Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

VTTÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! XIII. évfolyam, 14. szám. ÄRA 60 FILLÉR 'T| 88 el Péntek, 1963. január 18. Kemény harcban 15—20 fokos hideggel (3. o.) Újabb iparcikkeket lehet részletre vásárolni (2. o.) A kismama naplójából (6.-7. o.) Iván Gyenyiszovics egy napja (4. o.) * Hruscsov elvtárs beszéde a világ érdeklődéséinek kőzéppoutj ában BERLIN A Német Szocialista Egység­párt VI. kongresszusának máso­dik napjáról szóló berlini lap­tudósítások középpontjában Hrus­csov élvtárs beszéde áll. A fő­címek kiemelik a Szovjetunió Kommunista Pártja^ Központi Bizottsága első titkárának azokat a szavait, amelye!Toen a német jövő letéteményeseként a szocia­lizmust építő Német Demokrati­kus Köztársaságot jelölte meg. VARSÓ A Trybuna Ludu megállapítja, hogy Hruscsov nemcsak a jelen­legi nemzetközi helyzet mély elemzését adta, hanem vázolta a népek békés egymás mellett élé­sének és a kommunista világ­mozgalom erősítésének nagysza­bású programját is. A lap hang­súlyozza, a kommunisták közti nézeteltéréseket türelemmel, szub­jektivitás és szélsőségek nélkül kell megszüntetni. PRÄGA Csehszlovákiában nagy érdek­lődés előzte meg Hruscsov beszé­dét. A csütörtök reggeli prágai lapok közül a Rudé Právo „a béké ért folyó küzdelem a szocializ­musért vívott harc fontos előfel­tétele” cím alatt teljes terjedel­mében közli a beszédet, a többi prágai lap pedig részletes kivo­natokban ismertetil BUKAREST A csütörtök reggeli bukaresti lapok bő kivonatban ismertetik Hruscsov beszédét. Különösen a nemzetközi helyzetről szóló ré­szeket közük teljes egészében. Kiemeli a szovjet kormányfő szavait, amelyekben arról beszélt, hogy a német kérdés előzetes rendezése nélkül nehezen képzel­hető el a leszerelés. Aláhúzzák azokat a kijelentéseket is, hogy Nyugat-Berlinre sem a szocialista országoknak, sem a nyugati or­szágoknak nincs szükségük, s így az a béke hídjává, a békés együttélés példaképévé válhatna. BELGRAD A Borba első oldalán nagy cím­betűkkel közli Hruscsov beszédé­nek azt a vezérgondolatát, hogy S)a békeharc a szocializmusért fo­lyó küzdelem legfőbb feltétele lett”. A belgrádi Politika is a bé­ke gondolatát emeli ki a szovjet államférfi megnyilatkozásából: „A marxisták nem képzelhetik el a kommunista civilizációt a világ- kultúra romjain.” PÄRIZS A francia sajtó vezető helyen foglalkozik Hruscsov felszólalásá­val. Kiemeli, hogy a szovjet kor­mányfő beszéde tartalmában és hangnemében is mérsékelt volt. Ezt francia hivatalos körökben is elismerik, de hozzáfűzik: a francia kormány változatlanul ellenzi Hruscsovnak a nyugat­berlini kérdés megoldására tett javaslatát, ragaszkodik a nyugati csapatok jelenlétéhez Nyugat- Berlinben. Az Humanité összehasonlítja de Gaulle és Hruscsov beszédét, amelyek között csak 48 óra telt el. De Gaulle — írja a lap — az atomfegyver lelkes ügyvédjeként lépett fel, Hruscsov beszéde vád­beszéd volt az atomháború ellen. De Gaulle-t különösen elégtétel­lel tölti' el a jövőbeni francia atomerő, Hruscsov jobbnak látta, hogy egy új világkonfliktus ke­gyetlenségét tárja elénk. A két beszéd két ellentétes politikát tükröz. Az egyik a háború elő­készítése felé fordul, a másik szenvedélyesen keresi a békés együttélés lehetőségét. LONDON Az angol sajtó vezetőhelyen, nagy részletességgel foglalkozik Hruscsov szerdai beszédével. A lapok kiemelik, hogy Hruscsov „figyelemreméltó” „drámai erejű” beszédében szenvedélyesen síkra- szállt'a békés együttélés politic kája mellett és nyomatékosan fi­gyelmeztetett a nukleáris kalan­realistája” című vezércikkében ezt írja: Hruscsov nagyjelentősé­gű nyilatkozatot tett Kelet-Ber- linben. Hangsúlyozta, hogy olyan békeszerződést akar, amely nem jár egyoldalú nyereséggel az egyik fél, illetve veszteséggel a másik fél számára. Szóval a szov­jet kormányfő kompromisszumos megoldásra törekszik. Az angol külügyminisztérium szokásos sajtóértekezletén több kérdés hangzott el Hruscsov szerdai berlini beszéoevel kap­csolatban. A szóvivő k’ielentette, hogy tudomásé szerin: a közel­jövőben folytitödik a szovjet— amerikai.? eszi '.ecsere N ugat-Ber- linről. vagadó választ adott arra a kérdésre, hogy. az angol kor­mány -nem óhajt-e bekapcsolód­ni' ezekbe a- puhatolózó, megbeszé­lésekbe. Londonban nagy érdeklődés N. Sí, Hruscsov és Walter Ulbricht az NSZEP VI kongresszusán. dorkodás katasztrofaHs következ­ményeire. A Guardian -figyelemreméltó­nak találja, hogy Hruscsov nem szabott határidőt a nyugat-berlini helyzet rendezésére előterjesztett kompromisszumos javaslataihoz, bár hangsúlyozta, hogy a német békeszerződés megkötését vál­tozatlanul elsőrendű fontosságú feladatnak tartja. A Daily Express „A Kreml előzte meg Hruscsov beszédét. Még tartott a szovjet kormányfő felszólalása, amikor a BBG dél­előtti híradásában már részlete­ket közölt belőle. Délután azután mindkét angol rádióállomás va­lamennyi hírperiódusában első helyen foglalkozott a szovjet kor­mányfő beszédével. A délutáni lapok is első oldalas tudósítások­ban idézték a beszéd fontosabb részeit. Hruscsov és Ulbricht beszélgetése nyugatnémet szociáldemokratákkal ki kell építeni a kapitalista és a szocialista országok közötti keres­kedelmet. A nyugatnémet vendégek kö­szönetét mondtak a pártkongresz-1 szusra szóló meghívásért, és rá­mutattak, hogy nagy örömmel fo­gadták el. Az NDK-ban szerdán délelőtt, ezrek és ezrek hallgatták a rádió­ban és a televízióban Hruscsov beszédét. A nagyüzemekben hang­szalagra vették a beszéd fonto­sabb részeit és szünetekben meg­ismételték azokat. Berlin (MTI). A Német Szocia­lista Egységpárt kongresszusán szerdán az egyik szünetben bará­ti beszélgetés folyt Nyikita Hrus­csov, Walter Ulbricht és negyven nyugatnémet szociáldemokrata között, akik mint vendégek van­nak jelen a pártkongresszuson. A beszélgetés során Hruscsov hangsúlyozta, a béke biztosításá­nál és megszilárdításánál az a lé­nyeg, hogy együtt kell működni minden békeszerető emberrel és a népek közötti méltányos kap­csolatok helyreállítása érdekében Folytatja tanácskozásait az NSZEP VI. kongresszusa Gomulka felszólalása a csütörtöki ülésen Csütörtökön, a Német Szocia­lista Egységpárt VI. kongresszu­sának harmadik napján reggel Wladyslaw Gomulka szólalt fel elsőnek. Gomulka a LEMP Központi Bi­zottsága és egész párttagsága ne­vében üdvözölte a kongresszust, az NSZEP több mint 1,6 milliós párttagságát. „Az önök pártja nagy vívmá­nyokat mondhat magáénak és ezek tudatában érkezett el VI. kongresszusához — hangsúlyoz­ta. — Őszintén örülünk az önök gazdasági és politikai sikereinek és támogatjuk az Önök politi­kájának irányvonalát, amelyet Walter Ulbricht elvtárs referátu­mában kifejtett.” Gomulka ezután arról beszélt, hogy a nyugatnémet militaristák­kal, a bonni kormánnyal szem­ben az NDK új, békés és demok­ratikus perspektívát állít fel az egész német nép számára. A Né­met Demokratikus Köztársaság létezése az európai béke egyik legfőbb biztosítéka. A lengyel nép, amely évszázadokon át oly sokat szenvedett a német mili­taristáktól, nagyra értékeli, hogy német földön olyan állam kelet­kezett, amely hűségesen megvaló­sítja Marxnak és Engelsnek, a német nép nagy fiainak, a tudo­mányos szocializmus megalapítói­nak tanításait. A LEMP teljes erejével támo­gatja a Német Szocialista Egységpártnak a német kér­dés megoldásában elfoglalt álláspontját, az NDK bizton­sága egyúttal Lengyelország- biztonsága is. Gomulka ezután azt hangsú­lyozta, hogy Hruscsovnak a mos­tani kongresszuson tartott beszé­de a lengyel párt álláspontját is kifejezte. „Egyetértünk Hruscsov elvtársnak azzal a tételével — mondotta —, hogy függetlenül az egyrészt az SZKP és a legtöbb kommunista- és munkáspárt, más­részt pedig egyes kommunista pártok vezetősége között keletke­zett nézeteltéréstől, a nyilvános polémiát és vitát abba kell hagy­ni. Ezeket a különbségeket nyu­godtan és türelmesen, belső tár­gyalásokkal kell megszüntetni.” A LEMP KB első titkára ez­után arrcjl beszélt, hogy a Karib- tenger térségében kirobbant vál­ság idején egyes kommunista pártok vezetősége részéről erősö­dött az SZKP, a kommunista mozgalom elleni káros és felelőt­len támadás. E pártok vezetői nem akarják elismerni, hogy ezt a válságot a Szovjetunió nyugodt, észszerű és mély felelősségtudat­tól áthatott politikája következ­tében, úgy sikerült legyőzni, hogy az Kubának, és a szocializmus ügyének is javára vált. Ezt egyéb­ként a szocializmus ellenségei is elismerik. Véget kell hát vetni annak a felelőtlen polémiának, amely csak a legkülönbözőbb reakciós erők­nek használ — hangsúlyozta Go­mulka, majd arról beszélt, hogy a Szovjetunió a szocialista tábor legfontosabb, legdöntőbb ereje, amely nélkül egyetlen szocialista ország sem tudna helytállni az imperializmus elleni harcában. Ezt egyetlen kommunista párt­nak, különösen pedig a szocialis­ta országok pártjainak nem sza­bad elfelejteni. A Szovjetunió nagy ereje, nukleáris hatalma, a szocialista táborban elfoglalt köz­ponti helye nagy felelősséget ró az SZKP és a szovjet kormány vezetőire, minden politikai lépé­sükért. Nincs egyetlenegy másik olyan párt, nincs egyetlen­egy másik olyan szocialista ország, amely ezt a felelőssé­get magára tudná vallani. „Rossz, és ügyünkre nézve ká­ros, hogy egyik vagy másik párt politikájának vezérelveit tekint­ve eltér az 1957-és és 1960-as moszkvai nyilatkozatok szellemé­től. A károk azonban jóvátehe- tők, ha ezek a pártok visszatér­nek a moszkvai nemzetközi ta­nácskozások dokumentumainak irányvonalához. A nemzetközi kommunista mozgalom annál nagyobb si­kerrel tudja majd betölteni küldetését, azt. hogy meg­menti a világot az atomhá­borútól, minél szorosabb lesz a kommunista- és munkás­pártok egysége. Paul Vernernek, a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bi­zottsága póttagjának, a berlini pártbizottság első titkárának és Willi Bredelnek, a Német Mű­vészeti Akadémia elnökének fel­szólalása után Drahomir Kolder, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a csehszlovák pártküldöttség ve­zetője üdvözölte a kongresszust. Felszólalt a tanácskozáson Waldeck Rochet, a Francia Kom­munista Párt főtitkárhelyettese és Gerhard., Danelius, a nyugat­berlini NSZF.P KB első titkára aki biztosította a kongresszust, hogy Nyugat-Berlin kommunistái az adott rendkívül nehéz felté­telek közepette is hősiesen állják a harot. Á Szovjetunió hosszúlejáratú hitelt nyújt Kubának Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió kormánya elhatározta, hogy kedvező feltételek mellett hosz- szúlejáratú hitelt nyújt a Kubai Köztársaság kormányának. A Moszkvában aláírt megálla­podás értelmében a kubai kor­mány a hitelt a Szovjetunióból importált építőipari cikkek és technológiai berendezések ellen­értékének fedezésére, vp’a-nmt i nagyfontosságú öntözési és ár­mentesítési munkálatokkal járó kiadások törlesztésére fordítja. Bizonyos számú szovjet szak­ember utazik Kubába, hogy segít­séget nyújtson a kutatómunká­ban és a Szovjetunió által szállí­tott különböző berendezések üzembehelyezésében. Ezen kívül a Szovjetunió együtt működik Kubával a víz­gazdálkodási szakember-képzés­ben is. *

Next

/
Thumbnails
Contents