Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

tTLXŐ PEfttmUlAÍ. EGYESÜLJETEK! XIII. évfolyam, 17. szám. ÁRA 60 FILLER Kedd, 1963. január 22. USt»! Befejeződött az NSZEP VI. kongresszusa (3. o.) Teveli gondok, teveli tennivalók (5. o.) Kalauz nélküli járaton E r'~~' ~árdtól Medináig■ (7. o, ícfies nyertes V _J elérkezett az idő, hogy véget vessünk a nukleáris fegyverkísérleteknek Üzenetváltás Hruscsov és Kennedy között Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, a szovjet Minisztertanács el­nöke és Kennedy, az Egyesült Államok elnöke között többszörös üzenetváltás folyt le a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásának kérdéséről. Az alábbiakban ismertetjük az üzenetváltások most nyilvánosságra hozott szövegét. Hruscsov üzenete Kennedyhez 1962. december 19-én Igen tiszteli Elnök Cr! A karib-tengeri eseményekkel Kapcsolatos nemrég lezajlott le­vélváltásunk során érintettük a nukleáris fegyverkísérletek meg­szüntetésének kérdését. Most szeretnék újra visszatérni erre a problémára és kifejteni nézetei­met, miképpen volna lehetséges e kérdés mielőbbi megoldása oly­módon, hogy az kölcsönösen el­fogadható legyen mindkét fél számára. Véleményem szerint. Elnök Űr, elérkezett az idő, hogy egyszer s. mindenkorra véget vessünk a nukleáris fegyverkísérleteknek. Az időpont erre rendkívül alkal­mas. Elmúlt a Karib-tenger tér­ségében keletkezett rendkívül éles és feszült válság időszaka. Lehetőségünk nyilt arra, hogy behatóan foglalkozzunk más, ha­laszthatatlan nemzetközi ügyek­kel, így a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetésének régen megérett kérdésével. Nézetem szerint a nemzetközi válságban jelehleg bekövetkezett bizonyos mérvű enyhülés ezt csak elősegít­heti. A Szovjetuniónak nincsen szük­sége háborúra. Azt hiszem az Egyesült Államoknak sem ígér örvendetes kilátásokat egy hábo­rú. Míg Amerika azelőtt minden háború után növelte gazdasági potenciálját, egyre jobban gaz­dagodott. addig most egy háború, amelyben modern atomrakéta- fcgyvereket használnának, né­hány perc alatt átlépné a tenge­reket és óceánokat. Egy termo­nukleáris katasztrófa óriási ál­dozatokat és szenvedéseket hozna az amerikai népre is, miként más népekre is. Hogy ez ne tör­ténjék meg, kötelességünk a tel­jes egyenjogúság alapján és egy­más érdekeinek igazságos figye­lembevételével, békés kapcsola­tokat fejlesztenünk ki egymással és minden vitás kérdést tárgya­lások és kölcsönös engedmények útján megoldani. A kormányainkat már évek ófa foglalkoztató kérdések egyike egy olyan egyezmény megkötése, amely eltiltana mindennemű nuk­leáris fegyverkísérletet. Mi önnel együtt azonos állás­pontot vallunk arra vonatkozó­lag, hogy a világűrben, a lég­körben és a víz alatt végzett kí­sérleti nukleáris robbantások el­tiltásának ellenőrzéséhez elegen­dők a nemzetek birtokában lévő észlelési eszközök. Nem sikerült azonban ezideig kölcsönösen el­fogadható megoldást találnunk a földalatti kísérletek beszünteté­sének problémájára. A megegye­zést alapjában véve az akadá­lyozza. hogy amerikai részről nemzetközi ellenőrzést és fel­ügyeletet követelnek a nukleáris hatalmak területén a földalatti atomrobbantások megszüntetésé­nek ellenőrzésére. Szeretném hin­ni. hogy ön maga is megérti azon érvelésünk helyességét, hogy ma már elegendők a nemzeti eszközök e kísérlctfajták ellenőr­zéséhez is, elegendők az ilyen eszközök ahhoz, hogy e téren is meggyőződjünk az egyezméuy be­tartásáról. Ám önök mind a inai napig nem akarják nyiltan elis­merni ezt a tényt és alapul venni azt a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló egyez­mény haladéktalan megkötésé­hez. A Szovjetuniót az a törekvés hatja át, hogy kölcsönösen elfo­gadható alapot találjon a meg­egyezésre. Ezért az utóbbi időben fontos lépéssel közeledett a Nyu­gathoz: beleegyezett abba, hogy önműködő szeizmikus állomáso­kat létesítsenek. Ezt a gondolatot mim ismeretes, nem mi vetettük fel, hanem azok az angol tudó­sok, akik részt vettek a Pugwash- mozgalom nemrég Londonban le­zajlott összejövetelén. Sőt, mi jól tudjuk azt is, hogy nem fogad­ták ezt a gondolatot idegenkedés­sel az Önök akkoriban London­ban tartózkodó tudósat sem. Javasoltuk, hogy a nukleáris hatalmak határai közelében és közvetlenül a nukleáris hatalmak területén is létesítsenek ilyen állomásokat. Kijelentettük, bele­egyezünk abba, hogy három ilyen állomást létesítsenek a Szovjet­unió területén, a földrengésektől leginkább fenyegetett övezetek­ben. A Szovjetunióban három olyan övezet van, ahol fel lehet­ne állítani ilyen állomásokat: Közép-Azsia. Altáj és Távol- Kelet. A szovjet tudósok véleménye szerint az önműködő szeizmikus állomások létesítésére a Szovjet­unióban a legalkalmasabb hely a közép-ázsiai övezetben Kokcse- tav városának környéke, az altáji övezetben Bodajbo városának környéke és a távol-keleti öve­zetben Jakutszk városának kör­nyéke. Mégis, ha a képviselőink közötti eszmecsere során olyan javaslatok hangzanak el, hogy e szeizmikus övezetekben más he­lyeken létesítsünk önműködő szeizmikus állomásokat, akkor hajlandók leszünk ezt is megvi­tatni és megkeresni a kölcsönö­sen elfogadható megoldást. Az említett övezeteken kívül, a Szovjetunióban van még két szeizmikus övezet: a Kaukázus és a Kárpátok. Ezek az övezetek azonban olyan sűrűn lakottak, hogy gyakorlatilag lehetetlen nukleáris kísérleteket végezni e területen. Természetesen a megfelelő re­gisztráló készülékeket a Szovjet­unióban lévő önműködő szeizmi­kus állomásokon történő idő­szakonkénti kicserélés céljából szovjet személyzet, szovjet repü­lőgépeken szállíthatná a nemzet­közi központból és a nemzetközi központba. Mégis, ha külföldi személyzet részvétele is szükséges e készülékek szállításához, mi ehhez is hozzájárulhatnánk, mi­után szükség esetén óvintézkedé­seket tennénk, hogy ezeket az utazásokat ne használhassák fel felderítési eélokra. Ilyenformán az önműködő szeizmikus állomá­sokra vonatkozó javaslatunk ma­gában rejti a nemzetközi ellenőr­zés elemeit. Ez nagy jóakaratról tanúskodó lépés a Szovjetunió ré­széről. Egyenesen megmondom Önnek, hogy e javaslat megtétele előtt alaposan megtanácskoztam a dol­got szakemberekkel és e tanács­kozás után én. és minisztertár­saim arra a következtetésre ju­tottunk. hogy amennyiben a Szovjetunióról van szó, a ré­szünkről teendő intézkedésekkel kapcsolatos fentebbi elgondolások kellőképpen indokoltak és véle­ményünk szerint nem váltanak ki ellenvetéseket az amerikai fél részéről. Ön, Elnök Űr, és az Ön kép­viselői arra hivatkoznak, hogy minimális számú helyszíni ellen­őrzés nélkül nem lehet rábírni az amerikai szenátust az atom- fegyverkísérletek megszüntetésé­ről szóló egyezmény ratifikálásá­ra. •Ezt úgy értjük, hogy e fel­tétel megköti önt, és nem teszi lehetővé, hogy aláírja azt a szer­ződést, amelynek alapján egyszer s mindenkorra használaton kívül lehetne helyezni az atomfegyver- kísérleti terepeket. Nos, ha ez az egyetlen nehézség, amely a meg­egyezésnek útját állja, akkor az alomfegyverkísérletek megszünte­tésének nemes és emberbaráti célja érdekében hajlandók va­gyunk közeledni Önökhöz ebben a kérdésben is. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy október 30-án A. Dean, az Ön képviselője New Yorkban V. V. Kuznyecovval, a Szovjet­unió külügyminiszterének első helyettesével folytatott megbeszé­lés során kijelentette, az Egyesült Államok kormányának véleménye szerint elegendő lenne, ha a Szov­jetunió területén évente 2—4 helyszíni ellenőrzést végeznének. Emellett — A. Dean kijelentése szerint — az Egyesült Államok hajlandó volna kidolgozni olyan intézkedéseket, amelyek kizárná­nak mindennemű lehetőséget, hogy e megfigyelések leple alatt kémkedés történjék. Ezen intéz­kedések közé tartozna például az, hogy az ellenőröket szovjet le­génység által vezetett, lefüggö­nyözött ablakú szovjet repülőgé­pek szállítanák, megtiltanák, (Folytatás a 2. oldalon) A tervj elentés Vasárnap hozták nyilvánosság­ra a Központi Statisztikai Hi- vaial jelentését az 1962. évi nép- gazdasági terv' teljesítéséről. Meg. elégedéssel olvashatjuk a jelentés adatait, a számok azt mutatják, hogy népgazdaságunk az elmúlt esztendőben jelentősen tovább fejlődött. Mintegy öt százalékkal haladta meg a nemzeti jövedelem az előző évit, a tervnek megfele­lően alakult az ipari termelés, a termelékenység, a kül- és bel­kereskedelmi forgalom. A mező- gazdaság terméseredményei az időjárás miatt nem alakultak megfelelően, ez hatott ki az élet- színvonal alakulására is. Népgazdaságunk vezető ága. az ipar az elmúlt évben 9 százalék­kal termelt többet, mint 1961-ben. A termelékenység 5,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A korábban meghatározott irány­vonalnak megfelelően az elmúlt évben is tovább tartott iparunk szerkezeti átalakulása, az átlagos­nál jóval gyorsabb ütemben fej­lődtek az ipamait azon ágai, amelyek a legnagyobb hatással vannak a többi iparágak, illetve a népgazdaság egészének fejlődé­sére. Az átlagosnál nagyobb mér. tékben nőtt azoknak a termékek­nek a termelése, amelyekből nö­velni tudjuk exportunkat. A gép­ipar termelése 11, a vegyiparé 16 százalékkal haladta meg az 1961. évit, a szerszámgépgyártás, a műszeripar és a híradástechni­kai ipar termelése 24 százalékkal volt magasabb, mint 1961-ben. 36 százalékkal több gyógyszert, 18 százalékkal több műtrágyát ter­meltünk az előző évinél. Az ipar ilyen szerkezeti átalakulásának következménye az is, hogy a je­lentés megállapíthatta: külkeres­kedelmünk forgalma 10 százalék­kal nőtt, a behozatal és kivitel egyenlege a vártnál kedvezőbben alakult, a mezőgazdaság 23 szá­zalékkal több műtrágyát kapott, mint 1961-ben. A mezőgazdaság — bár bruttó­termelése nem érte el a tervezett szintet —, többet termelt, mint 1961-ben. A tervtől való lemara­dás oka ismert: a kedvezőtlen időjárás. Azonban annak, hogy a rossz időjárás ellenére is töb­bet termelt a mezőgazdaság, mint az előző évben, oka az, hogy a szocialista nagyüzemek! sokkal eredményesebben küzdhet, nek meg a kedvezőtlen időjárás­sal, mint az elmaradt technikával dolgozó kisüzemi gazdaságok. A holdankénti 10.3 mázsás búza­átlagtermés (az állami gazdasá- ságoknál 13,7 mázsa) annak is köszönhető, hogy tavaly egy ka- tasztrális holdra 127 kilogramm műtrágya jutott, és, hogy a búza­terület 43 százalékát vetették be nagyhozamú búzafajtákkal. A mezőgazdasági termelés összered. menyére kihatott az, hogy egy év alatt hatvanöt százalékkal nőtt az öntözött terület, hogy 7700 traktorral, 5100 traktoreké­vel és 1100 arató-cséplőgéppel nőtt. a mezőgazdaság gépparkja. Sok új létesítménnyel is gaz­dagodtunk az elmúlt évben,mini erről a jelentés számot ad. Negy- vennyolcmilliárd forintot ruház­tunk be, megépült többek között a Barátság olajvezeték magyar- országi szakasza és a Béke elekt­romos távvezeték újabb szakasza, valamint a Dunaújvárosi Szalma- cellulózgyár. Nem hallgatja el a jelentés ne­hézségeinket sem. A széntermelés nem tartott lépést a növekvő szükségletekkel, ez az oka az át­meneti tüzelőanyag-hiánynak. Aa iparban —' az eredmények elle­nére — a vártnál kisebb mér­tékben csökkent az önköltség. Aa iparvállalatok nem ÍQrdítannla kellő gondot gyártmányaik kor­szerűsítésére, a beruházásoknál még mindig hiányos a műszaki, gazdasági előkészítés. A beruhá­zási építkezések időtartama, bán csökkent, de még mindig hosz- szabb annál, ami műszakilag in­dokolt. Nyíltan beszél a jelentés aiTÓl is, hogy — a fejlődés elle­nére — nem tudtuk teljes mér­tékben teljesíteni az életszínvonal emelésére vonatkozó terveket. Feladataink ezekből következő nek. Az idei népgazdasági tervet már néhány nappal az új esz­tendő kezdete előtt nyilvánosság­ra hozták. Dolgozni kell a terv­ben megjelölt feladatok meg­valósításán. Úgy, mint tavaly, csak egy kicsit jobban. Hogy az egy év utáni tervjolertésnek) már ne kelljen számot adni nem- teljesített tervmutatókról.

Next

/
Thumbnails
Contents