Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
VIT.40 mntFTíRUt TTjrri?^j TÓIN* XIII. évfolyam, 16. szám. ARA: 70 FILLER Vasárnap, 1963. január 20. ók Bányászok és erdő- gazdasági dolgozók összefogása a tüzelőhiány enyhítésére (3. o.) Irodalmi melléklet <5.-6. o.) Többszörösen büntetett, | nagystílű szélhámos a bíróság ellőtt ^ (io. o.) 11 Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1962. évi népgazdaságfejlesztési terv teljesítéséről 1962-ben, a második ötéves tervidőszak második évében a népgazdaság egésze, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága — a terveknek megfelelően — jelentősen továbbfejlődött. A nemzeti jövedelem, annak ellenére, hegy a mezőgazdaság terméseredményeit az időjárás 1962-ben is kedvezőtlenül befolyásolta — az előzetes számítások szerint körülbelül 5 százalékkal növekedett. Az ipari termelés, a termelékenység, a kül- és belkereskedelmi forgalom a tervnek megfelelően alakult. Az eredmények elérését nagyban előmozdította az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny. Ipar A szocialista ipar termelése az elmúlt évben — mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben, kismértékben meghaladta ' az 1962. évi népgazdasági tervben előirt színvonalat és több mint 2 százalékkal múlta felül a második ötéves terv 1962. évi előirányzatát. 1962-ben az ipar fő ágazatai közül a bányászat 4 százalékkal, a nehézipar (bányászat nélkül számítva) 10 százalékkal, a könyAz ipar egészén belül továbbra is a gépipar és a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban: 1962- ben a gépipar 11 százalékkal, a vegyipar 16 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül — az ötéves tervben kitűzött céloknak megfelelően — legnagyobb mértékben a szerszámgépgyártás, a híradástechnika és a műszeripar fejlődött. A három gépipari ágazat termelése együttesen 1962-ben 24 százalékkal volt több, mint 1961- ben és arányuk a gépipar egész termelésén belül az 1961. évi 20 százalékról 1962-ben 22 százalékra emelkedett. A vegyipar egyes ágazatai közül 1962-ben is a gyógyszeripar és a műtrágyagyártás termelésének növekedése volt a leggyorsabb: 1962-ben 35 százalékkal több gyógyszert és 18 százalékkal több műtrágyát gyártottak, mint 1961 ben. Nagymértékben fokozódott a műanyagok gyártása is, a hazai termelés azonban a szükségletekének még csak kis részét elégítette ki.. . . ....... Az élelmiszeriparban az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfifeldolgozó ipar, (10 százalékkal), és a konzervipar (12 százalékkal) termelése nőtt nyűipar 5 százalékkal, az élelmiEgyes fontosabb iparcikkek tér. szeripar 8 százalékkal növelte térmelése 1962-ben a következőm elését. képpen alakult: Az 1962. évi termelés Mennyiségben Az 1961. évi termelés százalékában Szén <28,7 millió tonna 101.7 Bauxit 1,5 millió tonna 108,5 Kőolaj 1,6 millió tonna 112,6 Villamos energia 9,1 milliárd kwó 108,9 Acél 2,3 mil’ió tonna 113,6 Hengerelt acél 1,6 millió tonna • 111,3 Alumínium 53 ezer tonna 103,3 Csúcseszterga 2835 db 105,6 Marógép 1215 db 117,2 Autóbusz 2348 db 120,1 Televíziós vevőkészülék 210 ezer darab 118)0 Hűtőszekrény 17 ezer darab 141,5 Nitrogénműtrágya 353 ezer tonna 107.0 Szuperfoszfát . 424 ezer tonna ,129,5 Cement 1.7 millió tonna 108,2 Eamutszövet 272,5 millió m: 106,4 Gyapjúszövet 33,9 millió ms 100,7 Cipő 22,8 millió pár 98.5 Hús. ...... 222 ezer tonna 113,1 Vaj 14.6 ezer tonna 94,3' Sör 3,8 millió hl ' 101,2 ' Az 1962. év végén és 1963. szerint — kisebb volt á tervezettelején fokozódó szénfelhasználásnél. sal a széntermelés és a szén1962-ben az ipari anyag- és behozatal nem tartott lépest, termékkészletek tovább növeltedezért ez év elején a szénkészletek tek, a növekedés mértéke azoncsökkentek és helyenként időleges bam kisebb volt, mint 1961-ben. Ezérellátási nehézségek léptek fel. 1962-ben — a térvhek' megfelelőén — 5,7 százalékkal nőtt az állami iparban az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termés. A munkások és'al- kalmazottak száma az állami iparban egy év alatt 3,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán a termelés növekedésének 63 százaléka adódott a termelékenység növekedéséből. 1962-ben csökkent a termelési költségek szintje rt, a csökkenés •" 'Máké azonban az előzetes számítások i Az iparvállalatok egy része az elmúlt évben sem fordított kellő gondot gyártmányainak korszerűsítésére, nem kellőképpen biztosította a bel- és külföldi keresletnek megfelelő minőséget és választékot, Mezig»zd3$íi— felvásárlás A mezőgazdaság 1962. évi ered- r- 'nvelt a késői kit-.va-’M^s, a1 májusi fagy, a nyárt aszály és az 1961. évi igen gyenge takarmánytermés kedvezőtlenül befolyásolta. A mezőgazdaság 1962. évi bruttó termelése ezért nem érte el a tervezett szintet, de némileg meghaladta az 1961. évit. A mezőgazdaság bruttó termelésén belül 1961-hez képest a növény- termelés eredményei viszonylag kedvezőbben alakultak, mint az állattenyésztésé. A növénytermelésen belül őszi búzából a termésátlag egy kát. holdra számítva 10,3 q (egy hektárra számítva 17,9 q) volt, alacsonyabb, mint a kimagasló 1961. évi, de magasabb, mint az azt megelőző évek bármelyikében. Az állami gazdaságok termésátlaga őszi búzából egy kát. holdra számítva 13,7 q (egy hektárra számítva 23,9 q) volt. Az ország őszi búza vetésterületének 43 százalékán nagyhozamú búzáin j tékát termeltek. A kukoriea, burgonya, cukorrépa terméshozama 1902-ben magasabb volt, mint a kedvezőtlen termésű 1961-ben. — Zöldségféléből is több termett, mint 1961-ban. — A szőlő- és gyümölcstermés — a fagykárok folytán — lényegesen kedvezőtlenebb volt, mint 1961-ben. 1962-ben egy kát. hold szántó- területre 127 kg (egy hektárra számítva 221 kg) műtrágya jutott, 23 százalékkal több, mint 1961-ben. 1962-ben több mint 380 000 kát. holdat (220 000 hektárt), 65 százalékkal nagyobb területet öntöztek mint 1961-ben. Az év folyamán 7700 traktort, 5100 traktorekét, 1100 aratócséplőgépet és több más munkagépet kapott a mezőgazdaság. Az év végén a mezőgazdaságban mintegy 50 000 traktor volt. A fontosabb munkák gépesítési színvonala tovább emelkedett: az állami gazdaságokban a gabona- aratást teljes egészében, a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben több mint háromnegyed részben géppel végezték. Fokozódott a kapálás és kaszálás gépesítése is. Az év folyamán mintegy kétszer akkora területen telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, mint 1961- ben. Az 1962. októbert állatszámlá- lás adatai szerint a sertések száma 7,8 millió volt. A szarvasmarhaállomány ugyenezen időpontban meghaladta a kétmilliót és lényegében ugyanannyi volt, mint 1961. azonos időpontjában, a tehénállomány ezen időszakban 5,6 százalékkal csökkent. 1962-ben az összes felvásárlás — a tervben előirányzott 10 százalékkal szemben 5 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet. Az összes felvásárláson belül a vágómarhafelvásárlás 7 százalékkal, a vágósertésfelvásárlás 22 százalékkal, a baromfifelvásárlás 25 százalékkal, a zöldségfelvásárlás 24 százalékkal volt több, mint 1961-ben. 1962. évben gyümölcsből 33 százalékkal, borból 11 százalékkal volt kevesebb a /'•'vásárlás, mint egy évvel korábban. 1962. évben a tejfelvásárlás ugyanannyi, a tojásfelvásárlás 10 százalékkal kevesebb volt, mint 1961. évben. Közlekedés A közlekedési vállalatok 1962- ben körülbelül 215 millió tonna árut szállítottak és 18 milliárd árutonnakilométert telj esítettek, ami valamivel kevesebb, mint amennyit a terv előirányzott. A teherszállítás teljesítménye hat százalékkal, a távolsági utasforgalom 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben. 1962-ben a vasúti áru- és személyszállítás — az előző évekhez hasonlóan — az átlagosnál kisebb mértékben (3 százalék, illetve 7 százalékkal) haladta meg az előző évit Ugyanakkor a tehergépkocsin szállított áruk mennyisége csaknem 11 százalékkal, a távolsági autóbuszok utasszáma 12 százalékkal volt több, mint' egy év- vel^korábban. A városi közlekedési vállalatok 1962-ben 1,5 milliárd utast .szállítottak, két százalékkal többet, mint 1961-ben. Az év folyamán a járműállomány növekedése mellett a közlekedés fejlesztését szolgálta többek között a Hatvan—miskolci vasútvonal villamosításának befejezése. Elkészült a Ferenc Távbeszélő Központ és több ezer állomással bővítették a győri, a miskolci és a szegedi telefonhálózatot. Megkezdte működését a kab- hegyi televíziós közvetítő állomás. Külkereskedelem 1962-ben a külkereskedelmi forgalom 10 százalékkal meghaladta az előző évit. A behozatal és a kivitel egyenlege kedvezőbben alakult, mint amivel a terv számolt: a-tervezettnél valamivel kisebb behozatal mellett, a kivitel 2,3 százalékkal több volt, mint a tervezett. A szocialista. országokkal az elmúlt évben 10 százalékkal, a gazdasági fejlődés útjára nemrég lépett (ázsiai, afrikai, közép- és délamerikai) országokkal 21 százalékkal, a fejlett tőkés országokkal 4 százalékkal növeltük a külkereskedelmi forgalmat a megelőző évhez képest. A múlt évi összes behozatal 56 százaléka nyersanyag, és félkésztermék, 30 százaléka gép- és gépi berendezés volt. A kivitel legjelentősebb tételeit a gépek és gépi berendezések (37 százalék), valamint az ipari fogyasztási cikkek (22 százalék) képezték. BeruháTá$sk— építkezések 1962-ben beruházásokra és felújításokra együttesen — előzetes adatok szerint — kereken 48 milliárd forintot használtak fel, körülbelül 8 százalékkal többet, mint 1961-^an. A beruházások összege az év folyamán valamivel kisebb volt, mint amennyit az 1962. évi népgazdasági terv előirányzott, de az 1961. és 1962. évi beruházások együttesen meghaladták a második ötéves terv első két évi előirányzatát. Az év folyamán a beruházások továbbra is elsősorban az ipari termelés bővítését szolgálták: 1962-ben az ipari beruházások összege mintegy 16 milliárd forint volt, az összes beruházások 44 százaléka. A mezőgazdaság fejlesztésére az év folyamán körülbelül 6 milliard forintot fordítottak, ami az ösz- szes beruházások körülbelül 17 százaléka volt. 1962-ben a népgazdaság állóalapjainak bővítésére számos új beruházást helyeztek üzembe. Az ipar és az egész népgazdaság növekvő energiaszükségletének kielégítését szolgálja a szocialista országok közötti nemzetközi együttműködés fokozásának" keretében 1962-ben üzembe helyezett „Barátság” olajvezeték és a „Béke” villamos energia-távvezeték újabb szakasza. Elkészült az új oroszlányi erőmű, első 50 MW teljesítményű gépegysége. Az Ózdon épített két új Martin-kemence az ország acáltermelű ka pacitását évi ICO 000 tonnával nö- .velte. Megkezdte termelését a Salgótarjáni Acélárugyár korszerűsített hideghengerműve. A magyar alumíniumfeldolgozó ipar bővítésére 1962-ben üzembehelyezték a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű présművét és a Kőbányai Könnyűfémmű alumíniumfólia üzemét. Az év folyamán több új létesítménnyel fejlesztették a könnyű- és az élelmiszer- ipart is: befejeződött például a könnyűipar egyik legnagyobb beruházása, a Dunaújvárosi Szal- macellulóze gyár. Bővült az egészségügyi és a kulturális hálózat is. Uj tbc-gondo- zóintézet épült Budapesten, új rendelőintézet Edelényen. Számos új bölcsőde, óvoda, és napközi otthon épült. Általános iskola épült Budapest több kerületében,, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Cegléden, Kisterenyén, stb. Középiskola épült Nyíregyházán, Ajkán, Zalaszentgróton, stb. Élelmiszeripari tanulóotthon épült Budapesten, a XIV, kerületben, szlovák diákotthon Békéscsabán,. Kollégiumot építettek Debrecenben az egyetemi. hallgatók, Esztergomban a szánbányászati technikum tanulói számára. 1962-ben az állami építőipari termelés körülbelül 11 százalékkal emelkedett 1961-hez képest. Az év folyamán az állami« építőiparban dolgozók száma körülbelül három százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet; a termelés növekedésének túlnyomó része a termelékenység növekedéséből adódott. Az év folyamán az állami építőipar túlteljesítette 1962. évi lakásépítési tervét és 5 százalékkal több lakást épített, mint 1981- ben. A beruházások műszaki, gazdasági előkészítése, a tervező intézetek munkájának tervszerűsé(Foly tatás a 2. oldalon)
