Tolna Megyei Népújság, 1962. december (12. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

4 TOLVA MEGYEI VßPÜJSAG 1962. december IS. A termelőszövetkezetek jövő évi előzetes termelési tervei A baromfi-törzsállomány 37 százalékkal, a száz bold szántóra jutó sertések száma harmincról harmincötre emelkedik. A Földművelésügyi Miniszté­riumban most összesítették a ter­melőszövetkezetek jövő évi előze­tes termelési terveit. A szövetkezetek tervezőmunká­ját megkönnyítette, hogy a népgaz­dasági igények változása és a ter­méshozamok növekedése követ­keztében egyes kevésbé jövedel­mező vagy erősen munkaigényes növények országos vetésterülete a jövő évben kismértékben csök­ken. Az így felszabaduló területen a szövetkezetek az adottságaik­nak, szükségleteiknek legmegfe­lelőbb növényeket, főként takar­mányféléket termelnek. Pillangó­sokból 12 százalékkal, szemes­takarmányból is valamivel többet terveztek az országos előirányzat­nál. Ez elősegíti egész mezőgaz­daságunk egyik legfontosabb jövő évi feladatának, a takarmányter­mesztés fejlesztésének megoldá­sát, bár ennek fő útja elsősorban nem a vetésterület növelése, ha­nem a termelési és betakarítási módszerek javítása. Probléma van viszont a takarmánybázis szempontjából szintén igen fontos borsó termelésénél. Ebből a szük­ségesnél kevesebb szerepel a szö­vetkezetek tervében pedig a keve­réktakarmányhoz elsősorban a borsó adja a növényi fehérjét. Az országos előirányzatnál va­lamivel kevesebbet terveztek né­hány ipari növénybőd is. Ezeket a hiányokat elsősorban azok az erős termelőszövetkezetek pótol­hatják, amelyek jól értenek ezekhez a kultúrákhoz, s a terv módosítása nem akadályozza őket a tervezett jövedelem elérésében. A termelőszövetkezetek állat- tenyésztési tervei szintén egybees­nek a népgazdasági előirányzatok­kal. A közös szarvasmarha-állo­mányt 7.1, ezen belül a tehén- állományt 10 százalékkal növelik, s a növekedés nagy részét úgy tervezik, hogy az egyben minősé­gi javulást is eredményezzen. A száz hold szántóra jutó sertések száma 30-ról 35-re emelkedik a szövetkezetekben, s különösen je­lentős lesz a baromfitenyésztés fejlődése: a közös gazdaságok baromfi-törzsállománya a tervek szerint egy év alatt 37 százalék­kal növekszik. A termelőszövetkezetek öntözé­ses gazdálkodásra, a műtrágya felhasználásra és a gépek vásár­lására vonatkozó előirányzatai jó­val meghaladják az ideit. Ezeket az igényeket a népgazdaság az ez évinél ugyancsak nagyobb mér­tékben, a lehetőségeknek megfe­lelően igyekszik kielégíteni. Vasárnap délután 5 órai kezdettel: Husek Rezső zongorahangversenye a zeneiskolában Ä szekszárdi Liszt Ferenc Ze­neiskola 1962. decemberéből1 és 1963. január—februárjában három hangversenyből álló sorozatot ren­dez vasárnap délutánonként, . a zeneiskola nagytermében. Ezek­nek a hangversenyeknek a kere­tében a zeneiskola igazgatója ad hangversenyt, a zeneiskola három új, fiatal tanára mutatkozik be a szekszárdi zenekedvelőknek és az intézet tanáraiból összeállított ka­mara-együttesek adnak majd hangversenyt. A sorozatnak az a célja, hogy a zenét tanuló és a zenét kedvelő ifjúság szülői felügyelet mellett vehessen részt a hangversenyeken és ezeken a hangversenyeken keresztül is megszeresse a komoly muzsikát. A sorozat első hangversenyére december 16-án, vasárnap dél­után 5 órai kezdettel; a zeneis­kola nagytermében kerül sor. Ezen Husek Rezső, a zeneiskola népszerű igazgatója zongorázik. Érdekessége lesz a hangverseny­nek, hogy a műsoron szerepel majd a Holdfény-szonáta és a Marosszéki táncok is, amelyeket egy héttel ezelőtt Szabó András­nak, a kaposvári zeneiskola mű­vész-tanárának előadásában hal­lottunk. A hangverseny műsora a következő: 1. Mozart: A-dur szonáta. 2. Beethoven: Holdfény-szonáta. • 3. Chopin: G-moll Scherzo. 4. Kodály: Marosszéki táncok. 5. Liszt: Mephisztó-keringő. Jegyek a hangverseny előtt válthatók a zeneiskola gondno­kánál. Felnőttjegy egységesen hat forint, diákjegy három forint (Folytatás a 3. oldalról.) zett, hogy az egész faluja bele­fért volna, de mindez a kívánság valószínűtlenül ködös volt már, nem is ő, hanem egy másik ember áhítozott aléltan a testébe zárt távolságok legvégéről. Gondolkodott is, egészen mese­szerűen. Ahogy elalvás előtt szo­kott. Klári diót adott neki, hogy törje meg helyette, a dióról régi ősz jutott eszébe, amikor a nagyapja leesett a diófáról, s nem kelt fel soha többé. Aztán meg az apja halálát látta úgy, mintha csakugyan látta volna, de az apja máris főzte a birka­paprikást, vizsgálta a puttonyos lányokat, aztán őt biztatta, hogy válasszon. így kószált élet és halál között. Nesztelenül, határtalanul úsztak az emlékek, aztán egyszer csak rés támadt a nagy nagy csendes­ségen. Tompa remegés, távoli morgás hatolt a szénbarlangba. Fölnyitotta a szemét, száját is szétnyitotta kissé mintha ezzel is hallani akart volna. A rémület és a boldogság hátborzongató rokonságra talált hangjában. — Hallja, Laci bácsi? Megrezdültek a fejek. A tekin­tetek fátyolos közönye helyett puskaporként lobbant a szemeken a figyelem. A szénből faragott bányász, akire Dani rákiáltott, gyengén, nyekergőn válaszolt — Hallom... Valamennyien föltápászkodtak. Hajladozva léptek, mintha tagja­ikban feloldódott volna a csont. Alvajárón vánszorogtak a tágas üregben, erőlködve emelték tekin­tetüket a barlang komor, bá­gyadtan csillámló boltozatára. A remegő morgás erősödött. Évszázadok teltek. A hegy egész súlya visszagyermekült, vállukra nehezedett. Szakasztó erő kény­szerítette őket, hogy leroskadja­nak. Mégis álltak, citerázó tér­deken, lángoló torokkal verejté­kezve. Reccsent a deszka, amelyet a dúc szorított a barlang meny- nyezetéhez. Deszkaszilánkok, szén­darabok repültek: közéjük rob­bant a fúrófej. Dühödt őrjöngés­sel sivított a csiga. Sokáig for­gott, lassan szelídült meg. Weidinger László, a legidősebb bányász, ennek a fejtésnek a fő­vájára, előhúzta zsebkendőjét. Ágaskodott a fúrófejért, de nem érte cl. Semmit sem találtak, amire ráállhatott volna. (Folytatjuk) Asszonyuknak - lányoknak A téli szünet felhasználása Három és fél hónapi tanulás után, december vége felé elérke­zik a várva várt téli szünet. Ez minden diákot megörvendeztet. Legyünk őszinték és valljuk be, hogy az alapos munka erre az időre egy kissé már kifárasztotta a diákot és a tanárt egyaránt. Nem véletlen, hogy az iskolai munkát időszakonként megszakít­ják a kisebb nagyobb szünetek. Ez tervszerű és az indokolja, hogy a szervezetnek szüksége van némi kikapcsolódásra, a megszo­kott munka valamelyes fellazítá­sára. Tapasztalati tény, hogy e fellazítások után, a felfrissült diák és tanár megújult erővel végzi további iskolai munkáját. E tervszerűen beiktatott isko­lai szünet lényegét azonban he­lyesen kell értelmezni. Vajon, érdemes-e erre a szünetre az a diák is, aki nem fáradt el, aki a Bzünetig nem kellő buzgalommal végezte a feladatát? Akadnak bizony olyan tanulók, akik az elmúlt három és fél hónap alatt nem tanultak elég szorgalmasan, vagy csak „félgőzzel” álltak helyt önmagukért. Nos, ezek ne részesüljenek a szünet áldásai­ban? De igen, csakhogy éppen ők arra használják fel az okos pihe­nés eme időszakát, hogy pótolják, amit elmulasztottak. Érdekes tapasztalatokkal szol­gálnak ezek a téli szünetek. Saj­nos, akadnak olyan tanulók, akik a szünet idején visszaesnek. Amikor ismét megjelennek az iskolában, kiderül, hogy az addig tanult anyag nagy részét elfeled­ték és az iskola megszokott rend­jét terhesnek találják. Ugylátszik, egészen más tanuló jött vissza, mint amilyen távozott. Ugyan, miért? Az ok világos: az ilyen tanuló nem helyesen használta fel a szünetet. Magyarán szólva egé­szen hátat fordított valamennyi iskolai problémának. Nem fel­lazította az eddigi szilárd mun­kamenetet, hanem alapvetően felhagyott vele. Ez pedig helyte­len. Azoknak a diákoknak, akik­nek volna mit „behozni" a szü­net azt jelenthetné, hogy köny- nyedén, mégis eredményesen kiiktathatnák lemaradásukat. De amint példák bizonyítják, rend- ............................................................... s zerint ezek a diákok panasz­kodnak odahaza a fáradtságról. Elhitetik a szülőkkel, hogy „ab­szolút” pihenésre van szükségük. Némelyik szülő ezt az „érvet” el is fogadja. Tudomásul veszi, hogy a gyerek egyáltalán a kezé­be se veszi a könyvet, hogy dél­előtt 11-ig az ágyban marad, lus­tálkodik. Más esetben a gyerek az ebédidőig „elsétálgat” valahol. Ebéd után pedig a baráti talál­kozások következnek: a jégpálya, a mozi, esetleg a „házibuli” ke­retében megszervezett tánc — késő estig. Némelyik szülő eze­ket az extra programokat még azzal is gazdagítja, hogy a szükséges mértéken felül ellátja zsebpénzzel a téli szünetet élvező gyermekét. Csoda-e, ha az üdülésre szánt téli szünet végén a tanuló ször­nyen elfárad, és megváltozottan tér vissza az iskola padjaiba! A téli szünetnek azonban egyál­talán nem ez volt a célja. A cél: pihenve szórakozni, szórakozva megtartani a kapcsolatot az is­kolával. Azt kell jól megérteni, hogy más dolog lazítani a tem­pón, és más dolog a meddő lus­tálkodás, amely jobban fáraszt, mint az okosan megszervezett pihenés. Más dolog reggelenként egy órácskával tovább aludni — különösen, ha előző nap színház­ban volt a család —, és más dolog délig az ágyban heverészni. Más dolog pihenni, és más dolog Nagy a készülődés a tengelici Petőfi Tsz asszonyai körében. A helyi nőtanács a kereskedelmi szervekkel karöltve a szombati munkaegység-előleg kiosztása után karácsonyi vásárt rendez a tengelici művelődési házban. A karácsonyi vásárral egybekötve divatbemutatót is tartanak, s a maneken »tisztjét-“ a tsz KISZ fiataljai, a lányok töltik be, akik már egy hét óta készülnek a nagy eseményre. A községben mindenki érdeklő. •v minden könyvet a sarokba hají­tani, semmi komoly kérdéssel nem foglalkozni. Jó színdarabok, jó filmek, jó TV-produkciók megtekintése — pihenés. Üdítő szórakozás egy-egy pompás iro­dalmi mű élvezete is. Nem tilos, sőt kívánatos a jégpálya, egy-egy kirándulás félnapra, némi tánc is. De azért a munkától teljes mértékben elszakadni nem sza­bad. Az okos pihenés, okos idő­beosztás. Jusson valamicske idő a kötelező olvasmányok elvégzésé­re, a tartalmi kivonatolásokra és szórakozásképpen az eddig tanult anyag könnyed, de figyelmes is­métlésére. Az okos pihenés tiszta örömei közé tartozik a múzeum- látogatás, kiállítások, tárlatok megtekintése. Az okos pihenés kelléke a kedvvel végzett mun­ka: valamilyen szakköri terv realizálása, stb. Végül is, arra kell törekedni, hogy az iskolai tevékenység teljes egészében ne szakadjon meg. Az sem árt, ha a téli szünet idején a tanuló segít az otthoni munkában. A családi közösség ér­dekében végzett bármiféle munka nem fáraszt, sőt üdít. És egyút­tal a jellemet is alakítja. A fo­lyamatos munka, a folyamatos tanulás egyáltalán nem ellenke­zik a téli szünet céljával. Csak éppen az ütem más... Dr. D. V. Divatbemutató TENGELICEN déssel várja a divatbemutatót. A lakosság jelentős része ugyanis itt szerzi be a karácsonyra szánt ajándékokat, ruhaféleségeket. A járási nőtanács is segíti a tenge­lici tsz-asszonyok munkáját, hogy minél jobban sikerüljön a divat­bemutatóval egybekötött kará­csonyi vásár. És mi tagadás, a férfiak körében is nagy az érdek­lődés, hisz ők is azt vallják, »akkor szép a kislány, mikor takaros«. Bati HTTWIIIHBIHIIHIIIIII'l a téli üdüléshez Öltözködés és csomagolás szem­pontjából egyszerűbbek a nyári problémák. Ruháink könnyebbek és kisebb helyen elférnek. A téli öltözködéshez, hogy a meghűlést, betegséget elkerüljük jól meg kell gondolnunk mit is vigyünk magunkkal, hogy megfelelő ruha­darabokkal rendelkezzünk, sport. hoz, kiránduláshoz úgyszintén a délutáni, est.i szórakozásokhoz, de ugyanakkor megkíméljük ma­gunkat a felesleges cipekedéstől. Utazáshoz legcélszerűbb egy négyrészes szoknya (a varrások élére vasaltak), hozzá egy mel­lény, mindkettő tweed anyagból. A mellény bőrrel szegett, tetszés szerint szövet vagv puplin blúz­zal viselhető, föleié télikabátot, szőrmegallérral. Feltétlenül vi­gyünk magunkkal egy hosszú nadrágot, a blúzt és mellényt ehhez is felvehetjük (1. rajz). Egy jó meleg szövet vagy matlas- sé pongyolát is tegyünk a bő­röndbe. Igefl csinos a 2. rajzon látható, féloldalason gombolódó modellünk többsords tűzésdíszí­téssel. Egy jó meleg pulóver (3. rajz) sállal viselhető a rnár meg­lévő szoknyákhoz. Úgyszintén egy rövid kabát antilopból, düftin­ből, cordbársony anyagból (4. rajz) vékony műszőrme béléssel, vastag, meleg, kockás sállal szok­nyához, nadrághoz egyaránt hord­hatjuk. Egy sima, fekete ruha (5. rajz) a legcélszerűbb, mert minden alkalomra felvehető. Csu­pán egy tűvel, nyaklánccal vagy bársony övvel tehetjük változa­tosabbá, ünnepélyesebbé. A szükséges fehérneműkön kívül egy papucs, egy vastag tal­pú cipő (ebbe utazzunk), egy bar­na és egy fekete magas sarkú cipő elegendő is. Ezek után kívánunk olvadóinknak jó és kellemes téli üdülést.

Next

/
Thumbnails
Contents