Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

10 Tot km Mmivn irínHietfi 109*.' január 20. TOLNA MEGYEI A „$mn pálmához” és a ráhúzott ruha Néha egészen rejtelmes, bonyo­lult és szövevényes az élet. Azt például a világ legnehezebb dol­ga kifundálni, miként hallanak és értenek másként egyesek va­lamit. Azt persze sokkal lcöny- nyebb, hogy miért, mert a más­ként hallók és értök szeretik a nyelvüket köszörülni mindenen, még azon is. ami a valóságban negn létezik. Nézzük azonban közelebbről a dolgokat, hiszen akkor látszik va­lami igazán, ha egészen közel me­gyünk hozzá. Itt volt például a minap egy eset: az újságíró ki­talált egy történetet, egy olyan történetet, ami nem valóságos, költött, a szó igazi értelmében. Reális alapja nincs, az újságíró könnyelmű, vagy éppen könnyű pillanatában bocsátotta szárnyra azt a bizonyos „A házi pálmaház, és ami kell hozzá” című szellemi szalmaszálat. Mert mi a helyzet? Az, hogy sem a házi pálmaház, sem a hoz­zá szükséges vas, sem pedig a vasért járó lakás nem igaz, kita­lált történet az egész. Ha ugyanis valaki odáig eljut, hogy saját pál­maházat áhít, annak nincs arra szűk sége, hogy valamiféle extrém mi­nőségű összeköttetésekkel rendel­kező beosztott jóhoz forduljon va­sért. Már miért is fordulni? lie­het azt kapni a MEH-nél is, nem feltétlenül fontos, hogy az új lé­giién, hiszen közismert a vas tar­tóssága. Különösképpen nem jár a va­sért lakás, pláne, ha az illetőnek mondjuk éppen szanálják a ré­gebbi lakását, s ahelyett kell ad­ni neki másikat. Mert kell adni, ki lakhatna a szabad ég alatt? Senki. Ez ugye idáig teljesen logi­kus. Az viszont már egyáltalán nem logikus, miért kell egy lakás és valami más között összefüggése­ket keresni. Illetve ennek is van logikája. Nyilván arról van itt szó, hogy aki az összefüggésekről csemegézik, azért teszi, mert ala­pos oka van rá, hogy ne az ő dolgairól, hanem mindig másról beszéljen a közvélemény. Ezek az­tán hajlamosak arra is, hogy valakinek az üvegverandára ki­tett két cserép muskátliját virág- kiállításnak nevezzék. Gazdagon termo az emberi fantázia, olyat is kiókumlál, aminek semmi köze a valósághoz. Ilyesféle ókvmlálásole közben aztán szó esik lakásról, összeköt­tetésről, és mindenről, csak az igazságról kevés. Arról pedig egy­általán nem, hogy a lakás járt, kellett. S arról sem, hogy nem volt ebben semmi viszonzás, tisz­ta dologról van szó. Mert úgy mondják: van itt egy kitalált történet, jó ruha ez ar­ra, hogy ráhúzzuk valakire, mi­ért ne nyugtalanítsuk egy kicsit az illetőt? Addig biztos nem- esik sió a mi dolgainkról. Új adatok a Hold felszínéről-Leningrad (TASZSZ) A kijevi és harkovi csillagászok hatal­mas teleszkópok segítségével na­gyított fényképfelvételeket készí­tettek a Hold felszínéről — jelen­tette ki a TASZSZ tudósítójának Jevgenyij, FjodoroV, az Ukrán Tudományos Akadémia kijevi obszervatóriumának igazgatója, áld részt vett a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia asztronómiai ta­nácsának pénteken bezárult le- ningrádi értekezletén. A külföldi tudósoktól eltérő- leg, akik a. holdfelszín részletes tanulmányozására az úgynevezett „árnyékmódszert” használják, (a holdhegyek magasságát az ár­nyék hosszúsága szerint határoz­zák meg), a kijevi csillagászok a .,nap-módszert” alkalmazzák, melynek az a lényege, hogy. .kü­lönböző napállásokban mérik a holdfelszín bizonyos részeinek fényességét. A harkovi csillagászok új ada­tokat szereztek a Hold. felületé­nek szín-karakterisztikájáról, a fénypolarizációról és arról, hogy a napsugarak irányától függően miként változik a Hold egyes rér szeinek fényessége. »WrVT«»* " *TTT*YTT»T»»*YY»»YT7T»T»TTT»V»»'»f7»W»Y*YTTVTTTVVTTTV?TTV Eseménynaptár ii Madách Imre 140 évvel ezelőtt, 1823. janyar 21-ér» gzületett MADÁCH IMRE költő. Első, Bírái versei 1840-ben I.ANTVIRÁGOK cím­mel jelentek meg. Hat fiatalkori drámája közül a legsikerültebb a FÉRFI ÉS NÖ című, melyből már ktcsendüi későbbi nagy művének alapeszméje: „A férfi nagy nő nélkül is." A szabadságharc alatt súlyos betegség sújtotta, utána bel:.' felesége elvált tőle. 1859­ben CIVILIZÁTOR című vígjátékéval e Bari -rendszert gúnyolta ki. A 15 színből álló, jambusokbem írt AZ EMBER TRAGÉDIÁJA címfi műve 1861-ben Arany János gondozásában je­lent meg. Benne a haladó középnémes értelmiség világszemlélete tükröződik, a maga ellentmondásaival. Madách esz­ményi Embere jobb lét után vágyik, de a forradalmakban nem látja meg a kiu­tat. A TRAGÉDIÁT filozófiai mélységei, a belőle kicsendülő dialektikus történelmi felfogás s a gazdag nyelvezet nemcsak irodalmunk legmaradandóbb, hanem a világirodalomban is a magyar kultúra leg­reprezentatívabb alkotásává teszik. Ma­dách művét 1961-ig 18 nyelvié fordították le. * 90 évvel ezelőtt, 1873. január 20-án született JOHANNES VILHELM JENSEN dán költő és író, aki regényciklusával az északi ember kultűrfejlődésének eposzát írta meg a kezdettől a 15. századig. Ebből a jégkorszak emberét ábrázoló GLECCSER című kötet magyarul is meg­jelent. 1944-ben Nobel-díjjol tüntették ki. Többszörösen büntetett, nagystílű szélhámos a bíróság előtt Ki volt Dr. Zele Zeleonovics András ? Állatorvos és gárdaka pifány Két feleség és egy vadházasság Magas funkció és sok rászedhető e.nber Most egyelőre hagyjuk a bűn­ügyi aktákat. Kezdjük el valahol a történetet. Azért nem mondom, hogy az elején, mert egyelőre még senki sem tudja, hogy a karrier tulajdonképpen hol is kezdődött. Bekopogtat az egyik magas hi­vatalba, tört magyarsággal kö­szön, és bemutatkozik: — Dr. Zele Zeleonovics András vagyok. Mint ahogyan a vendégeket, il­letve ügyfeleket szokták, udvaria­san hellyel kínálják. — Elnézni, nem tudom jól ma­gyar. Valóban, erősen kell figyelni, hogy a tört magyarsággal beszé­lő ember szavait megérthessék. — Most szerelni le a szovjet hadsereg, Dunaföldvá’ron megnő­sülni és én itt akár letelepedni Én vagyok gárdakapitány, meg állatorvos, meg agronómus. Segí­teni a magyar szövetkezetét, ha állást kapok. Hangja magabiztos, viselkedé­se megnyerő. Cseng a telefon. Megbeszélés: „Ez igen, ilyen agronómusunk úgy sincs. Ez minden bizonnyal sokat tud majd segíteni. Hova ne­vezzük ki?” Igen, hova nevezzük ki? — ez volt az egyik fő kér­dés. „Talán meg kellene őt kér­dezni, hol is lenne kedve dol­gozni.” Dr. Zele Zeleonovics András nem sokkal ezután a hátai No­vember 7. Termelőszövetkezet fő­állattenyésztője lesz, állami do­tációval, és meglehetősen magas részesedéssel. Zsebében ott lapul a hatósági igazolvány, amely ta­núsítja, mint külföldi állampol­gár, Magyarországon tartózkod­hat. A szenzációs hírt közük a saj­tóval, így a nagy publikum is csakhamar tudomást szerez eme eseményről. Bátán is csakhamar elterjed a hire: az új főállattenyésztő bevo­nulása előtt állítólag egy 40 000 hektáros szovhoznak volt a fő­állattenyésztője. Ez aztán szak­ember lehet... Diploma? Igazolvány? Erre nem gondolt senki. De nem is kellett erre gondolni, mert dr. Zele Ze­leonovics András előre igyekezett megnyugtatni mindenkit: — Intézem papírok. Meg is nyugodott mindenki. Néha valóban eluiazott a tsz- ből, mondván, hogy papírjait in­tézi. Sőt, azt is bejelentette, hogy a nyáron majd pár hónapra haza kell utaznia a Szovjetunióba, mert még nem fejezte be egészen a tanulmányait, s a nyáron fogja megvédeni diplomáját. — Én akkor doktorálni. Az már csak természetes, hogy készséggel egyezett bele minden­ki. Dr. Zele Zeleonovics András csakhamar megjelent az OTP-nél Személyi kölcsön ügyében. Nem kerülte el a bátaszéki takarék­pénztárat sem. Állami és szövet­kezeti pénzből is adtak neki egv kis előleget munkabér címén. Ö persze kegyesen elfogadott min­dent. Miért ne, amikor nem ke­rült többe, mint, hogy aláírta: Dr. Zele Zeleonovics András. Egy szép napon meghitten ül­dögélt az irodában, s a Pravda egyik példányát tartotta kezében. Kellő pillanatban megszólalt: — Megállni emberész. Az újságban lévő . fényképre mutatott. — Hát van egy csöpp ész nagy­bácsim? Beválasztani a Legfel­sőbb Tanács. Hát kell ez neki? Buta, amiért elfogad. Könnyen lebukni. Talán mondanom sem kell, hogy mindenki „felnézett” rá. Ez igen, tekintélyes nagybácsi a Szovjet­unióban. Néha az állattenyészetben ü«v- ködött a doktor úr. Azt hogy még receptet is írt. Sokan kezdték elismerni szaktudását. Ha kérték, még a háztáji állato­kat is szívesen megnézte, s a ta­nácsokban sem volt fukar. Elő­került cókmókjából cgy-két ál­latorvosi eszköz, volt is respekt. Egy személlyel megállapodott, hogy 2000 forint értékben vásá­roljon neki csirkét, mert ő na­gyon megszerette Magyarországon a csirkepaprikást. Persze, mind­ezt hitelbe kérte, mondván, hogy később fizet, ha lesz pénze. Hord­ták is neki a csirkét. Pénzt hol innen, hol onnan ka­pott. Persze hitelbe. Az állami pénztárból is folyósították neki az előleget, s ngm is egy-két szá­zast, hanem ezreseket. Szegénynek valamiből csak meg kell élnie, amíg a Szovjetunióból megkapja a fizetési igazolást és annak alapján itt besorolható lesz, meg­felelő fizetési osztályba. Egy szép napon összekülönbö­zött a tsz elnökével. Valami lé­nyegtelen kérdésen vitatkoztak. Megfenyegette az elnököt: .— Megírom a Pravda. Hadd tudni meg a világ, Magyarország milyen állapotok vannak. Látták nagybácsim újság?... Aztán következett egy másik szép nap. A rendőrnyomozó oda- állt eléje, s azt mondta dr. Zele Zeleonovics Andrásnak: — Kövessen! — De kérem, én szovjet állam­polgár — törte tovább az orosz nyelvet. — Kövessen! A rendőrségen aztán csakhamar kiderült, hogy dr. Zele Zeleono­vics András nagyszerűen tud ma­gyarul. Oroszul pedig legfeljebb csak cigarettát tud kérni. A szov­jet. hadsereghez semmi köze sincs. 1B62 február 22-én szabadult ki a börtönből, de egy hónap sem telt bele, főállattenyésztő lett a bátai November 7. Tsz-ben. Persze, so­ha nem volt gárdakapitány. Kö­zönséges bűnöző. íme, a bírósági papírok tanúsá­ga: Először Budapesten ítélték el 10 hónapra, utána Győrben 3 hónapra, harmadszor Jászberény­ben kapott 20 napi elzárást, ne­gyedszer 3 évet kapott Debre­cenben, ötödszöd 6 hónapot Mis­kolcon, hatodszor 8 hónapot Eger­ben, hetedszer 8 hónapot Be­rettyóújfaluban, nyolcadszor pe­dig 4 hónapot Jászberényben. Ez­után szerezte^ be a külföldi állam­polgárok részére szükséges tar­tózkodási engedélyt. A doktori címet pedig egysze­rűen saját maga ajándékozta ön­magának. Amikor a tsz-ből eltá­vozott azzal, hogy a szovjet pa­rancsnokságra megy ügyeit intéz­ni, a rendőrségre ment jelentkez­ni, mert mint megfigyelés alatt álló bűnözőnek, jelentkeznie kel­lett. A doktorálási mese mögött pedig az lapult, hogy volt egy bör­tönbüntetése, amelynek letöltését nyáron kellett megkezdenie, és hogy a tsz-ben ne legyen feltű­nő távolléte, ezért mondta, hogy doktorálni megy a Szovjetunióba. Talán mondanom s?m kell, hogy a kölcsönök visszafizetése esze ágában sem volt. A hitelre kapott csirkék ügye is befejező­dött azzal, hogy megemésztette őket. Diploma? Képesítés? Ebből sem volt igaz egy árva szó sem. Ra­vaszsága, megnyerő fellépése azonban többet ért minden dip­lománál és képesítésnél. Ami azt illeti, feleségből sem szenvedett hiányt. Volt neki ket­tő is, mindkét házasságát hamis papírok segítségével kötötte. Sőt. Az egyik pályaudvaron összeis­merkedett egy nővel, útközben el­panaszolta neki, hogy ő milyen szerencsétlen helyzetben . van — a meséből persze ezúttal sem Volt zakísérte, és azóta együtt élt ve* le, vadházasságban. „Nevének” pontos eredete is homályos. Annyi bizonyos, hogy a karrierhez volt szükség erre a különösen hangzó névre. Egyébként Szerepelt más néven is, ugyancsak, mint állatorvos. Hogy mi a valódi neve, talán sen­ki sem tudja. Kalandos bűncselekményeit az ország legkülönbözőbb pontjain követte el. Amikor kiszabadult a börtönből, mindig megjelent va­lahol valami mesével, és gyor­san talpraállt. Nem is akárho­gyan. A bűnügyi papírokban arra például nem igen található uta­lás, hogy valahol is dolgozott vol­na becsületesen, mégkevésbé, hogy. fizikai munkát vállalt vol­na. Az egyik állami gazdaságban brigádvezető lett, de nem sok­kal később előléptették farmveze­tőnek. Mágocsról állítólag elküld­ték, mint büntetett előéletűt, da alig múlt el pár hét, néhány ház­zal odébb főállattenyésztő lett. A bűnügyi papírok közt arra is van utalás, how egy alkalommal va­lamilyen úton-módon addig he­lyezkedett, hazudott, míg kine­vezték kormánybiztosnak. Persze, sehol sem volt túl hosz- szú ideig. A magas funkcióból mindig elég volt annyi, amennyi­vel megtölthette egy kicsit a zse­bét, kicsit sem körültekintő em­berek jóvoltából. Legutóbbi bűncselekményei sem csak Bálához fűződnek. Szerzett ő pénzt a múlt évben az ország más részein is. Mert min­denütt akadtak rászedhető em­berek. A karrier végére február 1-én tesz pontot a bíróság. BODA FERENC Csäszkunyho - mint autóbusz-váróterem Nem hisszük, hogy ne lenne a bányaiparnak annyi p^nze, hogy egy autóbusz várótermet ne tudna építeni. A hatos számú országos főútvonal mellett Ka- kasd—Bonyhád között a Tabód- szerdahelyi megállónál. csősz­kunyhót építettek a mázai, kom­lói, szászvári bányákba járó dol­gozók. A kunyhó, olyan mintha a hevesi dinnyések építették vo’na. És ott éktelenkedik a nagyfor­galmú hatos út mellett. Csúnya, a célnak nem felel meg ez a „váróterem”. Úgy tud­juk, két-háromezer forintért fűt­hető megálló-fülkét lehet építeni. Nem hisszük, hogy nincs ennyi pénze a vállalatnak. Még az a csoda, hogy a rend­őrségi szervek ezt a csúfságot nem bontatták le. Krokodil a műtőasztalon Különös műtétet hajtottak végre Nápolyban. Az állatkert­nek a Ganges folyó partjáról származó hetven esztendős kro­kodilját kellett furunkulusaitól megszabadítani. Egy indiai fa­kir hipnotikus álomba merítet­te a rendkívüli pácienst, A mű­tétet egy magyar származású nápolyi sebész végezte a cirkusz műtővé átalakított arénájában. " «. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Mogyoi Szocialista Munkáspárt Tolno megyei Bizottsága és ' Megye* Ta-' ~ ’-pia Index-szám: 25 064. Peleiás szerkesztő Petuts Ferenc <ladja- a Népújság Lapkiadó Vállalaté Fe’elős kiadó Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere <5—17. Telelőn • Szerkesztőség 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 KészOi a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca <6. Telefon: 21—21 25—72 Felelős vezető István Terjeszti a 1- fosta a —rknát előfizetési díj égj hónapig jg fj igaz semmi — vé"ül miután le- szá’ltak a vonatról, megkérdi".*:; a nőtől, hogy hazakísérheti-e. Ha­

Next

/
Thumbnails
Contents