Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-18 / 14. szám
1963. Január 1#. TOLNA ÍKÉGYÉI NÉPŰJSAG 5 Á tanácsok önállósága Hol lehetne és kellene sürgősen változtatni A tanácsok önállósága régóta " vitatott kérdés. Abban általában egyetértenek az illetékesek, hogy ez szükséges. A helyes elgondolás végrehajtásában azonban már sok a zökkenő, mert ilyenkor derül ki, hogy az egyik így értelmezi, a másik úgy a tanácsok önállóságát. Azoknak van igazuk, akik azt sürgetik, hogy a tanácsok népi demokráciánk fejlődési irányával összhangban a lehető legnagyobb önállósággal intézzék a helyi jellegű ügyeket. Akármilyen sok is a vita, s téves nézet, egyre inkább felülkerekedik a helyes elv s gyakorlat. Ennek szemtanúi lehettünk az elmúlt években. A községi tanácsok gazdálkodási ügyeiket — természetesen az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően — meglehetősen önállóan intézik. Igen nagyfokú önállósággal rendelkeznek a községfejlesztés terén is. Kaptak bizonyos hatáskört a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. A járási tanácsok is kaptak hatásköröket a megyétől, a megye pedig a minisztériumoktól. Mindez örvendetes, de kevés, és erről éppen most, a tanácsválasztási időszakban kell beszélni. A VIII. pártkongresszus egész szelleme szükségessé teszi a tanácsi munka javítását, de a választók is elvárják, hogy az új tanácsok az előzőnél is jobban tevékenykedjenek. Nagy fejlődést érünk el gazdasági életünk minden területén, ezt megfelelően kell tükröznie a tanácsi élet alakulásának, változásának. Nőnek a követelmények, ezek megoldásához azonban nagyon sok szervezeti intézkedésre is szükség van. Szükséges lenne például, hogy tovább növeljék a tanácsok hatáskörét a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban, persze anélkül, hogy a tsz-demokrácia csorbát szenvedne. A községi tanács például javasolhat a tsz-nek, „segítheti” a munkáját, de amikor elérkezik például egy kritikus pillanat, s gyors állami beavatkozásra, közbelépésre lenne szükség, mert különben megkárosodik a szövetkezeti kollektíva, a tanács tehetetlen, mert nincs semmiféle jogköre hozzá. Mire pedig a felsőbb tanácsi szervek odaérnek, beavatkozhatnának, megtörtént a baj. Sok tsz-vezető követett el például olyan hibát, amit a helyi tanács megelőzhetett volna — kellő jogkörrel. A*sak a megye adhat ki gyü- mölcs- és szőlőtelepítési engedélyt, de a művelésiág-válto- zásokkal kapcsolatos ügyeket is itt intézik. Ezt is eredményesebben és gyorsabban intézhetnék helyben. Járási hatáskörbe tartozik az építési és bontási engedélyek megadása. A gyakorlatban az történik, hogy a községi tanács javaslata alapján teljesítik, vagy elutasítják a kérelmet, minden helyszíni vizsgálat nélkül. Miért van akkor szükség a járási határozatra? Ezt nehéz lenne megmondani. Sokan arra hivatkoznak, Februárban már rántott csirkét ehetnek az ínyencek genki sem mondaná meg ^ a két fiatal lányról — látva divatos öltözéküket, bátor, magabiztos fellépésüket, és hallva kulturált beszédjüket —, hogy falusi tsz-fiatalok.' Mindkettőjükön világoskék színű pantalló, csinos pulóver, és fekete munkaköpeny. Úgy vannak öltözve, mintha nem is baromfitelepen, hanem valamilyen ipari üzemben dolgoznának. Szentes Irénnel és Antal Erzsébettel, a teveli Kossuth Tsz baromfinevelőjében találkoztam. A Mohácsi Baromfitenyésztő Szakiskola tanulói, s őszre szakmunkás-vizsgát tesznek. Három évvel ezelőtt, az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után továbbtanulásra jelentkeztek éspedig olyan szakma elsajátítására, amelyet a faluban folytathatnak. Évente kétszer, ősszel és tavasz- szal, három hónapon keresztül az iskola padjaiban tanulják az anyag elméleti részét. A többi időt a tsz-ben töltik, gyakorlati munkában. Barabás Jánosné, Szeifert Anna és a két váltótárstól, Propszt Mártonnétól és Fazekas házamé baromfitenyésztőktől sok gyakorlati tapasztalatot szereznek a fiatalok. A reggeli munkával végeztek. A baromfiszállás levegője meleg és tiszta. A négynapos, ökölnagyságú csibéken látszik, hogy jól vannak tartva, Délig már nem lesz különösebb elfoglaltságuk a baromfitenyésztőknek más, mint a kazán fűtése és a hőmérséklet ellenőrzése. — Mire kell elsősorban figyelni a téli napiscsibe-nevelésnél ? Érdeklődésemre Irén válaszol. Igyekezetén látszik, tudja, hogy mit mondjon. — Elsősorban arra kell ügyelni, egyenletesen meg legyen a 28 fok hőmérséklet, hogy a gyenge csibék meg ne fázzanak. Nagyon fontos a megfelelő takarmányozás. Ezzel egy kis problémán1; van. A tsz nem tudta beszerezni a takarmá nytápkeverö-üzemtől, — mivel ez még nincs raktáron — az indítótápot. így minden átmenet nélkül a nevelőtápot etetjük. Eddig még nem vettünk észre semmilyen rendellenességet, és kielégítő a csibék fejlődése. A jó baromfitenyésztőnek azt is észre kell vennie, ha egyik, vagy másik kiscsibe nem eszik. Ennek két oka lehet. Vagy tele van a bö- gye, és ez jó, vagy gubbaszt, és ez már baj. És hogyan tudják észrevenni, hogy ötezer csibe közül egyiknek, vagy másiknak valami baja lehet? — Ezt teszi a gyakorlat — válaszol Erzsi, a másik szakmunkás tanuló magabiztosan. — Milyen volt az elhullási százalékuk az elmúlt évben? — Amióta a tsz baromfitenyésztéssel foglalkozik — ennek ötödik éve, — az elhullás mindig 2 százalék alatt volt, pedig évente 15 000 csibét neveltünk. Ezért is volt kifizetődő a baromfitenyésztés, bár egynémelyik tsz-tag nem méltányolja munkánkat, — mondja panaszként Barabásné. — Nem nagy kockázat, a tél kellős közepén a naposcsibe-nevelés? — A rizikó télen valóban nagyobb, mint tavasszal, de vállaltuk, azért, mert a korai áruért mindig többet kapunk. Másrészt szeretnénk, ha a teveli Kossuth Tsz az idén is az elsők között adhatna rántanivaló csibét a fogyasztóknak. — És végül egy utolsó kérdés. Mikorra kerül ezekből a csibékből a piacra? — Hat hét múlva, azaz február közepe táján, amikor elérjük a darabonkénti 65—70 dekás súlyt. Bízunk benne, hogy mint újdonság. kapós is lesz a rántanivaló csibe a piacon — mondtál; a baromfinevelők. A teveli Kossuth Tsz barom fi- j nevelőivel együtt mi is bízunk abban, hogy a korai csibe, az újdonság, valóban kapós lesz. különösen akkor. ha nem lesz nagyo • drága. POZSONYI IGNÁCKÍ hogy csak szakemberek dönthetnek ilyen ügyekben, községben pedig nincsenek megfelelő előadók. Nos, nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy megadják az építési engedélyt például egy olyan területre, amit korábban kisajátítottak új telep céljára, s el is adtak az építkezni szándékozóknak. De más helyen is hasonló a helyzet, hiszen a tanácsoknak — ha másnak nem is — ismerniük kell a falu távlati fejlesztési tervét. Vagy miért kell szakértelem ahhoz, hogy romos épületről megállapítsák; „lebontandó”. Eddig a községi tanácsok rendelkeztek olyan jogkörrel, hogy az iskolai mulasztók szüleivel szemben bírságot szabjanak ki. Ez nem volt rossz gyakorlat, s ezért vitatható az az intézkedés, amely ezt kivonta hatáskörük alól, s járási hatáskörré tette. A különféle rendezvények engedélyezése megyei jogkör. Nos, ezt is lejjebb lehetne adni legalább egy fokkal. A járások minden bizonnyal gyorsabban, eredményesebben intézhetnék. Egész közigazgatási rendszerünkre az jellemző, hogy sok helyen szorít a cipő. Nem indokolt például, hogy a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya feltűnően sok magánjellegű kérelem ügyében intézkedik. Tovább menve: ezeknek az ügyeknek jó része a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé kerül, s végül is ott tesznek pontot a végére. A mezőgazdasági osztály ügyiratforgalmának "nagy részét az ilyen magánjellegű ügyek teszik ki. Ebből következik, hogy az osztály munkatársainak rendkívül sokat kell utazgatniuk ilyen ügyekben. Ezeket az ügyeket a járások eredményesebben intézhetnék. Ez annál is inkább érthetetlen, mert a mezőgazdáságban megyeszerte nagyüzemi gazdálkodás folyik. C ok probléma következik ab^ ból, hogy kiforratlan a mezőgazdasággal kapcsolatos állam- igazgatási tevékenység. A megyei mezőgazdasági apparátus például gyakran ugyanazt a munkát végzi, mint a járási mezőgazdasági osztályok. Nos, ez így nem megfelelő, mert a megyének elsősorban a járásök irányításának feladatát kell ellátnia. Ebben az ügyben állást foglalt már egy alkalommal a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is. Ott is az volt a vélemény, hogy szükséges lenne a „generáljavítás'’. A lanáesválasztások során minden bizonnyal megerősödik majd a tanácsi irányító gárda. Ez egyben alapot is teremt majd arra, hogy a közigazgatás sok tekintetben elavult cipőjét megjavítsuk. Bodri Ferenc . ................................................................ H árom műszak Dunaföldvári Kendergyárban A Dunaföldvári Kendergyárban eddig csak a pozdorja-bútorlap üzem dolgozott napi három műszakban, a rostkikészítő-üzemben csak két műszakot tartottak. Az év elején azonban megemelték — az eredetinek másfélszeresére -r— a kikészítőüzem termeié, sí tervét, ez szükségessé tette a harmadik műszak beindítását is. Az intézkedés azzal a haszonnal is jár, hogy a bútorlap-tizem poz- dorjaszükségletének nagyobb hányadát tudják az itt keletkezett pozdorjából fedezni, nem kell távolabbi üzemekből ideszállítani — ami főleg a téli hónapokban körülményes — ázott kórója pedig van elegendő a gyárnak, van miből üzemeltetni a kikészítőt három műszakon keresztül. Megoldódott az áztatósok téli foglalkoztatása is. Az áztatás ugyanis idénymunka, csak tavasztól őszig lehet végezni. Most negyven fővel — főképp áztatósokkal — tudták növelni a kikészítőüzem létszámát. Az év első napjaiban megtörtént átállás a három műszakra nem ment zökkenő nélkül, ezenkívül a rossz időjárás is okozta azt. hogy nem ludták teljesíteni a felemelt tervet. Az• első napokban mintegy hatvanöt mázsára gyarapodott a lemaradás az esedékes tervtől. Azóta napról napra tör- lesztenek az adósságból a kiké- szítőüzem dolgozói. A tegnapig esedékes tervtől már csak mindössze 36 mázsa kikészített rostót tett ki a lemaradás. Egy-két héten belül sikerül teljesen egyenesbe jönni. A gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi feladat ... így lehetne summázni annak a megbeszélésnek a tanulságát, amelyet csütörtökön a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága tartott „Gyermek és ifjúságvédelmi munka” címmel. A napirendi pont előadója dr. Horváth Béláné bíró, a Megyei Nőtanács végrehajtó bizottságának tagja volt. Dr. Horváth Béláné a számadatok tükrében és bírói gyakorlata alapján igen széles körű tájékoztatást adott arról, hogy a fiatalkorúak milyen körülmények között kerülnek a bíróság elé. A legtöbb fiatalkorú a rendezetlen családi élet és a szülők iszákossága miatt kerül a lejtő útjára — állapította meg, majd a nőtanács gyermek- és ifjúságvédelmi feladatairól beszélt. Bálint Elemér, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi felelőse és Simon István rendőrszázados ugyancsak a Az út mellé szaladt a terepjáró A 6-os műúton Bonyhád felől Kakasd irányába haladt egy terepjáró kocsi a csütörtök délutáni órákban. A kocsi’ nem messze Kakasától megcsúszott a sikos úton, a vezető elvesztette uralmát a jármű felett, és a körülbelül két méter magas töltésen lecsúszott. Az eset azonban igen szerencsés kimenetelű volt. A jármű nem borult fel, a töltés mellett megállt a réten. A szerencséhez hozzátartozik az is, hogy a kocsi közvetlenül egy fa mellett csúszott el, kicsit meg is horzsolta a fát. A kocsi teljesen üzemképes maradt, néhány száz métert haladt a réten a mély hóban majd a falu szélén fel tudott menni az úttestre. wsrwi »'■ imm iiiwi nmiin gyermek- és ifjúságvédelmi prob»* lámával foglalkoztak a saját munkaterületük tapasztalatai alapján. Bálint Elemér a bűnözés megelőzéséről szólva elmondotta: a községekben a pedagógusok és társadalmi szervek bé- vonásával megyeszerte kutatást végeztek annak megállapítására* hogy nyilvántartásba vehessék az olyan szülőket, akiknél nincs biztosítva a gyermek egészséges testi és szellemi fejlődésének feltétele. A művelődésügyi osztály az elmúlt hetekben megtartott munkaértekezletén összegezték a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok munkáját, s olyan megállapítást tettek, hogy a legtöbb baj ott van, ahol a szülők válása miatt széthullik a családi élet* másrészt ott, ahol az apa, vagy mindkét szülő az alkohol rabjává vált. Simon István rendőrszázados a rendőrség ifjúságvédelmi munkáját ismertette és hangsúlyozta a nevelőmunka elsődlegességét. Mind az előadók, mind a vitában résztvevők megerősítették, hogy a gyermekbűnözés csökkentése érdekében sokat tehetnek a társadalmi szervek és sokat tesznek az állami nevelő intéztek. Arra kérték a vb-ülés résztvevőin keresztül a községi nőtanácsokat, segítsék az albizottságok és a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Végezzenek családlátogatást azoknál a szülőknél, ahol a gyermekről való gondoskodás nincs biztosítva. A szülői munkaközösségek a Szülők iskolája előadássorozataira mozgósítsák a szülőket: és végül vállaljanak a nőtanács aktivistái védnökséget a községekben családoknál elhelyezett állami. gondozott gyermekek felett. Az első napirendi pont befejezése után a megyei nőtanács 1963. első felére szóló munkatervét vitatták meg. iniimn tnirrmi wir»1»»* A Bonyhádi Cipőgyár futószalagjainál több helyen látható a tábla:-KIS/. minőségi ellenőrző hely«. Az itt dolgozó KISZ- tiatalok egyik megbízatása: Gyártás közben ellenőrizni a hozzájuk kerülő félkész termékek minőségét. Ha hibát találnak, nem engedik tovább a hibás árut, hanem jelentik a művezetőnek, aki intézkedik annak kijavításáról. »Társadalmi mpós« meg bí- zatást kapón KISZ-szervezeC és brigádjától „Zója" szófiai: i. címért verseny/ liizödei brigádtól tíeményik Mária bv.kr-:-M is. aki amellett, hogy nagy ügyességet és figyelmet követelő m; pontosan és minőségileg kifogástalanul végaj el, ügyel arra is, hagy hibás áru ne jusson szalagon.
