Tolna Megyei Népújság, 1963. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

TOT.N4 Wfíym NffPtTTSÁÖ 1DG3. január 1 ti JOL,\A megyei Előnyben a gyerekek a ruhaipar idei tervében A Könnyűipari Minisztérium­hoz tartozó ruhagyárakban az idén tovább folytatják a külön­böző munkafolyamatok gépesíté­sét. A műszaki fejlesztésnek ez a módja jelentősen hozzájárul az iparág termelésének növeléséhez. A ruhagyárak 1963-ban a tava­lyinál 6.5 százalékkal több gyárt­mányt bocsátanak a bel- és kül­kereskedelem rendelkezésére. A tervezéskor a gyártmányok csoportosításánál elsődlegesen figyelembe vették a gyermekru­házati cikkek keresletének növe­kedését, amit eddig rendszerint szem elől tévesztettek. Ez évben a lánykaruhák mennyisége már meghaladja az egymilliót, s ez mint a tavalyi I 270 ezerrel több, 1 volt. A fiúknak a tavalyinál száz­ezerrel több, összesen egymillió négyszázezer ruha készül. Több lesz a gyermekkabát és így re­mélhetőleg a szülök könnyebben megtalálják majd a gyermekük­nek legjobban megfelelő ruha­neműket. A felnőttek ruházati cikkei kö­zül különösen a férfiingek meny- nyisége gyarapszik. A három gyárból összevont férfi fehérne­mű-készítő vállalat nyolcmillió férfiinget gyárt, ez a mennyiség a tavalyit egymillióval múlja felül. TÚLÓRA — alacsonyabb bérkategóriában A Bajúszpedrő és Szemellenző- gyártó Vállalatnál sokáig emle­getni fogják a december hónapot. A hónap első hetében még meg­szokott volt a munkatempó. Ha­nem úgy tizenötödike táján... Egyszeriben olyan lett a vállalat, mint a darázsfészek, amelyet az erdőben cserkésző gyerekek egy fa odvábán találnak, és alkalma­tos vesszővel belekotornak. — Az évi tervükből még hiány­zik harmincnyolcezer bajúszped­rő és ötvenhétezer szemellenző. Ez teljes egészében exportra megy, és amennyiben nem szállítjuk le december 29-ig a vállalatnak ne­héz pénzeket kell kötbérként fi­zetni — közölte a vállalat veze­tősége az illetékes brigádvezetők­kel. — Más megoldás nincs, mint, hogy túlórában kell dol­goztatni a munkásokat. A brigád vezetők pedig szét­széledtek, amint Adám és Éva leszármazottai is szétszéledtek a földön. — Rendkívül nehéz feladat előtt állunk — kezdte nagy pá­tosszal a szemellenző-brigád ve­zetője —, amelynek megvalósítá­sához minden dolgozó odaadó, lelkes munkáját kérem. Decem­ber végéig el kell készíteni az öt- vehétezer export-szemellenzőt, mert... — és itt felsorolta, mi­lyen hátrányos helyzetbe kerül a vállalat. — Én a magam részéről minden segítséget megadok bár­kinek — majd szelídebbé vált hangon folytatta —, de kérem a brigádot, segítsenek nekem is mert... mert ha nem teljesít­jük a tervet, akkor engem le­váltanak, , A brigádtagok meghökkenve hallgatták vezetőjüket. Nem, nem az lepte meg őket, hogy az ex­portterv érdekében meg kell nyomni a gombot, de úgy, hogy né legyen közben selejt sem. Mert ugyan a kereskedelem ho­gyan értékesítette volna a luxus­kivitelű, ..exportból visszamaradt” szemellenzőt? A brigádvezető szokatlanul enyhe hangján lepődtek meg kü­lönösképp. Tudták azt, hogy a brigádvezető, mielőtt ebbe a munkakörbe került, a Babgömbö­lyítő Vállalat minőségvizsgálója volt, és a jelenlegi szakmájához édeskeveset értett. Ha valaki ta­nácsért fordult hozzá, kiabálni kezdett, és elrohant. Mutatva, annyira elfoglalt ember, hogy uew ér rá egyes dolgozóknak gyarázni egy-egy új műveletet. Egyébként hozzáértését bizonyí­tandó, állandóan szemellenzővel járt,,. Szóval, a hónap második felé­ben a brigád belefeküdt a mun­kába, és szaporodtak a túlórák. Egyik-másik már tervezte, mit vesz a többlet-keresetből. Huszonhatodikán már mindenki látta, hogy határidőre elkészül­nek, nem marad a hazai keres­kedelem nyakán a luxus-szem- ellenző, a vállalatnak sem kell kötbért fizetnie. Huszonkilencedikén pedig be­következett a csillaghullás... A brigád minden egyes tagja kézhez kapta a vállalat igazgató­jának aláírásával az értesítést, hogy december 1-ig visszamenő hatállyal — alacsonyabb kategó­riába helyezik. — Hát ez miért van, milyen indokkal? — mentek néhányan az igazgatóhoz, miért kerülnek ala­csonyabb fizetési besorolásba. — A brigádvezető javasolta — jelentette ki fennen. A brigádvezető „természetesen” így válaszolt: — Én nem tudok róla... Az igazgató döntött így. Nekem sem­mi közöm hozzá, hogy milyen ka­tegóriába sorolja magukat. Bl. Megdöbbentő jelentés az angol iskolákról London, (MTI). Az angol peda­gógus szövetség körkérdést inté­zett az elemi- és középiskolai ta­nárokhoz. Válaszaik alapján je­lentést készített, s ez megdöbben­tő helyzetre vet fényt. A jelentés adatai szerint min­den hatodik iskola épülete több mint 100 éves. Vannak olyan is­kolaépületek, amelyeket a ható­ságok 10—12 évvel ezelőtt lebon­tásra ítéltek. Számos iskola épü­lete düledező, piszkos, a tetők lyukasak, a falakon lecsurog az esővíz — jelentették az igazgatók Az iskolák 43 százalékában a WC az épületen kívül van, 25 szá­zalékban nincs vízvezeték. A Daily Mail vezércikkében hibáztatja a kormányt, mert az 1961. évi hitelmegszorítások kap­csán csökkentette a közoktatási költségvetést. seregszemléje Képek, szobrok, kisplasztikái művek Vasárnap 11 órakor nyitják meg az Ember és a munka című tárlatot Mint arról már beszámoltunk, Szekszárdra érkezett az Ember és a munka című vándorkiállítás. Anyagában képzőművészeti éle­tünk jeles művészei szerepelnek legjobb, legkifejezőbb alkotá­saikkal. A Béri Balogh Ádám Múzeum kiállítótermében már vár­ják a látogatókat az alkotások. A tárlat sok érdekességet kínál a festészet, szobrászat hódolóinak és a kisplasztikái művek kedve­lőinek. Egyebek között bemutatja Vedres Márk Nő tükörrel című aktját, Várady Sándor vörös márványból faragott Medgyessy- portréját, s gazdag, változatos, különböző iskolákat és stílusokat . követő képanyagot.. Éremművészetünkről 25 kisplasztikái munka és egy hat érem­ből álló összeállítás ad ízelítőt. Külön-külön is értékelést érde­melnének ezek a művek, összességükben pedig átfogó képet ad­nak arról, hogy a ma képzőművészei milyen nagy érdeklődéssel fordulnak az ember és a munka ábrázolása felé. A tárlatot vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg a szek­szárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban. Megnyitó beszédet Kajái Béla, a megyei tanács népművelési csoportjának művészeti előadó­ja mond. Pakson is csatlakoztak Bognár József képviselői jelöléséhez Tegnap délután zsúfolásig meg- gazdasága. A megyében nagyon a gyűlés résztvevői azt, amit telt a Paksi Konzervgyár üzemi jó adottságok vannak a mező- Bognár József fejlődő nemzet­étkezdéje. Nemcsak a gyár dől- gazdaság fejlesztésére, amiket ki Közi kapcsolatainkról mondott, gozói voltak ott, hanem eljöt- kell aknázni. Pakson és könnyé- Beszámolt az Afrikában járt kör­tek a többi üzemek, termelő- kén különös figyelmet fordítanak mánydelegációnak — melynek ő szövetkezetek, ktsz-ek képviselői majd a gyümölcs- és zöldség- is tagja volt — négyhetes útjá- is, hogy meghallgassák Bognár termelés fejlesztésére, hogy biz- ról, a baráti afrikai népeknél Józsefet, a Kulturális Kapcsola- tosítani lehessen a fejlődő kon- szerzett tapasztalatokról, beszélt tok Intézetének elnökét, akit va- zervgyár nyersanyagellátását. Be, e kapcsolatok jelentőségéről és sárnap Dunaföldváron jelöltek szélt a képviselő-jelölt az öntözési távolabbi kilátásairól is. képviselőnek, programról, körvonalazta azokat A gyűlés résztvevői ezután egy­Nágel János igazgató üdvözlő az intézkedéseket, amelyek ered- hangúlag úgy döntöttek, hogy je_ szavai után Bognár elvtárs adott ményeképpen egy holdról az ed- lölik Bognár Józsefet országgyű- rövid áttekintést az elmúlt négy diginél sokkal nagyobb értékű lési képviselőnek, illetve csatla- év országgyűlési munkájáról, be- terményt takarítanak be. koznak a Dunaföldváron tartott szélt azokról a nagy horderejű Különös érdeklődéssel figyelték jelölő gyűlés határozatához, törvényekről — köztük az okta­tási reformról —, amelyeket az országgyűlés a legutóbbi válasz­tások óta hozott. A jövőbeni tervekkel kapcso­latban elmondta, hogy különösen nagy fejlődés előtt áll az ország — ezen belül a megye — mező­A népszerű Ki mit tud? ver­senyekre egyre többen neveznek a Tolna megyei fiatalok közül. A versenyek első fordulóját a közelmúltban rendezték meg Szekszárdon, a zeneiskolában. En­nek eredményei alapján a szak­értő és szigorú zsűri két fiatalt javasolt a Magyar Rádió- és Te­levízió vezetőségének, akik annak idején majd valószínűleg fellép­nek a közkedvelt műsorban. A két sikerrel induló: Nikolits Bé­la, a Palánki Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum hallgatója és Britanszki Mária, a dombóvári ti­zenkét évfolyamos iskola tanuló­ja. Mindketten igen kulturált versmondással érték el a zsűri el­ismerését. A versenyek második forduló­jára február 10-én, ugyancsak a zeneiskolában kerül sor. A KISZ megyei bizottsága még mindig le­hetőséget nyújt arra, hogy pá­lyázzanak, akik képességet érez­nek magukban valamilyen művé­szeti ág művelésére. Pályázni le­fWAVVVA'WAriWWJWJ'J'filWWlfWlffi'WIIWflWl^W^^VUWWVW/ftVVWWAVW^ Meggyulladt a kéménybe épített gerenda Tűz ütött ki a Fornádi Állami Gazdaság irodaépületében. Reg­gel arra lettek figyelmesek, hogy potyog a vakolat a mennyezetről, majd pedig erős füst szűrődik ki a padlásról. Néhányan azonnal felrohantak a padlásra, hogy el­fojtsák a tüzet. Ekkor már javá­ban lángolt az egyik gerenda, amely a kéménybe volt építve, és parazsasodtak a többi éghető anyagok is. A tüzet sikerült elfoj­tani, de közben beszakadt a mennyezet. A kár nagysága egye­lőre még ismeretlen. A kéményt a tűz keletkezése előtti napon égette ki a kéményseprő, és a fel­tevések szerint akkor gyulladha­tott meg a gerenda, mivel ezek­ben a napokban nem fűtöttek ezen a részen. Tornászok, táncosok, énekesek és szavalok versenye Ki mit tud a megyében ? 1500 könyv A Fornádi Ál­lami Gazdaság több, mint 1500 könyve között vá­logathatnak a dol­gozók. Hetenként kétszeri kölcsön­zéssel 100—150 könyvet cserélnek. Képünkön Meilin- ger József könyv­táros (elöl) a gaz­daság egyik dol­gozójának se-’’ olvasnivaló logatásában. hét a megyei bizottságon, zené­vel, énekkel, tánccal, mozgásmű­vészettel, verssel, prózai művek előadásával, és más egyéb, a mű­vészettel rokon mesterségekkel. A II. fordulóra már több pályá­zat beérkezett. Igen színesnek ígérkezik ez a forduló, mert egye­bek mellett pályáztak már fiata­lok tornával, tánccal, énekkel, s több, bizonyára majd tetszést ki­váltó műsorszámmal. Érdekes lengyel kezdeményezés: Bíróságok helyett békéltető bizottságok Varsó, (MTI). A lengyel bíró­ságok sok időt töltenek a külön­böző perpatvarok, társbérlői ve­szekedések, stb. okozta ügyek intézésével. Minden olyan kez­deményezést tehát, amely az ilyen ügyek más igazságos (de nem bírósági) elintézését javasol­ja, örömmel üdvözölnek a len­gyel igazságszolgáltató szervek, s éppen ilyen kezdeményezéssel álltak elő Lodzban. A városban a tömbbizottságok mellett 135 úgynevezett társadal­mi békéltető bizottságot hoztak létre, amelyek az elmúlt három ..kísérleti hónapban” 142 ülésükön 92 ügyet tárgyaltak. Az esetek túlnyomó többségében sikerült a közrend, a csendrendelet, stb. megsértéséből fakadó veszekedé­sek résztvevőit kibékíteni. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megye* Tanács lapja Index-szám: 25 069. Felelős szerkesztő. Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség’ 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta triófizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél bfáfizrtfei d^ feéeagc« tg %

Next

/
Thumbnails
Contents