Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

2 fOLNA SreSgTFT ftfirrjrs*© 1963. január 29. A Hazafias Népfront valamennyi jelöltjét elfogadták Simon tornyán A jelölő gyűlések a tegnapi »apón befejeződtek Simontor- nyán. Nem volt ritka az olyan jelölő gyűlés, amelyen harminc negyven választó jelent meg. Valóságos fórum volt minden egyes gyűlés. Vitatkoztak orszá­gos gondokról, a községet érintő kérdésekről' Majd mindenütt szó­Nagysikerű irodalmi est Szekszárdon Irodalmi estet rendezett pénte­ken a Megyei Könyvtár. Ebből! az alkalomból Szekszárdra érke_' zett a pécsi Jelenkor 4 írója és költője. Lázár Ervin Hóban című novelláját olvasta fel. Pákolítz István költő három művével lé­pett a közönség elé, mindhárom nagy sikert aratott. Mészöly Miklós szekszárdi születésű író Idegen partokon című írása nagy tapsot kapott, majd Pál József költő versei zárták be a sort. A művek egy részét a helyi gimna- Bisták tolmácsolták — kitűnő ér­sekkel. A pécsiek sikeres vendégsze­replése után csak ezt mondhat­juk: »-Várjuk őket máskor is«, j ba került, hogyan lehetne meg­javítani a termelőszövetkezet munkáját, hogyan javíthatnák a gazdálkodás eredményeit. A Kos­suth Tsz megerősítése nemcsak a parasztokat, hanem az ipari mun­kásokat is foglalkoztatta. Nagyon sokan kérték a bölcső­de létesítését, amely a bőrgyári dolgozók és a tsz-tagok munká­ján is sokat könnyítene. Többen néhány szobás szállodát kértek. A bizalmat, az őszinte légkört mégis talán az jellemezte leg­jobban, hogy a 49 körzetben min­denütt elfogadták a Hazafias Népfront által ajánlott jelöltet. Tájértekezietet tartanak a tsz-pártszervezefek vezetői a tamási járásban A tamási járás termelőszövet­kezeteinek párttitkárai, titkár­helyettesei, agitációs és propa­ganda felelősei tájértekezleten beszélik meg a, mezőgazdaság, a pártélet és a választások idő­szerű kérdéseit. Több falu tsz- pártszervezeteinek vezetői jönnek össze a kijelölt községekbe. Ki­cserélik nézeteiket, tapasztalatai­kat a zárszámadási, a tervjóvá­hagyó közgyűlések politikai elő­készítéséről, a jelölő gyűléseken felmerült kérdésekről. A tájérte kezletek munkáját segíti, hogy azokon részt vesznek a járási pártbizottság munkatársai. A tsz-pártszervezetek vezetői a tájértekezletre meghívják a köz­ségi tanácsok elnökeit is. A névtelenek Még mindig elég gyakori, hogy a ,megye községeiből név­telen, rágalmazó levelek érkez­nek különböző szervekhez: a megyei pártbizottsághoz, a népi ellenőrzési bizottsághoz, a me­gyei tanácshoz, Budapestre, a minisztériumokhoz, gyakran ide is, oda is. A névtelen levélírók rendszerint bírálnak, még in­kább rágalmaznak, igazságot, nyíltságot, és tisztaságot köve­Szőlőt telepítenek a györkönyi termelőszövetkezetek A két györkönyi termelőszövet­kezet — a Szabadság és az Uj Élet — folytatva a falu hagyo­mányait, szőlővel telepíti be az arra alkalmas területeit. A szőlő- telepítést a két tsz egyenként 25 holdon kezdik meg az idén. A tsz-ek terve az, hogy máso­dik ötéves tervünk időszakában, 1965-ig 120 hold nagyüzemi sző­lőskertet létesítenek. Tervezik azt is, hogy a szőlőskert telepítésére a Szabadság és az Uj Élet szövet­kezetközi társulást hoz létre. Ki legyen az elnökségben? Egy héttel ezelőtt Majoson és Aparhanton megtartották az első zárszámadó közgyűléseket. Ezek­ben a napokban valamennyi ter­melőszövetkezetben sor kerül erre a nagyon jelentős esemény­re. Persze, nem a leglényegesebb kérdés, de a becsülés kifejezésre juttatása szempontjából mégis fontos arról szólni, hogy zárszám­adáskor kik foglaljanak helyet az elnökségben. Ezt általában a közgyűlésen jelenlevő szövetkeze­ti gazdák döntik el, s udvarias­ságból rendszerint a meghívott vendégeket ültetik az elnöki asz­talhoz. Ez helyes, nincs benne semmi elvetni való. De azért nem árt vigyázni a túlzásokra sem... Másrészt pedig helyes, ha a közgyűlés elnökségében azok az emberek foglalnak helyet, akiit egész évben fáradhatatlanul és lelkiismeretesen dolgoznak. Te­hát a szövetkezeti gazdák leg­jobbjai. A közgyűlés ilyen mó­don is kifejezésre juttathatja er. kölcsi elismerését, a becsülete­sen végzett áldozatos munkáért. A zárszámadási beszámolók mind­egyike foglalkozik a szövetkezeti gazdák legjobbjaival. Méltatja és elismeri az egyes emberek mun­BefejezSdiek a felvételi vizsgák a Paiánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Megánk egyetlen felsőfokú in­tézetében, a Palánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban be­fejeződtek a felvételi vizsgák. Mártonfai Dénes igazgató elmon­dotta, hogy a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés. Kétszer any- nyian jelentkeztek, mint ameny- nyire számítani lehetett. Figye­lemre méltó, hogy akik felvételi vizsgát tettek, azok túlnyomó többsége a termelésben dolgozik. A Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum levelező tagozatán feb­ruárban kezdődik az oktatás. Az érdeklődésre jellemző, hogy már a jövő tanévre is vannak jglent­káját is, amit egész évben vé­geztek. Jó azonban. közvélemény­formáló szempontból is jó, ha a legkiválóbb emberek becsülése ilyen módon is érvényesül. Azt mondjuk, és ez így igaz, hogy az emberek értékének legfontosabb mérője: a munka. Ki hogyan dol­gozik, úgy kap anyagi és er­kölcsi megbecsülést. Az anyagi megbecsülés kézenfekvő és ter­mészetes. Az erkölcsi azonban esetenként felületességből elma­rad. Ne maradjon el. A zárszám­adó közgyűléseken különösen fontos, hogy érvényesüljön. telnek, olyat, ami pontosan be­lőlük hiányzik. Egy köztiszte­letben álló, nagytudású ember­ről, gazdasági vezetőről például már hónapok óta érkeznek a szakszervezethez és más szer­vekhez gyalázkodó levelek. Do ez nem egyedülálló eset. Félreérthetetlenül is világosan le kell hát szögezni: névtelen levelekkel sehol, senki ne fog­lalkozzon. Az ilyen írásokat leghelyesebb egyszerűen bele­dobni a papírkosárba. A ta­pasztalatok sokasága ugyanis azt bizonyítja, hogy akik nem merik felfedni kilétüket, azok rendszerint az esetek többségé­ben hazudnak. Nincs kizárva persze, hogy aki nem meri aláírni a nevét annak igaza van, helyesen, jó- szándékúan bírál. Mégse lehet adni a véleményére, mert ma már, — s különösen a Vili. kongresszus óta — akinek mon­danivalója van, és igaza is van, az minden körülmények közöli, minden helyzetben bátran, sza­badon, őszintén kifejtheti a szocialista építés hasznára a ja­vaslatait, a bíráló szándékú észrevételeit. Sajnos, a névtelen levelek jó­része tisztességtelen szándékkal, hátsó gondolatokkal íródik, s éppen ezért azokkal ne foglal­kozzunk. Különösen elítélendő, hogy akad jellemtelen ember, olyan, aki mindezt számításba véve, mások nevét hamisítja a rágal­mazók írása alá. Erre is fel kell figyelni, és minden lehe­tőt elkövetni, hogy az ilyen ha­misítók bíróság előtt feleljenek aljasságaikért. II Központi Statisztikai Hivatal ieleotése A TYÚK ÉS A TOJÁS A Dunaszentgyörgyi Keltető­állomás olyan tojást is átvesz na. gyobb mennyiségben a termelő- szövetkezetektől tenyésztojásként, amelyre csak a' legnagyobb jó­indulattal lehet ráfogni, hogy keltetésre alkalmas. A szakembe­rek, a Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalat bátaszéki ki- rendeltségeinek dolgozói erről elég kedvetlenül, s úgy beszélnek, hogy a helyzeten jelenleg nem lehet változtatni. Ezek szerint tehát fel lehet készülni arra, hogy a minőségileg kifogásolható tenyésztojásból minőségileg ki­fogásolható csirkék kelnek és ez nem lesz hasznára sem a kel­tetőállomásnak, sem az áru- baromfi-nevelésnek. sem pedig a feldolgozó vállalatnak. Azok a termlőszövetkezetek pedig, ame­lyektől januárban tényésztojás- ként veszik meg — felárral — a közfogyasztásra alkalmas tojást, később nehezen fogják megérteni, hogy ami jó volt decemberben és januárban az miért rossz már­ciusban. Sajnos, a szükség törvényt bont. A termelőszövetkezetek ugyanis már igénylik a naposcsirkét, s az igényeket ki k«il elégíteni. Eb­ben az esetben úgy, ahogy lehet, Télen egyébként sem könnyű a szükséges tenyésztojás-mennyiség beszerzés^ de a, megyét«« je: lenleg a szokásosnál is nehezebb, mert akiknek törődniök kellene ezzel a dologgal, azok elfelejtet­ték, hogy a tojástermeléshea törzsállomány kell. A megyei fél­vásárlási kirendeltségtől kapott adatok szerint tavaly a termelő- szövetkezetek és a háztáji gazda­ságok 102,1 vagon árubaromfit és 16,5 millió tojást adtak a nép­gazdaságnak. Árubaromfiból a tervezettnél jóval többet, tojás­ból viszont jóval kevesebbet, sőt a tojásnak több mint 90 százalé­kát a háztáji gazdaságokból vá­sárolták fel. Ilyen szempontból Is hátrányos tehát, hogy a megye termelőszövetkezeteiben 1961-ben még 32 000 törzsbaromfit tartot­tak számon, 1962-ben a meg­kívánt 50 000 helyett már csak 27 000-et. Ez a magyarázata annak, hogy a keltetőállomás nem nagyon vá­logathat és ezzel magyarázható, hogy a népgazdaság tavaly a vártnál 6,5 millióval kevesebb árutojást kapott Tolna megyétől. Ebből csak tanulni lehet és okul­ni. Tavaly a tsz-ek és a háztáji gazdaságok 73 vagon helyett 102,1 vagon árubaromfit termeltek. Nem lehetett volna némi előrelá­tással e 29,1 vagonos túlteljesítést a törzsállomány javára csökken­teni? Se, £> • (Folytatás az 1. oldalról) ge 1962-ben sem volt kielégítő. A beruházások, építkezések megva­lósítási ideje valamivel csökkent ugyan, de még mindig jóval hosz- szabb a műszakilag indokoltnál. Több esetben hátráltatta a beru­házások üzembehelyezését a gépi és technológiai berendezések szál­lításának elmaradása. A fakó ság jövedelmei és vásárlásai 1962-ben a lakosság pénzbevé­tele (a munkabérek, a pénzben kifizetett munkaegység-részese­dés, a nyugdíj, a táppénz, a Csa­ládi pótlék, a nyereségrészesedés, ; az államkölcsön visszafizetés és , valamennyi egyéb pénzbevétel) 4,2 százalékkal haladta meg az 1961. évit. Á pénzbevételek növe­kedésében szerepet játszott a munkabérből élők számának nö­vekedése, továbbá az is, hogy a i parasztság jövedelmeinek na­gyobb része volt a pénzbeli jöve­delem, a természetbeni jövedel- i mei csökkentek. A pénzjövedelmek növekedése mellett — a kedvezőtlen mező- gazdasági terméssel és az idény eltolódásával összefüggésben a zöldség- és gyümölcsárak, mind az üzletekben «lind a piacokon az év nagy részében magasabbak voltak, mint 1961-ben. Ez az ár­emelkedés 1962-ben az összes élelmiszerek árszínvonalát mint­egy 2 százalékkal megnövelte. A déli gyümölcsök, a kávé és a cso­koládé árának 1961. december 10-én elrendelt csökkentése, va­lamint a sör és a cigaretta árá­nak növelése, 1962 ben összessé­gében kiegyenlítette egymást Előzetes számítások szerint a munkás és alkalmazott keresők reálbére 1962-ben átlagosan 1 százalékkal, az egyfőre jutó reál- jövedelem 2 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet, ami va­lamivel kevesebb, _mint amennyi- ■ vei a terv számolt. A parasztság fogyasztásának reálértéke — elő­zetes számítások szerint — az előző évi szinten maradt j A kiskereskedelmi forgalom 1962-ben — folyóárakon számít­va — 4,8 .százalékkal volt na­gyobb az 1961. évinél. A forga­lom növekedése egészében véve | megfelelt a tervben előirányzott- i nak: a tervezettnél nagyobb volt az élelmiszerforgalom és kisebb a ruházati forgalom. j Az élelmiszerforgalom — ösz- szehasonlítható árakon számítva ; — kb. 4 százalékkal haladta meg j ! az 1961. évit. 1962-ben pl. húsból j , kb. 8 százalékkal, baromfiból j ; több núnt 30 százalékkal, tejből 7 százalékkal többet adott el a kereskedelem, mint 1961-ben. 1962-ben a kávé és a déligyümöl­csök forgalma másfélszerese, a ; csokoládé forgalom több mint S háromszorosa volt az 1961. . évi­akkor a1 lakosság vásárlása nem érte el az 1961. évit. Az év folyamán a lakosság ta­karékbetét állománya kb. 2.1 milliárd forinttal növekedett és 1962. végén elérte a 8,8 milliárdot. A egeszscgugyi nek. A kiskereskedelem 1962-ben mintegy 15 százalékkal több tar­tósfogyasztási cikket (bútort, járművet, háztartási gépet, tele­víziót, stb.) adott el, mint 1961- ben. Ruházati cikkekből ugyan­és kulturális ellátottsága A társadalombiztosítás és a2 egészségügyi hálózat 1962-ben tovább bővült. Az év folyamán a társadalombiztosításba bevontak száma 200 000-rel emelkedett és ennek nyomán a társadalombizto­sítás a lakosság több mint 95 százalékára terjedt ki. A nyug­díjasok és járadékosok száma egy év alatt 100 000-rel emelke­dett: az év végén több, mint 950 000-en részesültek nyugdíj­ban, illetve járadékban. A kórházi ágyak száma 1500- zal, az orvosok száma több mint 600-zal nőtt. A csecsemők és gyermekek szakorvosi ellátása ér­dekében folytatódott a gyermek- orvosi körzetek kialakítása: szá­muk az év folyamán 125-tel (40 százalékkal) nőtt. Az egészségügyi helyzetet ked­vezőtlenül befolyásolta az év eleji influenzajárvány, melynek során a lakosságnak kb. egyne­gyede megbetegedett. A bejelen­tett szövődményes influenza meg­betegedések száma 1982. évben az 1961. évinek több, mint öt­szöröse volt. A járványnak hatá­sa volt a hiányzásokra és a halandóságra is. 1982-ben • tovább fejlődött az oktatás és a lakosság kulturális ellátottsága is. Az 1981/62-es tanévben az általános iskola 8. osztását több, mint 140 000 en végezték el, a középiskolákban közel 47 000-en tettek érettségi vizsgát. Az 1962/63-as tanévben az ország lakosságának egyötöde, mintegy 2 millió fő részesül rendszeres oktatásban. A közép­iskolák nappali, esti és levelező tagozatain tanulók száma az idei tanévben meghaladja a 330 000-et, csaknem egyötödével magasabb, mint az előző tanévben volt. Számos újtípusú — az 1960/63-as tanévben induló — felsőoktatási intézménnyel (főiskolával) bővült az oktatási hálózat. A felsőokta­tási intézmények hallgatóinak száma 67 300 fő, 14 000-rel, 26 százalékkal több, mint az elmúlt tanévben volt, ezen belül a nap­pali tagozatokra 5700,-zal többen járnak. Szakmunkás tanulókép­zésben 196?/G3-ban 144 000-en vesznek részt. 1962-ben a kiadott művek szá­ma meghaladta a 2? 000-et, pél­dányszámuk a 63 milliót. Az év folyamán 3500 új * könvv jelent meg. A televízióelőfizetők száma az elmúlt évben 118 000-rel, 58 százalékkal emelkedett és elérte a 324 000-et. Emellett növekedett a rádióelőfizetők száma is. 1962-ben 467 000 külföldi érke­zett hazánkba, 39 százalékkal több, mint az előző évben. Kül­földre 455 000 magyar állampol­gár utazott. 22 százalékkal több, mint 1961-ben. A szakszervezeti üdültetésben résztvevők száma (185 000 felnőtt és 37 000 gyermek) az előző év­hez képest 12 százalékkal nőtt. Budapest, 1963. január hó 20. Központi Statisztikai Hivatal Talajjavítás, legelő-felújítás, rétek lecsapolása a felsőnyéki Egyetértés Tsz-ben A felsőnyéki Egyetértés Tsz is tagja a Koppányvölgyi Vízgazdál­kodási Társulásnak. A társulás­ban már tavaly hasznos munkát Végeztek: felújítottak 250 hold le­gelőt és vízlevezető árkokkal le­csapoltak 50 hold rétet. Az idén tovább folytatják a legelők felújítását és a vizek, ré. tek lecsapolását. Ezen kívül a dombos, erodált területeken nagy. szabású tőzeges talajjavításhoz fognak hozzá, amihez komoly se­gítséget kapnak államunktól. Idén 150 holdon, a döbrentei és ala- dári dűlőkben végeznek talaj- javítást. Érdekessége a felsőnyéki tsz talaj javítási munkáinak az, hogy a szükséges tőzeget saját terüle­tükön termelik ki, .

Next

/
Thumbnails
Contents