Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-15 / 293. szám
4 TOLVA MEGYEI VßPÜJSAG 1962. december IS. A termelőszövetkezetek jövő évi előzetes termelési tervei A baromfi-törzsállomány 37 százalékkal, a száz bold szántóra jutó sertések száma harmincról harmincötre emelkedik. A Földművelésügyi Minisztériumban most összesítették a termelőszövetkezetek jövő évi előzetes termelési terveit. A szövetkezetek tervezőmunkáját megkönnyítette, hogy a népgazdasági igények változása és a terméshozamok növekedése következtében egyes kevésbé jövedelmező vagy erősen munkaigényes növények országos vetésterülete a jövő évben kismértékben csökken. Az így felszabaduló területen a szövetkezetek az adottságaiknak, szükségleteiknek legmegfelelőbb növényeket, főként takarmányféléket termelnek. Pillangósokból 12 százalékkal, szemestakarmányból is valamivel többet terveztek az országos előirányzatnál. Ez elősegíti egész mezőgazdaságunk egyik legfontosabb jövő évi feladatának, a takarmánytermesztés fejlesztésének megoldását, bár ennek fő útja elsősorban nem a vetésterület növelése, hanem a termelési és betakarítási módszerek javítása. Probléma van viszont a takarmánybázis szempontjából szintén igen fontos borsó termelésénél. Ebből a szükségesnél kevesebb szerepel a szövetkezetek tervében pedig a keveréktakarmányhoz elsősorban a borsó adja a növényi fehérjét. Az országos előirányzatnál valamivel kevesebbet terveztek néhány ipari növénybőd is. Ezeket a hiányokat elsősorban azok az erős termelőszövetkezetek pótolhatják, amelyek jól értenek ezekhez a kultúrákhoz, s a terv módosítása nem akadályozza őket a tervezett jövedelem elérésében. A termelőszövetkezetek állat- tenyésztési tervei szintén egybeesnek a népgazdasági előirányzatokkal. A közös szarvasmarha-állományt 7.1, ezen belül a tehén- állományt 10 százalékkal növelik, s a növekedés nagy részét úgy tervezik, hogy az egyben minőségi javulást is eredményezzen. A száz hold szántóra jutó sertések száma 30-ról 35-re emelkedik a szövetkezetekben, s különösen jelentős lesz a baromfitenyésztés fejlődése: a közös gazdaságok baromfi-törzsállománya a tervek szerint egy év alatt 37 százalékkal növekszik. A termelőszövetkezetek öntözéses gazdálkodásra, a műtrágya felhasználásra és a gépek vásárlására vonatkozó előirányzatai jóval meghaladják az ideit. Ezeket az igényeket a népgazdaság az ez évinél ugyancsak nagyobb mértékben, a lehetőségeknek megfelelően igyekszik kielégíteni. Vasárnap délután 5 órai kezdettel: Husek Rezső zongorahangversenye a zeneiskolában Ä szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola 1962. decemberéből1 és 1963. január—februárjában három hangversenyből álló sorozatot rendez vasárnap délutánonként, . a zeneiskola nagytermében. Ezeknek a hangversenyeknek a keretében a zeneiskola igazgatója ad hangversenyt, a zeneiskola három új, fiatal tanára mutatkozik be a szekszárdi zenekedvelőknek és az intézet tanáraiból összeállított kamara-együttesek adnak majd hangversenyt. A sorozatnak az a célja, hogy a zenét tanuló és a zenét kedvelő ifjúság szülői felügyelet mellett vehessen részt a hangversenyeken és ezeken a hangversenyeken keresztül is megszeresse a komoly muzsikát. A sorozat első hangversenyére december 16-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel; a zeneiskola nagytermében kerül sor. Ezen Husek Rezső, a zeneiskola népszerű igazgatója zongorázik. Érdekessége lesz a hangversenynek, hogy a műsoron szerepel majd a Holdfény-szonáta és a Marosszéki táncok is, amelyeket egy héttel ezelőtt Szabó Andrásnak, a kaposvári zeneiskola művész-tanárának előadásában hallottunk. A hangverseny műsora a következő: 1. Mozart: A-dur szonáta. 2. Beethoven: Holdfény-szonáta. • 3. Chopin: G-moll Scherzo. 4. Kodály: Marosszéki táncok. 5. Liszt: Mephisztó-keringő. Jegyek a hangverseny előtt válthatók a zeneiskola gondnokánál. Felnőttjegy egységesen hat forint, diákjegy három forint (Folytatás a 3. oldalról.) zett, hogy az egész faluja belefért volna, de mindez a kívánság valószínűtlenül ködös volt már, nem is ő, hanem egy másik ember áhítozott aléltan a testébe zárt távolságok legvégéről. Gondolkodott is, egészen meseszerűen. Ahogy elalvás előtt szokott. Klári diót adott neki, hogy törje meg helyette, a dióról régi ősz jutott eszébe, amikor a nagyapja leesett a diófáról, s nem kelt fel soha többé. Aztán meg az apja halálát látta úgy, mintha csakugyan látta volna, de az apja máris főzte a birkapaprikást, vizsgálta a puttonyos lányokat, aztán őt biztatta, hogy válasszon. így kószált élet és halál között. Nesztelenül, határtalanul úsztak az emlékek, aztán egyszer csak rés támadt a nagy nagy csendességen. Tompa remegés, távoli morgás hatolt a szénbarlangba. Fölnyitotta a szemét, száját is szétnyitotta kissé mintha ezzel is hallani akart volna. A rémület és a boldogság hátborzongató rokonságra talált hangjában. — Hallja, Laci bácsi? Megrezdültek a fejek. A tekintetek fátyolos közönye helyett puskaporként lobbant a szemeken a figyelem. A szénből faragott bányász, akire Dani rákiáltott, gyengén, nyekergőn válaszolt — Hallom... Valamennyien föltápászkodtak. Hajladozva léptek, mintha tagjaikban feloldódott volna a csont. Alvajárón vánszorogtak a tágas üregben, erőlködve emelték tekintetüket a barlang komor, bágyadtan csillámló boltozatára. A remegő morgás erősödött. Évszázadok teltek. A hegy egész súlya visszagyermekült, vállukra nehezedett. Szakasztó erő kényszerítette őket, hogy leroskadjanak. Mégis álltak, citerázó térdeken, lángoló torokkal verejtékezve. Reccsent a deszka, amelyet a dúc szorított a barlang meny- nyezetéhez. Deszkaszilánkok, széndarabok repültek: közéjük robbant a fúrófej. Dühödt őrjöngéssel sivított a csiga. Sokáig forgott, lassan szelídült meg. Weidinger László, a legidősebb bányász, ennek a fejtésnek a fővájára, előhúzta zsebkendőjét. Ágaskodott a fúrófejért, de nem érte cl. Semmit sem találtak, amire ráállhatott volna. (Folytatjuk) Asszonyuknak - lányoknak A téli szünet felhasználása Három és fél hónapi tanulás után, december vége felé elérkezik a várva várt téli szünet. Ez minden diákot megörvendeztet. Legyünk őszinték és valljuk be, hogy az alapos munka erre az időre egy kissé már kifárasztotta a diákot és a tanárt egyaránt. Nem véletlen, hogy az iskolai munkát időszakonként megszakítják a kisebb nagyobb szünetek. Ez tervszerű és az indokolja, hogy a szervezetnek szüksége van némi kikapcsolódásra, a megszokott munka valamelyes fellazítására. Tapasztalati tény, hogy e fellazítások után, a felfrissült diák és tanár megújult erővel végzi további iskolai munkáját. E tervszerűen beiktatott iskolai szünet lényegét azonban helyesen kell értelmezni. Vajon, érdemes-e erre a szünetre az a diák is, aki nem fáradt el, aki a Bzünetig nem kellő buzgalommal végezte a feladatát? Akadnak bizony olyan tanulók, akik az elmúlt három és fél hónap alatt nem tanultak elég szorgalmasan, vagy csak „félgőzzel” álltak helyt önmagukért. Nos, ezek ne részesüljenek a szünet áldásaiban? De igen, csakhogy éppen ők arra használják fel az okos pihenés eme időszakát, hogy pótolják, amit elmulasztottak. Érdekes tapasztalatokkal szolgálnak ezek a téli szünetek. Sajnos, akadnak olyan tanulók, akik a szünet idején visszaesnek. Amikor ismét megjelennek az iskolában, kiderül, hogy az addig tanult anyag nagy részét elfeledték és az iskola megszokott rendjét terhesnek találják. Ugylátszik, egészen más tanuló jött vissza, mint amilyen távozott. Ugyan, miért? Az ok világos: az ilyen tanuló nem helyesen használta fel a szünetet. Magyarán szólva egészen hátat fordított valamennyi iskolai problémának. Nem fellazította az eddigi szilárd munkamenetet, hanem alapvetően felhagyott vele. Ez pedig helytelen. Azoknak a diákoknak, akiknek volna mit „behozni" a szünet azt jelenthetné, hogy köny- nyedén, mégis eredményesen kiiktathatnák lemaradásukat. De amint példák bizonyítják, rend- ............................................................... s zerint ezek a diákok panaszkodnak odahaza a fáradtságról. Elhitetik a szülőkkel, hogy „abszolút” pihenésre van szükségük. Némelyik szülő ezt az „érvet” el is fogadja. Tudomásul veszi, hogy a gyerek egyáltalán a kezébe se veszi a könyvet, hogy délelőtt 11-ig az ágyban marad, lustálkodik. Más esetben a gyerek az ebédidőig „elsétálgat” valahol. Ebéd után pedig a baráti találkozások következnek: a jégpálya, a mozi, esetleg a „házibuli” keretében megszervezett tánc — késő estig. Némelyik szülő ezeket az extra programokat még azzal is gazdagítja, hogy a szükséges mértéken felül ellátja zsebpénzzel a téli szünetet élvező gyermekét. Csoda-e, ha az üdülésre szánt téli szünet végén a tanuló szörnyen elfárad, és megváltozottan tér vissza az iskola padjaiba! A téli szünetnek azonban egyáltalán nem ez volt a célja. A cél: pihenve szórakozni, szórakozva megtartani a kapcsolatot az iskolával. Azt kell jól megérteni, hogy más dolog lazítani a tempón, és más dolog a meddő lustálkodás, amely jobban fáraszt, mint az okosan megszervezett pihenés. Más dolog reggelenként egy órácskával tovább aludni — különösen, ha előző nap színházban volt a család —, és más dolog délig az ágyban heverészni. Más dolog pihenni, és más dolog Nagy a készülődés a tengelici Petőfi Tsz asszonyai körében. A helyi nőtanács a kereskedelmi szervekkel karöltve a szombati munkaegység-előleg kiosztása után karácsonyi vásárt rendez a tengelici művelődési házban. A karácsonyi vásárral egybekötve divatbemutatót is tartanak, s a maneken »tisztjét-“ a tsz KISZ fiataljai, a lányok töltik be, akik már egy hét óta készülnek a nagy eseményre. A községben mindenki érdeklő. •v minden könyvet a sarokba hajítani, semmi komoly kérdéssel nem foglalkozni. Jó színdarabok, jó filmek, jó TV-produkciók megtekintése — pihenés. Üdítő szórakozás egy-egy pompás irodalmi mű élvezete is. Nem tilos, sőt kívánatos a jégpálya, egy-egy kirándulás félnapra, némi tánc is. De azért a munkától teljes mértékben elszakadni nem szabad. Az okos pihenés, okos időbeosztás. Jusson valamicske idő a kötelező olvasmányok elvégzésére, a tartalmi kivonatolásokra és szórakozásképpen az eddig tanult anyag könnyed, de figyelmes ismétlésére. Az okos pihenés tiszta örömei közé tartozik a múzeum- látogatás, kiállítások, tárlatok megtekintése. Az okos pihenés kelléke a kedvvel végzett munka: valamilyen szakköri terv realizálása, stb. Végül is, arra kell törekedni, hogy az iskolai tevékenység teljes egészében ne szakadjon meg. Az sem árt, ha a téli szünet idején a tanuló segít az otthoni munkában. A családi közösség érdekében végzett bármiféle munka nem fáraszt, sőt üdít. És egyúttal a jellemet is alakítja. A folyamatos munka, a folyamatos tanulás egyáltalán nem ellenkezik a téli szünet céljával. Csak éppen az ütem más... Dr. D. V. Divatbemutató TENGELICEN déssel várja a divatbemutatót. A lakosság jelentős része ugyanis itt szerzi be a karácsonyra szánt ajándékokat, ruhaféleségeket. A járási nőtanács is segíti a tengelici tsz-asszonyok munkáját, hogy minél jobban sikerüljön a divatbemutatóval egybekötött karácsonyi vásár. És mi tagadás, a férfiak körében is nagy az érdeklődés, hisz ők is azt vallják, »akkor szép a kislány, mikor takaros«. Bati HTTWIIIHBIHIIHIIIIII'l a téli üdüléshez Öltözködés és csomagolás szempontjából egyszerűbbek a nyári problémák. Ruháink könnyebbek és kisebb helyen elférnek. A téli öltözködéshez, hogy a meghűlést, betegséget elkerüljük jól meg kell gondolnunk mit is vigyünk magunkkal, hogy megfelelő ruhadarabokkal rendelkezzünk, sport. hoz, kiránduláshoz úgyszintén a délutáni, est.i szórakozásokhoz, de ugyanakkor megkíméljük magunkat a felesleges cipekedéstől. Utazáshoz legcélszerűbb egy négyrészes szoknya (a varrások élére vasaltak), hozzá egy mellény, mindkettő tweed anyagból. A mellény bőrrel szegett, tetszés szerint szövet vagv puplin blúzzal viselhető, föleié télikabátot, szőrmegallérral. Feltétlenül vigyünk magunkkal egy hosszú nadrágot, a blúzt és mellényt ehhez is felvehetjük (1. rajz). Egy jó meleg szövet vagy matlas- sé pongyolát is tegyünk a bőröndbe. Igefl csinos a 2. rajzon látható, féloldalason gombolódó modellünk többsords tűzésdíszítéssel. Egy jó meleg pulóver (3. rajz) sállal viselhető a rnár meglévő szoknyákhoz. Úgyszintén egy rövid kabát antilopból, düftinből, cordbársony anyagból (4. rajz) vékony műszőrme béléssel, vastag, meleg, kockás sállal szoknyához, nadrághoz egyaránt hordhatjuk. Egy sima, fekete ruha (5. rajz) a legcélszerűbb, mert minden alkalomra felvehető. Csupán egy tűvel, nyaklánccal vagy bársony övvel tehetjük változatosabbá, ünnepélyesebbé. A szükséges fehérneműkön kívül egy papucs, egy vastag talpú cipő (ebbe utazzunk), egy barna és egy fekete magas sarkú cipő elegendő is. Ezek után kívánunk olvadóinknak jó és kellemes téli üdülést.
