Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-15 / 293. szám
1962. december 15. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 3 4 patronálok segítségével Harc a természet erői ellen AZ ÉRTÉNYI BÜZAKALÁSZ TSZ irodájában érdekes térkép tűnik a látogató szemébe. Bár nem szokatlan látvány, mert a tsz-írodák falán gyakori illuszt ráció a tsz gazdaságáról készült térkép, a grafikon, a termés- eredmények alakulásáról és a kimutatás a tsz-tagok munkaegysé géről. A Búzakalász Tsz irodájában kifüggesztett térkép egészen más jellegű, különbözik a meg szokottaktól. Geodéziai (felmérési) térkép a Búzakalász Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet talajjavítási terve ez. A térképet a tsz-t patronáló budapesti üzem, a Mezőgép Kísérleti Intézet kollektívája készítette, a tsz természeti és gazdasági adottságainak megfelelően. Alapja annak a nagyjelentőségű talajvédelmi munkának, amelyet a patronálok a tsz-ben végeznek. Tudományosan kidolgozták, hogy melyik terület, milyen növényféleségek termelésére alkalmas. Kialakították a vetésforgót, a nagyüzemi táblákat, a gépkihasználás figyelembe vételével. Uj utakat jelöltek ki a táblák jól megközelíthetőségével. Értény határa hullámos dombvidék, ahol évről évre jelentős károkat okozott az erózió. A természeti erők okozta károkkal szemben tehetetlen értényi gazdák a sors csapásainak tulajdonítva, bizonyos belenyugvással és lemondással vették tudomásul az erózió okozta károkat. Hiába hordják a domboldalakra a trágyát, a víz, a zápor lehordja azt a termőtalajjal együtt — mondták. Jó eredménynek könyvelték el a holdanként! 10 mázsás csö- veskukorica-termést. A VÍZ ÉLTETŐ ERŐ, ha a földbe leszivárog. De iszonyú pusztítást is visz végbe, ha hirtelen, zá- porszerűen jön. A meredekebb domboldalakról lezúduló víztömeg utat tör magának a völgy felé. S ennek következtében a keletkező vízmosások, mélyedések évről évre csökkentették a termőtalajt. A néhány évvel ezelőtt még egyénileg gazdálkodó; Értényben nem is álmodhattak ilyen mérvű természetátalakitó munkáról, amilyent a nagyüzemi mezőgazdaság útjára tért község határában va lósítanak meg a patronálok. A patronáló üzem — a Mezőgép Kísérleti Intézet kollektívája — megalakulása óta sokat segített a gyenge értényi tsz-nek, jótanáccsal és gépekkel egyaránt. Csekély térítés ellenében kaptak nagyteljesítményű gépeket, ku- koricamorzsolót, szecskavágót, gabonafúvót, és egyéb munkagépeket. A tsz-vezetők és a patroná- lók többször beszéltek arról, hogy a tsz-ben alacsonyak a terméshozamok és költséges a termelés. Állandóan visszatérő probléma volt, hogy nem lehet a jövedelmet hozó állattenyésztést gyorsabban fejleszteni mindaddig, amíg a takarmánytermelésben nem tudnak tömeget előállítani. A tsz-vezetők ilyenkor az átkos talajerózióra hivatkoztak. A SOK KÖZÖS BESZÉLGETÉS UTÁN SZÜLETETT MEGA TERV. A járási pártbizottság és a helyi vezetők helyeslésével találkozott a patronáló üzemek javaslata, a talajerózió megakadályozásának terve. Az intézet kísérletképpen a mehess és a kistölősi ötszáz holdas erodált területeken talajjavító munkát végzett ebben az évben. A talajjavítási terv elkészítését sokoldalú, tudományos munka előzte meg. Figyelembe vették a természeti adottságokat, a terep- viszonyokat és az időjárás viszon. tagságait. A tavasszal elkészült a talajjavítási térkép, majd az elméleti munkát a gyakorlat követte. Ez év augusztusában szakembereket, gépeket, traktorokat, váltóforgatós ekéket, földmarkolókat és földgyalut küldött az intézet az értényi Búzakalász Tsz- be. Megkezdődött a természetátalakító munka. Az ember munkáját megkönnyítő gépmonstrumok ámulatba ejtették az értényi gazdákat. Ahogy egyik napot kö. vette a másik, úgy változott meg a méhes! és a kistölősi határ- részek képe. Eltűntek az erózió okozta mélyedések és most már nem a dombélekről lezúduló víz, hanem az ember munkája alakította ki a víz folyásának útját, | Megfékezték a természet erőit. II szőlő- és gyiimölcsislelepítésről tanácskozott a Hazafias Népfront Kialakították a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas táblákat, s közöttük a teknőszerüen füvesített vízíogókat, a nedvesség megőrzésére. A TSZ-GAZDÄK NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL figyelték a pat ronálók munkáját. Faluszerte elismeréssel beszéltek arról, hogy a talajvédelmi munkák során a nagytáblák kialakításával a lejtőre keresztben elnyújtott táblákon hosszúságban szántó traktorok milyen szép munkát végeznek. Ellentétben a lejtőirányú műveléssel — milyen sok időt és üzemanyagot takarítottak meg az üresjáratok kiiktatásával. A íoga- tosolc, a tervszerűen kiképzett dűlőutak kipróbálásánál úgy vélekedtek: lényegesen könnyebb lesz a szállítás és igen nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a vízmosások eltüntetésével megszűnt a balesetveszély is. Az értényi Búzakalász Termelőszövetkezetet patronáló Mezőgép Kísérleti Intézet talajvédelmi munkájának értéke pénzben kifejezve szinte felbecsülhetetlen. Olyan beruházástól mentesítették a tsz-t, amilyent az a saját erejéből mostanában nem tudott volna megvalósítani. A munka, a korán beköszöntő téli időjárás miatt, ugyan egyelőre szünetel. De azokon a területeken, ahol már végeztek a ta tájvédelmi munkával, 54 hóidat be is vetettek búzával. Nyolcvan hold elő van készítve tavaszi kalászosok alá. A másik határrészen kapásnövényeket termelnek. A legmeredekebb, mintegy 15 holdas területet cserjésítik Feketeribizlivel, vagy málnával telepítik be. NAGY ÉS SZÉP MUNKÁT VÉGEZ A PATRONÁLÓ ÜZEM, a Mezőgép Kísérleti Intézet. A talajvédelmi munka, amelyet a tsz. ben végeztek, legalább 65—70 százalékban csökkenti a talajerózió kártételét. Most már érdemes lesz a domboldalakra is kiszórni a szerves- és műtrágyát Nem kell félni attól, hogy « víz lehordja. Azt pedig, hogy a talaj- javításnak és a nedvesség megőrzésének milyen hatása lesz a terméshozamok növelésére, a következő évek termelési tapasztalatai igazolják majd. Pozsonyi Ignácné Úgy azért az ember eltűnődik egy és más dolgon. Példának okáért azon is, hogy tegnap az egyik megyei hivatal előszobájában megjelent egy ember és bebocsátást kért az osztályvezetőhöz. A titkárnő, az ember kilétét és foglalkozását szemre képtelen volt megállapítani. Lehetett ez az ember tsz- brigávezető, bádogos szakmunkás, de lehetett főhivatali előadó is. Demokráciánk jóvoltából ezt a ruházatból ma már elég bajos eldönteni, és ezen örvendezve szokás eltűnődni. A titkárnő leedvesen, és barátságosan azt mondta emberünknek, hogy foglaljon helyet, várjon, mert az osztályvezető elvtárs tárgyal. Ezt mondta, de közben valószínűleg — az események későbbi alakulása alapján merjük feltételezni — azt gondolta, hogy ha a bebocsátást kérő „valaki”, álékor nem fog leülni, hanem egyszerűen benyit az osztályvczetőhöz. Ha pedig nem „valaki”, akkor várjon. Az ember azonban úgy gonddlta, hogy ha egyszer az osztályvezető elvtárs tárgyal, akkor nem zavarja, kivárja a sorát. Hát várakozott is békésen, bár feltűnt neki, és eltűnődött rajta, miért kell várakoznia az egyik embernek, és miért nem kell várakoznia a másik embernek? Amíg ott tartózkodott, addig hárman is benyitottak az osztályvezetőhöz. Később engedélyt kért a titkárnőtől egy telefon- beszélgetés lebonyolítására. Az engedélyt készségesen megkapta. Ennek során a titkárnő most már tudomást szerzett arról, hogy a várakozó ember „valaki”, méghozzá nem is kis valaki. Erre az történt, amit az olvasó már úgyis kitalál. Az ember nyomban bemehetett volna az osztályvezetőhöz, de nem ment be. Ehelyett inkább azon töprengett, vajon meddig kellett volna még várakoznia, s hányán előzték volna még meg, h,a történetesen az derül ki róla, hogy „csak” szövetkezeti gazda. Nos, ezen én is eltűnődtem, hazafelé bandukolva, amikor az egyik szekszárdi bolt ajtajában meglátok egy hirdetés-félét. Erről megtudtam, hogy szénpor mázsánként három forintos áron kapható. Hm, hm. Hát ezt bi- z<rf}V kár volt nem előbb tudni, mert ha előbb tudom, akkor nyilvánvalóan másként alkalmazkodom. Nem akarok általánosítani, de nincs kizárva, hogy úgy, mint az előbb, most is kivételezésről van szó. Sajnos, most már Jffiső, j\ierrtj szénporral úgy el vagyok látva, hogy ennél jobban már nem''is‘ lehet. Úgy történt a dolog, hogy erre a hirdetmény-félére nem számítva, a tü- zelőutalványoluit már hónapokkal ezelőtt beváltottam. Minden simán ment, a lehető legnagyobb rendben. Az egyik kis ablakon előzékeny lcartársnők intézték az utalványok beváltását, szolgálatkész kartársnő rendezte a másik kisablak mögött a fuvarügyleteket. Kedves mosolyok kíséretében tudomást szereztem arról, hogy a szállítást nélkülem intézik, nem kell az égvilágon semmit sem tennem, csak befizetni a fuvardíjat. Hát az ilyesminek őszintén örül az ember. Hoztak is néhány nap múlva egy rakomány szénnel kevert szénport. Ezen is el lehet ám tűnődni, mert ha esetleg nyomatékosan hangsúlyoztam volna az utalványok beváltásakor, hogy honnét vagyok, akkor most eleget tudnék tenni a hirdetmény felhívásának, és megvehetnék néhány mázsa szénport, potom áron. De mivel a hangsúlyozásról megfeledkeztem, így bármennyire sajnálatos, szénporra már nincs szükségem. Néhány mázsa jó szenet viszont be kell majd szerezni, ha másként nem megy, összeköttetések árán. ‘ P. Magyar kulturális delegáció utazott a Szovjetunióba A magyar—szovjet kulturális és'Politikai Bizottságának póttagiá tudományos együttműködés jövő évi munkatervének megtárgyalására és aláírására — Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP nak vezetésével — pénteken reggel kulturális küldöttség utazott Moszkvába. GERENCSÉR MIKLÓS: Padqalamsok XL. Kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Tamásiban december 13-án. A tanácskozás célja az volt, hogy Tamási és környékének szőlő- és gyümölcstelepítési munkálataival foglalkozzanak. A jelenlévő népfront-aktivisták és a meghívott gyümölcstermesz- tési szakemberek előtt Horváth József a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának főkertésze tartott vitaindító beszámolót. Az előadó a párt VIII. kongresszusának határozata szellemében a megye és tamási járás szőlő- és gyümölcstelepítési tervét és az ezzel kapcsolatos tennivalókat ismertette. Beszélt az új szőlő és gyümölcsösök nagyüzemi telepítésének hasznosságáról, valamint a meglévő szőlők és gyümölcsösök szakszerű kezeléséről, ápolásáról. Élénk és szenvedélyes hangú vita bontakozott ki a beszámoló felett. Rácz Imre a Hazafias Népfront koppányszántói bizottságának elnöke és Peres Árpád nagy- szokolyi népfront-elnök a nagyüzemi gyümölcstelepítés hasznosságáról beszélt. Péti János a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke, országgyűlési képviselő a Tamásiban létrejött tsz-közi társulás eddigi eredményeit ismertette. Módszerként javasolta a tsz-eknek, hozzák létre a szőlő- illetve a gyümölcstermelő brigádokat. Példának említette meg, hogy a Vörös Szikra Tsz-ben ilyenek már vannak és jó munkát végeznek. Kovács József, a Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulás elnöke arról beszélt igen bizakodóan, ha mindenki szívügyének tekinti a szőlő- és gyümölcstelepítést, akkor a tamási járásban négy-öt év alatt nagy eredményeket érhetnek el. Szemerédi Miklós, a tamási hegyközség elnöke az erózió elleni védekezésről beszélt, amelynek megvalósítására csak a nagyüzem képes. Kupi Antal ismert nevű tamási őszibaracktermelő a szántóföldi művelésre nem alkalmas területek hasznosítását hangsúlyozta. Somogyi Lajos, a járási pártbizottság ágit. prop osztályának vezetője egyrészt a szakember-utánpótlásra, másrészt a hátralévő mezőgazdasági munkák meggyorsítására hívta fel a figyelmet. Az értekezleten jelen volt és felszólalt Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képviselő aki az értekezlet hasznosságát méltatta és javasolta, hogy a községekben is tartsanak hasonló tanácskozásokat. Az egybegyűltek határozatban rögzítették, hogy a Hazafias Népfront szervezésében gyümölcséi szőlőtermesztési tanfolyamokat szerveznek azokban a községekben, ahol erre az adottság biztosítva van, • A bánya párttitkára, aki azonos korú lehetett vele, lehunyva tartotta álmos, meggyötört szemét. Tizenkét órát segített a mentésnél, gyér világosságban bontotta az omlást, most túl sok volt a fény. — Talán másfél óra még. Aztán megtaláljuk őket. Nyomon van a fúrótorony. Addig legyen türelemmel... Anti zsibbadtan szédült ki a szobából. A hűvös folyosón, a homályban nekiesett a falnak. Utána jött az overállos fiatalember. Anti didergősen összehúzta magát, félig eszelősen mondta: — Elvtárs... Ha megtalálják, juttassák el hozzá ezt a levelet. A felesége írta. Én meg várok, amíg rátalálnak. — Átnyújtotta a gyűrött sarkú, fehér borítékot. Rogyadozva botorkált ki az épületből, a bányatelepről. Bevette magát a nyírfák, fenyőfák közé, csapásra tévedt, vadmálna sűrűjében bolyongott. Méhek kavarogták körbe ismerkedőn, mókus rezzentette meg a fenyőt a feje fölött. Sugárküllők hasítottak utat maguknak a lomb résein. öntudatlanul arra ment, amer- ről zajt hallott. Beszédfoszlányok ütődtek át a rengetegen. Látta, hogy az erdő szélében karcsú fúrótorony magasodik. Valaki észrevette, élesen rákiáltott: — Hé!... Mit keres ott?!... Nem felelt, lehajtotta a fejét, nézte a földet. Már-már térdre ereszkedett, hogy a tíz körmével, vájjon a mélybe, mélyebbre, ahol a víz fakad, ahol véget érnek a gyökerek, a pokolnál is mélyebbre, egészen addig, amíg nem lel lélegző emberekre a soha nem látott, hallgatag feketeségben. Sátáni varázslatba kezdett a föld méhe. Úgy tűnt, a foglyait is szénné akarja változtatni. A hat bányász már nem mozdult. Éberen aludtak. Testük mérhetetlenül megsúlyosodott az erőt- lenséRiől. Hátukat a szénbarlang falának vetették, kezük-lábuk fittyedten hevert, mintha nem is lett volna gazdájuk Egyetlen lámpa égett az üreg közepén, embermagasságban, a tartóducra akasztva. Lángja haldoklóit, olyanformán pislákolt, mint a nedves gyufaszál. A bányászok arcát, kezefejét zsírosfekete patina borította, szájuk lázasan pi- roslott, félig lehunyt szemű!; homálylón nézett a semmibe. Tekintetükben nem maradt más, csak a türelem, amely mindenképpen jó, akár szabaduláshoz segíti, akár halálba altatja őket. Daniban elfogyott a remény is, félelem is, napokig tajtékzó lelkét kiterítette a közöny hódító tenyere, Fejét a barlang szilánkom falúnak támasztotta,. göndör haja tele volt szénmorzsával. Amíg újdonság volt a veszedelem, mindahányan gőzgéppé erősödtek, szilaj élniakarússai rohamozták az omladékot, de oly hosszan Toppantotta semmivé a vágatot a hegy, hogy tanácsosabbnak tartották, ha maradék erejüket a várható hosszú böjtre kímélik. így is fölemésztette az idő. Dani agyában fölbomlott az a rend, amit megszokott állapotában észre sem vesz az ember. Pontosan tudta, hegy nem alszik, érzékszervei messziről sóvárogtak friss levegő, hűvös víz után. Gyomrában akkora ürességet ér. (Folytatás a 4. oldalon)
