,, ha egyáltalán lehet különbséget "terí-' ni. Annál is inkább, mert a sok­féle ember egy évtizeddel ezelőtt például csak a saját rétegét be­csülte, lenézte a másikat. Ma pedig... A járási tanács né­hány vezetőjével az apparátus összetételéről beszélgettünk. Arra voltam kíváncsi, hogyan kapnak helyet az állami irányításban a különféle rétegek. A választ rop­pant nehéz volt kibogozni, meri hiszen semmiféle olyan nyilván­tartás nincs, amelyből ez kitűnne Ebből következik, hogy a felvé­telnél erre senkinek sem terjed ki a figyelme, tehát a származás teljesen lényegtelen. Azt megné­zik, hogy a felvételre jelentkező alkalmas-e a feladat ellátására, de itt aztán véget is ér a „káde- rozás”. Sőt, még az sem jutott eszébe, egy vezetőnek sem, hogy mesterségesen kellene valamiféle „ideális” összetételt kialakítani, mert ez erőltetés lenne, kirakat­politikának hatna, és semmi eset-' re sem vezetne eredményre. A z elemzést —, hogy köny- nyebben eredményre jus­sunk — leszűkítettük a mezőgaz­dasági osztályra, ahol tizennyol­cán dolgoznak. A főállattenyésztő és a könyvelő székely, az osztály- vezető és a főagronómus őslakos magyar, az egyik agronómus, az építési előadó, és adminisztrátor német. A többieknél is ilyen vál­tozatos a származás, néhányról pedig nem is tudtuk megállapí­tani, mert az ismeretek nem ter­jedtek ki ilyen dolgokra. A népfrontpolitika megvalósu­lását mutatják ezek? Vitathatat­lanul. Vagy nézzük a házasságokat. Körübelül nyolc éve egy alkalom­mal szenzációs hírrel tértem visz- sza a szerkesztőségbe: Bonyhádon összeházasodott egy székely és egy német fiatal. Akkor dicsére­tet kaptam a hírért. Hány ve­gyes házasság volt Bonyhádon? — kérdeztem most. Nem tudtak kér­désemre válaszolni, mert ezzel ez idő szerint már senki sem fog­lalkozik, egyszerűen azért, mert ez már nem jelent problémát. Utoljára három éve számolták össze a vegyesházasságokat, ak­kor már több, mint 100 volt. Be­lép az egyik fiatal előadó akta- köteggel a hóna alatt. — Például ő is székely lányi vett feleségül, pedig német. De ez már nem téma Bonyhá­don. A falu egységét mutatja ez? Igen. Ilgyanakkor külön rendezvé- ** nyeik vannak a németek­nek, a cigányoknak, de magyar— szovjet baráti est is volt már. Miért ne? Ez úgy természetes, hogy mindegyik réteg ápolja a maga hagyományait, és ez is hoz­zátartozik a falu egységéhez. Ha svábbált rendeznek, annak híre még a szomszédos megyébe is el­jut, és onnan is jönnek szórakoz­ni. Cigányklub működik a műve­lődési otthon keretében, készül­nek a hagyományos cigánybálra. Ezek az úgynevezett réteg-ren­dezvények azonban mindig úgy zajlanak le, hogy azon a töb­biek is részt vesznek. Mert egysé­ges a falu. Vagy idézzem a tsz-ek példá­ját? Nincs réteg-elkülönülés. Az üzemekben is megtalálható min­den réteg. A zománcgyárról pél­dául megírtuk egy alkalommal, hogy a fiatal cigánylányt a töb­biek hogyan segítették a munká­ban. A falu szépülése, épülése az összefogás eredménye. Tizennyolc kilométer hosszú vízvezeték szü­letett az összefogásból. így alakul Bonyhádon a szo­cialista nemzeti egység. BODA FERENC A nehézségek ellenére zavartalan a gyógyszerellátás t ■* v vw v v vv wv'wyp'W'irw' — Mint mindenütt, a gyógy­szerellátásban is bizonyára sok gondot okozott a nagy hideg, a hófúvások? — kérdeztük Boros István elvtársat, a Gyógyszertári Központ igazgató főgyógyszeré­szét. — Természetesen bennünket sem került ki a nehézségek sora — mondotta. — A tavalyi influen­zajárvány nagyon igénybe vette készleteinket. Ezt a problémát év végére már sikerült megolda­nunk. Mintegy hárommillió fo­rinttal növekedett a gyógyszer- tárak tavalyi forgalma a megyé­ben az előző évihez képest. Az ▼ — Két deka élesztőt kérek! — Egy kiló sót legyen szíves! — Mi­be kerül egy csomag orosz tea? — Hányszor, de hányszor hang­zottak ezek a kérések, kérdések Mihli Mihálynak címezve az el­múlt hatvan év alatt, amikor a pult mögött állt. S ő mindig leg­nagyobb szolgálatkészséggel állt a vevők rendelkezésére. De a mi­Hatvan év a pult mögött Bátaszék és Vidéke Körzeti Föld- abban az élelmiszer-háztartási üz- ne! Abban az üzletben, amelyik- művesszövetkezet legnagyobb for- létben, ahonnét nyugdíjba men- nek legutóbb a vezetője voltam, a nap letette a „szerszámot”, átadta galmú élelmiszer-háztartási üzle- tem. Tudja, hogy mennyivel vásá- második világháború előtti évek- helyét másnak, nyugállományba tének volt a vezetője. Amikor e colnak többet ma az emberek, ben 60 százalékkal kisebb volt a vonult. témánál tartottunk, kicsit sértett mint régen? A harmincas évek- forgalom, mint ma. __ Az üzletbe azért mindennap önérzettel meg is jegyezte: — Ha ben abban az üzemben, ahol ma 40 Sok mindenről beszélgettünk b emegyek most is, amit tudok, egy szakmabeliről kiderül, hogy mázsa cukrot adunk el havonta, még az újdonsült nyugdíjas Mihli segítek. Minek tagadjam, hiányzik csal, vagy goromba hangon „tár- legfeljebb három mázsa volt a for- bácsival. Többek között arról, a bolt levegője. Megszoktam, s na- salog” a vevőkkel, a közönség galom. A dolgozó emberek akkor hogy mivel foglalkozik most, mi­gyon szeretem a szakmámat — mindjárt általánosít és szájról legfeljebb negyed kiló cukrot kér- után nem áll mindennap nyolc mondja. szájra adják a hírt, hogy a bolto- tek, ma meg nem is szolgálunk ki órát a pult mögött. Szeretem a szakmámat.” A sok mind spekulánsok, csalással olyan vevőt, aki egy kilónál keve- — Leltár-szakértőnek hívtak a megfogalmazás kicsit közhely ízű, akarnak meggazdagodni. Nem sebb cukrot visz. Azelőtt orosz földművesszövetkezethez, amit de egyáltalán nem az. A legna- mondom, ilyen is van a kereske- teát, vagy babkávét — a doktor örömmel vállalok. Otthon pedig a gyobb sértés lenne Mihli Mihály dők között, de a többség becsüle- urat, meg a patikus urat kivéve — virágoskertet és a szőlőlugast gon­hácsinnk ezt kétségbevonni, mert tes, és nagyon jólesik, amikor hi- itt Bátaszéken nagyon ritkán vet- dozom. Szombaton és vasárnap el­hat évtizeden keresztül tettekkel vatalos helyen is így fogalmazzák tek. A Planta tea, meg a Frank járok a kultúrházba. Itt szoktunk u:-------io hw^nvítia meg. Egyetértünk! kávé járta. De lassan ezek a cik- a barátokkal ultizni. A nyáron el­b izonyította, s ma is bizonyítja zt. Hozzávetőlegesen kiszámította, hogy a hat évtized alatt negyven­ezer mázsa cukrot mért ki. S amíg magánkézben lévő üzlet volt a munkahelye — ez negyvenöt esz­tendő — soha nem volt szabad­De majd elfelejtettem mondani, kék kimennek a „divatból”. megyek üdülni. Megkedveltem az hogy Mihli Mihály bácsi hetven- — A boltos szemével nézve országjárást, a nyaralást. Minden három esztendős. De szellemi miért vásároltak kevesebb élelmi- esztendőben elmegyek a felesé­frissesége és fizikai ereje után 6zert a régi világban Bátaszéken, gemmel. Én is úgy vagyok vala­(télve 60 évesnél idősebbnek sem- mint ma? — tettem fel a kérdést hogy, mint a vevők voltak a régi mi esetre sem nézi az ember. Él- Mihály bácsinak. világban, amit nem engedhettek ságorí betegség miatt sem hiány- mény vele beszélgetni, különösen — Az a polgárember, akinek meg maguknak akkor, azt most zott a munkából. De az sem tör- mi, fiatalabbak sok tanulságot tu- tett volna pénze arra, hogy jobban természetesnek veszik. Egy kicsit ténl meg vele, hogy a „tulaj” ki- dunk levonni azokból a tapaszta- éljen, az megvonta magától, mert szeretné az ember pótolni, amit adta volna az útját, mert erre nem latokból, történetekből, amit Mi- törekedett, hogy egy kis vagyont fiatal korában el kellett mulasz­szolgáltatott okot. Amióta pedig hály bácsi a pult mögött eltelt szerezzen, azért nem vett, a nap- tani. állami szektorban dolgozik — 1947 hatvan év alatt összegyűjtött, számosoknak meg nem tellett. Igaza van, Mihály bácsi! Jó nya­lta — soha egy fillér elszámolási Hallgassuk csak... A fiatalok ezt már csak a köny- ralást és sokáig tartó, boldog differenciája nem volt. Pedig leg- — Évtizedekig dolgoztam Báta- vekből tudják, vagy apáiktól, öregkort kívánunk a vevők nevé­utóbb majdnem egy évtizedig a ezeken a régi világban is ugyan- Hogy bizonyítható-e? Hát hogy- ben is. R. £. emelkedés túlnyomó többségét, mintegy, kétharmadát azonban az egészségügy kultúrálódása, az egyre növekedő biztosítottak szá­ma jelentette és nem az influen­zajárvány. — Moßt elmondhatjuk, hogy a kérdésben említett nehézségek el­lenére a gyógyszerellátás javult. Néhány úgynevezett divatos gyógyszernél, mint a Vegacillin, van némi zökkenő az ellátásban, de a jó orvos-gyógyszerész kap­csolat ezt áthidalhatja, hiszen a „divatos” gyógyszerek helyettesí­tésére ugyanolyan jó hatású más készítmények állnak rendelkezés­re. — Bizonyos mértékig örvende­tes hiánycikk néha a Spiractin injekció, magyarul a dohányzás­ról leszoktató szer. A gyógyszer- ipar még nem tudott teljes mér­tékben felkészülni a növekvő igények kielégítésére. A hófúvások idején a legtöbb nehézséget a szállítás okozta. Egy háromnegyed tonnás autónk van, s bizony nem volt könnyű a nagy hóban ellátni a gyógyszer- tárakat. S hozzá sokszor az AKÖV sem tudott kocsit adni. Ekkor a mi kocsink hozta a desz­tillált vizet Baranyából, s szállí­totta a gyógyszert is. — Tehát lehet azt mondani, hogy a nehézségek ellenére za­vartalan, jó a gyógyszerellátás a megyében? — Igen. — Milyen tényezők járulnak hozzá ez évben a gyógyszerellátás további javításához? — Ugv gondolom személyi állo­mányunk szakképzettségének nö­velése is ehhez tartozik. — Ezenkívül 24 ifjú érettségi­zett vesz részt a kétéves asszisz­tensképzőnkön. Ezt a munka mel­letti képzést is felhasználjuk a gyógyszertári munka továbbjaví- íására, — Lényegében ezt szolgálja az építési felújításra és berendezé­sekre fordítandó több mint fél­millió forint is. Ebben az évben — mondotta befejezésül Boros elvtáre — Tengelicen, Dombó- várott, Dccsen. Bátán, stb. lesz­nek ilyen munkálatok.

Next

/
Thumbnails
Contents